Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA D. 11. UTASÍTÁS  VASÚTI ALÉPÍTMÉNY TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE, KARBANTARTÁSA ÉS FELÚJÍTÁSA Szakmai továbbképzési törzsanyag 2. Hatások és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA D. 11. UTASÍTÁS  VASÚTI ALÉPÍTMÉNY TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE, KARBANTARTÁSA ÉS FELÚJÍTÁSA Szakmai továbbképzési törzsanyag 2. Hatások és."— Előadás másolata:

1 MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA D. 11. UTASÍTÁS  VASÚTI ALÉPÍTMÉNY TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE, KARBANTARTÁSA ÉS FELÚJÍTÁSA Szakmai továbbképzési törzsanyag 2. Hatások és ellenállások Dr. Horvát Ferenc KÉ-VA/ SZÉM1/

2 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Hatás (F): a.) A tartószerkezetre ható erők (terhek) (közvetlen hatás); b.) Kényszeralakváltozások vagy kényszergyorsulások, melyeket például hőmérséklet-változás, nedvesség­tartalom-változás, egyenlőtlen támaszmozgás vagy földrengés okoz (közvetett hatás). Állandó hatás (G): Az a hatás, amely egy adott referencia-időszakon belül nagy valószínűséggel mindvégig működik, és nagyságának időbeli változása elhanyagolható, vagy ez a változás mindaddig egyirányú (monoton), amíg a hatás el nem ér egy bizonyos határértéket. Esetleges hatás (Q): Az a hatás, amelynek a nagyságának időbeli változása nem elhanyagolható és nem is monoton. Statikus hatás: Az a hatás, amely a tartószerkezeten vagy a tartószerkezeti elemen nem idéz elő számottevő gyorsulást. Dinamikus hatás (f): Az a hatás, amely a tartószerkezeten vagy a tartószerkezeti elemen számottevő gyorsulást idéz elő. Rendkívüli hatás (A): Rövid időtartamú, de jelentős nagyságú hatás, mely a tervezési élettartam során egy adott tartószerkezeten várhatóan nem lép fel. (1. Megjegyzés: megfelelő intézkedések hiányában egy rendkívüli hatás gyakran komoly következményekkel járhat. 2. Megjegyzés: a statisztikai eloszlással kapcsolatos, rendelkezésre álló adatoktól függően az ütközés, a hó, a szél és a szeizmikus hatások esetleges és rendkívüli hatásnak egyaránt tekinthetők.) Geotechnikai hatás: Az altalajról, a feltöltésről vagy a talajvízről a tartószerkezetre átadódó hatás. Szeizmikus hatás (AE): A földrengéssel járó talajmozgásokból adódó hatás. 2

3 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Hatás karakterisztikus értéke (F k ): A hatás legfontosabb reprezentatív értéke. (Megjegyzés: ha a karakterisztikus érték statisztikai alapon meghatározható, akkor úgy kell felvenni, hogy a tervezési élettartam és a tervezési állapot időtartamának figyelembevételével meghatározott „referencia- időszak” alatt, a kedvezőtlen oldalon figyelembe véve, a hatás ezt az értéket előírt valószínűséggel ne haladja meg.) Hatások kombinációja: A különböző, egyidejűleg működő hatások tervezési értékeinek egy csoportja, melyet a szerkezet megbízható­ságának igazolására használnak az adott határállapotokban. Igénybevétel (E): A hatás következménye a tartószerkezeti elemeken (például belső erő, nyomaték, feszültség, alakváltozás) vagy a teljes szerkezeten (például lehajlás, elfordulás). Ellenállás (R): Egy tartószerkezet, egy tartószerkezeti elem, vagy ezek egy keresztmetszetének a külső hatásokkal szembeni, mechanikai tönkremenetel nélkül elérhető teherbírása (pl. hajlítási ellenállás, kihajlási ellenállás, húzási ellenállás). 3

4 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Megbízhatóság: Egy tartószerkezet vagy egy tartószerkezeti elem azon képessége, melynek révén a tervezés során előírt követelményeket ki tudja elégíteni, beleértve a tervezési élettartamot is. A megbízhatóságot általában valószínűségelméleti formában adják meg. (Megjegyzés: A megbízhatóság fogalma a szerkezet biztonságát, használhatóságát és tartósságát foglalja magában.) Nyomott zóna: Az alépítmény, illetve az altalaj / alapozás vasúti közlekedésből adódó terheléssel érintett tartománya. Terhelési eset: Az adott vizsgálat során egyidejűleg figyelembe veendő, összetartozó teherelrendezések, valamint a rögzített esetleges és állandó hatásokkal együttesen fellépő alakváltozások és szabálytalanságok együttese. Teherviselő rétegrendszer: A zúzottkőágyazat keresztalj alsó síkja alatti részéből, a kiegészítő rétegből és az alépítményből/altalajból álló szerkezet. Tervezési élettartam: Az a feltételezett időtartam, melynek során a tartószerkezet vagy annak egy része az előirányzott fenntartás mellett, de jelentős javítási munkák nélkül, a tervezett rendeltetésének megfelelően használható. 4

5 2. A VASÚTI FORGALOMBÓL ADÓDÓ HATÁSOK 2.1. Állandó, változó és rendkívüli hatások A vasúti pályaszerkezet önsúlyának terhét a teherbíró réteg felületére vagy a terhelési síkra egyenletesen megoszló teherként kell felvenni. Zúzottkő ágyazatos felépítmény esetén állandó (önsúly) teherként az alábbi értékeket kell felvenni V t  250 km/h sebességű pályák esetében  egyvágányú pálya 12,5 kN/m 2, 4,5 m szélességben,  kétvágányú pálya 12,5 kN/m 2, 8,5 m szélességben. Merevlemezes felépítmény esetén az önsúlyterhet a szerkezet geometriai adataiból és az alkalmazott anyagok tömegsűrűségi értékei alapján kell kiszámítani Állandó (önsúly) teher 5

6 A vonatteher Az LM 71 jelű vasúti statikus méretezési teher (fent) és a helyettesítő teher (lent), a vasúti pálya hossztengelye mentén A megoszló helyettesítő teher, a vasúti pálya hossztengelyére merőlegesen A koncentrált terhekhez csatlakozó 80 kN/m nagyságú vonalas terhet egy 26,7 kN/m 2 nagyságú, 3 méter szélességű megoszló terhelésre lehet változtatni. 2. A VASÚTI FORGALOMBÓL ADÓDÓ HATÁSOK Az LM 71 teher értékeket az EN :2003/AC:2010 szabvány (3)P pontja szerint egy  tényezővel kell felszorozni, melynek értéke a nemzeti melléklet NA1.37. pont szerint:  országos fővonalakon a = 1,21,  egyéb esetben az a tényező értékét 0,75 és 1,46 között kell felvenni az engedélyező hatóság engedélye vagy hozzájárulása alapján. 6

7 2. A VASÚTI FORGALOMBÓL ADÓDÓ HATÁSOK Rendkívüli teher Rendkívüli hatásként támszerkezethez rögzített felsővezeték szakadását, és szükség esetén magas töltésnél, támszerkezetnél a földrengési terhet kell figyelembe venni Egyebek Normál körülmények között a geotechnikai építmények esetén eltekinthetünk a hőmérsékleti hatások figyelembe vételétől. Támszerkezetek esetén azonban szükségszerű a tervek során a hőmérsékleti hatásokat figyelembe venni, ha a szerkezeti határfeltételek a káros hőmérsékleti igénybevételek elkerülésére nem tarthatóak be. A vasúti forgalomból származó hosszirányú erők (pl. fékezés) hatása az alépítmény esetében, a megtámasztó szerkezet kivételével, elhanyagolható. 7

8 2. A VASÚTI FORGALOMBÓL ADÓDÓ HATÁSOK 2.2. A vonatteherből származó nyomás terjedése az alépítményi földműben Terhelt felületek és nyomófeszültségek Forrás: Lichtberger: Handbuch Gleis 8

9 2. A VASÚTI FORGALOMBÓL ADÓDÓ HATÁSOK A nyomófeszültség változása a rétegszerkezetben a keresztalj alatt Forrás: Lichtberger: Handbuch Gleis 9

10 2. A VASÚTI FORGALOMBÓL ADÓDÓ HATÁSOK A nyomófeszültség változása a rétegszerkezetben a keresztalj alatt 10

11 2. A VASÚTI FORGALOMBÓL ADÓDÓ HATÁSOK Nyomófeszültségek a rétegszerkezetben a szomszédos keresztaljak hatásának figyelembe vételével Forrás: Göbel: Der Eisenbahnunterbau 11

12 2. A VASÚTI FORGALOMBÓL ADÓDÓ HATÁSOK Alépítményi benyomódások a keresztaljak alatt 12

13 2. A VASÚTI FORGALOMBÓL ADÓDÓ HATÁSOK A nyomás földműben történő terjedésének közelítő felvétele korábban 13

14 2. A VASÚTI FORGALOMBÓL ADÓDÓ HATÁSOK Az új D.11. szabályozása A vasúti forgalomból adódó feszültségek terjedését a földműben az ábra alapján, egyenes vonalakkal határolt nyomott zónán belül kell megadni. Meg kell különböztetni két zónát: - a belső nyomott zónában fekvő teherviselő szerkezet vagy építmény rész esetén a teherhatások változását a méretezés során, különösen az építményrészek állékonyságvizsgálatánál, túlnyomóan nem nyugalmi terhelésként kell figyelembe venni, - a külső nyomott zónában fekvő teherviselő szerkezet vagy építmény rész esetén a vasúti forgalomból adódó terheket változó kvázi-statikus teherként kell figyelembe venni. A nyomott zónától meg kell különböztetni a támaszzónát, amelyen belül a felépítmény alapozásához és alátámasztásához statikai biztosító intézkedésekkel kell számolni, illetve a gyengítéseket kerülni kell és különleges méretezési előírások lehetnek érvényesek. 14

15 2. A VASÚTI FORGALOMBÓL ADÓDÓ HATÁSOK A vágány alátámasztási szélessége:  hagyományos zúzottköves vágányok esetén 2,60 m hosszú keresztaljak és a túlemelések értékének figyelembe vételével a megtámasztó zóna felső határpontjai közötti szélesség,  merevlemezes pályaszerkezetek esetén a kötőanyaggal erősített teherhordó alapréteg szélei közötti távolságnak feleltethető meg, beleértve mindkét oldalon 0,5-0,5 méteres többletet is. Takarás magassága (mélység a sínkoronaszint alatt) (m) Szélesség (m) Függőleges feszültség (kN/m 2 ) q 1 = 52 kN/m 2 esetén q 2 = 26,7 kN/m 2 esetén 1,5 (1,7)4,048,024,6 2,5 (2,7)5,039,016,0 4,0 (4,2)6,526,012,4 5,5 (5,7)8,019,010,0 Az egyenletesen megoszló talajfeszültségek jellemző értékei a belső nyomott zónában egyvágányú pálya alatt, az LM 71 helyettesítő járműterhelés hatására 15 Az előző ábra szerinti konstans megoszló feszültségek felvétele akkor megengedett, ha úgy ítélhető meg, hogy a vágány képes keresztirányban egyenletesen elosztani, a műtárgy pedig egyenletesen felvenni a terhelést.

16 2. A VASÚTI FORGALOMBÓL ADÓDÓ HATÁSOK Takarás magassága (mélység a sínkoronaszint alatt) (m) Szélesség (m) Függőleges feszültség (kN/m 2 ) q 1 = 52 kN/m 2 esetén q 2 = 26,7 kN/m 2 esetén 1,5 (1,7)8,049,025,1 2,5 (2,7)9,041,021,0 4,0 (4,2)10,533,016,9 5,5 (5,7)12,026,013,3 Az egyenletesen megoszló talajfeszültségek jellemző értékei a belső nyomott zónában kétvágányú pálya alatt, az LM 71 helyettesítő járműterhelés hatására A maximális feszültségek jellemző értékei a külső nyomott zónában, az LM 71 helyettesítő járműterhelés hatására Feltöltés/túltöltés magassága (mélység a sínkoronaszint alatt (m) Szélesség (m) Függőleges feszültség (kN/m 2 ) 1,5 (1,7)0,57,5 2,5 (2,7)1,06 4,0 (4,2)1,755 5,5 (5,7)2,54 16

17 2. A VASÚTI FORGALOMBÓL ADÓDÓ HATÁSOK Vágányok alatti csővezeték-keresztezések méretezésekor a teljes nyomott zónán belül a belső nyomott zónára érvényes értékeket kell a csővezeték tetőpontjában működtetni. A vágányokkal párhuzamos és a külső nyomott zónában fekvő csövek esetén a csővezeték tetőpontjára működő terhelés értékét a maximális feszültségek jellemző értékei a külső nyomott zónában c. táblázat alapján lehet megállapítani. A táblázati értékek extrapolációja 1,5 m-nél kisebb takarás esetében nem megengedett. 17

18 2. A VASÚTI FORGALOMBÓL ADÓDÓ HATÁSOK Az olyan támszerkezetek esetében, amelyek hátlapja a zúzottköves vasúti ágyazat talppontján kívül, a legközelebbi vágánytengelytől nem közelebb, mint 2,5 m-re van, a vasúti teher függőleges és vízszintes komponenséből származó összesített földnyomást (egy vágányra és merőlegesen ható megoszló teherre egyszerűsítve a kérdést) egy meghatározott megoszlási magasságra szabad számítani. A vasúti terhekből az ábra alapján meghatározott földnyomás a talaj önsúlyából származó földnyomás nagyságától és megoszlásától függetlenül vehető figyelembe A földnyomás A vasúti terhekből adódó földnyomás a vasúti pályával párhuzamos támfal esetén (elvi ábrázolás,  értéke meghatározandó) 18

19 2. A VASÚTI FORGALOMBÓL ADÓDÓ HATÁSOK A vágányok közvetlen közelében elhelyezkedő támszerkezetek esetében a földnyomást a kritikus csúszólap felvételével, a teher excentrikusságának, a centrifugális erőknek és az oldallökő erőnek a figyelembe vételével kell meghatározni. A vonatkoztatási sík a kiegészítő réteg felső síkja (vagy az alépítménykorona síkja). A vágány közvetlen közelében lévőnek az a megtámasztás számít, amelynek hátlapja a támaszzónán belül helyezkedik el. A zúzottkő ágyazatot metsző támaszok esetében az ágyazatlábnak az oldalirányú ellenállás szempontjából kieső részét az ábra szerint kell a támaszra működő hatásként figyelembe venni. Ezt a hatást a talaj önsúlyából és a forgalomból keletkező földnyomáshoz kell hozzáadni, és a nyomott zónában elhelyezkedő támaszok esetében is figyelembe kell venni. A vágány közvetlen közelében lévő támasz 19

20 2. A VASÚTI FORGALOMBÓL ADÓDÓ HATÁSOK 2.4. Ellenőrzés a járműforgalomból keletkező dinamikus hatásokra A vasúti járműveknek a pályán való haladása következtében az alépítményre rezgések formájában dinamikus hatások is átadódnak, amelyek feszültségeket és alakváltozásokat okoznak a földműben. A rezgések hullámok formájában terjednek szét a felépítményben, az alépítményben, majd az altalajban. A rezgéskeltés üteme függ a vasúti járművek geometriai adataitól (pl. tengelyelrendezés, kerékegyenetlenségek) és a pálya jellemzőitől (pl. aljtávolság, sínek hullámossága, jármű haladási sebessége). A tervezéshez felhasználandó méretek illetve frekvenciatartományok a járművek vonatkozásában a következő két táblázatban szerepelnek. Rezgéskeltés Vasúti járművekre vonatkozó hossz adatok, illetve frekvenciatartományok Kocsik távolságaszemélykocsi: 26,40 m Forgóváz távolság7,40 m Jármű tengelytávolságokszemélykocsi: 2,50 m Kerékegyenetlenségekkerékátmérő: 0,80 – 1,20 m Járműmozgások frekvenciája (gördülés, bólintás) < 10 Hz (és többnyire kis amplitúdó) Terhelt kerekek merőleges hajlító rezgésének frekvenciája 45 – 90 Hz Kerekekről átadódó, függőlegesen lehatoló rezgés frekvenciája rugalmas vágány esetén 45 – 90 Hz (a csillapítatlan keréktömegtől és a vágánymerevségtől függően) A járművek tervezéshez felhasználandó méretei és frekvenciatartományai 20

21 2. A VASÚTI FORGALOMBÓL ADÓDÓ HATÁSOK Tervezéshez felhasználható adatok és frekvenciatartományok a pálya vonatkozásában Rezgéskeltés Vasúti pályára vonatkozó hossz adatok, illetve frekvenciatartományok Vaksüppedések, hegesztési helyek, hevederes sínillesztések ütésszerű rezgést keltő helyek Hullámos sínkopás hullámhossza< 8 cm Aljtávolság50 – 60 cm Forrás: C. Esveld: Modern Railway Track A dinamikus többlet növekedése rossz minőségű hegesztésen történő áthaladáskor a sebesség függvényében 21

22 2. A VASÚTI FORGALOMBÓL ADÓDÓ HATÁSOK A dinamikus terhelés által keltett rezgéshullámok frekvenciája (rezgésszáma) az alábbi módon számítható:  Hz  V = sebesség (km/h) s = a megelőző táblázatok szerinti távolságok (m). Kis frekvenciák (0-40 Hz) adódnak a vagonhosszakból, a forgóváz távolságokból, a tengelytávolságokból, járműmozgásokból, vaksüppedésekből és a hevederes sínillesztésekből. Közepes frekvenciájú rezgések ( Hz) okozói a kerékegyenetlenségek (lapos részek a keréken), a terhelt kerekek merőleges hajlító rezgése, a kerekek függőleges rezgése a rugalmas vágányon, a hullámos sínkopás és az aljak távolsága. Az alépítmény és az altalaj rezgéstartománya általánosságban kb. 120 Hz-ig terjed. A keresztalj alsó síkján fellépő kísérő effektív rezgéssebesség nagysága a következő módon számítható: v res,eff = x · V (mm/s), ahol V: sebesség (km/h), x: empirikus konstans, értéke zúzottkő ágyazatok esetében 0,1 – 0,2. Az effektív rezgéssebességet a közlekedő vonatfajtákra – a tengelyelrendezést, a tengely-terhelést és a sebességet figyelembe véve – alkalmas számítási modell alapján kell meghatározni. A v res,eff 60 mm/s-ig terjedhet, a jellemző tartomány a zúzottkő ágyazatok esetében 7 – 40 mm/s, a merevlemezes pályák esetében 2 – 20 mm/s. 22

23 2. A VASÚTI FORGALOMBÓL ADÓDÓ HATÁSOK A talajfeszültségekhez hasonlóan a rezgéssebesség is csökken a mélységgel, s ez a következő módon számítható: v eff,z = v res,eff · e -e∙z (mm/s), ahol e = 2,71 „e” kitevőben: csillapítási tényező, értéke 2 (zúzottkő ágyazat) és 5 (merevlemezes kialakítás) között változhat, z: (m), a mélység az alj alsó síkja alatt. Meg kell vizsgálni, hogy az adott mélységben megállapított rezgéssebesség (v eff,z ) nem haladja-e meg az ott lévő talajra jellemző kritikus rezgéssebességet: v eff,z < v krit. A talaj kritikus rezgéssebességének közelítő meghatározása:  durva szemcséjű talajok esetében v krit = 30 · I D (mm/s),  vegyes szemcséjű talajok esetében v krit = 25 · I p 1,5 (mm/s), A képletekbe I D és I P értékét tizedes számban kell behelyettesíteni. Az előző kifejezésben szereplő érték számítása: l D = (e max – e)/(e max – e min ), ahol  „e” a durvaszemcséjű talaj fekvésbeli hézagtényezője,  „e max ” a talaj leglazább állapotát jellemző hézagtényező,  „e min ” a talaj legtömörebb állapotát jellemző hézagtényező. A második kifejezésben I P a plaszticitási index. 23

24 2. A VASÚTI FORGALOMBÓL ADÓDÓ HATÁSOK A szemcsés talajok kritikus rezgéssebessége (v krit ) az az érték, amelynél a belső súrlódás annyira lecsökken, hogy a szemcsék egymástól való elmozdulása kritikus szerkezeti változást eredményez a talajban. A nagyon puha és telített szerves talajoknál a megnövekedett rezgéssebesség kritikus állapotot eredményezhet, amikor is a megnövekedett pórusvíz-nyomás következtében a talaj megfolyósodhat. Ezek esetében csak viszonylag kicsi, 1 – 3 mm/s kritikus rezgéssebességeket (v krit ) szabad felvenni. Az altalaj puha rétegeire vonatkozóan meg kell vizsgálni a rezonancia kialakulásának lehetőségét is a rezgéskeltő frekvencia és a talaj sajátfrekvenciájának értékelésével. A sajátfrekvencia a talaj fajtájának és a réteg vastagságának függvénye. Puha talajrétegeken elhelyezkedő töltés saját frekvenciáját az alábbi képlettel lehet meghatározni: f 0 = (0,5 · v s ) / d (Hz), ahol v s : a nyíróhullám sebessége (m/s), d: a puha talajréteg vastagsága (m). A számított sajátfrekvencia segítségével, a rezgést keltő frekvencia tartomány figyelembe vételével lehetséges a rezonanciaveszélyt megbecsülni. Azon altalajokra, amelyekben v s = 30 – 80 m/s közötti nyíróhullám-sebességek alakulnak ki, ott a 3 – 25 Hz közötti saját frekvencia értékek jellemzőek. 24

25 3. TEHERBÍRÁS ÉS HASZNÁLHATÓSÁG Határállapotok: A tartószerkezet olyan állapotai, melyeken túl már nem teljesülnek a vonatkozó tervezési követelmények. Használhatósági határállapotok: A tartószerkezet vagy egy tartószerkezeti elem olyan állapotai, melyeken túl a használattal kapcsolatos, előírt követelmények már nem teljesülnek. Teherbírási határállapotok: Összeomlással vagy hasonló jellegű szerkezeti tönkremenetellel járó határállapotok. (Megjegyzés: ezek általában egy tartószerkezet vagy egy tartószerkezeti elem teherbírásának kimerülését jelentik.)  GEO teherbírási határállapot: a talaj törésével vagy túlzott mértékű alakváltozásával járó határállapot.  STR teherbírási határállapot: a tartószerkezet vagy a tartószerkezeti elemek (pl. síkalapok, cölöpök) túlzott mértékű alakváltozásával járó határállapot. Tartós tervezési állapot: A tartószerkezet tervezési élettartamával azonos nagyságrendű időtartamra vonatkozó tervezési állapot. (Megjegyzés: általában a szokásos használat körülményeit írja le.) 25

26 Az MSZ EN 1997:2006 szabvány szerint kell vizsgálni a teherbírási határállapotot a vágányok alatt az alépítményben / altalajban bekövetkező alaptörésre, illetve rézsű-tönkremenetelre, valamint a geotechnikai építmények esetében. A teherbírási határállapotok vizsgálata során azt kell kimutatni, hogy Ed  RdEd  Rd E d az igénybevételek tervezési értéke: számítható  az igénybevételek E k karakterisztikus értékéből a hozzájuk rendelt  E parciális tényezőkkel,  vagy a hatások F d tervezési értékéből, melyeket a hatások F k karakterisztikus értékéből a hozzájuk rendelt  F parciális tényezőkkel kell meghatározni. R d az ellenállások tervezési értéke: számítható  az ellenállások R k karakterisztikus értékéből a hozzájuk rendelt  R parciális tényezővel,  vagy a talaj és a szerkezeti elemek szilárdságának, ill. geometriai jellemzőinek X d, ill. a d tervezési értékéből, melyek ezek X k, ill. a k karakterisztikus értékéből a hozzájuk rendelt  M parciális tényezőkkel, ill.  a növeléssel határozhatók meg. 3. TEHERBÍRÁS ÉS HASZNÁLHATÓSÁG 26

27 A vasúti pályák geotechnikai építményei, egyéb vasúti létesítmények és a vasúti pályaszakaszok alatti alépítmény / altalaj akkor alkalmas használhatósági követelmény szempontjából, ha - az állandó és esetleges hatások következtében, különösen a vasúti forgalomból adódóan, csak olyan alakváltozások keletkeznek, hogy -- azokat az építmény önmagában elviselni képes és -- az építmény és / vagy az alépítmény / altalaj alakváltozásaiból eredően a vágány fekvési helyzetének változása a számításba vehető felépítmény-karbantartási intézkedések kereté- ben kiegyenlíthető, - az esetleges hatások következtében, különösen a vasúti forgalomból adódóan, csak olyan rezgé- sek keletkeznek, hogy -- azokat az építmény önmagában elviselni képes, -- nem keletkeznek a teljes rendszerben káros, a közlekedő vonatok biztonságos futására ked- vezőtlen rezgések, -- nem okoznak a felépítményben károsodásokat (pl. zúzottköves ágyazatnál a zúzottkő átren- deződését /„zúzottkőfolyás”/, merevlemezes pályaszerkezetnél a keresztalj és pályalemez közötti kapcsolat megszűnését). 3. TEHERBÍRÁS ÉS HASZNÁLHATÓSÁG 27

28 Zúzottköves felépítménnyel készült vágányok esetében süllyedési vizsgálatokat kell végezni, ha a tapasztalati értékek alapján valószínűsíthető, hogy alépítményi beavatkozást igénylő alakváltozások alakulhatnak ki néhány éven belül. Ez különösen vonatkozik a töltések anyagának puha altalajra történő felhordása, talajcsere esetére és a műtárgyakra történő átmenetekre. A vágányok alépítményét úgy kell kialakítani, hogy azok az ábrán megadott süllyedéskülönbségeket 6-10 éves időn belül ne haladják meg. Az üzembehelyezés után a teljes süllyedés mértéke 40 méteres vonatkoztatási hosszra tekintve nem haladhatja meg a felújítási cikluson belül az ábra szerinti elfogadható süllyedéskülönbség értékének 3-szorosát. A még elfogadható süllyedéskülönbségek egy felújítási cikluson belül, zúzottköves felépítmény esetén 3. TEHERBÍRÁS ÉS HASZNÁLHATÓSÁG 28

29 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA D. 11. UTASÍTÁS  VASÚTI ALÉPÍTMÉNY TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE, KARBANTARTÁSA ÉS FELÚJÍTÁSA Szakmai továbbképzési törzsanyag 2. Hatások és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések