Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fonéma- meghatározás és nyelvelsajátítás Fehér Krisztina Magyar Nyelvtudományi Társaság Debrecen, 2016. május 5.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fonéma- meghatározás és nyelvelsajátítás Fehér Krisztina Magyar Nyelvtudományi Társaság Debrecen, 2016. május 5."— Előadás másolata:

1 Fonéma- meghatározás és nyelvelsajátítás Fehér Krisztina Magyar Nyelvtudományi Társaság Debrecen, május 5.

2 A probléma (http://scitechdaily.com/images/Portrait-of-a-baby.jpg) (https://www.flickr.com/photos/tomspix/ /) „a fonémikus különbözőség bármilyen jelentésen alapuló megközelítése vagy körben forgó érvelést rejt magában, vagy egy olyan megkülönböztetésen alapszik, amelynek kimutatása jóval nagyobb nehézséget okoz, mint azé a megkülönböztetésé, amelyet állítólag világosabbá kíván tenni” (1957/2003: 112)

3 Fonémameghatározások  szemantikai  jelentésmegkülönböztető (hangsor-elkülönítő) szerep  minimálispár-próba: [te ː l] – [de ː l], de [te ː l] – [ ʈ e ː l]  disztribúciós  törekvés a szemantika kiiktatására (allofónok és komplementer/kombinatorikus disztribúció): [muŋk ɒ ]  döntés a nem allofón variánsokról szemantikai alapon (szabad variánsok és kontrasztív vs. szabad disztribúció): [muŋka]  disztinktív jegyes  törekvés a fonéma kiiktatására  a megkülönböztető jegyek a korábbi fonémameghatározásokból származtatva

4 A minimálispár-teszt problémája  hangalaki nehézségek  túláltalánosít: bizonyos esetekben variánsokat is fonémáknak minősít ([  be ː ] – [  ː be ː ])  alulspecifikál: neutralizáció és archifonéma ([me ː stø ː l] – [me ː zbø ː l] → /S/ ~ /Z/)  felülspecifikál: diftongusok és „osztott” fonémák ([eig] – [ieg] – [e ː g] → /e ː 1 / – / e ː 2 / – /e ː /)  szemantikai nehézségek  túláltalánosít: sok esetben variánsokat is fonémáknak minősít  homonímia ([ ʋ a ː r] 1 – [ ʋ a ː r] 2 )  poliszémia ([ja ː te ː k] 1 – [ja ː te ː k] 2 )

5 A minimálispár-teszt problémája  logikai nehézségek  eléggé kevés lehet a minimális párok száma  átlagos esetek: makrofonémák  legfeljebb néhány tucatnyi minimális pár  extrém esetek: mikrofonémák  a /dz/ minimális pár nélkül  a /d ʒ / két minimális párral ([d ʒ o ː n ɒ k] – [ ʧ o ː n ɒ k], [d ʒ oki] – [ ʧ oki])  a /c/ két minimális párral ([ ɒ c ɒ ] – [ ɒɒ ], [  c  k] – [  k])  a szóelsajátítás paradoxona  a szóhangalak elsajátítása feltételezi a fonémák ismeretét, a fonémák ismerete viszont feltételezi a szójelentések ismeretét, így a szóhangalakét is

6 Szempontok a fonémameghatározáshoz   szemantikai   akusztikai  heterogenitás nyelvek között  magyar vs. japán: [l] – [r]  magyar vs. angol: [ŋ] – [n]  heterogenitás nyelvváltozatok között  magyar /e/-ző vs. nem /e/-ző nyelvjárások: [e] – [  ]  „valami” a nyelvsajátos fonológia elsajátításával kapcsolatban

7 Az anyanyelvi fonológia elsajátítása  8–12. hónapok: nyelvi világpolgárokból anyanyelvi szakértők  [da] vs. [ ɖ a] (Werker–Tees 1984) (https://youtu.be/WvM5bqUsbu8)

8 Fonéma- és szóhangalak-elsajátítási paradoxon?  ha az anyanyelvi fonológia ismerete szükséges a szóhangalakok ismeretéhez, akkor hogy lehet, hogy elsajátítási folyamataik párhuzamosan mennek végbe?  a paradoxon logikai feloldása: nem két külön folyamatról van szó, hanem egyről, amelynek hátterében egyetlen (ugyanazon) kognitív stratégia áll

9 Szóhangalak-elsajátítás  előfeltétele a szóhangalak kiemelése, azaz a szóhatárok detektálása a beszédfolyamból   szóközi szünetek a(z anyai) dajkanyelvben (Feijóo–Hilferty 2013, Fer­nald–Mori­kawa 1993: 648, Woodward–Aslin 1990)  a statisztikai tanulás és az átmenet- valószínűségek (P) ötlete: Saffran– Aslin–Newport 1996

10 Szóhatárok és átmenet-valószínűségek  12 szótagból 4 szavas műnyelv 8 hónaposoknak

11 Szóhatárok és átmenet-valószínűségek  tréning: a „szavakban”  P szó belsejében: 1.0  P szóhatáron: 0.3  teszt: a „nem szavakban”  P minden esetben: 0.0

12 Átmenet-valószínűségek és eloszlások  P(BlA) = P(AB) / P(A)  P(BlA) = freq(AB) / freq(A)  gyakoriság  szomszédság  a gyakorisági és a szomszédsági eloszlások megfigyelésével párhuzamosan tanulhatók a fonémák és a szóhangalakok  a természetes nyelvekben a műnyelvinél komplexebb a helyzet:  koartikuláció és token-típus probléma

13 Gyakorisági és szomszédsági eloszlások  három magyar vs. nem magyar fonológiai eset:  magyar /l/ – /r/ vs. japán /r/  magyar [ŋ] – [n] vs. angol, tagalog /ŋ/ – /n/  magyar [e] – [  ], /e/ – /  / vs. spanyol–katalán [e] – [  ], /e/ – /  /  magyar adatbázisok és korpusznyelvészet:  unigramok:Tarnóczy (1951), ~ hangtoken  unigramok és bigramok: Szende (1973), hangtoken  unigramok és bigramok: Pethő (TöSzTeKK 2012), ~700 millió szótoken  unigramok: Lotz (1952/1976), magánhangzótoken  unigramok és bigramok: Kis–Fehér 2015 (Geoling. 2006, Hajdú–Kázmér 1971), hangtoken = szótoken  nem magyar csecsemők és kognitív pszichológia:  hangkategorizációs kísérletek és akusztikai fonetikai, illetve fonológiai statisztikai adatok

14 A magyar /l/ – /r/ esete  fonémák hatványfüggvény- eloszlása  nagy abszolút tokengyakoriság  relatív gyakorisági eloszlás: 60%– 40% (aránykülönbség: 20%) (Szende 1973: 30 nyomán) (Szende 1973: 33 nyomán)

15 A magyar /l/ – /r/ esete  variábilis szomszédság  azonos típusokkal való kombinálódás (Tarnóczy 1951: 137 nyomán)

16 A magyar /l/ – /r/ esete  bigramok hatványfüggvény- eloszlása  bigrampárok a gyakorisági sorban (Szende 1973: 37–42 és Pethő személyes közlése alapján számítva)  átlagos relatív gyakorisági aránykülönbség: 22%

17 Az angol /l/ – /r/ és a japán [l] – [r] esete  Kuhl és mtsai 2006  8–10. hónapok között: ráhangolódás az anyanyelv fonológiájára  a (dajkanyelvi) gyakorisági eloszlásnak megfelelően (Kuhl és mtsai 2006: F17 nyomán) (Kuhl 2010 nyomán)

18 A magyar [ŋ] – [n] esete  merőben eltérő gyakoriság, merőben eltérő szomszédság  kiegyensúlyozatlan relatív eloszlások (Szende 1973: 37–42 alapján számítva)

19 Az /ŋ/ – /n/ esete az angolban és a tagalogban (Narayan–Werker–Beddor 2010: 414, 417 nyomán)  Narayan–Werker–Beddor 2010  a fonológiai oppozíció nehézségi foka az átfedés mértékének függvénye is  a hangkategorizáció nemcsak a gyakorisági, de a szomszédsági eloszlás függvénye is

20 A magyar /e/ – /  /, [e] – [  ] esete magánhangzó-fonémák hatványfüggvény-eloszlása nagy abszolút gyakoriság korpuszok: Lotz 1952/1976: /e/-ző köznyelv (Petőfi és Mikszáth művei) Kis–Fehér 2015: /e/-ző nyelvjárások (nyugati és dunántúli nyelvjárástípus) (Lotz 1952/1976: 42)

21 A magyar /e/ – /  /, [e] – [  ] esete nyugati: 1. Hegykő (Győr–Moson–Sopron megye) 2. Velem (Vas megye) 4. Csönge (Vas megye) 5. Rábagyarmat (Vas megye) 6. Bödeháza (Zala megye) 7. Ságod (Zala megye) 8. Szenta (Somogy megye) dunántúli: 16. Bana (Komárom–Esztergom megye) 18. Bakonyszentlászló (Veszprém megye) 19. Somlóvásárhely (Veszprém megye) (Hajdú–Kázmér 1971, Geoling.)

22 A magyar /e/ – /  /, [e] – [  ] esete  kiegyenlített gyakorisági eloszlás  nem túl kiegyenlített szomszédsági eloszlás  nagyobb korpusz, területenkénti bontásban  kiugróan sok minimális pár (kiegyenlített szomszédsági eloszlás)  [mentek] – [ment  k] (Lotz 1952/1976: 91 nyomán és Kis–Fehér 2015-ből)

23 A spanyol–katalán [e] – [  ] és /e/ – /  / esete  Bosch–Sebastian- Galles 2003  kétnyelvűség és U alakú tanulás  dialektális átmenetek és kétnyelvváltozatúság? (Bosch–Sebastian-Galles 2003 alapján)

24 A magyar /e/ – /  /, [e] – [  ] esete  Vargha 2013  három terület:  Csönge (Nyugat- Dunántúl)  Dévaványa (Tiszántúl)  Hévízgyörk (Palócföld) (Vargha 2013: 201)

25 A javaslat merev fonémakategóriák helyett flexibilis hangtípusok, amelyek a tokenek eloszlásának függvényében alakulnak (Harrington 2012: 117)  relativizált prototípus  nincs éles határ fonéma és variáns között  izoglosszák  nyelvi attitűd területi változókhoz  illeszkedés a nyelvi változatossághoz  kétnyelvűség és két- nyelvváltozatúság  illeszkedés a nyelvi változásokhoz  ontogenetikusan  filogenetikusan

26  út a fonotaxis felé  grammatikaelméleti következmények  morfémák és morfémahatárok  fonotaxis–morfológia– szintaxis  valószínűségi mintázat (analógia)  statisztikai nyelvtan  hálózat Kitekintés

27 Irodalom Bosch, L.–Sebastian-Galles, N Simultaneous bilingualism and the per­cep­tion of a language-specific vowel contrast in the first year of life. Language and Speech 46: 217–243. Chomsky, N. 1957/2003. Mondattani szerkezetek. In: Chomsky, N., Mondattani szerkezetek. Nyelv és elme. Budapest. 7–132. Feijóo, S.–Hilferty, J The availability of cues for word segmentation and vocabulary acquisition in Catalan child-directed speech. Revista de Lingüística Teórica y Aplicada 51/2: 13–27. Fernald, A.–Morikawa, H Common themes and cultural variations in Japanese and American mothers’ speech to infants. Child Development 64 : 637–656. Geoling. = Geolingvisztikai Műhely Magyar nyelvjárási hangoskönyv. URL: Hajdú M.–Kázmér M Magyar nyelvjárási olvasókönyv. Budapest. Harrington, J The coarticulatory basis of diachronic high back vowel fronting. In: Solé, M-J.–Recasens szerk. The initiation of sound change. Perception, production, and social factors. Curent Issues in Linguistic Teories 323. Amszterdam–Philadelphia. 103– 122. Imre S A mai magyar nyelvjárások rendszere. Budapest,. Kuhl, P. K The linguistic genius of babies. Előadás. TED-talks. URL: Kuhl, P. K.–Stevens, E.–Hayashi, A.–Deguchi, T.–Kiritani, Sh.–Iverson, P Infants show a facilitation effect for native language phonetic perception between 6 and 12 months. Developmental Science 9/2: F13–F21. Lotz J. 1952/1976. A magyar magánhangzók gyakorisága. In: Lotz J., Szo­nett­ko­szorú a nyelvről. Budapest. 87–95, 357–359. Narayan, Ch. R.–Werker, J. F.–Beddor, P. S The interaction be­tween acoustic salience and language experience in developmental speech per­cep­tion. Evidence from nasal place discrimination. Developmental Science 13: 407–420. Saffran, J. R.–Aslin, R. N.–Newport, E. L Statistical learning by 8-month-old infants. Science 247: 1926–1928. Szende T Spontán beszédanyag gyakorisági mutatói. Nyelvtudományi Értekezések 81. Budapest, Akadémiai Kiadó. Tarnóczy T A magyar hangzókapcsolatok eloszlása Ady költői nyelve alapján. Nyelvtudományi Közlemények 53: 107–152. TöSzTeKK = Pethő G Többnyelvű Szövegtechnológiai Kutatási Korpusz. P.A.G.-Studium Bt. Vargha F. S A hangzó adat szerepe a dialektológiában. In: Szoták Sz.–Vargha F. S. szerk., Változó nyelv, nyelvváltozatok, területiség. A VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus szekcióelőadásai. Kolozsvár augusztus 22–27. (A Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Kiadványai.) Kolozsvár. 194–204. Werker, J. F.–Tees, Richard C Cross-language speech perception. Evidence for perceptual reorganization during the first year of life. Infant Behavior and Development 7: 49–63. Woodward, J. Z.–Aslin, R. N Segmentation cues in maternal speech to infants. Előadás. 7th biennial meeting of the International Conference on Infant Studies. Montréal.


Letölteni ppt "Fonéma- meghatározás és nyelvelsajátítás Fehér Krisztina Magyar Nyelvtudományi Társaság Debrecen, 2016. május 5."

Hasonló előadás


Google Hirdetések