Az Európai Unió gazdasági joga I. Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens.

Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió gazdasági joga I. Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens."— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió gazdasági joga I. Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens

2 Európai integráció története Egységes Európa gondolata – európai kultúrközösség. Az európai egységesítési törekvések mindig „fentről lefelé” valósultak meg – az EU „lentről felfelé” építkezik. Európai integráció kezdetei: –második világháború vége: béke és fejlődés biztosítása iránti vágy; –Európa elveszti globális vezető szerepét; –a világhatalom központja(i) Európán kívül helyeződik/nek el; –nyomasztó globális verseny.

3 Európai integráció története Az európai integráció több mint ötven éves (1951/1957-ben kezdődött). Az Európai Uniót (EU) csak 1992-ben alapították Maastrichtban; előtte: Európai Közösség (EK), azelőtt: Európai Gazdasági Közösség (EGK). Egy alapvetően gazdasági közösségről van szó, amelynek azonban végső célja a politikai unió. Az integráció mindig lépésről lépésre haladt; hol lelassult, hogy felgyorsult.

4 Európai integráció története 1951 (1952): Európai Szén- és Acélközösség (2002- ben beolvadt az Európai Közösségbe) 1957 (1958): Euratom (Európai Atomenergia Közösség) 1957 (1958): Európai Közösség (eredetileg: Európai Gazdasági Közösség) 1992 (1993): Európai Unió (Maastrichti Szerződés): megalapítja a három pillérből álló „templomot”. 2007 (2009) Reform Szerződés (Lisszaboni Szerződés): összevonja a három pillért, feloldja az Európai Közösséget az Európai Unióban.

5

6 Schengeni övezet

7 Euro övezet

8 Kizárólagos uniós hatáskörök Vámunió Közös (kül)kereskedelmi politika Versenyjog és versenypolitika (uniós dimenziójú magatartások és fúziók) Monetáris politika az Euro-övezet számára Közös halászati politika

9 Az EU szervei Három politikai szerv –Miniszterek Tanácsa: tagállamok képviselői – tagállami érdekek képviselete (NEM: Európai Tanács, Európa Tanács!). –Európai Parlament: közvetlenül választott képviselők – európai polgárok képviselete. –Európai Bizottság: Európai Parlament által választott független szakértők – EU érdekeinek a képviselete. Nem politikai szervek –Európai Bíróság & Törvényszék –Számvevőszék –Európai Ombudsman

10 Rendes jogalkotási eljárás

11 Közösségi jog elsődlegessége és közvetlen hatálya Van Gend & Loos kontra Holland Adóhatóság ügy: –Hollandia növelte egy termék vámtételét 3 %-ról 8 %-ra; –Ez sértette az EGK Szerződés akkori 12. cikkében található befagyasztási (stand-still) klauzulát. –Az ügyben Hollandia, Belgium és Németország is azon az állásponton volt, hogy a 12. cikknek nincs közvetlen hatálya, és ennek alapján csak a Bizottság és a tagállamok között merülhet fel jogvita (a hagyományos nemzetközi közjog alapján mindenképpen ez lett volna a helyzet). Az Európai Bíróság azonban arra a következtetésre jutott, hogy az EU jog közvetlen hatállyal rendelkezik a tagállamokban (attól függetlenül, hogy kihirdették-e vagy sem) és elsődlegességet élvez, azaz letöri a vele ellentétes tagállami szabályokat.

12 EU jog forrásai Elsődleges jogforrások: alapító szerződések és azok módosításai – tagállamok fogadják el és módosítják. Másodlagos jogforrások: rendelet, irányelv, határozat (Unió jogi/jogalkotási aktusai) – az Európai Unió (politikai) szervei fogadják el és módosítják.

13 Rendelet „A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.” [EUMSZ 288. cikke (2) bek.] A rendeletek nem sokban különböznek a nemzeti törvényektől.

14 Irányelvek „Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.” [EUMSZ 288. cikke (3) bek.] A közösség másodlagos jogforrásainak egyik nagyon speciális fajtáját jelentik az irányelvek, amelyek valóban európai sajátosságot képeznek. Az irányelvek címzettjei mindig a tagállamok. Az irányelv szabályozási megközelítése tekintetében azt mondhatjuk, hogy az mindig valamilyen célokat határoz meg, amelyek közösségi szinten kerülnek lefektetésre, de a célok eléréséhez vezető út megválasztását (forma és eszköz) a tagállamokra bízza.

15 Határozatok „A határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl. Az ajánlások és a vélemények nem kötelezőek.” [EUMSZ 288. cikke (4) bek..] A harmadik jogszabálytípus a határozat. A határozatot egyedi ügyekben hozzák, tehát ugyan jogszabálynak nevezik, gyakran nem más, mint egyedi ügyben hozott (közigazgatási) döntés.

16 EU bíróságok Magánfelek ritkán tudnak közvetlenül „kapcsolatba lépni” az európai bírósággal: előzetes döntéshozatali eljárás Vannak azonban közvetlen perek is: kötelezettségszegési eljárás, semmisségi perek, intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset.

17 Előzetes döntéshozatali eljárás Előzetes kérdésElőzetes döntés Tagállami bírósági eljárás Európai Bíróság

18 Az előzetes döntéshozatali eljárás lépései Első lépés: eljárás megindítása a tagállami bíróság előtt. Második lépés: a tagállami bíróság felismeri a közösségi jogi kérdést és úgy dönt, hogy előzetes kérdést intéz az Európai Bírósághoz. Harmadik lépés: kérdések megfogalmazása és megküldése. Negyedik lépés: az Európai Bíróság megválaszolja a kérdéseket és a válaszokat megküldi a tagállami bíróságnak. Ötödik lépés: a tagállami bíróság ítéletet hoz.

19 Tévhitek az előzetes döntéshozatali eljárással kapcsolatban Csak folyamatban lévő tagállami per keretében kezdeményezhető. Nem a felek, hanem a tagállami bíróság joga feltenni a kérdést. Ha az EU-s jogi kérdés lényeges az ügy eldöntése szempontjából és a bírság döntésével szemben nincs további jogorvoslat, akkor a bíróság köteles feltenni a kérdést, ezt azonban a bíróság dönti el. Az Európai Bíróság csak a közösségi jogi kérdést válaszolja meg, nem ritkán csak a mérlegelés szempontjait adja meg, és nem dönti el az ügyet kategorikusan.

20 Kötelezettségszegési eljárás Akár a Bizottság, akár valamely tagállam megindíthatja. Mindig valamely tagállam ellen indul. Szakaszai: informális egyeztetés, indokolt vélemény kiadása, bírósági eljárás, nem- teljesítés esetén ismételt eljárás bírság kiszabása érdekében.

21 Semmisségi perek Alapja: a közösségi jogi aktus érvénytelensége (hatáskör hiánya, anyagi jogi szabály sérelme, eljárási szabályok megsértése stb.) Magánfelek csak ritkán rendelkeznek „perbeli legitimációval”, elsősorban akkor, ha ők a címzettek – de egy közösségi aktus semmisségére előzetes döntéshozatali eljárásban lehet hivatkozni! Privilegizált felek: a Közösség szervei.

22 Köszönöm a figyelmet! Várom kérdéseiket! Email: csongor.nagy@gmail.comcsongor.nagy@gmail.com