Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

M ÓZES ÖT KÖNYVE (T ÓRA, P ENTATEUCHUSZ ). Á LTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK a.) Kánoni helye - az Ószövetség (TM, LXX) 5, egymással összefüggő könyvvel kezdődik.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "M ÓZES ÖT KÖNYVE (T ÓRA, P ENTATEUCHUSZ ). Á LTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK a.) Kánoni helye - az Ószövetség (TM, LXX) 5, egymással összefüggő könyvvel kezdődik."— Előadás másolata:

1 M ÓZES ÖT KÖNYVE (T ÓRA, P ENTATEUCHUSZ )

2 Á LTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK a.) Kánoni helye - az Ószövetség (TM, LXX) 5, egymással összefüggő könyvvel kezdődik - elbeszélések: időbeli sorrendben a világ teremtésétől Mózes haláláig b.) Elnevezése - Tóra („tanítás”) - életrend - Mózes 5 könyve (hagyományos mózesi szerzőség) - Pentateuchusz (Tertullianus; Kr. e. II. sz.) penta + teukhé = „öt tekercs” – öt tekercsből álló könyv egységes műként keletkezett – gyakorlati okokból osztották öt részre (bár a tartalommal is kapcsolatos ez a szétbontás) c.) Az egyes könyvek elnevezése - a zsidók a kezdő főnévi vagy igei formával jelölik a könyveket (pl. Teremtés könyve: bərêšît = „kezdetben”) - a görög fordítás elnevezései valamit kifejeznek a tartalomból – ezeket vették át latin közvetítésével az európai nyelvek: Teremtés könyve (Genesis), Kivonulás könyve (Exodus), Leviták könyve (Leviticus), Számok könyve (Numeri), Második Törvénykönyv (Deuteronomium)

3 A Z 5 MÓZESI KÖNYV MEGKÖZELÍTÉSE a.) Szerkezete nagy vonalakban - Ter fej.: Az univerzum eredete - Ter 12. fej - [Kiv; Lev; Szám] MTörv 34.fej.: Izrael eredete Ter fej.: A pátriárkák Kiv / Lev / Szám / MTörv: Mózes műve b.) Az 5 könyv megértésének analógiája - a modern államok alkotmánya hogyan született a nemzet és alkotmánya (történeti keretben jogi szövegek) c.) Izrael „személyi igazolványa” - azonos: leszármazás, történelem, jog → alkomány, mely ebből a 3 szempontból magyarázza Izrael létrejöttét → funkciója: a nemzettudat és a hovatartozás érzésének megformálása Kiindulópont: eredet: Izrael Istene = az univerzumot teremtő Istennel 1.) Izrael felmenői a pátriárkák - a vérségi kötelék (Ábrahám, Izsák, Jákob, illetve Jákob 12 fia [12 izraelita törzs ősatyja] egyikének leszármazottjai) 2.) Azonos történeti hagyomány: Izraelt a kivonulás népének tagjai alkotják 3.) Közös törvénykezés - jogforrás Isten, Mózes csak közvetítő polgári jog szakrális jog

4 A Z ÚGYNEVEZETT OKMÁNYELMÉLET - M ÓZES 5 KÖNYVÉNEK KELETKEZÉSE Jahvista (J); Kr. e. X-IX. sz.Elohista (E); Kr. e. VIII. sz. JE (Jehovista): Kr. 722 után Deuteronomista (D); Kr. e. VII. sz. + JED; Kr. e. VII. sz. vége - V. sz. közepe + Papi forrás (P); Kr. e JEDP = Pentateuchusz; Kr. 400 körül

5 A T EREMTÉS KÖNYVE

6 A KÖNYV SZERKEZETE, TARTALMA I. Őstörténet: fejezet (J / P) - tartalom: teremtés, bűnbeesés, Káin-Ábel, vízözön, Bábel, nemzetségtáblák - a 11. fej. után tartalmi törés - műfaj: tanító jellegű elbeszélés (G YÖKÖSSY E NDRE, Őstörténet) lényegi különbség Isten és a világ között bűn és eredetének magyarázata - a bűn elhatalmasodása II. A pátriárkák története: fejezet - tartalom: az ősatyákról, a pátriárkákról szóló elbeszélések (eredetileg önállóak, majd ciklusokba rendezik őket: Ábrahám, [Izsák], Jákob) - műfaj: népies elbeszélések kiindulópont: egy-egy nemzetség ősatyjának kora, helyzete, élete, személye főleg szájhagyományon alapulnak (Kr. e. II. évezred) III. József története: fejezet - műfaj: novella - szerkezetileg nagyobb, önálló elbeszélés ↔ pátriárkai történetek horizont: állam ↔ család / nemzetség (állam előtti időszak) → mások felett való uralkodás végén: a nemzetségtáblák szerepe - folyamatos elbeszéléssor létrehozása és az egyetemes távlat megteremtése (Ádám-József - egyetemes történelem - Izrael)

7 I. Az ún. hatnapos teremtéstörténet (Ter 1,1-2,4a) - a Szentírás két teremtéstörténetet tartalmaz: hatnapos - Papi teremtéstörténet (Ter 1,1-2,4a) → „természettudományos” Éden-elbeszélésben található - Jahvista teremtéstörténet (Ter 2,4b-2,25) → „egzisztencialista” - nehézség - kétszer találkozunk ugyanazzal a témával („dublett”) mindkét elbeszélést megőrizte a kánon: tisztelet, a Titok teljesebb megértése a.) Felirat [cím]: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” (Ter 1,1) - egészen eredeti gondolat az ókori Keleten - az ókori Kelet vallásaiban: a kozmogónia = teogónia → az istenek harcából jön létre a világ, annak valamilyen „melléktermékeként” → az istenek bizonyos értelemben ennek a világnak a részei - a Bibliában: Isten a világtól teljesen különböző személy, nem a világ része. Mindenható és egyetlen, aki szabadon, szeretetből teremtette a világot és az embert mindenféle harc és ellenállás nélkül. - „teremteni” („egyszerű építés”) - előzmény nélküli, eredeti, a megelőzőeknél magasabb rendű valóság létrehozása - fogság utáni kifejezés (Iz 40-60) - „az ég föld” = minden (tágabb értelem) → Mindent Isten teremtet, ami „fent és lent” van egyaránt; a kozmoszt a maga totalitásában.

8 b.) „A föld puszta volt és üres Isten Lelke lebegett a mélységek felett” (Ter 1,2) - a teremtést megelőző állapotot írja le: káosz - ebbe illeszkedik a teremtés eseménye ↓ hangsúly: nem annyira a káosz leírásán, hanem a teremtés csodáján (Enuma Eliš [Mezopotámia]: „amikor még nem volt”) - „puszta” és „üres” - a semmit nem tudja elvont, pozitív fogalommal - képeket használ, amivel kifejezi a semmi elvont fogalmát (formátlan, rendezetlen) - mezopotámiai mitológiai fogalmak használata „mélység” → Tiamat: a mezopotámiai mitológiában az „őstenger”, a káosz istene „Isten lelke lebegett” * „Lélek” → Marduk (babiloni főisten) széllel tépi szét Tiamatot, az őstengert * „lebegett” → sumér mitológia: az istenség madárként, verdesve lebeg az őskáosz felett, mint az anyamadár - az életet létrehozó női princípium - nincs nyoma a személyességnek → a Biblia mítosztalanítja ezeket az elemeket és a maga teológiai céljaira használja őket Tanítás: A teremtet világ előtt időben semmi sem létezett, egyedül csak Isten, aki akaratával a semmiből megteremtette a kozmoszt és benne az embert.

9 c.) A világ megteremtése hat nap keretében.

10 - a teremtéstörténet gerince - himnikus formában leírja a hat napkeretében a teremtést ↓ a teremtő Istent dicsőítő himnusz - 10 szóval teremt - összefüggés a Tízparanccsal → a teremtett világban ott találjuk beépítve az Isten teremtette erkölcsi rendet, amely objektív - a teremtett világ ennek mentén működik csak helyesen bölcsességi irodalom Jn 1,1: a világot teremtő Szó [Ige], ugyanaz, aki Krisztusban megtestesült; az egész világ és emberi történelem az ő jelenlétének és cselekvésének tere

11 Geocentrikus világkép (Luther 1545-ös bibliakiadása) szétválasztás (építés) benépesítés (díszítés) világosság, sötétség nagyobb és kisebb világító, csillagok boltozat alatti és feletti vizek madarak és halak szárazföld és tenger növények szárazföldi állatok ember kozmosz (gör.) = feldíszített [vö. kozmetika] - pozitív kezdet!

12 d.) Az ember teremtése - egy napon (6.) történik a szárazföldi állatokkal → biológiai adottságait tekintve az ember (adam = föld) szervesen kapcsolódik a(z élő)világhoz - az állatokat már a meglévőkből, az embert azonban közvetlenül teremti - közvetlen isteni elhatározás → az ember a célja a teremtés művének: tér, idő, élet (feldíszített világot kap) - áldást kap az élet továbbadására - „képére és hasonlatosságára” az ókori uralkodók az istenség képmásai a földön - itt minden ember → férfi és nő együtt Isten képe és hasonlatossága az istenképiség lényege egyben feladat is: a „képmásnak” hasonlítania kell az „eredetihez” ↓ Isten társnak, uralomra teremtette az embert, nem pedig szolgának (ellentétben az általános ókori keleti mitologikus felfogással) - kapcsolatba akar lépni az emberrel

13 e.) A hetedik nap - Isten, munkája befejeztével „megpihent” a 7. napon sabbat = abbahagyni (szombat) Isten példát adott az embernek - „megszentelte” - qadaš kiszakította a hétből, és magához tartozónak tette a hetedik nap a teremtmény találkozhat a Teremtőjével, beléphet az „örökkévalóságba” - „megáldotta”: léttöbbletet biztosító nappá tette - a hetedik nap megszentelése eredeti bibliai találmány, bár nem előzmény nélküli hold fázisainak ideje, kb. 7 nap ↓ Babilonban a szerencsétlenséget hozó napok: 7.; 14.; 19.; 28 (csak távoli a hasonlóság) a kereszténység révén lett közkinccsé - a vasárnap megünneplése révén → Krisztus feltámadásának a napja - amelyet az első keresztények kenyértöréssel ünnepeltek: Mk 16,2; ApCsel 20,7 - záró megjegyzés (Ter 2,4a; keretet alkot a Ter 1,1-gyel): „ez a története...” kiemeli a teremtést a mítosz világából - reális történelem része

14 T EREMTÉSTÖRTÉNET ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNY

15 A „ MÁSODIK ” TEREMTÉSTÖRTÉNET (T ER 2,4 B -3,24)

16 M ÁSODIK TEREMTÉSTÖRTÉNET (T ER 2,4 B -3,24) - elnevezései: Éden-elbeszélés második teremtéstörténet Jahvista teremtéstörténet - jellemzői: a.) Egymásra utaló elemek. kert telepítése; jó és rossz tudásának a fája, élet fája ezek mindegyike a végén az ellenkezőjére fordul: 1.) a paradicsomkert megteremtése az emberrel együtt; 2.) a paradicsomkert elvesztése a bűnbeesés következtében b.) „Oknyomozó” elbeszélés etiológia (gör.: aitia = „ok”): a miért kérdésére akar választ adni realista módon vizsgálja az ember jelenlegi állapotát c.) Jahve istennév használata - teremtéstörténet made in Israel rövid összehasonlítás az ún. hatnapos teremtéstörténettel: kulturális háttér, istenkép, érdeklődés, látásmód

17 - jelképes történet lélegzet (antropológiai fogalom; „torok” - az ember szellemi része, személy): az ember testben élő szellemi lélek adam = „ember” - köznév → minden ember Éden kertje: öntözött, szépségéről és termékenységéről ismert vidék („paradicsom” kif.) * 4 folyó: Pison, Gichon, Tigris, Eufrátesz * 4-es: kozmikus szám = teljesség munka Isten terve a férfival és nővel * névadás * álom * csont kígyó szimbóluma - a gonosz eredete * gyilkos intelligencia, életforma, kánaánita istenség, bálvány (vö. rézkígyó; vö. 2Kir 18,4) jó és rossz tudásának a fája * öntörvényűség

18 * megfelelések (S ZÉKELY J.) - teremtés → puszta - paradicsom → tejjel-mézzel folyó Kánaán - fa → Tízparancs - kígyó → bálványimádás - kiűzetés → babiloni fogság a gonosz, aki becsap: „Isten, aki irigy az ember boldogságára” rossz eredete: a sátán, az ember bűne (Bölcs 2,24) - halál * a bűn megsebezte a világot: asszony (feleség, édesanya); férfi (munka) * rossz két fajtája: fizikai és erkölcsi rossz → Isten nem egy befejezett, hanem egy fejlődő világot teremtett, ahol tere és szerepe van az emberi szabadságnak

19 A BŰN TERJEDÉSE A FÖLDÖN

20 Káin és Ábel (Ter 4,1-16) - eredetileg nem kapcsolódott Ádám és Éva történetéhez (Ter 4,14) - folyamatosság Káin az Édentől keletre telepedett le tartalmilag: ember emberhez való viszonyának egy-egy formája jelenik meg: férfi-nő (Ter 3); testvérek (Ter 4,1-16) - a szöveg fontosabb elemei szereplők bemutatása - név * Káin („nyereség”) - élet áldása nem szakad meg, szülő - társteremtő * Ábel („semmi”) - sorsa, másodrendű helyzete - foglalkozás: földművelés (Káin), állattenyésztés (Ábel) * emberi kultúra kezdetei * zsidók (nomád) és a kánaániták (városi) közti ellentét Káin bűnének az oka - Isten nem fogadja el Káin áldozatát („nem tekintett rá”) hamis sztereotípiák: különbségtétel a két foglalkozás között, adományok minősége, lelkületük (a szöveg erre nem ad alapot) - Isten szabad és szuverén

21 - hangsúly: hogyan viszonyul Káin áldozata el nem fogadásához * előny és hátrány megélése → irigység lelkiismeret - lehorgasztott fej (indulat) - „leesik” Káin álarca - Isten nem feledkezik meg Káinról - nem szakad meg vele a kapcsolata * akarat szabadsága * lelkiismeret szava (el nem fogadott áldozat) gyilkosság (tömör leírás) - mező: nincs tanú - előre megfontolta: „felkelt” isteni számonkérés és büntetés - azonnal közbelép és számon kéri a rejtett bűnt * Káin cinikus * vér (antropológiai fogalom) - élet hordozója - Isten itt embert átkoz (Ter 3: földet) - lényege: Káin és a föld közötti kapcsolat megszűnte, kiközösítés - Isten védelmébe veszi Káint: jelet kap - Káin elbujdosik - Nod földje = Káin Istentől távoli élete

22 A VÍZÖZÖN - az ember kiszolgáltatottsága (mezopotámiai árvizek) - Gilgames eposz: Gilgames (Uruk királya), Enkidu halála, Utnapistim, Éa istenség utasítása - bibliai elbeszélés monoteista (nemzetiesített: Noé személye: igazságosság [Ez]; szövetséggel zárul) erőszak elhatalmasodása ha az ember nem teljesíti küldetését (erőszak a világ és ember ellen) → a világ visszazuhan a káoszba a bárka: méretei (Ter 6,15) hasonlítanak a szent sátor és a jeruzsálemi templom méreteihez galamb

23 A BÁBELI TORONY TÖRTÉNETE (T ER 11,1-9)

24 - Babilon városa - Etemenanki (Hérodotosz) toronytemplom babiloni Újév a babiloni felsőbbrendűség szimbóluma - bibliai beszámoló a bűn legmagasabb foka: kollektív, szervezett Isten- ellenes lázadás „bábeli nyelvzavar” irónia (építőanyag, zűrzavar)


Letölteni ppt "M ÓZES ÖT KÖNYVE (T ÓRA, P ENTATEUCHUSZ ). Á LTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK a.) Kánoni helye - az Ószövetség (TM, LXX) 5, egymással összefüggő könyvvel kezdődik."

Hasonló előadás


Google Hirdetések