Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ELEKTROKÉMIA. AZ ELEKTROMOS ÁRAM TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” Elektromos áram:Töltéssel rendelkező.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ELEKTROKÉMIA. AZ ELEKTROMOS ÁRAM TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” Elektromos áram:Töltéssel rendelkező."— Előadás másolata:

1 ELEKTROKÉMIA

2 AZ ELEKTROMOS ÁRAM TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” Elektromos áram:Töltéssel rendelkező részecskék potenciálkülönbség hatására bekövetkező rendezett mozgása. Elsőfajú vezetők: A szabad mozgásra képes részecskék az elektronok. Ide tartoznak a fémek és a grafit is. A nagymértékben delokalizált elektronok elektromos térben a pozitív irányba mozdulnak el. Másodfajú vezetők: A szabad mozgásra képes részecskék a pozitív és negatív ionok. Ide tartoznak az elektrolitok. Pl. ionvegyületek olvadékai vagy vizes oldatai. Továbbá azok az anyagok, melyek oldószer hatására elektrolitos disszociációt szenvednek. Elektromosság jellemzése:Feszültségjele Umértékegysége V (volt) Ellenállásjele Rmértékegysége Ohm  Áramerősségjele Imértékegysége A (amper) Vezetésjele Gmértékegysége S (siemens) Összefüggések:  : fajlagos ellenállás  : fajlagos vezetés

3 VEZETŐK ÖSSZEHASONLÍTÁSA TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” Szerkezet, példa Áramszállítás módja Áramszállítás eredménye Hőmérséklet-függés Elsőfajú vezetők Fémes kötés pl. fémek, grafit Szabad mozgásra képes, delokalizált elektronok Nem jár kémiai változással Növekvő hőmérséklet esetén nő a vezető ellenállása. Másodfajú vezetők ElektrolitokSzabad mozgásra képes, + és – ionok Az elektrolit belsejében nem jár kémiai változással Növekvő hőmérséklet esetén nő a vezető vezetése (csökken az ellenállása).

4 AZ ELEKTRÓD TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” Az elektródok felületén megváltozik a vezetés mechanizmusa, ezért kémia változás következik be. Az elektronok átlépése vagy kilépése az elektrolitokból a fémekbe ionok keletkezésével vagy semlegesítődésével jár. Azokon a helyeken, ahol az elsőfajú és másodfajú vezetők érintkeznek, vagyis ahol az elektromos áram fémes vezetőkből elektrolitokba lép (vagy fordítva), kémiai változás következik be. Ez a jelenség akkor tapasztalható, ha az elsőfajú vezető egy másodfajú vezetőbe merül. Ezeket elektródoknak nevezzük. Pl.: Mi történik, ha réz(II)-klorid (CuCl 2 ) vizes oldatába platinaelektródokat merítünk és az elektródokat egyenáramú áramforrásra kapcsoljuk? 2 Cl – – 2 e –  Cl 2 Cu e –  Cu Egyik elektródon a kloridionok elektront adnak le, klórgáz fejlődik: Másik elektródon a rézionok elektront vesznek fel, réz válik le:

5 AZ ELEKTRÓDFOLYAMATOK TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” Az előző példában: A rézionok redukálódtak, tehát az ábra jobboldali elektródja a katód. A baloldali elektródon kloridionok oxidálódtak, tehát ez az anód. Az elektródok felületén mindig elektronátmenettel járó folyamat játszódik le. Az elektródfolyamatok tehát mindig redoxireakciók. Anódfolyamat: 2 Cl – – 2 e –  Cl 2 Katódfolyamat: Cu e –  Cu Azt az elektródot, ahol az oxidáció történik, anódnak, azt pedig, ahol a redukció, katódnak nevezzük.

6 AZ IONMOZGÉKONYSÁG TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” Ha azonos körülmények között összehasonlítjuk a különböző ionok mozgékonyságát, akkor azt várnák, hogy a kis méretű ion gyorsabb, a nagyobb lassúbb mozgásra lesz képes. Azt is gondolhatnánk, hogy a kétszeres töltésű ion kétszer olyan mozgékony, mint az egyszeres töltésű ion. A tapasztalat azonban ennek ellentmond: Vizes oldatban a kationok és az anionok túlnyomó többségének mozgékonysága közt anyagi minőségtől függetlenül nincs jelentős eltérés. Ez a tény az ionok szolvatációjával (hidratációjával) magyarázható. Az ion körül kialakult burok együtt vándorol az ionnal, kívülről nézve az ionok tehát hasonlóak, így mozgékonyságuk között sincs jelentős eltérés. Az ionok vándorlásuk során az elektromos térben a gázmolekulákhoz hasonlóan zegzugos pályán mozognak, mert mozgásuk során egymással és az oldószer molekuláival ütközhetnek. A mozgásuk eredőjeként azonban mégis a rendszerben szabadon mozgó ionok a töltésükkel ellentétes töltésű elektródok felé vándorolnak, az anód felé a negatív töltésű anionok, a katód felé a pozitív töltésű kationok mozdulnak el. Az ionmozgékonyságot meghatározó tényezők:

7 RELATÍV IONMOZGÉKONYSÁGOK TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” Kation Relatív ionmozgékonyság ∙10 –3 Anion Relatív ionmozgékonyság ∙10 –3 H+H+ 35,0OH – 19,8 Li + 3,9F–F– 5,5 Na + 5,0Cl – 7,6 K+K+ 7,4Br – 7,8 7,4CN – 7,8 ½ Mg 2+ 5,3½8,0 ½ Ca 2+ 5,9½7,2 ½ Ba 2+ 6,4½7,2 ½ Zn 2+ 5,4½8,4 A hidrogénion és a hidroxidion mozgékonysága a többi ionhoz képest kiugróan nagy.

8 TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” Az oxóniumion nagy relatív ionmozgékonysága azzal magyarázható, hogy a vezetés mechanizmusa eltér a többi iontól. Amíg a többi ionnak egyik elektródtól a másikig ténylegesen meg kell tennie az utat, addig az oxóniumion egy protonátadási folyamatban közvetíti a pozitív töltést a negatív elektród felé. O H H O H H O H H O H H O H H H + O H H O H H O H H O H H H + O H H O H H H + O H H O H H H + O H H O H H H + O H H O H H O H H O H H O H H H + O H H O H H O H H O H H H + O H H O H H H + O H H O H H H + O H H O H H H +

9 ELEKTRÓDFOLYAMATOK EGYENSÚLYAI TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” A kémiai energia és az elektromos energia egymásba alakulása során az elektródok felületén érintkeznek egymással az elsőfajú és a másodfajú vezetők. A folyamat során redoxireakciók, elektródfolyamatok mennek végbe. Azt az elektródot, ahol oxidáció megy végbe, anódnak nevezzük. Azt az elektródot, ahol redukció megy végbe, katódnak nevezzük. Elektródfolyamatok lehetnek: Kationok keletkezése vagy semlegesítődése: Anionok keletkezése vagy semlegesítődése: Ionok töltésszámának változása:

10 AZ ELEKTRÓDPOTENCIÁL KIALAKULÁSA FÉMELEKTRÓDON 1. TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” Az elektródpotenciál az a feszültség, amely az elektrolit és a fémelektród között az egyensúly beálltakor kialakul. Az elektródpotenciál kialakulása: A fémből pozitív ionok mennek az oldatba. A folyamat csak kis mértékben megy végbe, mert a fém felületén visszamaradt elektronok vonzani fogják az oldatba igyekvő fémionokat, és így megakadályozzák a további oxidációt. Ebben az esetben a fém töltése az oldathoz képest negatív lesz. A fém és az oldat között elektromos feszültség, más néven potenciálkülönbség alakul ki. Me  Me + + e – Kialakult egy elektromos kettősréteg, amely megakadályozza a fém további oldódását, de potenciálkülönbséget hoz létre az oldat és a fémelektród között.

11 AZ ELEKTRÓDPOTENCIÁL KIALAKULÁSA FÉMELEKTRÓDON 2. TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” Az elektródpotenciál az a feszültség, amely az elektrolit és a fémelektród között az egyensúly beálltakor kialakul. Az elektródpotenciál kialakulása: Az oldatból pozitív ionok válnak le az elektród felületén, ettől a fémelektród pozitív töltésű lesz. Az elektrolit pedig a feleslegben maradó anionoktól negatív töltésűvé válik. A folyamat csak kis mértékben megy végbe, mert az oldatban visszamaradt anionfelesleg vonzza a leváló fémionokat, és így megakadályozzák a további redukciót. Ebben az esetben a fém töltése az oldathoz képest pozitív lesz. A fém és az oldat között elektromos feszültség, más néven potenciálkülönbség alakul ki. Me + + e –  Me Kialakult egy elektromos kettősréteg, amely megakadályozza a fém további leválását, de potenciálkülönbséget hoz létre az oldat és a fémelektród között.

12 A STANDARD HIDROGÉNELEKTRÓD TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” A gyakorlatban úgy járunk el, hogy egy választott elektród standardpotenciálját önkényesen nullának tekintjük, és a többi elektród elektródpotenciálját ehhez viszonyítva mérjük meg. Az így kapott standardpotenciálok értéke ugyan önkényes, de különbségeik helyes értéket szolgáltatnak. A standard hidrogénelektród olyan elektród, amely- ben a 0,1 MPa nyomású hidrogéngáz 1 mol/dm 3 H 3 O + ionkoncentrációjú oldattal érintkezik 25 o C hőmérsékleten. A standard hidrogénelektród potenciálja: E 0 = 0,00 V Valamennyi elektród potenciálját a standard hidrogénelektródhoz viszonyítjuk. A vonatkoztatási alap megállapodás alapján a standard hidrogénelektród. Az elektrolitoldat és az abba merülő fém érintkezési felületén kialakuló potenciál- különbséget elektródpotenciálnak (E) nevezzük. Az elektródpotenciál abszolút értéke nem határozható meg.

13 AZ ELEKTRÓDPOTENCIÁL MEGHATÁROZÁSA TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” H 2 (Pt) │ H + Me│Me z+ E = 0 V E = ? Minden elektród elektródpotenciálját úgy értelmezzük, hogy a vizsgált elektródból és a standard hidrogénelektródból galvánelemet készítünk. A két elektród között mérhető potenciálkülönbség a vizsgált elektród elektródpotenciálja. A standard hidrogénelektród elektródpotenciálja megállapodás alapján nulla.

14 A STANDARD ELEKTRÓDPOTENCIÁL TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” Az elektródpotenciál számítása a Nernst-képlettel történik: ahol:zaz ion töltése caz ion koncentrációja E 0 a standardpotenciál A standardpotenciál értelmezése: Ha a c(Me z+ ) = 1 mol/dm 3, akkor lg c(Me z+ ) = 0. Ekkor E = E O. Vagyis a standarpotenciál annak a galvánelemnek a feszültsége, amelynek egyik elektródja egy standard hidrogénelektród, másik elektródja pedig a vizsgált anyagból készült, mely annak ionjait egységnyi koncentrációban tartalmazó oldatba merül.

15 AZ ELEKTRÓDPOTENCIÁL SZÁMÍTÁSA TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” Számítsuk ki a 0,050 mol/dm 3 koncentrációjú réz-szulfátba merülő rézelektród elektródpotenciálját 25 ºC hőmérsékleten! Táblázat alapján a Cu│Cu 2+ elektród standardpotenciálja: +0,345 V

16 AZ ELEKTRÓDOK FAJTÁI ELSŐFAJÚ ELEKTRÓDOK TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” Az elsőfajú elektródok valamilyen elemből és az elem ionját oldott állapotban tartalmazó oldatból állnak. Fémelektródok Me│Me z+ Me Me z+ + z e – AgAg + + e – Ag│Ag + ZnZn e – Zn│Zn 2+ FeFe e – Fe│Fe 3+

17 ELSŐFAJÚ ELEKTRÓDOK TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” Gázelektródok A gázelektródok felépítése a standard hidrogénelektródhoz hasonló. A gyakorlatban nem használják, mert nehézkes. (Állandó nyomást, egyenletes gázáramot kell biztosítani és gondoskodni kell a biztonságról is.) ½ H 2 H + + e – H 2 (Pt)│H + Cl - ½ Cl 2 + e – Cl - │Cl 2 (Pt)

18 MÁSODFAJÚ ELEKTRÓDOK TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” A másodfajú elektród olyan fémből készül, amely kevéssé oldódó sójának telített oldatával, és a só anionját meghatározott koncentrációban tartalmazó elektrolitoldattal érintkezik. Ag│AgCl(sz), KCl-oldat │ Az elektródpotenciál a klórgáz- elektródhoz hasonlóan a kloridion koncentrációjától függ. (Nem az ezüstion koncentrációjától.) A gyakorlatban két elterjedt másodfajú elektród van használatban. AgAg + + e –

19 MÁSODFAJÚ ELEKTRÓDOK A KALOMEL ELEKTRÓD TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” A másodfajú elektródok stabil, állandó elektród- potenciállal rendelkeznek, ezért összehasonlító (referencia) elektródként használják. Az elektródpotenciál a klórgázelektródhoz hasonlóan a kloridion koncentrációjától függ. (Nem a higanyion koncentrációjától.) Kalomelelektród Hg│Hg 2 Cl 2 (sz), KCl-oldat │ HgHg e – 2

20 KÜLÖNLEGES ELEKTRÓDOK TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” Üvegelektród:Egy speciális üvegmembrán, amely külső felületével a vizsgálandó oldattal érintkezik. Belső felületét egy kloridion-tartalmú pufferrel tartjuk állandó potenciálon, A megfelelő összetételű üvegek alkáliionjai hidrogénionokra cserélhetők, és ezzel a hidrogénion-tartalmú elektrolitok és az üveg között potenciálkülönbség jön létre. A gyakorlatilag szigetelőnek számító üvegfalon keresztül nem könnyű potenciálkülönbséget mérni, de ez elektrotechnikai kérdés. Az elektródpotenciál a gömb duzzadt üvegfelületi rétegein adszorbeált és az oldatban maradt oxóniumionok közötti egyensúlynak megfelelően alakul ki, és a Nernst-egyenlethez hasonlóan számítható: E = állandó + 0,0591∙lg [H + ] E = állandó – 0,0591∙pH Az üvegelektród 1 < pH < 11 tartományban jól használható pH mérésre. Erős, tömény savak és lúgok károsítják az üveget.

21 GALVÁNELEMEK TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” A galvánelemek olyan feszültségforrások, amelyekben a kémiai energiát elektromos energiává alakítjuk át úgy, hogy a negatív pólusnál végbemenő oxidációs folyamatot térben elkülönítjük a pozitív pólusnál lejátszódó redukciótól. Az áramkulcs lehet egy KCl-dal telített kocsonyás anyaggal töltött üvegcső, ún. sóhíd. Ha két különböző potenciálú elektródot elsőfajú vezetővel (fémhuzallal) összekötünk, és az áramkörbe fogyasztót (lámpát, rádiót, motort stb.) iktatunk, a kémiai energiát folyamatosan át tudjuk alakítani elektromos energiává. A galvánelemek működéséhez azonban nem elegendő csak két különböző potenciálú elektród, hanem (az áramkör zárása érdekében) az elektrolitok között is összeköttetést kell teremteni. Ezt az összeköttetést vagy diafragmával, vagy úgynevezett áramkulccsal oldjuk meg. Anódfolyamat: Zn – 2 e –  Zn 2+ (oxidáció) Katódfolyamat: Cu e –  Cu (redukció) e-e- e-e-

22 AZ ELEKTROMOTOROS ERŐ TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” A galvánelemek mindkét elektródja rendelkezik egy elektródpotenciállal, melyek a Nernst-képlettel számíthatók. Ezek az értékek a standard hidrogénelektródhoz viszonyított feszültségek. A galvánelemmé kapcsolt elektródok közötti fezültséget elektromotoros erőnek nevezzük. Az elektromotoros erő egy feszültségforrás két pólusa között fellépő potenciálkülönbség, ha a galvánelem terheletlen állapotban van, azaz nincs rákapcsolva fogyasztó. Elektromotoros erő számítása: E MF = E 1 – E 2 Az elektromotoros erőnek nincs előjele, mindig a nagyobb elektródpotenciálból kell a kisebbet kivonni.

23 AZ ELEKTROMOTOROS ERŐ SZÁMÍTÁSA TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” Írjuk fel a Daniell-elem celladiagramját, és számítsuk ki az elektromotoros erejét! A celladiagram egy galvánelem-rendszer egyszerűsített ábrázolási módja. A bal oldalon a negatív pólus, a jobb oldalon pedig a pozitív pólus van feltüntetve. Zn│Zn 2+ │Cu 2+ │Cu A celladiagramon feltüntetjük: az elektródok anyagát az elektródok töltését az elektrolitokat a fázishatárokat Zn│Zn 2+ ; 0,150 mol/dm 3 │Cu 2+ ; 0,250 mol/dm 3 │Cu A számításhoz a koncentrációkat is tüntessük fel: Elektromotoros erő: E MF = E(Cu) – E(Zn) = 0,327 – (– 0,786) = 1,11 V

24 AZ ELEKTROLÍZIS TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” Az elektrolízis során elektromos energia kémiai energiává alakul át. Vizsgáljuk meg, milyen elektródfolyamatok mennek végbe például a sósav elektrolízisekor! Az ionok az ellenkező töltésű elektródokhoz vándorolnak, és ott semlegesítődnek. Cl –  Cl + e – A kloridionok a + elektródon leadják elektronjaikat, tehát oxidálódnak: Ez oxidáció, tehát ez az anódfolyamat. H + + e –  H A hidrogénionok a – elektródon elektronokat vesznek fel, tehát redukálódnak: Ez redukció, tehát ez az katódfolyamat. A semlegesítődés során lejátszódó folyamatok az elektrolízis primer elektródfolyamatai. Ezt szekunder folyamatok követhetik. 2 Cl  Cl 2 2 H  H 2

25 AZ ELEKTROLÍZIS MENNYISÉGI TÖRVÉNYEI TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” Az elektrolízis során az elektródokon levált anyagok mennyiségei és az elektromos áram adatai között állapítanak meg összefüggést Faraday törvényei. Faraday I. törvénye kimondja, hogy az elektródokon levált anyagok tömege egyenesen arányos az elektroliton áthaladó áram erősségével és az elektrolízis idejével, vagyis az áthaladt töltésmennyiséggel. ahol: k az anyagi minőségtől függő elektrokémiai egyenérték I az áramerősség t az elektrolízis ideje Q az áthaladt töltésmennyiség. Faraday II. törvénye azt mondja ki, hogy 1 mol elektron C töltésmennyiséget jelent. Pl.:1 mol elektron, azaz C töltésmennyiség leválaszt1 mol egyértékű vagy 0,5 mol kétértékű iont.

26 PÉLDA AZ ELEKTROLÍZISRE TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” 150 cm 2 felületű tárgyat 0,050 mm vastagságú rézréteggel kell bevonni. Mennyi ideig kell elektrolizálni, ha az áramerősség 1,40 A? A réz sűrűsége 8,96 g/cm 3. Az elektrolízis elektródfolyamata: Cu e –  Cu Összes leválasztandó réz térfogata: Összes leválasztandó réz tömege: Összes leválasztandó réz anyagmennyisége: Egy mol réz leválasztásához 2∙96500 = C töltésmennyiség kell. 0,1058 mol réz leválasztásához 0,1085∙2∙96500 = C töltésmennyiség kell.

27 AZ ELEKTROLÍZIS GYAKORLATI ALKALMAZÁSA TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” Fémbevonatok készítése (galvanizálás) Fémek tisztítása Kősóelektrolízis Alumínium előállítása Korrózióvédelem Laboratóriumi alkalmazások A kémiai anyagvizsgálatok széles skálája az elektrokémiai változásokon alapszik. Sok esetben az elektródpotenciál méréseket használják fel mennyiségi elemzésre, de az elektrolízis is alkalmas koncentráció meghatározására. Ilyen eljárások az elektrogravimetria, az amperometria illetve polarográfia. Laboratóriumban az elektrolízist olyan preparátumok készítésénél hívják segítségül, amelyek más módszerekkel csak nehezen állíthatók elő. Ilyen például a bázisos ólom- karbonát előállítása.

28 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "ELEKTROKÉMIA. AZ ELEKTROMOS ÁRAM TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” Elektromos áram:Töltéssel rendelkező."

Hasonló előadás


Google Hirdetések