Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014. 2 Hol tartunk… Elemzés –Dedukció-indukció –Számviteli.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014. 2 Hol tartunk… Elemzés –Dedukció-indukció –Számviteli."— Előadás másolata:

1 Számvitel S ZÁMVITEL

2 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hol tartunk… Elemzés –Dedukció-indukció –Számviteli adatok korrekciója –Hagyományos elemzés –Statikus –Dinamikus –Peer-group

3 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Jövedelmezőségi mutatók Jövedelmezőségen valamilyen tényező egységére jutó eredményt értjük. Alapvető kategóriája a használt mutatóknak, hiszen a hitelezők, a befektetők jövedelem elvárások fejében döntenek a befektetés mellett. Hangsúlyoznunk kell ugyan, hogy itt számviteli adatokkal dolgozunk, tehát a valós jövedelem, amelyet a tőkepiacon realizálhatunk az itt megállapított értéktől minden esetben eltér. Itt fundamentális információk közti kapcsolatok alapján végzünk összehasonlításokat. 123

4 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Saját tőke jövedelmezősége (ROE) Azt fejezi ki, hogy milyen jövedelmezően működteti a tulajdonosi tőkét a vállalkozás. Leggyakoribb torzítások: –Költségek csökkentése, –Az osztalék fizetés javítja a mutatót, –A tőkeleszállítás javítja a mutatót! 123

5 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Eszközarányos jövedelmezőség (ROA) Az eszközállomány működtetésének hatékonyságát mutatja Leggyakoribb torzítások: –Év végi vagy átlag érték –Eredmény kozmetikázás –Eszközök értékelése, esetleges átértékelése –Mérlegen kívüli eszközök 124

6 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Árbevétel arányos jövedelmezőség (ROS) Indirekt módon a költséggazdálodás színvonaláról árulkodik Leggyakoribb torzítások: –nem összeillő bevételek és eredmény kategória összevetése 124

7 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Analóg cash flow ráták A tágabban értelmezett jövedelemtermelő képességről árulkodik a mutató, hiszen így az eredmény a képződő pénzjövedelemhez jobban közelít. 125

8 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Adózás és kamatfizetés előtti eszközarányos jövedelmezőség A jövedelmezőséget a tőkeszerkezettől függetlenül mutatja be. –Független a források szerkezetétől –Tőkeáttételes eltérés okai kamat adómegtakarítás –Konkurenciával jobban összevethető 125

9 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,

10 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Bérjövedelmezőség A mutató az élőmunka felhasználás jövedelmezőségét mutatja. Összehasonlító adatként kiválóan alkalmazható. A mutató értelmezését nehezíti, ha nagy arányú a részmunkaidős és bérmunka foglalkoztatás. 125

11 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Eredmény szerkezeti mutatók A jövedelmezőségről alkotott vélemény előtt vizsgálni szoktuk azt is, hogy az adózás előtti eredmény milyen mértékben származik a –az üzemi tevékenységből –a pénzügyi műveletekből illetve –a rendkívüli tételekből 125

12 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hatékonysági mutatók A hatékonysági mutatók az eszközállománnyal történő gazdálkodás hatékonyságát méri. Különös tekintettel igaz e mutató csoportra, hogy a szezonális ingadozások okozta eltérések nehezen mutathatók ki, tehát kellő óvatossággal kezeljük az így szerzett információkat. 126

13 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Összes eszköz forgása A mutató az eszközgazdálkodás egészének globális fokmérője - talán túl általános is, de összehasonlító adatként kiválóan alkalmazható. Hányszor térül meg az összes eszköz a vizsgált időszakban? Minél gyorsabb az eszközök forgása annál kisebb a tőke lekötés szükséges a gazdálkodáshoz. Problémák: –Itt is torzíthat az eszközök értékelése. –Az értékhelyesbítést beleszámítsuk-e a nevezőbe? –Mérlegen kívüli eszközök torzító szerepe. 126

14 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Forgóeszközök forgása A forgóeszközök fordulatszáma az egyes szakmákhoz igazodó specifikus mérőszám. Érdemes itt figyelmen kívül hagyni az értékpapírokat. Érdemes a forgóeszközök negyedéves átlagértékével számolni (valamelyest kiszűri az ingadozásból származó hibákat) 126

15 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Befektetett eszközök forgása Az értékcsökkenési leírás elszámolásával a tárgyi eszközök és immateriális javak könyv szerinti értéke csökken, így a mutató pozitív változást mutathat, pedig az eszköz állomány csak elhasználódik… 126

16 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Készletek forgási ideje napokban A mutató alacsony értéke arra utal, hogy a készletek rövid időt töltenek a cég raktárában. Illik a vásárolt- és a saját termelésű készleteket külön kezelni. Problémák: –A készlethiány látszólagos javulást okoz. –A számláló és a nevező illeszkedése tökéletlen. –Az elfekvő készletek arányáról nem ad tájékoztatást. 127

17 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vevők forgási ideje napokban A mutató arról tájékoztat, hogy milyen hosszú időszak telik el átlagosan a számla elküldése és az árbevétel befolyása között. Problémák: –Ennél a mutatónál a számláló és a nevező illeszkedése még tökéletlenebb, mint a készletforgás esetében. A vevők mérlegértéke ugyanis az általános forgalmi adót is tartalmazza, a nevezőben viszont nincs ÁFA –További gond a nevezővel, hogy a készpénzes eladást le kéne vonni belőle. 45

18 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Szállítók forgási ideje A vevők forgási idejével párban szokták vizsgálni hiszen így megállapítható, hogy a szállítók milyen mértékben finanszírozzák a vevői kintlévőségeinket. 127

19 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Tárgyi eszközök elhasználódottsága A tárgyi eszközök átlagos leírtságáról nyújt tájékoztatást. 127

20 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Tőkeszerkezeti és eladósodottsági mutatók A következőkben tárgyalandó mutatók a vállalkozás pénzügyi helyzetéről, finanszírozásáról nyújt felvilágosítást. 128

21 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vagyon multiplikátor A mutatót tőkemultiplikátornak is nevezik, az egységnyi saját tőkével finanszírozott vagyont mutatja meg (  ). Önmagában, még dinamikusan sem értékelhető. Ennek reciproka a saját tőke arány: 128

22 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Eladósodottsági mutató A mutató azt méri, hogy milyen arányban finanszírozzák az eszközöket idegen források (  ). Problémák: –Saját tőke helyett tagi kölcsön? –Mérlegen kívüli eszközök 128

23 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Ügyfélminősítés (rating)


Letölteni ppt "Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2014. 2 Hol tartunk… Elemzés –Dedukció-indukció –Számviteli."

Hasonló előadás


Google Hirdetések