Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Ingatlan-nyilvántartási jog I. 2014. október 10.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Ingatlan-nyilvántartási jog I. 2014. október 10."— Előadás másolata:

1 1 Ingatlan-nyilvántartási jog I október 10.

2 2 Az ingatlan-nyilvántartás fogalma, funkciói Fogalma: hatóság által vezetett; tárgyi alapú nyilvántartás; felruházva a teljesség és a helyesség (a közhitelesség) jegyeivel; településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanát és az Inytv. szerint meghatározott adatokat, jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket. Önálló ingatlan, reálfólium-perszonálfólium

3 3 Funkciói: Regisztrálási funkció Jogkeletkeztető funkció Igazoló funkció közhitelesség

4 4 Az ingatlan-nyilvántartás kialakulása, a telekkönyv 1. Az ingatlan-nyilvántartás előzményei 1855-ig pénzgazdálkodás és az iparosodás megjelenése a középkorban szabad királyi városok királyi dekrétumok és kiváltságlevelek tartalmát összefoglaló városi jogkönyvekből a XV. században kialakult a tárnoki jog XV. századtól funkciójukban a jelenlegi ingatlan- nyilvántartásnak megfelelő telekkönyveket (Grundbuch) vezettek a királyi városokban Az átruházás tényét külön erre a célra létesített közhiteles nyilvántartásban vezették, amelynek tartamáról kérelemre városi okmányokat adtak ki.

5 5 nemesi társadalom tulajdoni viszonyait az ősiség jellemezte, amely jelentette: 1. az adományrendszert, 2. a háramlási jogot, 3. azt, hogy a mindenkori tulajdonos rendelkezési jogát korlátozta a családtagok tulajdonközössége és később a hitbizomány intézménye királyi adománylevelek igazolták a földbirtokosok jogait a hiteles személy által, a környező földbirtokosok, és a király képviselője jelenlétében levezetett beiktatás (statutio) vagy az örökvallás (fassio perennalis) székeskáptalanok és konventek előtt kellett a szerződéseket bevallani és kiállítani (okiratokat megőrizték) (1836:IV. tc. 7. § úrbéri ingatlanok átruházásáról vezetett nyilvántartás) betáblázás (intabulatio) az ingatlanon fennálló terhek nyilvántartására - jelzálogkönyv. A betáblázási könyvek csak a tulajdonos személyét jelölték meg, de érvényesült a rangsor elve. III. Károly évi II. dekrétuma, majd az évi XXI. tc. tökéletesített. A városokban a táblakönyvek beolvadtak a telekkönyvekbe (különös betáblázás) Városi és nemesi birtok különállásának megszűnése- reformkor évi javaslat

6 december 15-én IM rendelettel hatályba lépett a telekkönyvi rendtartás telekkönyv keletkezésének folyamata 1853 és 1855 között (négy helyszínelési rendelet alapján) tényleges birtokállapotok felmérésére  helyszínelési jegyzőkönyvek  telekjegyzőkönyvek  telekkönyvi betétek (Betétszerkesztési törvények) A telekkönyv három részből állt: 1. a birtokállási lap „A” lap 2. a tulajdoni lap „B” lap 3. a teherlap „C” lap A telekkönyvet a járásbíróságok – Budapesten a kerületi bíróság – vezették. a telekkönyvről szóló 54/1960. (XI.27.) sz. Korm. rendelet A telekkönyv január 1-ig létezett.

7 7 2. Szocialista társadalmi és gazdasági viszonyok hatása az ingatlanok nyilvántartására: kataszteri nyilvántartás kialakulása Földadókataszter első bevezetése II. József nevéhez fűződik (1785) hozadékkataszter az állami földnyilvántartás (1963. évi 32. tvr.) pénzügyi, termelési jellegű adatokat tartalmazott Az egységes nyilvántartás bevezetése (1972. évi 31. tvr.) egyesítette a telekkönyvet és az állami földnyilvántartást

8 8 3. Az ingatlan-nyilvántartás mai rendszere 1973 és 1980 között újraszerkesztett ingatlan-nyilvántartás (azonosítás eljárásával) integrált számítógépes rendszer 1994-től kezdődő kiépítése és ennek alapján január 1-én hatályba lépett új ingatlan- nyilvántartási törvény (1997. évi CXLI. tv.) évi CXXII. tv. (novelláris módosítás) évi V. törvény új PTK

9 9 Az ingatlan-nyilvántartási jog elhelyezése a polgári jog rendszerében ingatlan-nyilvántartási anyagi jog Alapelvek, jogok és tények bejegyzése körében fő jogforrása: a Ptk. és az Inytv. ( továbbá egyes jogok és tények keletkezésének alapjául szolgáló egyéb jogszabályok, törvények ) ingatlan-nyilvántartási eljárási jog: 1. Ket. (közigazgatási hatósági eljárásról szóló évi CXL. törvény) elsődlegesen határozza meg az eljárási szabályokat. E tv. felhatalmazása alapján térhet el ettől 2. az Inytv., amely speciális eljárási szabályokat tartalmaz. 3. Pp. (polgári perrendtartásról szóló évi III. tv.) alkalmazandó: közigazgatási perek, ill. törlési, kiigazítási perek

10 10 Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei 1. nyilvánosság, 2. okirat elve, 3. bejegyzés és annak hatálya, 4. rangsor, 5. közhitelesség, 6. kérelemhez kötöttség mint a Ptk és az Inytv. által meghatározott alapelvek.

11 11 1. A nyilvánosság elve cognitio elve ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, illetve ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. A nyilvántartás – az e törvényben meghatározottak szerint – nyilvános. Korlátozás nélkül csak a tulajdoni lap tartalma ismerhető meg, azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet vagy hiteles, (vagy elektronikus formában nem hiteles) másolatot kérhet. (teljes másolat, szemle) A jogosult, illetőleg kötelezett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélyével – vagy a jogi érdek valószínűsítésével – ismerhető meg: az okirattárban lévő és a jogosult, illetőleg kötelezett bejegyzése alapjául szolgáló magán- és közokiratok, hatósági határozatok tartalma, kivéve, ha az okirat tartalmára a tulajdoni lapon lévő bejegyzésben történt hivatkozás, a tulajdonosok jegyzéke (névmutató). Kivéve: ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jog, tény Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalma korlátozás nélkül megismerhető.

12 Az adatfelhasználás és az adatszolgáltatás elvei Kötelező felhasználás elve Az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejelentésben, kérelemben, valamint az ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartási, tervezési, statisztikai, stb. munkánál, továbbá a hatósági határozatokban az ingatlan-nyilvántartás tartalmát kötelezően kell használni. bíróságok, ügyészségek, a helyi önkormányzatok és más közigazgatási hatóságok feladatellátásához biztosítani kell a hozzáférést Betekintés Az érintett tulajdoni lap tartalmába a betekintést saját számítástechnikai eszközével az ingatlanügyi hatóság kérelemre biztosítja. 12

13 Az adatfelhasználás és az adatszolgáltatás elvei Másolatok kiadásának módja Földhivatal: hiteles másolat Közjegyző: tanúsítvány Körzetközponti jegyző okmányiroda útján: hiteles tulajdoni lap másolat Elektronikus dokumentumként hiteles vagy nem hiteles másolat Elektronikus adatszolgáltatás a számítógépes rendszerből Elektronikus Kormányzati Gerinchálózaton keresztül, szolgáltatási szerződés alapján Pl. bíróság, KSH, rendőrség, kincstár, MNV Zrt., közjegyző, bírósági végrehajtó, felszámoló szervezet 13

14 14 2. Okirat elve Az ingatlan-nyilvántartásban jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, adatok átvezetésére csak jogszabályban meghatározott okirat vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor. Okirattal szemben támasztott alaki és tartalmi követelmények. 1. Csak érvényes okiraton alapuló jogot ill. tényt lehet a nyilvántartásba bejegyezni. Nem alkalmas a bejegyzése, ha érvénytelensége önmagában az okirat tartalmából nyilvánvalóan kitűnik. 2. Tartalmazza a bejegyzett jogosult (vagy közbenső szerző) hozzájáruló nyilatkozatát (bejegyzési engedély) 3. és a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja Alaki feltételek: 1. közokirat, teljes bizonyító erejű (ügyvéd által ellenjegyzett) magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata. 2. a szerződés érvényességéhez és a bejegyezhetőséghez szükséges alaki kellékek eltérőek! Lásd még: ing-nyt. eljárásban – pótolható hiányosságú és hiánypótlási felhívás nélkül elutasítandó kérelmek

15 15 3. A bejegyzés és annak hatálya elve A bejegyzés tágabb értelemben a jogok bejegyzését, a tények feljegyzését és az adatok átvezetését foglalja magában. Mint tevékenység, jelenti a jogok, tények törlését is! Alaki értelemben jelenti: A bejegyzés kiterjed Magyarország valamennyi ingatlanára és arra vonatkozó valamennyi dologi, kötelmi jogosultságra és tényre (általános jelleg – korlát) specialitás (különlegesség vagy egyediség) elve legalitás (jogosság) elve

16 16 Anyagi értelemben azt jelenti, hogy a joghatás létrejöttének feltétele a bejegyzés Joghatás, a hatály lehet: (Jogkeletkeztető) konstitutív, (jogot megállapító) deklaratív, Együttes (konjunktív), Jogóvó-felfüggesztő (processzív)

17 17 Jogok bejegyzése Bejegyzéssel keletkezik az átruházáson alapuló tulajdonjog, a hatósági (bírósági) határozaton alapuló tulajdonjog, továbbá valamennyi szerződéses megállapodáson alapuló dologi jog, így a vagyonkezelői jog, földhasználati jog, haszonélvezet, használat joga, telki szolgalmi jog, jelzálogjog !! A konstitutív hatály csak a bejegyzéshez és a jog módosulásához kapcsolódó joghatás. Azaz a bejegyzett jog törlés nélkül is megszűnhet (pl. zálogjog, mert járulékos jellegű) Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés esetei A bejegyzés deklaratív hatállyal bír: Ha a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartáson kívül keletkezik, illetve bármely jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló dologi jog esetében, továbbá kötelmi jellegű jogok esetében. Deklaratív hatály: a jog, tény fennállását mindenki számára nyilvánvalóvá teszi, tanúsítja; (a cognitio elve)

18 18 Tények feljegyzése A deklaratív hatályú feljegyzés esetében a tényhez fűzött többletjoghatás az, hogy annak elmaradása esetén a jogosult azt harmadik jóhiszemű személyekkel szemben nem érvényesítheti Az informatív hatállyal történő feljegyzés elmaradása a tényhez egyébként fűződő joghatást nem érinti

19 19 4. A rangsor elve a bejegyzésre kerülő jogok és tények keletkezésének időpontját és hatályosulásuk rendjét határozza meg. Megadja a bejegyzéssel keletkező jogok egymáshoz való viszonyát, egymást kizáró bejegyzések ill. egymást nem kizáró bejegyzések esetén: Ranghely és rangsor Időrendi sorrend (a bejegyzési vagy feljegyzési kérelem iktatóhoz való érkezése szerint) ! Egy napon érkezettek: keltezés, ellenjegyzés Ranghely előzetes biztosítása történhet közvetett vagy közvetlen módon. A ranghely előzetes biztosításának közvetlen módja a jelzálogjog ranghelyével történő rendelkezés, amely lehet:  jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása,  törölt zálogjog ranghelyének fenntartása vagy  ranghelycsere.

20 20 5. A közhitelesség elve anyagi értelemben vett nyilvánosság, közbizalom elve Fogalma: A tartalom valódiságához viszonyított értékítélet Cognitio elve A nyilvánosság és a kötelező felhasználás elvét támasztja alá. A jog vagy tény bejegyzéséhez kapcsolódó minimum joghatály. A nyilvántartott adatokra (kivéve jogosultak adatai, személyazonosító adatok) is kiterjed a közhitelesség. Az állami ing-nyt térképi adatbázis is közhiteles. Pozitív vélelem A bejegyzett jogok és feljegyzett tények fennállnak és ezek jogosultja a jogosultként feltűntetett személy. Kiterjed: a jog, tény fennállására, tartalmára (keletkezésének jogcímére) és ranghelyére. Negatív vélelem Az ellenkező bizonyításáig a nyilvántartásból törölt jogok és tények nem állnak fenn. Helyesség és teljesség vélelme.

21 21 Jóhiszemű szerző védelme. Az ingatlan-nyilvántartásba bízó, jóhiszeműen és visszterhesen szerző védelmében a nyilvántartás helyességét és teljességét vélelmezzük akkor is, ha annak tartalma a valóságtól eltér. Nem tekinthető jóhiszeműnek az a jogot szerző, ha az ingatlan-nyilvántartás tartalmának helytelenségéről vagy az ingatlan-nyilvántartásban jogosultként bejegyzett személy jogának korlátozottságáról tudott vagy akinek arról tudnia kellett. (széljegyzés is!) Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy vagy az ingatlan- nyilvántartásban feljegyezhető tény jogosultja a szerzett jogát, illetve a feljegyezhető tényt nem érvényesítheti az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy az őt bejegyzési igénnyel rangsorban megelőző, jóhiszemű szerzővel szemben. bizonyítási teher Jóhiszeműség fogalma, vizsgálata Az ingatlan-nyilvántartás adattartalmának közhitelessége: Pozitív és negatív vélelem Bizonyítási teher

22 22 A közhitelesség korlátai a személyazonosító adatok valóságára; az informatív hatállyal bejegyzett tények fennállására; ingatlan többszöri eladása esetén a bejegyzett tulajdonjogra, (ha nem az elsőként birtokba lépő jóhiszemű vevő javára jegyezték be); a jelzálogjog tartalmára és megszűnésére (mert a követelés kielégítésével az azt biztosító járulékos jellegű zálogjog is megszűnik); a kötelmi jellegű igényekre (mert ingatlan-nyilvántartási törlésük nélkül is megszűntethetők); a meg nem engedett vagy hibás tartalommal bíró bejegyzésekre; a hivatalból törlendő jogokra és tényekre.

23 23 6. Kérelemhez kötöttség elve Az ingatlan-nyilvántartási eljárás - ha e törvény másként nem rendelkezik - az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul. Csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetőleg kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl. Kivételek: hivatalból be kell jegyezni (Inytv. 50.§) hivatalból törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból ha a körzeti földhivatal (valamely kérelem, megkeresés elintézése során) észleli valamely jog vagy tény megszűnését.


Letölteni ppt "1 Ingatlan-nyilvántartási jog I. 2014. október 10."

Hasonló előadás


Google Hirdetések