Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bibliaismeret I. – Ószövetség. I. Általános bevezetés I.1. A probléma felütése (Jean-Louis Ska) - Umberto Eco: Great Unread Books - katolikus részről.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bibliaismeret I. – Ószövetség. I. Általános bevezetés I.1. A probléma felütése (Jean-Louis Ska) - Umberto Eco: Great Unread Books - katolikus részről."— Előadás másolata:

1 Bibliaismeret I. – Ószövetség

2 I. Általános bevezetés I.1. A probléma felütése (Jean-Louis Ska) - Umberto Eco: Great Unread Books - katolikus részről reakció a sola scriptura elvére - kettős probléma a Biblia antológikus jellegű olvasása (+ kontextuális olvasat!) nyelvezet nehéz érthetősége - a kurzus célja egyszerű eszköz a Biblia első olvasásához segíteni a Biblia kritikus olvasását Példa - Jerikó elfoglalása (Józs 6, ) - felmerülő problémák: stratégia, Józsue parancsa, archeológia - a nehézségek feloldása trombita - korabeli ostrom-elbeszélések és ábrázolások (Bír 9,48-49: Szichem ostroma; 2Sám 12,27: Rabba ostroma) → nem valódi ostrom-elbeszélés - ez a megértés kulcsa

3 → más elbeszélések, amelyek kiemelik a papok és a trombiták szerepét - kifejezetten későiek: pl. 2Krón 13,12-14; 20,28: Izrael a maga üdvösségét Istenének kultuszában kereste (Samuel Huntington) - a liturgikus kontextus segít megérteni Józsue instrukcióit nem egy csatával állunk szemben (MTörv 20,10-15 háborús törvénye), hanem a szakrális liturgikus világban vagyunk, ahol abszolút szabályok uralkodnak - Ígéret földje első városának meghódítása → a tér kiürítése archeológia - etiológia: miért volt a város romos Izrael letelepedésekor - elbeszélés igazsága Józs 6. nem történeti beszámoló Istenbe és az ő kultuszába vetett hit lehetséges olvasat: Izrael papságának legitimációja

4 - módszertani áttekintés szakasz kritikus olvasata - összevetés az ókori Kelet dokumentumaival és a bibliai szövegekkel → a szöveg nem interpretálható egy valódi történeti esemény ábrázolásaként a szöveg liturgikus célú a történelmi és irodalmi kontextus nem teszi lehetővé a szöveg szószerinti értelmezését → Jerikó lakosainak lemészárlása szimbolikus esemény, amely valamit elmond Izrael Istenének kultuszáról; nem pedig arról, hogy milyen módon kell bánni az idegen populációval Összefoglalva jelenés terén a szentírási szövegek nem mindig közvetlenül elérhetők kell egy bizonyos jártasság: bibliai világ és az ókori Kelet nyelvezetében, kultúrájában, mentalitásában előkészület és megértést célzó erőfeszítés szükségeltetik

5 I.2. A Biblia szó etimológiája - görög eredetű szó; a latin közvetítésével került a magyarba to biblion (e. sz.); tá biblia (t. sz.) → biblia, -orum; → biblia, -ae (XIII. sz.) I.3. A Biblia fogalma A zsidók és keresztények által szentnek és Istentől sugalmazottnak tekintett könyvek gyűjteménye, amelyek a hit és az erkölcs mércéi - a Biblia egyéb elnevezései kinyilatkoztatás Szentírás I.4. A Biblia két fő része - a kinyilatkoztatás két fő szakasza - Ószövetség: Krisztus előtti időszak; Újszövetség: Kr. u az Ó- és Újszövetség elvezés háttere berít [héb.]; diathéké [gör.]; testamentum [lat.] Jer 31,31köv.; 2Kor 3,14

6

7 II. A sugalmazás II.1. A sugalmazás fogalma - a II. Vatikáni zsinat (Dei Verbum [DV]; nov. 18.) tanítása: A Szentlélek azon tevékenysége, amellyel bizonyos személyeket írásra indít, és írás közben irányít és vezet. - két valódi szerző: Isten és ember - ez utóbbi irodalmi szerzői vagy személyes szabadsága nem szűnik meg vagy csökken - kánoni: választott nép vagy az Egyház nyilatkozik, mivel a szerzők ezek tagjai - az egyház, az apostoli hit alapján, az Ó- és Újszövetség könyvei teljes terjedelmükben, minden részükkel szentnek és kánoninak ismeri el - vagyis jelenlegi formájukban mondja őket sugalmazottnak II.2. A Szentírás két valódi szerzője: Isten és ember a.) Isteni szerző - kinyilatkoztatás, önközlés, személyes megszólítás

8 A biblia tiszta isteni eredetének jelei (Székely János) - tiszta istenkép - tiszta erkölcsi tudat Hammurápi törvényei ( §) asszír törvénykezés: Közép Asszír Törvény 3.; 55. § a Biblia tiszta erkölcsi tudata * „Ne ölj!” * „Ne paráználkodj!” * „Ne lopj!” - a jövendölések - Iz 53, a szeretet parancsának középpontba állítása - csodák b.) Emberi szerző - intentio auctoris - sensus plenior → a szöveg 3 rétege: felszín, történeti háttér, üzenet / információ

9 Az ószövetségi kánon

10 III.1. A szentírási kánon fogalmának megközelítése - „Nemzeti könyvtár”: A Biblia egy olyan „könyvtár”, amely összegyűjti Izrael népének alapvető iratait. - a Biblia elsősorban irodalmi jellegű szövegeket takar elbeszélések prófétai könyvek költemények, imák, rövid elbeszélések, egzisztenciális reflexiók → hasonlóak az ókori keleti, illetve a modern államok könyvtárai (Alexandria: ; Dúr-Sarukkín / Khorsabad: ) III.2. A szentírási kánon fogalma - etimológia: qaneh (héb.); kanón (gör.) → „nád” / „nádszál” → átvitt értelemben: „példa” / „szabály” - fogalom (azonos a Bibliáéval): A zsidók és keresztények által szentnek és Istentől sugalmazottnak tekintett könyvek gyűjteménye, amelyek a hit és az erkölcs mércéi.

11 III.3. Az ószövetségi kánon III.3.1. Palesztinai kánon (héber Biblia) - protestánsok - Tóra (Kr.e. V. sz. - referencia: szamaritánus közösség Bibliája) - Próféták (Kr.e. III. sz. - Jézus Sirák fia könyve felsorolása) - Írások (Kr. u. I. sz. vége - referencia: Jamniai zsinat) III.3.2. Alexandriai kánon (görög nyelvű) katolikusok, ortodoxok - a kereszténység szempontjából fontos - alexandriai zsidó közösség; Kr.e. III. sz. közepe és 150 között - elnevezése: Hetvenes fordítás; Szeptuaginta (LXX) → Ariszteász levél - a palesztin kánonhoz képest több könyvet tartalmaz, amelyek közül a kezdődő kereszténység válogatott: Tób, Jud, 1-2Mak, Bölcs, Sir, Bár Eszt és Dán görög nyelvű kiegészítései - megszilárdulása: Kr. u. IV. sz. és V. sz. eleje - végleges döntés: Tridenti zsinat; 1546

12 III.4. Az Ószövetség könyveinek száma és felosztása - héber Biblia: 24 könyv → három könyvcsoport: Törvény (a corpus magja), Próféták, Írások (Tóra, Nebiim, Ketubim = Tenak) - protestánsok: 39 könyv (tartalmilag megegyezik a héber Bibliával csak más a csoportosítás - szétválaszt könyveket) - katolikusok: 45 könyv (lehet 44 és 46 is; Bár, Siralm, Jer) → három könyvcsoport (a Hetvenes fordítást követi): történeti könyvek (elbeszélő mű, zsidóság története) tanító könyvek (bölcsességi könyvek, Zsolt) prófétai könyvek (próféták, Dán) III.5. Fontosabb kánonnal kapcsolatos kifejezések - protokanonikus (katolikus) → kánoni könyv (protestáns) - deuterokanonikus (katolikus) → apokrif (protestáns) - apokrif (katolikus) → pszeudoepigrafa (protestáns)

13 Szövegtan I. Az Ószövetség nyelve -protokanonikus könyvek: túlnyomórészt héber kivétel (arám nyelvű szövegek): Ezd 4,7-6,28; Dán 2,4-7,28 -deuterokanonikus könyvek: görögül maradtak ránk eredetileg is görögül keletkeztek: 2Mak, Bölcs héber eredetik legfontosabb lelőhelye: Kairói geniza (1896) II. Az Ószövetség szövegtanúi - végső kánoni forma kialakulása - ezt követően a szövegeket másolással sokszorosították - Jabne (Jamnia); Kr. u. I. sz. vége; a szent könyvek tekintélyének és jelentőégének megnövekedése a jeruzsálemi templom Kr. u. 70-es lerombolását követően → a mássalhangzós szöveg pontosítása

14

15

16 I.1. A K R. U. I. SZÁZAD LEGFONTOSABB SZÖVEGTANÚI a.) Közvetett szövegtanú: Hetvenes fordítás (Septuaginta, LXX): Kr. e. III. sz. közepe b.) Közvetlen szövegtanú Szamaritánus Pentateuchus: Kr. e.IV. / III. század (Tóra) Nash Papirusz: Kr. e. II. sz. – tartalma Tízparancs (Dekalógus): Kiv 20,2-17; Mtörv 5,6-21; Səma Israel (MTörv 6,4köv.) Qumráni leletek (1947-től feltárva): Kr. e. II. sz. – Kr. u Eszt kivételével a palesztinai kánon minden könyvéből találtak hosszabb-rövidebb töredékeket – legjelentősebb: Iz; az alexandriai kánonból: Tób, Sir, Bár 6. fej.; apokrifek: pl. Hén, Jub. 2. Kommentárok: peser (1QpHab) 3. Idézetgyűjtemények a qumráni közösség számára

17 A Nash papirusz részlete (Kr. e. II. század)

18

19 I.2. A MASZORÉTÁK TEVÉKENYSÉGE A Kr. u. VI. századtól a szöveg hagyományozásának új szakasza kezdődik -a maszorétákhoz, „hagyományőrzőkhöz” (maszóret / maszórá: hagyomány) kötődik ez a tevékenység: a hagyomány addigi megállapításait felhasználva a legapróbb részletekig meghatározták a kánoni héber szöveget (kritikai elvek, megfigyelések, javítások), ellátva azt mássalhangzókkal és a kiejtést segítő jelekkel (punktáció). -Palesztinában a Kr. u ; Ben Asher és a Ben Naftali család -A maszoréta szöveg (textus masoreticus: TM) fontosabb szövegtanúi: Kairói kódex (Codex Cairensis; C): Kr. u. 895; korábbi és későbbi próféták Aleppói kódex (Codex Alepensis): Kr. u. X. sz. első fele; ≈teljes Ószövetség Leningrádi kódex (Codex Leningradensis; L): Kr. u. 1008; teljes Ószövetség Pétervári prófétakódex (Codex Petropolitanus): Kr. u. 916; későbbi próféták (babiloni punktáció)

20 1.3. A Z Ó SZÖVETSÉG SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSAI Görög nyelvű fordítások: - LXX (Ariszteász levél [kánontörténet]: II. Ptolemeuosz Philadelphosz, Eleazár főpap, 72 tudós munkája Pharosz szigetén - Aquila (prozelita), Kr. u. 130, „szószerinti” fordítás - Theodotion (prozelita), Kr. u. I. sz. közepe, LXX revíziója - Szümmakhosz, Kr. u. 170, az előző kettőnél szabadabb fordítás - Órigenész Hexaplája (keresztény, LXX javítása) 6 kolumna: 1. TM mássalhangzós 2. TM görög átírása 3. Aquila 4. Szümmakhosz 5. LXX 6. Theodotion Egyéb ókori fordítások: - Targum: arám (+ értelmezés); Kr. u. V. sz.; Onqelos, Jonathan - Pesitta: szír; Kr. u. II-V. sz. (Ó- és Újszövetség) - Latin: Vetus Latina: Kr. u. II. sz. végétől Észak Afrikában (Cipr., Tert.)

21 Vulgata - A Kr. u. III. és IV. században a latin nyelvű kéziratok elburjánzása - I. Damazusz pápa (Kr. u ); Szt. Jeromos (Kr.u ) - a Vetus Latina szövegének revíziója: először az evangéliumok, majd az Új-, illetve az Ószövetség (ez utóbbi Kr.u között készült) késő középkortól Vulgata (általánosan elterjedt fordítás, változat) - Tridenti Zsinat ápr. 8.

22 Földrajzi keret

23

24 Az Ószövetség földrajzi kerete

25

26

27 A „P ALESZTINAKÉNT ” ISMERT TERÜLET ELNEVEZÉSEI - Ciszjordánia, Transzjordánia - Kánaán, Kánaán földje - Izrael földje (1Sám 13,19) - keresztények: Szentföld, Ígéret földje - római Judaea elnevezés: Kr. e. 63-tól a Jeruzsálem körzetében zömmel zsidók lakta övezet (egykori perzsa Jehud tartomány); Kr. u. 6-ot követően a Cezárea székhelyű római provincia neve - Palesztina: a arám p ǝ lista’in görög formája (Hérodotosz) – eredetileg a tengerparti filiszteus településterület; Kr. u. 135-öt követően a rómaiak Cisz- és Transzjordániára együttesen alkalmazták (ez a mai elnevezés alapja)

28

29

30 Palesztina földrajzi egységei (a Jordántól nyugatra) I. Tengerparti síkság: Főníciai-síkság (Rosh-ha Niqra), Akkói-síkság [Kármel], Sáron-síkság, Filiszteus-síkság (Wadi-el-Arish: Egyiptom-patakja) II. Középső (nyugat-jordániai) hegyvidék: Hermon, Alsó- és Felső-Galilea, Jezreel-síkság, Kármel-hegy, Efraim (Szamária) hegyvidéke, Júda hegyvidéke, Júda pusztája, Sefela, Negev III. A Jordán völgye és az Araba: Hermon, Hule-tó, Genezáreti-tó, Holt-tenger, Araba, Eilati-öböl

31

32 Az ókori közel Kelet „nemzetközi” úthálózata Az ókori Palesztina elsősorban földrajzi helyzete és úthálózata miatt volt fontos az ókori Kelet birodalmai számára. I. „ T ENGER ÚTJA ” Egyiptom (Nílus delta), Gáza, Kármel-hegy, Megiddó, Hacor a.) É felé: Bekaa-völgy, Aleppó, Karkemis, Hárán, Ninive b.) ÉK felé: Damaszkusz, Babilon, Ur II. „ K IRÁLYOK ÚTJA ” Damaszkus, Eilat, Tema, Arab-félsziget déli része


Letölteni ppt "Bibliaismeret I. – Ószövetség. I. Általános bevezetés I.1. A probléma felütése (Jean-Louis Ska) - Umberto Eco: Great Unread Books - katolikus részről."

Hasonló előadás


Google Hirdetések