Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Amit a kultuszkutatásból nyerhetünk (leírás, résekkel) - - - Zsigmond Andrea - -

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Amit a kultuszkutatásból nyerhetünk (leírás, résekkel) - - - Zsigmond Andrea - -"— Előadás másolata:

1 Amit a kultuszkutatásból nyerhetünk (leírás, résekkel) Zsigmond Andrea - -

2 „Tele vagyok Kolozsvárral! Elmentem megkeresni a régi Nemzeti Színháznak a szent helyét. Már régen lebontották. Elmúlt. Úgy fordultam be a Farkas utcába, mintha templomba mentem volna. Ezeken a köveken jártak még a mi örök csillagaink. Ebb ő l a drága épületb ő l, amely most már csak a képzeletemben állt el ő ttem, indult el Budapest felé a régi, magasztosan gyönyör ű színészet színe-virága. Nem tudja azt senki, mit jelentett nekünk ifjúkorunkban a kolozsvári Nemzeti Színház! Micsoda megtiszteltetés volt számomra, mikor el ő ször hívtak vendégszerepelni! Szent áhítattal léptem át a küszöbét.” Fedák Sári „a kultikus szemlélet tudomásulvétele nélkül szinte semmit sem tudnánk mondani a költészet (m ű vészet) tényleges társadalmi beágyazottságáról” Margócsy István

3 Tartalom 1. Mi a kultuszkutatás 2. Hogy jön ez ide – captatio benevolentiae 3. A kultikusság jellemz ő i 4. A kultikus tisztelet kialakulásának okai 5. A kultuszok értékelése 6. A kultuszkutatás értékelése 7. Kapcsolat más elméletekkel 8. Könyvészet 9. Alkalmazás

4 1. Mi a kultuszkutatás olyan értelmez ő i gyakorlat, mely nemcsak a szövegeket és olvasásukat tartja az irodalom világához tartozóknak, hanem azt is, amit Paul de Man az irodalom külpolitikájának nevez: szerz ő i image-eket, tárgyakat, cselekvéssorokat s a kulturális fogyasztás számos más formáját (Takáts József) „derítsük fel egy irodalmi kultusz genezisét, kövessük nyomon fejl ő déstörténetét, vegyük szemügyre sajátos szertartásrendjét, elemezzük nyelvi jellegzetességeit, igyekezzünk bepillantást nyerni lélektanába, intézményesedésébe és társadalmi hatásaiba, hogy végül következtethessünk kultusz és kultúra néhány általános összefüggésére” (Dávidházi Péter)

5 „magyar” tudományág, az utóbbi húsz évben bontakozott ki és rohamosan fejl ő dött – konferenciák, konferenciakötetek, disszertációk, monográfiák születtek els ő dlegesen a 19. sz-i gyakorlatokra és a 20. sz. elejére vonatkozó kutatások – nem véletlenül az a korszak, amelyet a „nemzet” és a „népiség” fogalom el ő retörése is jellemez a kritikatörténet hatáskörébe tartozik, annak egyik ágazata – legalábbis kezdetben a kultuszkutatás a történeti anyaggal való folyamatos és intenzív érintkezés mellett is alapjaiban elméleti karakter ű tevékenység jelent ő s kultuszkutatók: Dávidházi Péter („Isten másodszülötte” – Shakespeare-r ő l, 1989), Takáts József, Rákai Orsolya, Lakner Lajos, Porkoláb Tibor, Szilasi László, Szajbély Mihály, Tverdota György

6 2. Hogy kerül ide ez a téma – captatio benevolentiae az irodalmi kultusz sajátos kommunikációs mód – az irodalmi kommunikáció ideológiája az irodalom társadalmi integrációjában játszik szerepet, a „közönségkapcsolatok” alakításában (Rákai) a kultusz nem inherens része a dolgoknak, hanem olyan társadalmi viselkedésforma, amely révén bizonyos dolgok kultikusként értelmez ő dnek (Rákai)

7 „Módszertani” megjegyzések: nem: nem a dátumok, a nevek vagy a linearitás fontos számomra – azaz nem követem végig a tudományterület történetét vagy szigorúan egy-egy szerz ő gondolatmenetét –a definíciós vagy fogalomhasználatbeli különbségekre sem élezem ki a figyelmem („kultikus” – kinél mit is jelent) igen: mazsolázni a tanulmányokból, mire jutottak – összeterelni azokat az ismérveket, amik a bárminem ű kultikus beszédmódot jellemzik – hogy az irodalomtörténeti és -kritikai anyag mellett másféle szövegek vizsgálatakor is m ű ködtetni lehessen ezt a szempontrendszert (közbeszéd, tudományos diskurzus, m ű vészetekr ő l való beszéd) pici elmozdulás (saját..): példákat nem az irodalomról, hanem a színházról való beszédb ő l hozok

8 3. A kultikusság jellemz ő i „Shakespeare elismerése… valami neme a kultusznak, ami a kultúrát tanúsítja” (Jókai) Kultusz és kultúra – mindkét szó a lat. colere szóból ered, jelentése: m ű vel, gondoz vmit, tisztelettel van vmi iránt – különbség: mértéktelenség vs. mérlegel ő magatartás (Dávidházi) Dávidházi terminusai, meggyökeresedtek: kultikus beállítódás – bizonyos szellemi vagy anyagi értékek mértéktelen tisztelete, imádata tárgyát minden szóba jöhet ő vád alól felmenti kultikus szokásrend – szentnek tekintett helyek felkeresése, ereklyék gy ű jtése, szövegek áhítatos gondozása, szent id ő k megünneplése, szertartásokon való részvétel, életszabályozó el ő írások betartásának igyekezete (utcák elnevezése, disszertációvédés..) kultikus nyelvhasználat– magasztaló kijelentések, melyeket sem igazolni, sem cáfolni nem lehet, mert részletes tapasztalati ellen ő rzésükre nincs mód kultikus vs. kritikai nyelvhasználat – alapvet ő szembenállás a definícióban megadott kritérium alapján

9 Másik fontos paradigmaalkotó elgondolás: – hasonlóság a vallási jelenségekkel: analogikus szemléletmód (eredet: az ember alapvet ő transzcendentalitás iránti igénye) – esztétika és vallás szókincsének gyakori vegyítése (de a természettudomány nyelvét is átveszik – Takáts), keretek átvétele (szokásrend) A magyar Shakespeare-kultusz fejl ő déstörténete / stádiumok, kb.: a beavatódás kora ( ) a mitizálódás kora ( ) az intézményesülés kora ( ) a bálványrombolás kora ( ) a szekularizálódás kora (1948-napjainkig)

10 Szokásrend (Lakner) a kultuszhoz mindig több kell, mint a m ű vészi teljesítmény – a kiállítások feladata ennek az emberi, etikai, társadalmi, politikai „több”-nek a tematizálása lezárt élet kell hozzá: csak ez kelti a teljesség, a szuverenitás képzetét kultikus h ő s: az önmagát és világot teremt ő ember kiállított tárgyak értéke: egyrészt egyediek, nem reprodukálhatók; másrészt közvetlenül hatnak, nem valamely értelmez ő i eszköz segítségével; mögöttük egy korábbi, szent hagyományként tisztelt lét sejlik fel a relikviák az „abszolút valóság” kicsiny részletét jelenik a köznapi dolgok világában – kiemelik és felmutatják, ami lényeges a kultusz központi alakjai tehát csak alkalmat szolgáltattak valami, velük nagyobb súlyúnak t ű n ő törekvés és értékrend megjelenítésére és affirmációjára (Margócsy) – nyelv, nép, nemzet, m ű vészet a kultusz az önaffirmáció terepe a társadalmi nyilvánosság átformálásában, megnyerésében különösen az ismétlésnek és a szimbólumnak van fontos szerepe – az irodalmi kultuszok nem véletlenül építenek a naptári rendszerességgel ismétl ő d ő ünnepekre és az érzelmekre ható szimbolikus cselekedetekre (Lakner)

11 Résztvev ő k, identitás (Lakner) kultikus helyek és id ő k: a mindennapokból való kiszakadásban, a „felemelkedésben” segédkeznek – mégpedig hogyan: azt követeli a résztvev ő kt ő l, hogy mondjanak le önmagukról, emelkedjenek fel a tételezett eszményi közösséghez és a látottakhoz, hogy megtalálják igazi önmaguk nem a személy, hanem a státus jeleníti meg magát a kultusz ünnepein a résztvev ő k többnyire nem a „saját hangjukon beszélnek”, de mégiscsak e megszólalás révén jeleníthetik meg kulturális identitásukat a kiállítások, emlékhelyek els ő sorban a látogató társadalmi énjét szólítják meg – a látogatást inkább a beavatódás reménye, mintsem a m ű élvezet élteti – le kell mondani az egyéni igényekr ő l, sajátságokról, jelentésadásról a kultikus befogadói magatartás alapzata: a m ű alkotással és szerz ő jével szembeni alázat – a m ű alkotás megértéséhez „méltóvá kell válni”

12 a befogadónak alá kell vetnie magát a kultusz papjai által adott hagyomány- értékelésnek – feltétlen önátadásra, passzivitásra, aszkézisre ítéltetés (a saját élvezet/érdekek visszaszorítása) – ezért az irodalmi kultusz igen alkalmas az ideológiai törekvések érvényesítésére állandó hivatkozási alap a szerz ő i szándék, azaz a szándék helyes értelmezése – amihez csak a kultusz papjai férnek hozzá – a kultusz elfedi a szubjektum és a nevével fémjelzett hagyomány teremtett voltát a kultusz papjai: kiválasztottság és kötelesség – alárendelt pozíció a kultikus személy/eszme tekintetében, de fölérendelt a tömeghez képest – a küldetés erkölcsi kötelességet is ró rájuk a kultikus ünnepek az igenlés alkalmai – mérlegel ő magatartásnak és értelmezésnek itt nincs helye (Dávidházi, Szilasi) – a résztvev ő k mondjanak le a tudatosságról, a reflektáltságról – kritikai szempontú kiállítás szinte elképzelhetetlen (Lakner)

13 Résztvev ő k 2. (Dávidházi) az irodalmi m ű hatása nem közvetlenül éri az egyént, a közösség intézményeiben érvényesül ő állásfoglalásokon keresztül hat rá – az egyén eltérhet t ő le, ellent is mondhat, de azok akkor is tájékozódási pontok maradnak az ismeretterjesztés (életrajz, életm ű ) egyben már beavatás a mérvadó ítélet támaszára a befogadó abban az (akár m ű vel ő déstörténeti) stádiumban van különösen rászorulva, amikor ő maga elindult már a társadalmi betagozódás útján, de még nincs annyi hozzáértése és önbizalma, hogy az intézményrendszer ajánlatát kihívásként fogadja és szakszer ű érvekkel utasítsa vissza

14 A kultikus nyelvhasználat okai (Szilasi): 1. a szerz ő és a m ű kultikus tisztelete 2. a bízvást tudományosnak tekinthet ő eszközrendszer/nyelv hiánya 3. ebb ő l következ ő en az irodalminak nevezett nyelv átvétele 4. az a felfogás, miszerint a széptani boncolás, az irodalomtörténet mint „bonczolókés” alkalmatlan a „selyemgubó” felfejtésére – „az író (Jókai) m ű vészetét elemezni annyi, mint színpompás illatos virágot szirmaira tépdesni” – vagyis a m ű titokzatos, felfoghatatlan, elemezhetetlen teljesség, a kritika eredménytelen és fölösleges – elemezi, értelmezni tilos – csak egy adott, intézményesített értelem releváns

15 A kultikus nyelvhasználat jellemz ő i: fantázia és realitás keveredése, a realitás mesébe oldása (Szilasi) a metaforikus nyelv, a hiperbolák a hatalmas, megfejthetetlen titok képzetkörében mozognak – „Pet ő fi üstökös, Jókai az ég napja” (Szilasi) a szakirodalom nem választja szét az írót, a szerz ő t és a m ű vet (Szilasi, Lakner) kivételezés, alázat a kultikus h ő ssel szemben a kultusz úgy tünteti fel magát, mint ami nem szorul igazolásra (Margócsy) a figurális beszédnek világteremt ő, nem pedig igazságtükröz ő ereje van (Margócsy) id ő kezelés: múlt, jelen, jöv ő egysége (Takáts), megszakítatlan, hiátusok nélküli folyamat (Margócsy) elhanyagolja a kontextust, örök érvény, nincs változás

16 Visszatérő nyelvi formák: (ahogy a József Attiláról való beszédb ő l lesz ű rhet ő ): a m ű vész és a külvilág szembeállítása, a passióként elmesélt életrajz, a szerepl ő k megfeleltetése,a nélkülözés- és el-nem- ismertség-mítosz (Tverdota) –: a kultusz egyberendez ő logikája alapvet ő szembenállás: a szakmai beszéd kritikai analízisre tör, de a modern társadalmi formák befogadási rendje, rituáéléja a történelmi kontextus feletti transzcendens értékvilág létét tételezi fel a kultikus: a nem-modern társadalmi formák megmutatkozásai a modernben – különböz ő id ő felfogások, a közvetítettség-közvetlenség különbsége

17 4. A kultikus tisztelet kialakulásának okai a m ű vészet modern értelemben vett kultusza a 18/19. sz. fordulóján, a romantika idején bontakozott ki – a m ű vész a mennyekben lakozik, földi helye ugyanakkor bizonytalan és meghatározhatatlan – a romantikus költ ő -zseni omnipotens figurája (Margócsy) az Istenhez f ű z ő d ő eksztatikus viszony helyébe a m ű vészettel kapcsolatos eksztatikus viszony kerül – hasonló funkciót várnak el mindkett ő t ő l – a kor a tudatformáló szellemi övezeteket lelki támaszként igényelte: kiengesztel ő dés, Világos után – irodalompártolás: áldozathozatal a haza oltárán Matthew Arnold (1880): a költészet mindinkább át fogja venni a vallás szerepét az ember életében – Greguss Ágost vallás, m ű vészet, tudomány és erkölcs közös vonását abban látja, hogy „mind a négy kiemel bennünket a véges és gyötrelmes világból egy végtelen és boldog világba”

18 az angliai Shakespeare-kultusz napirenden tartásával kezd ő dött (Dávidházi) a magyar irodalom kultuszainak genézise összefonódott a társadalmi nyilvánosság polgári formájának születésével (Lakner) kezdetben az irodalom autonóm területté formálásáért folytatott küzdelem támaszaként szolgált, de a Kazinczy- ünnep-t ő l kezdve (1859) f ő leg olyan irodalmi törekvésekben kap nagyobb szerepet, melyek számára a m ű vészet közösségi funkciója a lényeges (Lakner) a Kazinczy-ünnep 1859-ben azt mutatta meg, hogy politikai eszközök és lehet ő ségek híján az irodalom is képes meg ő rizni a nemzetet (Lakner) – az irodalom felértékel ő dik, de elveszti autonómiáját

19 5. A kultuszok értékelése Pozitívumok (Dávidházi): a kultusz járulékos hatásai: a zarándokhelyek felé vezet ő utak, úthálózat kiépülése, az építészeti stílusok elterjedése, a kereskedelem fellendülése, kórházak építése a kulturális áldozatkészség gerjesztése – intézményes támogatás is nehezen volna elképzelhet ő kultikus viszonyulás nélkül – azaz nemcsak gazdasági, de kulturális értékek is sarjadnak a kultusz nyomában: könyvkiadás, kiállítások, a m ű vészeti termékek iránti kereslet több kulturális értéket segített napvilágra, mint aminek a létrejöttét megnehezítette (ez hogyan mérhet ő …?) a magyar Shakespeare-kultusz közvetve hozzájárult a színészet társadalmi megbecsültségéhez szintre emel: a kultuszhoz tartozás jóles ő érzését nyújtja különböz ő osztályoknak, nemzedékeknek

20 henye, parazita nyelvhasználat, a stílus kényelmességének, felületességének következménye, szónokias nagyotmondás, egyes irodalmi körök társalgási nyelvének üres etikettje, játékszabályai – meg kellene szabadítani t ő le az irodalomról való beszédet (Tverdota) a m ű kritikára és általában a befogadásra bénító hatással van az, hogy az alkotó és m ű ve sérthetetlen – de: a magyar irodalomtörténetírásban és - kritikában van annyi életkedv és egészséges tiszteletlenség, hogy megtalálja a módját, hogyan mutathat rá mégis a panteon királyainak meztelen vagy itt-ott kilátszó testrészeire (Dávidházi) Lakner nem tartja kikerülhet ő nek a kultikus viszonyulást – mindig már megértett, deformált szöveggel van dolgunk, nincs lehet ő ségünk az objektív viszonyulásra, Gadamerre hivatkozik a kultikus m ű értést a „normális” befogadás egyik lehetséges esetének kellene tekinteni (Takáts) Kultikus nyelv a kritikában (negatívum?):

21 6. A kultuszkutatás értékelése a kultuszkutatás jelent ő s erénye, hogy elmozdítja az irodalomtörténetírást önnön kanonikus területei fel ő l az irodalom kevéssé ismert használati módjai, helyi jelent ő ség ű szerepl ő i, sosem vizsgált eseményei felé (Takáts) felvirágzik rekonstruáló filológia – hiszen a szöveg szent az irodalmi emlékhelyek és múzeumok már nem t ű nnek olyan periferikus szerep ű nek, mint eddig – meghatározó elemei az irodalmi kommunikációnak, az emberi kultúrának, a jelentések világának – következménye az irodalmi muzeológia szemléleti és módszertani megújulása a kultuszkutatás azon ritka irodalomtörténészi gyakorlatok közé tartozik, amely kapcsolatba kíván lépni az él ő irodalommal – a PIM fiatal szerz ő kt ő l gy ű jtött ereklyéi

22 vigyázat: a kultusztörténeti perspektíva, mivel a közös vallásos/analogikus nyelvre kíváncsi, homogenizál – kevéssé érdekl ő dik az egyedi kultuszokban résztvev ő k céljai, hitei, identitása iránt (Takáts), mivel a modell ezeket megel ő legezi), vagy a különböz ő korok kultuszváltozatai iránt (Rákai) A kultusz társadalmi mechanizmusának funkciói? (Rákai) „rések” – mit mond (retorika) és/de mit gondol – kultikus/konzervatív pozíciók vs. kortárs m ű vészet – saját nyelvem leleplezése (bemutatok: szolgálok, Dávidházi mint „atya”, Fedák) – tudomány: „nevekre” hivatkozom – az irod.tört. elméletével lehetne társítani – Dávidházi „kultikus” gondolkodása

23 7. A kultuszkutatás lehetséges kapcsolódási pontjai más elméletekkel (Takáts) az ismer ő sség, a kultusz egyberendez ő logikája kijátszásában segít a mikrotörténetírás (Dávidházi m ű veli is) ill. az antropológiából ismert elidegenít ő eljárás: módszertani el ő feltevésünk legyen az, hogy anyagunk idegen kultúrából származik (ez a lépés Foucault-nál is megtalálható, csak ő a jelen „tudattalanjára”, míg a történeti antropológia a múltra kíváncsi) Foucault diskurzuselemzése – hiányzik viszont bel ő le az önleírás a kulturális antropológia Clifford Geertz-féle perspektívája viszont épp az önleírásokra kíváncsi ami kultuszkutatásként indul, gyakran az önformálás, a kulturális topográfia és a szociokulturális dinamika vizsgálatához jut el a kultuszok hasonló funkciót töltenek be a modern társadalomban, mint Pierre Nora „lieu de mémoire”-jai – szertartások egy szertartások nélküli világban – köztes pozíciót foglalnak el emlékezet és történelem között

24 Victor Turner communitas-elméletéhez kapcsolható: „az irodalmi kultuszok… felekezeti és társadalmi senki földjeként kínálnak közös szertartási alkalmat olyanok számára, akiket a társadalmi rend egyébként elkülönít egymástól” (Dávidházi) kritikai kultúrakutatás (cultural studies) – nem csak a magaskultúra érdekli – a kultuszkutatók gyakran olyan pillanatokat vizsgálnak, amikor a magaskultúra termékei nem-magaskulturális térben m ű ködnek –- tanulhatnának a cultural studies-tól: többet kellene foglalkozniuk a hatalom kérdésével, a kultúra politikai jellegével – vö. Margócsy a Kazinczy-emlékünnep önafirmációs funkciójáról – a kultusz k ő keményen a társadalmi szabályozás eszköze összekapcsolódás a társadalomtörténettel – a kultuszkutatás az irodalom társadalomtörténete a kultuszkutatás kiterjesztése más, nem-irodalmi területekre: zene, képz ő m ű vészet, néprajz, film, internet – külföldi kutatókkal közös konferenciák – politikai kultuszok (Gyáni Gábor, Weber)

25 8. Könyvészet Dávidházi Péter: „Isten másodszülötte”. A magyar Shakespeare-kultusz természetrajza. Gondolat Kiadó, Budapest, Dávidházi Péter: Egy irodalmi kultusz megközelítése. In: Takáts József (szerk.): Az irodalmi kultuszkutatás kézikönyve. Kijárat Kiadó, Budapest, Lakner Lajos: „…csodás színeváltozás…” Irodalom és múzeum. In: Takáts József (szerk.): Az irodalmi kultuszkutatás kézikönyve. Kijárat Kiadó, Budapest, Lakner Lajos: Irodalmi kultusz, történetiség, aktualitás. A kultuszkutatás útjain. In: Kalla Zsuzsa – Takáts József – Tverdota György (szerk.): Kultusz, m ű, identitás. Kultusztörténeti tanulmányok 4., A PIM könyvei 13., Bp., Lakner Lajos: Irodalom, kultusz, társadalmi nyilvánosság. In: Korunk, június

26 Margócsy István: A magyar irodalom kultikus megközelítései. In: Égi és földi virágzás tükre. Tanulmányok magyar irodalmi kultuszokról. Holnap Kiadó, Bp, Porkoláb Tibor: Közösségi emlékezet, ceremonialitás, panteonizáció. Szempontok az emlékbeszéd m ű fajának vizsgálatához. In: Kalla Zsuzsa – Takáts József – Tverdota György (szerk.): Kultusz, m ű, identitás. Kultusztörténeti tanulmányok 4., A PIM könyvei 13., Bp., Rákai Orsolya: Utazások a fekete királyn ő vel. Írások írásról és irodalomról. Kijárat kiadó, Bp., Szajbély Mihály: A nemzeti narratíva szerepe a magyar irodalmi kánon alakulásában Világos után. Universitas Könyvkiadó, Budapest, Szilasi László: A selyemgubó és a „bonczoló kés”. Osiris–Pompeji, Budapest, Takáts József: Ismer ő s idegen terep. Irodalomtörténeti tanulmányok és bírálatok. Kijárat Kiadó, Bp., Tverdota György: Az életrajz mint passió. In: Takáts József (szerk.): Az irodalmi kultuszkutatás kézikönyve. Kijárat Kiadó, Budapest, 2003.

27 9. Alkalmazás példák a word fájlban: az eddigiekben felvázolt szempontok fényében világosabban, pontosabban látszanak a szövegekben a kultikus beállítódás nyomai És most dicsértessék „És most dicsértessék s ezzel ámen! s ezzel ámen! Shakespeare!” Shakespeare!” Szemere Pál


Letölteni ppt "Amit a kultuszkutatásból nyerhetünk (leírás, résekkel) - - - Zsigmond Andrea - -"

Hasonló előadás


Google Hirdetések