Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

25.lecke Az állatok szaporodás és egyedfejlődés. Önreprodukáló (fajfenntartó) életműködések  Növekedés  Egyedfejlődés  Szaporodás  Öröklődés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "25.lecke Az állatok szaporodás és egyedfejlődés. Önreprodukáló (fajfenntartó) életműködések  Növekedés  Egyedfejlődés  Szaporodás  Öröklődés."— Előadás másolata:

1 25.lecke Az állatok szaporodás és egyedfejlődés

2 Önreprodukáló (fajfenntartó) életműködések  Növekedés  Egyedfejlődés  Szaporodás  Öröklődés

3 Növekedés:  Mennyiségi változás (testtömeg ill. testhossz gyarapodás)  Alapja: a sejtek számának növekedése (sejtosztódás) és a a meglevő sejtek megnyúlása a meglevő sejtek megnyúlásaEgyedfejlődés:  (Mennyiségi és) minőségi változások összessége  Lényege: a differenciálódás differenciálódás: új felépítésű és működésű részletek kialakulása az élőlényben differenciálódás: új felépítésű és működésű részletek kialakulása az élőlénybenSzaporodás:  Utódok létrehozása a faj fennmaradása érdekében Öröklődés:  A szaporodás során a szülői tulajdonság változatok kialakulása az utódokban kialakulása az utódokban

4 Szaporodás Fajfenntartó (az élet folytonosságát biztosító) életjelenség, melynek során az élőlények önmagukhoz hasonló, szaporodóképes utódot hoznak létre Módjai:  Ivartalan szaporodás: az utódok egyformák az utódok egyformák a környezethez való alkalmazkodásban és ezáltal evolúciós a környezethez való alkalmazkodásban és ezáltal evolúciós szempontból kevésbé előnyös szempontból kevésbé előnyös ált. sok utódot eredményez ált. sok utódot eredményez nincs megtermékenyítés nincs megtermékenyítés az állat testéből többsejtű részek válnak le, melyekből új az állat testéből többsejtű részek válnak le, melyekből új egyedek jönnek létre egyedek jönnek létre alacsonyabb rendű állatokra jellemző alacsonyabb rendű állatokra jellemző

5  Ivaros szaporodás: a két szülőtől származó utódok tulajdonságai változatosak a két szülőtől származó utódok tulajdonságai változatosak ez a változó környezetben, evolúciós szempontból előnyös ez a változó környezetben, evolúciós szempontból előnyös az élőlények többsége így szaporodik az élőlények többsége így szaporodik van megtermékenyítés, a hím- és a petesejt egyesülésével van megtermékenyítés, a hím- és a petesejt egyesülésével Megtermékenyítés fajtái:  Külső megtermékenyítés: a kétféle ivarsejt egyesülése a két szülőállat testén kívül, a a kétféle ivarsejt egyesülése a két szülőállat testén kívül, a vízben történik pl. szivacsok, halak, kétéltűek vízben történik pl. szivacsok, halak, kétéltűek  Belső megtermékenyítés: a kétféle ivarsejt egyesülése az anya állat testében történik a kétféle ivarsejt egyesülése az anya állat testében történik pl. rovarok, hüllők, madarak, emlősök pl. rovarok, hüllők, madarak, emlősök

6 Ivarsejtek:  hímivarsejt (spermium, ondósejt):  Nagy mennyiségben képződik  Kis méretű  Önálló helyváltoztató mozgásra képes ostoros mozgás (farok) ostoros mozgás (farok)  Részei: fej, nyak, összekötő rész, ostor (összekötő rész + ostor = farok) (összekötő rész + ostor = farok)

7

8  Petesejt:  Számuk: sok- 1 (függ a megtermékenyítés módjától ill. az ivadékgondozás mértékétől) ill. az ivadékgondozás mértékétől)  Nagy méretű  Aktív mozgásra nem képes  Sejtplazmájában tartalék tápanyag van  Több rétegű külső védőburok

9

10 Hímnősség:  Az állat testében mind a kétféle ivarsejt képződik, ill mindkét ivarmirigy (here, petefészek) meg van mindkét ivarmirigy (here, petefészek) meg van megtermékenyítésűek: általában kölcsönös és megtermékenyítésűek: általában kölcsönös és külső megtermékenyítés külső megtermékenyítés pl. gyűrűsférgek pl. gyűrűsférgekVáltivarúság:  Külön egyedben alakul ki a hímivarsejt és a petesejt, ill. a kétféle ivarmirigy is külön egyedben van kétféle ivarmirigy is külön egyedben van megtermékenyítés: általában belső megtermékenyítés megtermékenyítés: általában belső megtermékenyítés az állatfajok többsége ilyen pl. emlősök az állatfajok többsége ilyen pl. emlősök Ivari kétalakúság (szexuális dimorfizmus):  A váltivarú fajok hímjei és nőstényei alakban, színben, méretben különböznek egymástól pl. fonálférgek, rovaroknál, madaraknál, emlősöknél pl. fonálférgek, rovaroknál, madaraknál, emlősöknél

11 Egyes állattörzsek szaporodása  Szivacsok:  Ivartalan szaporodás: bimbózás (szivacstelep kialakulása)  Ivaros szaporodás: nincs ivarmirigy nincs ivarmirigy ivarsejtek a testi sejtek között alakulnak ki ivarsejtek a testi sejtek között alakulnak ki külső megtermékenyítés külső megtermékenyítés

12

13 Gyöngysarj:  Édesvízi szivacsokban alakul ki  Differenciálatlan, tápanyaggal ellátott sejtek egy közös burokban egy közös burokban  A szülő elpusztulása után bekerül a vízbe, az aljzatra tapad és új egyed fejlődik belőle az aljzatra tapad és új egyed fejlődik belőle sajátos ivartalan szaporodási forma sajátos ivartalan szaporodási forma

14

15  Csalánozok:  Ivartalan szaporodás: bimbózás, osztódás  Ivaros szaporodás: van ivarmirigyük, külső megtermékenyítés van ivarmirigyük, külső megtermékenyítés

16

17

18  Laposférgek:  Ivaros szaporodás: hímnősség petefészek, here, ivarvezetékek petefészek, here, ivarvezetékek belső megtermékenyítés belső megtermékenyítés

19

20  Fonálférgek:  Ivaros szaporodás: váltivarúság, ivari kétalakúság belső megtermékenyítés belső megtermékenyítés A nemi szervrendszer csőrendszer Hím: here (1), ondóvezeték (1), ondókilövellő cső (1) párzótüske párzótüske Nőstény: petefészek (2), petevezeték (2), méh (2), hüvely (1) hüvely (1)

21

22

23

24

25  Gyűrűsférgek:  Hímnősek hím ivarrendszer: hím ivarrendszer:  Herék (2 pár)  Ondóhólyag : benne vannak a herék és az ondóvezetékek kezdeti szakaszai az ondóvezetékek kezdeti szakaszai  Ondóvezetékek: kijuttatják az ondót a szervezetből női ivarrendszer női ivarrendszer  Petefészek (1 pár)  Petevezetékek: a testüregbe került petesejtek kijuttatása  Ondótartó (2 pár): idegen hímivarsejtek tárolása nyereg: megvastagodott, több szelvényből álló, nyereg: megvastagodott, több szelvényből álló, mirigyekben gazdag terület a test elülső részében mirigyekben gazdag terület a test elülső részében Váladéka: párosodáskor sűrű váladék Váladéka: párosodáskor sűrű váladék peterakáskor nyálkás váladék peterakáskor nyálkás váladék Megtermékenyítés: külső Megtermékenyítés: külső

26

27

28  Ízeltlábúak (rovarok):  Többségük váltivarú  Páros ivarmirigyek, páros ivarvezetékek, ondótartó, járulékos mirigy, párzószervek járulékos mirigy, párzószervek  Belső megtermékenyítés  Gyakori az ivari kétalakúság

29

30  Gerincesek:  Váltivarúak, az ivari kétalakúság jellemző rájuk  Ivarmirigyek, ivarjáratok, párzószervek, járulékos mirigyek járulékos mirigyek  Külső megtermékenyítés: halak, kétéltűek belső megtermékenyítés: hüllők, madarak, emlősök belső megtermékenyítés: hüllők, madarak, emlősök Halak: ikra, haltej, (elevenszülők: csikóhal, guppi)

31

32 Kétéltűek: kocsonyás burkú petesejtek (petezsinór)

33

34 Hüllők: tojás: zigóta,fehérje burok, lágy héj (kv. krokodilok) napmelege költi ki napmelege költi ki (kivétel az eleven tojók pl. viperák) (kivétel az eleven tojók pl. viperák) Madarak: tojás: zigóta, szikanyag, fehérje burok, lágy illetve meszes héj, testük melegével költenek illetve meszes héj, testük melegével költenek

35

36

37

38

39 Emlősök: méhük: kétüregű, részben két üregű, illetve együregű párzó szerveik: a hüvely, illetve a hímvessző

40

41

42 Egyedfejlődés  Fogalma:  A megtermékenyítéstől a halálig tartó folyamat, az élőlényben különböző alaki, szerkezeti és az élőlényben különböző alaki, szerkezeti és működésbeli változások mennek végbe működésbeli változások mennek végbe Megelőzi a megtermékenyítés:  A petesejtet kívülről egy burok veszi körül  A petesejt közelébe került hímivarsejtből enzimek áramlanak ki, fellazítják a burkot áramlanak ki, fellazítják a burkot  Az egyik hímivarsejt sejthártyája hozzá kapcsolódik a petesejt sejthártyájához,  A hímivarsejt sejtmagja bekerül a petesejtbe, létrejön a megtermékenyített petesejt, a zigóta létrejön a megtermékenyített petesejt, a zigóta

43

44 Egyedfejlődés főszakaszai:  Embrionális fejlődés  Posztembrionális fejlődés

45 Embrionális fejlődés A megtermékenyítéstől a petéből való kibújásig, a tojásból való kikelésig vagy a megszületésig tartó folyamat Szakaszai: 1. Barázdálódás:  A zigótából kiinduló sorozatos osztódás  Az utódsejtek egyre kisebbek, nincs növekedés  Együtt maradnak a közös peteburokban  Kialakul a szedercsíra (állapot), 16 sejtes forma  A szedercsíra belső sejtjei elfolyósodnak (elhalnak), kialakul a hólyagcsíra (állapot) kialakul a hólyagcsíra (állapot)

46

47 2. Csíralemezek kialakulása:  A hólyagcsíra fala egy ponton betüremkedik a a hólyagcsíra üregébe és kialakul a bélcsíra a hólyagcsíra üregébe és kialakul a bélcsíra  Bélcsíra fajtái: két csíralemezes bélcsíra testüreg nélkül: két csíralemezes bélcsíra testüreg nélkül: részei: külső csíralemez (ektoderma) részei: külső csíralemez (ektoderma) belső csíralemez (entoderma) belső csíralemez (entoderma) ősbélüreg ősbélüreg ősszáj ősszáj az álszövetesekre (szivacsokra) és a sugaras szim- metriásokra (csalánozókra) jellemző, a szivacsok: csíralemezek sejtjei differenciálódnak és kialakulnak a végleges sejtek

48

49

50

51 két csíralemezes bélcsíra elsődleges testüreggel két csíralemezes bélcsíra elsődleges testüreggel (áltestüreggel) (áltestüreggel)  részei: külső- és belső csíralemez, áltestüreg töltelék szövettel, ősbélüreg, ősszáj  áltestüreg a külső és a belső csíralemez között alakult ki alakult ki  a belső csíralemezből az áltestüregbe került sejtek kitöltik a testüreget sejtek kitöltik a testüreget  a kétoldali szimmetriások közül a laposférgekre jellemző jellemző

52

53 Három csíralemezes bélcsíra valódi testüreggel Három csíralemezes bélcsíra valódi testüreggel (másodlagos testüreggel): (másodlagos testüreggel):  Részei: külső-, belső- és középső csíralemez, valódi testüreg, ősbélcsatorna, ősszáj, új kivezető nyílás új kivezető nyílás  az elsődleges testüregbe bevándorolt sejtekből képződik a középső csíralemez (mezoderma) középső csíralemez (mezoderma)  a középső csíralemez által határolt üreg a másodlagos testüreg  az ősszájjal szemben az ősbélüregnek kialakul egy másik nyílása is, így az ősbélüreg ősbélcsatornává alakul nyílása is, így az ősbélüreg ősbélcsatornává alakul  A kétoldali szimmetriások közül ez jellemző a gyűrűsférgekre, a puhatestűekre és az ízeltlábúakra

54

55 Három csíralemezes bélcsíra hármas testüreggel Három csíralemezes bélcsíra hármas testüreggel  Részei: a háromféle csíralemez, a hármas testüreg, a két nyílású ősbélcsatorna testüreg, a két nyílású ősbélcsatorna  A hármas testüreget a középső csíralemez veszi körül három része van: a szívburok ürege, három része van: a szívburok ürege, a mellhártyák ürege a mellhártyák ürege a hasüreg a hasüreg  Az ősbélcsatornának a bevezető nyílása az új nyílás, az ősszáj a kivető nyílás vagy elzáródik és egy másik kivezető nyílás alakul ki új nyílás, az ősszáj a kivető nyílás vagy elzáródik és egy másik kivezető nyílás alakul ki  A kétoldali szimmetriások közül a gerincesekre jellemző jellemző

56

57 3. Szövetek, szervtelepek, szervek kialakulása  A csíralemezek sejtjeiből a különböző szövetek sejtjei alakulnak ki  Külső csíralemezből: hámszövet, idegszövet  Belső csíralemezből: hámszövet  Középső csíralemezből: hámszövet, izomszövet és kötő- és támasztószövet kötő- és támasztószövet  A különböző szöveti sejtekből szervtelepek (szervkezdemények) (szervkezdemények)  A szervtelepekből szervek, szervrendszerek jönnek létre  A gerinceseknél: külső csíralemezből: kültakaró hámrétege, idegrendszer külső csíralemezből: kültakaró hámrétege, idegrendszer belső csíralemezből: táplálkozási- és légzési rendszer hámja belső csíralemezből: táplálkozási- és légzési rendszer hámja középső csíralemezből: a többi szervrendszer középső csíralemezből: a többi szervrendszer

58

59 Posztembrionális fejlődés Az embrionális fejlődés utáni szakasz, az állat elpusztulásáig tart

60

61

62

63

64

65


Letölteni ppt "25.lecke Az állatok szaporodás és egyedfejlődés. Önreprodukáló (fajfenntartó) életműködések  Növekedés  Egyedfejlődés  Szaporodás  Öröklődés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések