Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 2 Tőkeszerkezeti és eladósodottsági mutatók A következőkben.

Az előadások a következő témára: "Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 2 Tőkeszerkezeti és eladósodottsági mutatók A következőkben."— Előadás másolata:

1 Számvitel S ZÁMVITEL

2 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 2 Tőkeszerkezeti és eladósodottsági mutatók A következőkben tárgyalandó mutatók a vállalkozás pénzügyi helyzetéről, finanszírozásáról nyújt felvilágosítást. 128

3 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 3 Vagyon multiplikátor A mutatót tőkemultiplikátornak is nevezik, az egységnyi saját tőkével finanszírozott vagyont mutatja meg (  ). Önmagában, még dinamikusan sem értékelhető. Ennek reciproka a saját tőke arány: 128

4 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 4 Eladósodottsági mutató A mutató azt méri, hogy milyen arányban finanszírozzák az eszközöket idegen források (  ). Problémák: –Saját tőke helyett tagi kölcsön? –Mérlegen kívüli eszközök 128

5 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 5 Forgóeszköz lekötés Átmeneti forgóeszköz lekötés Tartós forgóeszköz lekötés Finanszírozási mérleg A cég eszközeit és forrásait összevontan, a számviteli mérleghez képest kissé eltérő szerkezetben tartalmazza. Befektetett eszközök Saját tőke és hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek –Az eszköz és forrás állomány ugyan mindig egyensúlyt mutat, de ez nem jelent finanszírozási egyensúlyt. 129

6 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 6 Illeszkedési elv Finanszírozási (tartalmi) egyensúlyról csak akkor beszélhetünk, ha a mérleg megfelel az „illeszkedési elvnek”. Az ”illeszkedési elv” azt a közgazdasági ésszerűséget fogalmazza meg, hogy a tartósan lekötött eszközöket tartós forrásból, az átmenetileg lekötött eszközöket pedig átmeneti forrásból célszerű finanszírozni. 129

7 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 7 Tartósan lekötött forgóeszközök Általános elv szerint, tartósan lekötött az a forgóeszköz, amelyre a folyamatos tevékenység biztosításához, adott gazdasági és technikai feltételek mellett szükség van. Az „illeszkedési elvnek” akkor felel meg a vállalkozás, ha nem csak befektetett eszközeit, hanem tartós forgóeszköz lekötését is tartós forrásokkal finanszírozza. idő forgóeszköz állomány 130

8 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 8 Nettó forgótőke Nettó forgótőke sematikus ábrázolása: Forgóeszközök Befektetett eszközök Folyó források Hosszú lej. források Nettó forgótőke A nettó forgótőke egyenlő: –a forgóeszközök összegének a folyó finanszírozási források feletti összegével, –a hosszúlejáratú forrásokkal finanszírozott forgóeszközök összegével, –a hosszúlejáratú források azon részével, amely a tartós befektetések finanszírozásához már nem szükséges. Az illeszkedési elv szerint a nettó forgó tőke és a tartós forgóeszköz lekötés megegyezik. 130

9 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 9 Finanszírozási stratégiák A vállalkozás finanszírozási stratégiája lehet –konzervatív, –szolid vagy –agresszív. A stratégiák osztályozása a tartós és az átmeneti eszközlekötés eltérő finanszírozási szerkezetén alapul. 130

10 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 10 A három stratégia Tartós források Átmeneti források Konzervatív stratégia idő értékérték Befektetett eszközök Tartós forgóeszközök Átmeneti forgóeszköz lekötés Tartós források Átmeneti források Szolid stratégia Tartós források Átmeneti források Agresszív stratégia 130

11 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 11 Nettó forgótőke ellátottság Arra kapunk választ, hogy mennyiben finanszírozza tartós forrás a forgóeszköz lekötést (  ). A túlságosan alacsony nettó forgótőke a céget instabillá teheti a rövidlejáratú forrásgazdálkodás terén, ezért az ilyen érték óvatosságra int. 132

12 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 12 Likviditási mutató A likviditási mutatók a rövidtávú fizetőképességet hivatottak bemutatni. A ráta elvileg azt fejezi ki, hogy az egy év alatt pénzzé tehető eszközök milyen arányban képesek az egy éven belül esedékes kötelezettségek fedezésére, azaz milyen a cég rövid távú fizetőképessége. Használata számos problémát vet fel. 132

13 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 13 Vagyonunk likviditása Különböztessünk meg két szituációt: I. tevékenység átalakítása, felszámolás, likvidálás - jelenlegi állapotukban mennyit ad érte a piac II. tevékenység folytatásán van a hangsúly - az eszközöket aszerint rangsoroljuk, hogy mennyire állnak közel a pénzzé tételi állapothoz (az üzemi folyamatban milyen stádiumban vannak)

14 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 14 Likviditási mutató problémái normál működés mellett a rövidlejáratú kötelezettségeket a befolyó árbevételből törlesztik, amely magasabb – a forgóeszközök forgása mutató fejezi ki, hogy hányszor magasabb –, mint a forgóeszközök értéke az egyes kötelezettségek időben nincsenek ütemezve a kötelezettségek együttes fedezetét vizsgáltuk a vállalkozásnak fel kell függeszteni a tevékenységét amennyiben a forgóeszköz állomány értékesítésével kívánja fedezni kötelezettségeit likvidációs esetben pedig várhatóan nem a valós piaci értéket tükrözi 132

15 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 15 Gyorsarány mutató (Likviditási gyorsráta) A likviditási mutató szigorított változata. Amennyiben értéke jelentősen eltér a likviditási mutatóétól akkor a készletgazdálkodás átfogó értékelése válhat szükségessé. 132

16 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 16 Adósságszolgálati fedezet Középtávú adósságszolgálati teljesítőképességét mér. Alkalmazása során gondot okozhat, hogy a hitel törlesztésén felül esedékes fix kötelezettségek (pl. fizetendő bérleti díj) nem jelennek meg a törtben. A beszámoló tényadataiból számított mutató a jövőre vonatkozó előrejelzésekre különösen alkalmatlan: a hitelek törlesztése nem feltétlenül egyenletes. 133

17 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 17 Egyéb mutatók Ezek olyan jellegű aránymutatók, amelyek a cég gazdasági viszonyainak megítéléséhez szükségesek, de az előző kategóriákba nem besorolhatók 133

18 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 18 Rövid lejáratú hitelek és árbevétel aránya milyen mértékben köti le az árbevételből származó pénzeszközöket az éven belüli hitelek törlesztési kötelezettsége (↓↓). A magas rátaérték a rövidtávú eladósodottságot, újabb és újabb hitelek felvételének kényszerét vetíti előre, mert a törlesztésre felhasznált összeg hiányozni fog a legközelebbi újratermelési ciklus indításánál. 133

19 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 19 Új irányzatok az elemzésben Ellenérvek a hagyományos elemzési technikákkal szemben: –gyenge korreláció a számviteli eredmények és a tőkepiaci teljesítmény között –standardok közti eltérések Modern irányzatoknál eredmény helyett cash flow –tehát ebben az esetben a pénzjövedelmek képződését és felhasználását figyeljük Adózott eredmény Értékcsökkenés Bruttó cash flow Működéssel kapcsolatos felhasználások Működésből származó források Nettó (operatív cash flow) Befektetési tevékenység cash flowja Osztalék (részesedés) kifizetése Finanszírozási tevékenység cash flowja Egyenleg 136

20 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 20 Piaci értékre koncentráló irányzatok Már nem külön a cég jövedelmezőségét, hatékonyságát, tőkeszerkezetét vizsgáljuk, hanem piaci értékét. Az érték alapú megközelítés is a cash flow-ból indul ki csakhogy nem a múltbeli adatok alapján összeállított kimutatásból, hanem a pénzáramlások jövőbeni képződésére koncentrál. 137

21 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 21 Borsodchem Rt. 2000. I. féléves konszolidált IAS szerinti gyorsjelentése

22 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 22 Borsodchem Rt. 2000. I. féléves konszolidált IAS szerinti gyorsjelentése

23 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 23 Ügyfélminősítés (rating)

24 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 24 Ügyfélminősítés (rating)

25 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 25 Ügyfélminősítés (rating)

26 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 26 Ügyfélminősítés (rating)

27 Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013. 27 Ügyfélminősítés (rating)