Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dunay Pál, 2011. december 16. A multilateralitás és a nemzetközi biztonsági intézmények szerepe.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dunay Pál, 2011. december 16. A multilateralitás és a nemzetközi biztonsági intézmények szerepe."— Előadás másolata:

1 Dunay Pál, december 16. A multilateralitás és a nemzetközi biztonsági intézmények szerepe

2 Bevezetés Fogalmak, meghatározások, Miért van szükség rá? Mit ajánl a gyengéknek és az erőseknek? A multilateralizmus három formája, A nemzetközi szervezetek funkciói, A nemzetközi szervezetek, mint autonóm szereplők.

3 Kiindulópont A nemzetközi szervezetek, beleértve a kormányközieket és a nem kormányközieket egyaránt, a multilaterális rendszer következményei. Megértésük előfeltétele a multilaterális viszonyok megértése.

4 Meghatározások A multilaterális kapcsolatok a széles értelemben felfogott politika összehangolását foglalják magukban vagy egyidejű együttműködést feltételeznek három vagy több szereplő között. Négy irányelvet foglal magában: - Az adott politikai terület oszthatatlan, az előnyök valamennyi résztvevőnek jutnak, károkat mindannyiuk tekintetében segít elkerülni.

5 Meghatározások (2) - Az adott területet normák szabályozzák, amelyek valamennyi résztvevőre vonatkoznak. - Az együttműködés alapját kiterjedt „diffúz” viszonosság jelenti, ami hosszú távon az előnyök és hátrányok egyenletes eloszlását eredményezi. - A politikai kezdeményezéseket és a résztvevők körének változását a résztvevők megvitatják.

6 Meghatározások (3) A nemzetközi szervezeteket államok hozzák létre és abban államok vesznek részt kormányaik útján. Az intézmények igazgatását titkárság végzi. A nem-kormányközi szervezetek magánintézmények, amelyeknek NEM célja a profitszerzés. Anyagi eszközeiket tagjaik adományaiból és egyéb forrásokból fedezik.

7 Meghatározások (4) Multilaterális keretek nélkül sem kormányközi nemzetközi szervezetek, sem nem kormányközi szervezetek nem léteznének.

8 Az együttműködés nem biztosítható autark módon BIZTONSÁG A biztonsági dilemma lényegéből következik, hogy bármit is tesz egy állam biztonsága érdekében, az hatást gyakorol más szereplőkre, mindenekelőtt más államokra. A biztonság egyoldalú maximalizálására törekvés egyben minimalizálja mások biztonságát. (Percepció.)

9 A biztonság nem állapot, hanem viszony Az együttműködésre épülő és a kollektív biztonság olyan struktúrát feltételez, ami egy térség vagy a földkerekség egészének biztonságát garantálja. Amikor a biztonság más szereplők együttműködésétől függ, belépünk a multilaterális biztonságpolitika világába.

10 Interdependencia, globalizáció és biztonság Ahogy a kölcsönös függés mélyül és a globalizáció kiterjed, a multilateralizmus egyre inkább válik a biztonság előfeltételévé. Államok nem tudják elérni jóléti és biztonsági céljaikat anélkül, hogy ne gyakorolnának hatást mások jólétére és biztonságára. Államok nem tudják elérni e céljaikat más államok támogatása nélkül.

11 A multilaterális rend válasz a kölcsönös függésre és a globalizációra Ha államok csak a maguk által alkotott szabályok alapján a saját érdekeiket követnék, az eredmény mindenki számára kedvezőtlenebb lenne. Az együttműködéshez szükség van arra, hogy szabályokat alkossanak. Ott ahol az államok érdekei „rivalizálnak” (kereskedelem, biztonság), ezeknek a szabályoknak kompromisszumot kell tükrözniük.

12 Kizárás és befogadás A multilateralizmus befogadásra, nem pedig kizárásra épül. A részvétel és a beleszólás lehetőségét nyújtja. Optimális esetben lehetővé teszi a kultúrák közötti értékek és normák szinkronitását, nem pedig egyik fölényét a másikkal szemben.

13 A multilateralizmus és a „gyengébb” szereplők A modern technika segíti az erős győzelmét és fölényét, de abban is segít, hogy a gyengébb szereplő olyan káoszt és károkat okozzon, ami megakadályozza a fölényben lévő fél céljainak elérését. Kétoldalú kapcsolatrendszerben az erősebb könnyebben realizálhatja a fölényét. Multilaterális keretben a gyengébbek kompenzálhatják ezt. (Számosságuk útján?)

14 A multilateralizmus segíti az erősebb felet is A multilateralizmus szabályokra épülő rendszert feltételez. A szabályok csökkentik a rugalmasság, mint beruházás szerepét. A multilaterális keretben betöltött vezető szerep előreláthatóságot eredményez. Az erős szereplők részvételéhez fűződő érdek miatt a gyengébb szereplők kompromisszum-készsége erősebb.

15 A multilateralizmus formái Nemzetközi jog: iránymutatásul szolgál az államok magatartásához. A nemzetközi rezsimek: Elvek, normák, szabályok és eljárások összessége a politika egyes területeire vonatkozóan (nukleáris non-proliferáció, Kiotó jegyzőköny). Nemzetközi szervezetek: Fizikai lét, beleértve apparátusokat.

16 A nemzetközi szervezetek funkciói A nemzetközi politika egyes területein tech- nikai és jogi együttműködést biztosítanak; Állandó fórumot nyújtanak egyet nem értés esetére; Fórumot nyújtanak az új problémákkal való foglalkozásra; Ezekben az esetekben „norma gyárként” működnek.

17 A nemzetközi szervezetek funkciói (2) Tanulást tesz lehetővé a politika adott területének tanulmányozása útján. Hozzájárulhat a felek nézeteinek konvergenciájához. Hozzájárul a felek (résztvevők) által vállalt kötelezettségek betartásához. Segítik az erőforrások elosztását, hatékonyabban, mint a nemzeti kormányok...

18 A nemzetközi szervezetek önállósulása Főszabályként: Mestereik, a tagállamok kezében vannak; Bizonyos fokú önállóságra tehetnek szert... Ezeket a szabályok előmozdithatják vagy akadályozhatják... Kereteik között vezetésük és titkárságuk ennek kisebb-nagyobb mértékben élvezheti előnyét.

19 A nemzetközi szervezetek nem oldanak meg mindent A tagok közötti antagonizmus blokkolhat. (L. délkelet-ázsiai regionális együttműködési szervezet); Az érdektelenség akadályt jelent (EBESZ); Hegemóniára törekvő tag tönkre teheti a szervezet image-ét (NATO – Bush); Opportunizmus csökkentheti legitimitását (ENSZ – Kurt Waldheim).

20 Magyarország a multilaterális nemzetközi szervezetekben Megkésett részvétel a nemzetközi intézményekben: - ENSZ: január 1. (1956. évi I. tv.) - KGST – 1949-től. Inkább formális jelentő- ségű (sugaras integráció – Csaba László). Deklaratív integráció. - Varsói Szerződés – 1955-től. Hegemón szereplő meghatározó befolyása. (A dokumentumok ezt jól tükrözik.)

21 A multilaterális emancipáció : Úton az EBEÉ felé. - Téves feltevésekre épülő politika a szocialista országokban. - Álláspont kialakítás szükséglete. Kisebb különbségek válnak láthatóvá az EBEÉ működése során. - A divergencia a nyolcvanas években fokozódik. Bécsi utótalálkozó – az első „tömbökön átnyúló” javaslat.

22 A második multilaterális emancipáció – a szuverenitás visszanyerése és önkéntes feladása A hidegháború időszakának (látszólag) multi- laterális keretei csak kis mértékben szolgál- tak hasznosítható tapasztalatokkal. A magyar külpolitika önállósodása a nyolcva- nas években. Halmozódnak a hasznosítható tapasztalatok. Hasznosítás lehetőségei: szubregionális keretek, nyugati integrációs aspirációk.

23 A külpolitika dilemmái Multilateralizmus v. bilaterális együttműködés Szubregionális keret: - Vezető szereppel kapcsolatos érzékenység. (A tradíciók hiánya.) Nyugati intézmények: policy taker, policy maker or policy shaper (at the least). - Kerüljük el a mentorok közötti választást.

24 Az EU közös kül- és biztonságpolitikájának problémái Az EU gyenge politikái közé tartozik. Kormányközi (a lisszaboni szerződéstől függetlenül) – a tagállamok mérete, tradíciója, világképe befolyásolja szerepüket. Demokratikus-e a közös kül- és biztonságpoIitika? Hogyan hat ez a multilateralizmusra? - A gyenge apparátus nem képez ellenpontot. Az EU külkapcsolatainak hangsúlya változik: A bővítéstől a szomszédságpolitikáig.

25 Korlátok A tagállamok ne importáljanak egymás kö- zötti konfliktusokat. Játszanak méretarányos szerepet. Lengyelország a kivétel... Fokozatos éretté válás. „kialakult a közös kül- és biztonságpolitika mintáját követő szokásos munka... beleértve mindazokat a közös kül- és biztonságpolitika napirendjén szereplő kérdéseket, amelyek közül 2004-et megelőzően sok csak marginális szerepet játszott...”. (Radek Khol)

26 Hol jelentünk különbséget? Transzatlanti kapcsolatok (a trójai faló...) Keleti szomszédság + Oroszország Emberi jogok, különös tekintettel a kisebbségi jogokra.

27 Az iraki eset irrelevanciája Az atlanti (Amerika-barát) álláspont racionalitása: - A kelet-közép-európai államok biztonsági aggodalmai, - A nemzetközi rendszerre vonatkozó gondolkodás (egy pólusú rendszer, demokratikus béke, a kelet-közép európai államok transzformációjának sajátosságai), - A különféle nyomások, amivel ezek az államok szembenéztek...

28 Az iraki eset irrelevanciája (2) Az EU és a kelet-közép európai államok viszonyai 2003 körül. Ellentétes érdekek: - Globális v. regionális, - Az ENSZ (és bővebben a nemzetközi szervezetek) szerepe, - Az erőszak szerepe a nemzetközi rendszerben.

29 A jövőt befolyásoló tényezők Az európai biztonsági kapcsolatok és intézmények fejlődése (EU-NATO), A napirenden szereplő kérdés, A különböző irányba ható vektorok egymáshoz fűződő viszonya, Belpolitikai tényezők.

30 Azok a konfliktusok, amelyeket az új tagok „importálnak” az egyes szervezetekbe Tagok v. nem-tagok. Különboző alapokon nyugszanak: - Szlovénia – Horvátország: területi vita (NKB), - Magyarország – Szerbia: kisebbségekkel való bánásmód, - Magyarország – Szlovákia: kisebbségekkel való bánásmód, belső jog és EU jog viszonya, határátlépés a schengeni övezeten belül, - Ciprus – Törökország: államelismerés, - Lengyelország – Oroszország: Állategészségügyi szabályok.

31 Regionalitás az EU-ban? Az új tagállamok strukturált entitást képeznek. Földrajzi hangsúly, Oroszország megoszt, nem egyesít, A választóvonal nem a régi és az új tagok között húzódik, Érték- vagy érdekalapú külpolitika?

32 A mutlilateralitás intézményrendszere Az intézmény-rendszer inkább kűzdött a problémával, mintsem sikerrel kezelte azt. Mit tegyünk azokkal a bilaterális kapcsolatok- kal, amelyekben multilaterális intézményi partnereinkkel működünk együtt. Az EU és NATO központű külpolitika kevés szerepet ad a más szereplőkkel foglalkozók- nak.

33 A mutlilateralitás intézményrendszere (2) Az összehangoló szerep telepítési nehézsé- gei. A tárcaközi együttműködés nehézségei. - A tükör-referatúra rendszer ígéretes volta. Szubszidiaritás az EU-ban, centralizáció Magyarországon... A tárcák egyenetlen teljesítménye.

34 Néhány következtetés A fokozott kölcsönös függés viszonyai között a multilateralizmus a leghatékonyabb eszköze a nemzet-, kölcsönös és globális biztonságnak. Pillérei: oszthatatlanság, általános érvényű normák, kiterjedt reciprocitás és konzultáció. Kevésbé költséges és hatékonyabb, mint egyoldalú megoldások keresése.

35 Néhány következtetés (2) Adaptálható és rugalmas eszközök széles körének felhasználására ad lehetőséget. A multilateralizmus módot ad a nem- kormányközi szervezetek bevonására. Az államok meghatározó szerepe fennmarad, de érvényesítésükhöz kereteket ad.


Letölteni ppt "Dunay Pál, 2011. december 16. A multilateralitás és a nemzetközi biztonsági intézmények szerepe."

Hasonló előadás


Google Hirdetések