AZ EGÉSZSÉGÜGY UNIVERZÁLIS VÁLSÁGA Az MTA akcióterve a XXI. század egészségügyének elemzésére Kosztolányi György.

Az előadások a következő témára: "AZ EGÉSZSÉGÜGY UNIVERZÁLIS VÁLSÁGA Az MTA akcióterve a XXI. század egészségügyének elemzésére Kosztolányi György."— Előadás másolata:

1 AZ EGÉSZSÉGÜGY UNIVERZÁLIS VÁLSÁGA Az MTA akcióterve a XXI. század egészségügyének elemzésére Kosztolányi György

2 Időutazás. Egy orvos-genetikus szemével látva a világot. Milyen legyen a magyar egészségügy a XXI. században a Magyar Tudományos Akadémia szerint? A szervező bizottság a program változtatásának jogát magának fenntartja. Az előadások címei munkacímek, ettől az előadók választott címei eltérhetnek. Programunkat a felkért előadók tudtával, beleegyezésével hirdettük meg.

3 AZ EGÉSZSÉGÜGY UNIVERZÁLIS VÁLSÁGA Az MTA akcióterve a XXI. század egészségügyének elemzésére Kosztolányi György

4

5

6

7

8 Az orvosi technológia költségnövelő hatása

9 Orvosi technológiák (műszerek, eszközök, gyógyszerek, orvosi eljárások, ellátási formák )

10 Orvosi technológiák (műszerek, eszközök, gyógyszerek, orvosi eljárások, ellátási formák ) robbanásszerű fejlődés valamennyi diszciplínában alapvető változások összességében a költségek növekedésével jár személyi szakértelmet nem nélkülözheti

11 Orvosi technológiák (műszerek, eszközök, gyógyszerek, orvosi eljárások, ellátási formák ) robbanásszerű fejlődés valamennyi diszciplínában alapvető változások összességében a költségek növekedésével jár személyi szakértelmet nem nélkülözheti → az egészségügyi technológia a gazdasági erőforrások egyre nagyobb részét igényli → a nemzeti jövedelem ehhez igazodó elosztása – az egyetemes értéket jelentő egészség prioritása alapján – morális kötelesség

12 US Congressional Budget Office's Long-Term Budget Outlook (June 17, 2015)

13 Orvosi technológiák (műszerek, eszközök, gyógyszerek, orvosi eljárások, ellátási formák ) robbanásszerű fejlődés valamennyi diszciplínában alapvető változások összességében a költségek növekedésével jár személyi szakértelmet nem nélkülözheti → az egészségügyi technológia a gazdasági erőforrások egyre nagyobb részét igényli → a nemzeti jövedelem ehhez igazodó elosztása – az egyetemes értéket jelentő egészség prioritása alapján – morális kötelesség

14 A technológiai robbanás hatása az egészségügyi szükségletekre az egészségügyi szükségletekre

15 Definition of Health 1946 Health is a state of complete physical, mental and social well-being and not merely the absence of disease or infirmity. Constitution of the WHO 2005 In a position paper, WHO recognized the importance of evaluating and improving people’s quality of life in.

16 A technológiai robbanás hatása az egészségfogalomra __________________________________________________ Az egészség fogalma a technológiai fejlődésnek köszönhetően új értelmezést nyert

17 A technológiai robbanás hatása az egészségfogalomra _________________________________________________ Az egészség fogalma a technológiai fejlődésnek köszönhetően új értelmezést nyert  veleszületett génhibára vezethető vissza az újszülöttek 3 % 25 évesek 5,5% idősek 60%-ának betegsége  tünetmentes felnőttek 30-70%-ában mutatható ki gerinc-, csipőeltérés képalkotó eszközzel  az emberek 25 %-ának van olyan recesszív génmutációja, ami az utódokra nézve betegségkockázatot jelent

18 A technológiai robbanás hatása az egészségfogalomra _______________________________________________ Az egészség fogalma a technológiai fejlődésnek köszönhetően új értelmezést nyert  jósló jelleg: lehetőség van az egyén majdani betegségeinek előrejelzésére  transzgenerációs jelleg: lehetőség van a reprodukciós elégtelenség kimutatására (meddőség, rendellenes utód)

19 A technológiai robbanás hatása az egészségfogalomra _______________________________________________ Az egészség fogalma a technológiai fejlődésnek köszönhetően új értelmezést nyert  jósló jelleg: lehetőség van az egyén majdani betegségeinek előrejelzésére  transzgenerációs jelleg: lehetőség van a reprodukciós elégtelenség kimutatására (meddőség, rendellenes utód)  →→→ → szűrőprogramok → személyre szabott medicina → asszisztált reprodukciós technikák

20 A technológiai robbanás hatása az egészségfogalomra _______________________________________________ Az egészség fogalma a technológiai fejlődésnek köszönhetően új értelmezést nyert  jósló jelleg: lehetőség van az egyén majdani betegségeinek előrejelzésére  transzgenerációs jelleg: lehetőség van a reprodukciós elégtelenség kimutatására (meddőség, rendellenes utód) Az idő dimenziójával kiegészült egészségfogalom következménye → az egészség és betegség közötti határ elmosódott → az egészség és betegség közötti határ elmosódott →„egészséges” ember is fogyasztója az egészségügyi kasszának. →„egészséges” ember is fogyasztója az egészségügyi kasszának.

21 Az egészségügyi szükségletek racionalizálása

22 ________________________________________  szakmai-etikai standardok iránti igény fokozódása bizonyítékokon alapuló orvoslás (Cochrane, Barnett GCP)

23 Az egészségügyi szükségletek racionalizálása _________________________________________  szakmai-etikai standardok iránti igény fokozódása bizonyítékokon alapuló orvoslás (Cochrane, Barnett GCP) clinical validity, clinical utility : észszerűség iránti felelősség

24 Az egészségügyi szükségletek racionalizálása _________________________________________  szakmai-etikai standardok iránti igény fokozódása bizonyítékokon alapuló orvoslás (Cochrane, Barnett GCP) clinical validity, clinical utility : észszerűség iránti felelősség  forrásallokáció - szakértői központok létrehozása  szakemberképzés, szakfelügyelet  minőségigény növekedése - anyagi és személyi minimumfeltételek  magán- vs közszolgáltatás  Jogi, etikai háttér

25 Az egészségügyi szükségletek racionalizálása _________________________________________  szakmai-etikai standardok iránti igény fokozódása bizonyítékokon alapuló orvoslás (Cochrane, Barnett GCP) clinical validity, clinical utility : észszerűség iránti felelősség  forrásallokáció - szakértői központok létrehozása  szakemberképzés, szakfelügyelet  minőségigény növekedése - anyagi és személyi minimumfeltételek  magán- vs közszolgáltatás  Jogi, etikai háttér A forrás felhasználásának racionalizálása szakmapolitikai felelősség : → átfogó egészségügyi koncepció → ehhez rendelt erőforrás

26 Az egészségügyi szükségletek racionalizálása _________________________________________  szakmai-etikai standardok iránti igény fokozódása bizonyítékokon alapuló orvoslás (Cochrane, Barnett GCP) clinical validity, clinical utility : észszerűség iránti felelősség  forrásallokáció - szakértői központok létrehozása  szakemberképzés, szakfelügyelet  minőségigény növekedése - anyagi és személyi minimumfeltételek  magán- vs közszolgáltatás A forrás felhasználásának racionalizálása szakmapolitikai felelősség : → átfogó egészségügyi koncepció → ehhez rendelt erőforrás

27 Az egészségüggyel szembeni elvárások

28 A technológiai robbanás hatása az elvárásokra _______________________________________________  az ellátórendszer működésére az elvárásoknak jelentős hatása van  a laikusokban az új technológia kínálta lehetőségek torzultan jelennek meg  az elvárásokban nem jelenik meg a differenciált szükséglet fogalma  hiányzik a költség-haszon szemlélet  az elvárások alakításában egyéb társadalmi tényezőknek jelentős hatása van

29 A technológiai robbanás hatása az elvárásokra _______________________________________________  az ellátórendszer működésére az elvárásoknak jelentős hatása van  a laikusokban az új technológia kínálta lehetőségek torzultan jelennek meg  az elvárásokban nem jelenik meg a differenciált szükséglet fogalma  hiányzik a költség-haszon szemlélet  az elvárások alakításában egyéb társadalmi tényezőknek jelentős hatása van A technológiai fejlődés nyomán differenciálódott szükséglet és az ennek nyomán kialakult irreális elvárások miatt a szolidaritás elve megbillent

30 Következtetések

31  a növekvő forrásigény biztosítása morális állami kötelesség, a felhasználás racionalizálása össztársadalmi felelősség  az egészség-betegség fogalmak újraértelmezendők  meghatározandó a valós (differenciált) egészségügyi szükséglet fogalma  az egészségüggyel kapcsolatos elvárásokat fenntartható keretbe kell terelni

32  a növekvő forrásigény biztosítása morális állami kötelesség, a felhasználás racionalizálása össztársadalmi felelősség  az egészség-betegség fogalmak újraértelmezendők  meghatározandó a valós (differenciált) egészségügyi szükséglet fogalma  az egészségüggyel kapcsolatos elvárásokat fenntartható keretbe kell terelni → növelni kell a társadalom minden rétegének tájékozottságát az egészségügyről (fogyasztók, szolgáltatók, döntéshozók)

33

34  a növekvő forrásigény biztosítása morális állami kötelesség, a felhasználás racionalizálása össztársadalmi felelősség  az egészség-betegség fogalmak újraértelmezendők  meghatározandó a valós (differenciált) egészségügyi szükséglet fogalma  az egészségüggyel kapcsolatos elvárásokat fenntartható keretbe kell terelni → növelni kell a társadalom minden rétegének tájékozottságát az egészségügyről (fogyasztók, szolgáltatók, döntéshozók) → nyílt társadalmi vita során új társadalmi megállapodásra van szükség

35 Az MTA akcióprogramja a XXI.sz. egészségügyének elemzésére

36  2015 ősz : Orvosi Osztály elhatározása, MTA Elnökség támogatása  tudományos ülés az Akadémián 2015. december 2-án  Institute of Medicine felhívása (Lancet, 2016. április)  tudományos ülés az Akadémián 2016. május 5-én  tematikus közleménysorozat a Magyar Tudomány-ban 2016 augusztus  Inter Academy Panel for Health: csatlakozás 2016 tavasz  EC Scientific Panel of Health : kapcsolatfelvétel 2016 ősz  Kárpát-medencei tudományos együttműködés : Pécs, 2016.szept.30.

37 Köszönöm a figyelmet