Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az értékelés a pedagógiában Szabó Árpád, Orosz Ildikó.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az értékelés a pedagógiában Szabó Árpád, Orosz Ildikó."— Előadás másolata:

1 Az értékelés a pedagógiában Szabó Árpád, Orosz Ildikó

2 A tanítás- tanulás rendszerelméletű modellje

3 Az értékelés rendszerelméletű összefüggései

4 Az ellenőrzés- értékelés tanár-diák viszonya

5 Tyler értékelési modellje (Wolf, 1985) Az oktatás három alapvető eleme A célok ( a tanulóktól elvárt viselkedések és teljesítmények), amelyeket a tanulóknak a nevelési-oktatási programon keresztül kell elérniük A tanulók tanulási tapasztalatai, amelyek egyéni vagy csoportos tanulási/tanulói tevékenységből származhatnak Az értékelés, amelynek során megállapítják, hogy a tanulók elérték-e a kitűzött célokat

6 Az értékelés fogalma Az értékelés információkat ad arról, hogy mely célokat, milyen szinten sikerült elérni Arról is meggyőződhetünk, hogy jól működött-e a program, megfelelőek voltak-e a tanulók tanulási tapasztalatai, illetve a tanulási stratégia

7 Az értékelés funkciói:  Visszacsatolás  Hatékonyságnövelés  Helyzetfeltárás  Fejlesztés-formálás  Minősítés  Szelektálás  Társadalmi megmérettetés  Tájékoztatás  Személyiségformálás

8 Az oktatás eredményessége – hatékonyságnövelés Bemeneti szabályozás Kimeneti szabályozás

9 Bemeneti szabályozás Iskolák által szervezett, nem standartizált értékelési módszerekkel belső értékelés dominál Az eredményességről való visszajelentés nem rendszerezett szabályozott viszonylagos A pedagógus szabadsága erősen korlátozott, főleg módszertani jellegű A korlátozó jelleg meghatározza a többi kliens lehetőségeit az iskola életébe való aktív részvételnél A nem pontos visszajelentéseken alapuló értékelések nem válhatnak oktatási rendszert szabályozó elemekké

10 Kimeneti szabályozás  eredményeken keresztül történik  a központi hatóság az eredmények ellenőrzését szervezi meg ( az iskolától független tudásszintméréseket és az oktatásban érdekeltek, a fogyasztók, azaz a különböző társadalmi csoportok, intézmények értékelési aktusát  az eredményvizsgálatban standartizált értékelési módszerek a meghatározók  hangsúlyos, döntő szerepe van az iskolától független vizsgabizottságok által szervezett vizsgáknak az iskolarendszer különböző pontjain  helyi tervezés, döntések jelentősége növekedhet  a közoktatás és irányítás tervezésének rendszeres elemeivé váltak az iskolai teljesítmények nemzetközi összehasonlításai és egy országon belül az időbeli változások nyomonkövetései, a monitorvizsgálatok

11 Az értékelés visszacsatolás Az értékelés olyan folyamat, amelyben értéket rendelnek közvetlenül valamilyen jelenséghez vagy teljesítményhez, közvetve pedig a jelenséget vagy teljesítményt létrehozó célhoz és folyamathoz. Az érték-megállapítás viszonyítás, amelyben összefüggéseket keresünk a cél, a folyamat, a megvalósult végállapot között. Pedagógiai értékelés, mint visszajelentő mechanizmus központi rendszerszabályozó

12 Minősítés - szelektálás – társadalmi megmérettetés  A megmérettetés kulturális jelenség, minden kultúra meg kívánja őrizni hatékonyságát, ezért az egyén számára feltételekhez köti a kultúrába való „belépést” (Hegedűs, 1990)  Iskola – kultúra minőségének őrzője.  A minőség fenntartása a tanulók iskolai tudásának minősítésével és ehhez kapcsolódó szelektálásával történik.  Nincs tökéletes megoldás a szakszerű minősítésre, az igazságos szelekcióra. Fő problémák:  Értékelés metodológiai (objektivitás, megbízhatóság, érvényesség)  szociális tényezők ( társadalmi igazságtalanságokat is megerősít)  Minősítő funkció – tekintély hangsúlyozása, érvényesítése is kapcsolódik, hatalomgyakorlás (fenntartók az iskoláról)

13 Értékelés- tájékoztatás  Az értékeléssel nyert információk az összes érdekeltre tartoznak  Érdekeltek – függő fogalom az értékelés szintje, tárgya határozza meg, így más-más szempontok szerint történhet  A tájékoztatást az érdekeltek igényeihez igazítani.  Segíthet az eredmények tudatosításában, motiválhat.  A megfelelő informálás biztosíthatja az érdekeltek által igényelt nyilvánosságot és a szükséges kommunikációt az értékelők és az érdekeltek között.

14 Az értékelés szerepe a személyiségfejlődésben, fejlesztésben  Értékelés, mint külső szabályozó hozzájárul különböző értékek, normák, magatartásformák kialakításához, de túlhangsúlyozása a nevelésben komoly károkat okozhat.  Az értékelés pozitív vagy negatív megerősítési mechanizmusokon keresztül segítheti a reális önismeret, önértékelés és a pozitív énkép kibontakozását  A tanár értékelő tevékenysége visszahat a tanulók énképének alakulására, hiszen az a társas környezettel történt érintkezés eredménye

15  Az énkép lehet inkább pozitív vagy negatív. A már kialakult énkép befolyásolja a tanulók észlelését, gondolkodását stb.  A pedagógiai értékelés, a sikerek és a kudarcok befolyásolják a tanuló és a tanulócsoport motivációit, viszonyát az iskolához, a tantárgyakhoz, a pedagógushoz, hozzájárulnak a tanulási szokások rögzítéséhez vagy változásához, hosszabb távon hatnak a pályaválasztásra is. (Réthy, 1989)

16  Az értékelés mintát ad a gyereknek az önértékeléshez és mások értékeléséhez.  Jelzi az értéket magatartásban, teljesítményekben, normákban, viszonyulásokban az egyének és a tanulócsoportok számára  Példát ad az önértékelés és mások értékeléseinek eszközeire, formáira stílusára, hangnemére  A személyiségfejlesztő funkció szembekerülhet a szelektálóval a mindennapi munkában.

17 A viszonyítás problémája Mihez viszonyítunk az értékelés során

18 Tyler: célok és eredmények összhangja Feltételei:  oktatási célok minél pontosabb meghatározása  eredmények pontos felmérését biztosító pedagógiai értékelés (standartizált tesztek, vizsgarendszerek)  Minőségi megállapításokat egy vagy több kritérium alapján tehetünk  Az értékelés kritériumait az értékelés funkciója és tárgya alapján lehet meghatározni. Minőség problémája:  Létezik-e legjobb minőség?

19 Kritériumra irányuló értékelés (Glasser 60-as évek) : azt vizsgáljuk, hogy a tanuló elérte – e a kitűzött célt Gond: nehéz pontos egyértelmű célokat, követelményeket kidolgozni

20 Normára irányuló értékelés  A tanuló valamely személyiségjegyét és/vagy tudását egy adott populáció jellemzőihez (átlaga és szórása) viszonyítjuk.  Nem az a lényege, hogy meg jelent-e az adott tulajdonság, vagy nem, illetve tudja-e az anyagot vagy sem, hanem az elsajátítás mértéke kerül előtérbe.  Azt vizsgáljuk, hogy a tanuló hol helyezkedik el az átlaghoz képest, illetve, hogy a hozzá hasonlók hány százalékánál jobb vagy rosszabb.

21 Személyre szabott értékelés  A tanulókat önmagukhoz viszonyítják  Nem tölthet be szelektív jellegű minősítő funkciót

22 Az értékelés szintjei  Országos  Helyi  Iskolai  Osztály/tanulócsoport  Egyén

23 Az értékelés tárgya lehet  a tanuló  az iskolai személyzet  az iskola  az oktatási rendszer  a központi és helyi tanterv  a programok  oktatási anyagok  eszközök  nevelési-oktatási folyamat  a tanóra

24 Az értékelés formái  Diagnosztikus értékelés (Helyzetfeltárás )  Formatív értékelés (Fejlesztés-formálás )  Szummatív (Minősítő )

25 Diagnosztikus értékelés Célja a különböző pedagógiai döntések, beavatkozások, fejlesztések előtt a döntéshozók részletes információkat szerezzenek arról, hogy a tanulók milyen feltételekkel kezdik a nevelés-oktatás adott szakaszát, megfelelnek-e az elvárásoknak, melyek azok a területek, ahol lemaradtak a tanulók, ahol kiemelkedőek. Elsősorban besorolási döntéseket alapozhatunk meg Érdek kialakítani az egyénre, csoportra szabott oktatási-nevelési stratégiát

26 Formatív értékelés Célja a folyamat közbeni irányítás, segítés Nem minősít, ítélkezik a tanulási sikerek megerősítését, és a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárását célozza, ami lehetővé teszi a korrekciót a nevelési-oktatási célokat. Segítő funkció betöltése akkor jó, ha minden elvárható tudáselemre kiterjed a tartalom és a folyamat területén.

27 Szummatív értékelés Célja egy-egy nevelési-oktatási szakasz összegzése, záró minősítése. A tanulót teljesítése alapján kategóriákba soroljuk, minősítjük Ez utóbbi művelet szelektálja, szűri a tanulókat. Hatékonyságának alapfeltétele, hogy objektív, hiteles, megbízható adatokat nyújtson. Egyik gyakorlati formája a vizsga.

28 A vizsga funkciója  a végzettség, képzettség igazolása  továbbtanulási szelekció  pályaorientáció

29 A hatékonyságot a három értékelés egymást kiegészítő alkalmazása segíti. Feltétele a szakszerűen összeállított eszközök:  tantárgytesztek,  feladatbankok,  a pedagógusok felkészítése ezek használatára

30 Az értékelés folyamata Az értékelés fázisai 1. Az értékelési probléma megértése, az értékelés megtervezése:  a célok megfogalmazása  az információ-, illetve adatgyűjtés módszereinek, eszközeinek kiválasztása, ha szükséges, akkor kifejlesztése 2. Információgyűjtés 3. Az információk elemzése, értelmezése 4. A megfelelő minősítések, illetve döntések megfogalmazása

31 Az értékelés részmozzanatai, hangsúlyai változhatnak az értékelés szintjétől, tárgyától függően.

32 A célmegfogalmazás Fontos : Társadalmi hitelesség Pszichológiai hitelesség Pedagógiai hitelesség Értékelhetőség

33 Szükséges a koherens célrendszer (Bloom taxonómiája) Célkategóriák a tanulás:  Kognitív  Affektív  Pszichomotoros területein

34 Világosan rögzíteni:  Mit és milyen szinten?  Milyen körülmények között (feltételek) kell tudni, vagy teljesíteni a tanulóknak?

35 Információgyűjtés  Gyakran ellenőrzés fogalmával jelölik és az értékelés első részmozzanataként kezelik  Számonkérés - utal az értékelés minősítő jellegére

36 Módszerek  megfigyelés  szóbeli és írásbeli kikérdezés  teljesítményt feltáró módszerek  szóbeli feletek  beszámolók  röpdolgozatok  feladatlapok  tantárgytesztek  esszédolgozatok

37  Az értékelés szintje, funkciója, tárgya befolyásolja, hogy milyen módszerekkel lehet élni az információgyűjtés (ellenőrzés) során.  Cél minél sokoldalúbb információt szerezni az értékelendő jelenségről, folyamatról, eredményről

38 Az információk értelmezése Formái: Mennyiségi (számszerűen osztályzatokkal, pontokkal) Minőségi (szöveges és/vagy metakommunikatív, ritkábban tárgyi jutalom formájában értelmezzük az eredményt) Osztályozás nélküli értékelés (általában reformpedagógiába)

39  Az ember nem képes ötnél sokkal több értéket egymástól megkülönböztetni.  Az osztályzatok a tanulók iskolai teljesítményét a tanárok egyéni értékítélete alapján tükrözik.  Osztályozás- teljesítmények összemérése.  A jegyek közötti különbségek tükrözzék a tanulók tudásában meglévő különbségeket

40 Az osztályzás hátrányaiAz osztályzás előnyei Nem jelzik ki a tanulók teljesítmény összetettségét A minőségek közti különbségeket Az értékelők oldaláról szubjektív tényezők befolyásolják Szorongást, félelmet és kiszolgáltatottság érzését kelthet a tanulókban Külsődleges motivációként dominánssá válhat Az érdekeltek megtanulták az osztályzást, így betöltheti visszacsatoló szerepét Lehetővé teszi a teljesítmények összemérését Így megoldható az értékelés minősítő, szelekciós szerepe Dokumentálják az iskolai teljesítményt Így különböző döntések alapjául szolgálhatnak

41 Alapvető követelmények az osztályzással kapcsolatban:  legyen tárgyszerű  ne függjön az értékelő személyétől és a helyzet sajátosságaitól  legyen megbízható  legyen pontos  érvényessége maradjon elfogadható hibahatárok között

42 Megítélés  Két csoportja van: elfogadható, vagy elfogadhatatlan  Megítéljük, hogy az értékelt személy viselkedése, teljesítménye, valamilyen sajátossága elért-e egy többé-kevésbé rögzített mértéket  Mennyiségi és minőségi értékelés közötti átmenet

43 Becslés  Az értékelendő személyiségjegyet, viselkedést, teljesítményt egy skálán próbáljuk elhelyezni, a skála fokaival fejezzük ki a meglévő személyiségjegyek, a viselkedés, a teljesítmény színvonalát, közeledünk a mennyiségi értelmezéshez  Csak közelítés, mert az általunk elképzelt skálához mérjük gondolatban a tulajdonságot  A mérték nem szigorúan pontos, rögzített  Sok benne a szubjektivitás

44 Mérés  Sokkal pontosabb az értékelésnél  Úgy végezzük, hogy a mérőeszközön rögzített skálát, hozzámérjük egy megvizsgálandó tulajdonsághoz  Nehéz mérni a tanulók érzelmi viszonyulását, könnyebb a kognitív és mozgásos tanulásának eredményét  Tipikus eszköz a teszt a megvizsgálandó tulajdonságot úgy mérjük, hogy feladathelyzetbe hozzuk a tanulót és e feladatok megoldása alapján értékeljük a megvizsgálandó tulajdonságot  A klasszikus tesztelméletben statisztikai előmunkálatok alapján mércét állapítanak meg, amelyhez azután viszonyítani lehet a tanuló teljesítményét

45 Köszönöm a figyelmet Orosz Ildikó


Letölteni ppt "Az értékelés a pedagógiában Szabó Árpád, Orosz Ildikó."

Hasonló előadás


Google Hirdetések