Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

GKI Zrt., A TISZK-ek megalakulásának és kezdeti működésének tapasztalatai - kutatási beszámoló- Munkácsy Anna kutatásvezető GKI Gazdaságkutató.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "GKI Zrt., A TISZK-ek megalakulásának és kezdeti működésének tapasztalatai - kutatási beszámoló- Munkácsy Anna kutatásvezető GKI Gazdaságkutató."— Előadás másolata:

1 GKI Zrt., A TISZK-ek megalakulásának és kezdeti működésének tapasztalatai - kutatási beszámoló- Munkácsy Anna kutatásvezető GKI Gazdaságkutató Zrt.

2 Háttér A magyar szakképzés legsúlyosabb problémái - munkaerő-piaci kereslet - kínálat - szétaprózódott intézményi hálózat - minőségi, gyakorlati oktatás hiánya - hiányok a felnőttképzésben - berögzült, megmerevedett struktúrák - esélyegyenlőség hiánya az oktatásban - elavult eszközpark, elavult tananyagok

3 A szakképzés átalakításának legfőbb célkitűzései Szakképzés-fejlesztési stratégia , NFT I , UMFT átlátható intézményi hálózat - erőforrás koncentráció - regionális munkaerőpiaci igényekhez igazodó szakképzés - a szakképzés modern infrastrukturális környezetének kialakítása - új moduláris rendszerű szakképzés beindítása - felnőttképzés intézményi hátterének kialakítása - esélyegyenlőség biztosítása a szakképzésben

4 Koncepció lényege a rendelkezésre álló EU forrásokból Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása 6-8 intézmény együttműködésével, önállóságuk fenntartásával iskoláktól független irányító testület vezetésével a szakképzés tartalmi és infrastrukturális megújítása

5 A TISZK-ek kialakulásának története I. szakasz – a „régi” TISZK-ek kialakítása HEFOP és a HEFOP „a TISZK létrehozása, működtetése, infrastruktúrájának fejlesztése” - 16 TISZK (minden régióban 2 + Budapesten 2) - TISZK: szakképzés szervezés feladat ellátási rendszer - pályázat - működés - jogi szabályozás II. szakasz – az „új” TISZK-ek megalakulása új jogszabályi környezet - TÁMOP „TISZK rendszer továbbfejlesztése” - állami források koncentrált felhasználása, - munkaerő-piaci igényekhez jobban igazodó szervezet - TIOP jogi szabályozás – működési feltételek - pályázat

6 A GKI Zrt. kutatása a TISZK-ekről Kutatás az NSZFI és az SZMM megbízásából, 2008 június-december Kutatás célja -A „régi” típusú 16 TISZK működési tapasztalatainak, valamint a működés során felmerülő gyakorlati problémák összegyűjtése -Annak vizsgálata, hogy az első 16 TISZK megvalósította-e azokat a célkitűzéseket, amelyeket megalakulásukkor megfogalmaztak a rájuk vonatkozó dokumentumok, illetve hol tartanak az új képzési elveknek megfelelő forma és tartalom kimunkálásában.

7 Kutatás hipotézise A TISZK rendszerre történő átállás nem lehet zökkenőmentes folyamat, az átalakulás ezért sokszor alig lépi túl a formális alkalmazkodást a többnyire nagy hagyományokkal rendelkező, rugalmatlan képzési intézményekben.

8 Módszertan I. Szekunder kutatás - Jogszabályelemzés - Stratégia elemzés - Pályázati dokumentumok elemzése II. Primer kutatásmintaelemszámválaszadá si arány mélyinterjú TISZK vezetőkN=161488% Minden TISZK esetén egy vállalat, szakmai szervezet vezetője N=161381% Minden TISZK esetében egy önkormányzati képviselő N=161488% kérdőív TISZK partner tagiskola igazgatóN= %

9 A kutatás eredményeinek összegzése

10 Működést korlátozó tényezők I. Külső tényezők Nem megfelelő jogszabályi környezet – A TISZK nem rendelkezett jogi személyiséggel, nem jelent meg a vonatkozó jogszabályokban – Gyakran visszamenőleges szabályozás – Egy jogi személyiséggel nem rendelkező csoportnak kellett koordinálnia az intézmények működését – Döntési jogkörök hiány Csökkenő gyereklétszám, tanulólétszám, különösen a hiányszakmák, a szakképzés alacsony presztízse

11 Működést korlátozó tényezők II. Integrációt akadályozó tényezők –Az iskolák féltik saját függetlenségüket –Az ismerethiány kezdetben nagy ellenállást váltott ki –Idő előre haladtával javult az együttműködési hajlandóság –Nem állt az intézmények gazdasági érdekében az integráció –Egyenlőtlenségek a TISZK-en belül (központ) –Kommunikáció elégtelensége –Önkéntesség nem minden esetben jó rendező elv –Minél több az egyenrangú együttműködő partner, annál nehezebb az irányítás

12 Működést korlátozó tényezők III. Csúcstechnológiával kapcsolatos nehézségek -Kihasználtság, felnőttképzés -Fenntarthatóság -Párhuzamosan működő tanműhelyek TISZK-en belül, minden 10-dik iskolai tanműhely megszűnt, de maradtak párhuzamosságok -Utaztatás (tanárok, diákok) -Tanárok felkészültsége, új erőforrás igény

13 Működést korlátozó tényezők IV. Projektekkel kapcsolatos problémák - Túlbürokratizált, lassú eljárásmód - Késedelem a szerződéskötésben - Akadozó utófinanszírozás - Pályázati indikátorok kiforratlansága - Közbeszerzési eljárások lassúsága - Rugalmatlan pályázati feltételek - Merev elvárások ugyanakkor átfogó célok - A TISZK tevékenysége nincs hatással a vállalt indikátorok kimenetelére

14 Az „első generációs” TISZK-ek céljai -Regionális munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakképzés -Szoros együttműködés a gazdaság szereplőivel, kamarákkal, szociális partnerekkel -Infrastrukturális fejlesztés épület felújítás, csúcstechnológia, erőforráskoncentrációval -Párhuzamos kapacitások megszüntetése -Harmonizált, átlátható irányítási rendszer - Közösségi funkciók ellátása (pályaorientáció, hátrányos helyzetűek fiatalok segítése, lemorzsolódás csökkentése) - Emberi erőforrás fejlesztés, tanárképzés, vezető képzés - Tananyagfejlesztés, e-learning -Modulrendszerű szakképzés bevezetése, új OKJ (4 szakmacsoportban) -Felnőttképzés, egész életen át tartó tanulás

15 Ami megvalósult az első szakaszban -A TISZK-ek teljesíteni tudják a pályázatban vállaltakat, a projektek sikeresen zárultak -Kialakultak a csúcstechnológiával felszerelt központi -Nőtt a szakképzés színvonala -Elindult a moduláris képzés (többnyire formálisan) -Lépések történtek a tananyagfejlesztésben -Az intézmények profiltisztításon mentek keresztül, megszűntek a párhuzamos képzések, racionalizálás ment végbe mindenhol -Oktatásszervezési programok kerültek bevezetésre vagy vannak folyamatban (e-napló, e-learning tananyagok stb.) -Nagy hiányt pótló közösségi rendezvények

16 Ami nem valósult meg az első szakaszban -Bár nőtt az együttműködés az iskolák között, nem jött létre valódi integráció -Intézményi működés szervezettsége nem kielégítő -Nem alakult ki szoros kapcsolat a gazdaság szereplőivel, a munkaerőpiac beleszólása a szakképzésbe formális maradt -A csúcstechnológiával felszerelt központi képzőhelyek kihasználtsága nem megfelelő -Kezdeti fázisban van, vagy egyáltalán nem indult el a felnőttképzés -A tanárok átképzése elindult, egyenlőre nem történt átütő változás -Lépések történtek, de még kezdeti állapotban vannak a szervezetirányítási rendszerek kialakításában -Gyerekcipőben a pályakövetés, hátrányos helyzetűek támogatása -Költséghatékonyság, új erőforrások váltak szükségessé -Esélyegyenlőség

17 Új korszak - a jelen Legfontosabb változások A közoktatási törvény módosítása Június 25-én - Az eddigi iskolai szintű fejlesztési támogatások fenntartói szintre emelése - Fejlesztési támogatások fogadható mértékének változása - A fejlesztési támogatások fogadásának szakképző iskolai tanulói létszám minimuma 1500 fő - Az RFKB-k növekvő szerepe, döntéshozói jogkör 79 db nyilvántartásba vett TISZK működik jelenleg

18 Köszönöm a figyelmüket! Munkácsy Anna GKI Gazdaságkutató Zrt.


Letölteni ppt "GKI Zrt., A TISZK-ek megalakulásának és kezdeti működésének tapasztalatai - kutatási beszámoló- Munkácsy Anna kutatásvezető GKI Gazdaságkutató."

Hasonló előadás


Google Hirdetések