Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MUNKAJOG – 11. Dr. Csőke Rita Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MUNKAJOG – 11. Dr. Csőke Rita Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1."— Előadás másolata:

1 MUNKAJOG – 11. Dr. Csőke Rita Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1

2 Mai témánk: a munkajogi felelősség Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék2

3 Egy kis alapozás a Ptk-ból (Ptk. 6:518-6:534.§) A kárfelelősség alapvető feltételei: Jogellenes magatartás Kár bekövetkezése Ok-okozati kapcsolat bizonyítása a jogellenes magatartás és a kár között A kár mértékének bizonyítása Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék3

4 Nézzük kicsit részletesebben a Ptk-t: A kár fajtái, mértéke, ok-okozati kapcsolat Jogellenes magatartás: a Ptk-ban – kivételekkel – maga a kár okozása Kár bekövetkezése a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés; b) az elmaradt vagyoni előny; és c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek. Ok-okozati kapcsolat bizonyítása a jogellenes magatartás és a kár között Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia. (Előreláthatósági klauzula) A kár mértékének bizonyítása A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt. Káron szerzés tilalma Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék4

5 További fogalmak a kárfelelősség köréből: Mentesülés, kimentés a kárfelelősség alól: ha a törvényes feltételei fennállnak, nincs felelősség, a felelősség nulla. Károsulti közrehatás – kármegosztás (ld. következő dia) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék5

6 A károsult kötelezettségei – elmulasztása következménye: kármegosztás A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni. (kármegosztási szabály) Ha a károkozó magatartás előidézésében, a kár bekövetkeztében, a kár súlyosbodásában az elvárható magatartást elmulasztó károsult is közrehatott, magatartásának következményeit a károsult maga viseli. - Kármegosztás Nem terheli kártérítési felelősség a károkozót a kárnak azért a részéért, amely abból származott, hogy a károsult nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Vagyis megoszlik a felelősség: a károkozó nem a teljes kárért felel. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék6

7 A munkáltató felelőssége az Mt-ben Mt § Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék7

8 A munkáltató kártérítési felelőssége 1. A Ptk. imént tárgyalt általános rendelkezéseinél szigorúbb a felelőssége. „A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.” Lényegében objektív felelősség, kimentési lehetőségekkel. Figyeljük meg! A munkáltató kárfelelőségének nem feltétele, hogy vétkes legyen a munkáltató, vagy felróható a magatartása. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék8

9 A munkáltató mentesülése a kártérítési felelősség alól 1. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék9

10 Mentesülés ellenőrzési körön kívül eső okból bekövetkező károk esetén 1. A munkáltató mentesül a felelősség alól, ha „a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa” Mi van az ellenőrzési körében? – amire tényleges ráhatása van (eszköz, munkavállaló, eljárás, stb.) Relatív fogalom Ami a munkáltató utasításadási jogával vagy ellenőrzésével elhárítható, az bizonyára az ellenőrzési körben van, vagyis a munkáltató minden esetben felel érte, nem mentheti ki magát teljesen. Ha ellenőrzési körön belül történik a kár, akkor a felelősség akkor is fennáll, ha nem volt előre látható a kár, vagy az nem volt elhárítható. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék10

11 Mentesülés ellenőrzési körön kívüli okból bekövetkező károk esetén 2. Az ellenőrzési körén kívüli okból bekövetkező kár esetén is csak akkor mentesül a munkáltató, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan körülmény okozta, amivel nem kellett számolnia nem volt előre látható amivel a közfelfogás szerint nem kell előre kalkulálni, (absztrakt, általános veszélyek, elvi lehetőségek) de nem ilyen, ami az adott területre jellemző, ismert kockázat nem a kárra vonatkozik az előreláthatóság, hanem arra, hogy az adott körülmény bekövetkezik. ÉS nem volt elvárható, hogy a károkozó körülményt elhárítsa Általános elvárhatóság - „az adott helyzetben általában elvárható” Elhárítás: lényegben objektív, hogy az adott szakmában mi hárítható el. A technika adott szintje lehetővé teszi-e. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 11

12 Foglaljuk össze az előző kimentési okot: A munkáltató az ellenőrzési körébe tartozó okból bekövetkező kár esetén mindig felelősséggel tartozik a kárért. (Ha nem volt előre látható, vagy nem volt elhárítható, akkor is.) DE: alapesetben az ellenőrzési körén kívül eső károkért is felelős. Kivéve (mert akkor mentesül a felelősség alól), ha a kárt olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék12

13 A munkáltató másik lehetséges kimentési oka: A munkáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy „a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta”. „A kizárólagos okozás azt jelenti, hogy a károsodás bekövetkezésében nem játszott közre olyan hatás, amely a munkáltató működési körébe tartozik.” De: általában az kevés szokott lenni, hogy a munkavállaló figyelmetlen volt, ügyetlen, rosszul lett, stb. A károsultnak sem kell feltétlenül felróhatóan eljárnia. (Lehet rosszullét is.) „Ebből a szempontból figyelembe kell venni azokat a sajátos körülményeket, amelyek között a munkavállaló a munkáját végzi, amelyek a magatartására hatással lehetnek, és a figyelmét befolyásolják.” (571/2001. számú munkaügyi elvi határozat) – (az új jogszabály alapján már ellenőrzési körében) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék13

14 A mentesülés (kimentés) másik esete: a kár oka kizárólagosan a károsult elháríthatatlan magatartása 2. A kimentéshez azt kell a munkáltatónak bizonyítani, hogy a munkáltató semmilyen kötelezettségét nem sértette meg, semmilyen módon nem terheli felelősség a kárhoz vezető folyamatban. (Ellenőrzés, utasítás, balesetvédelem, stb.) Ha a munkáltató nem tudja bizonyítani, akkor felelős marad (legfeljebb kármegosztás lehet) – ha tisztázatlan a baleset, sokszor akkor is. Miért? Mert az alap az, hogy a munkáltató felelős. Ez alól csak akkor mentesül, ha azt be tudja bizonyítani, hogy kimentési ok áll fenn. Ha kimentési ok nincs, vagy nem bizonyítható, akkor a munkáltató felelőssége marad. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék14

15 A munkáltatói kárfelelősség főszabálya: teljes kártérítés A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék15

16 A teljes kártérítés alóli kivételek Nem kell megtéríteni azt a kárt: amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható (részleges mentesülés), vagy azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott (kármegosztás), vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget (kármegosztás) A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék16

17 Munkahelyre bevitt tárgyakért felelősség A munkáltatót az előzőekben foglaltak (Mt-re vonatkozóan mondottak) szerint terheli a felelősség a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért. DE: A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be. E szabályok megsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék17

18 Kártérítés módja: elsősorban pénzbeli (csak kivételesen nem) Elmaradt jövedelem (más munkaviszonyban is) Természetbeni juttatások Dologi károk Hozzátartozók kárai Nem vagyoni károk - sérelemdíj Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék18

19 Az elmaradt jövedelem A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette. A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet kell megtéríteni. Nem kell megtéríteni azon juttatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget. Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a munkavállaló a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék19

20 Más lehetséges károk az elmaradt jövedelmen kívül A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor érvényes fogyasztói ár alapján kell meghatározni. A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Kárként a javítási költséget kell figyelembe venni, ha a dologban okozott kár az értékcsökkenés nélkül kijavítható. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék20

21 A nem vagyoni kár előtt emlékezzünk vissza a kurzus elején tanultakra: Ptk. 2:43. § A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése; b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; c) a személy hátrányos megkülönböztetése; d) a becsület és a jóhírnév megsértése; e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; f) a névviseléshez való jog megsértése; g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése. Mt. 9. § (1) A munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42–54. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a Ptk. 2:52. § (2) és (3) bekezdése, valamint 2:53. §-a alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók. (E törvény: Mt. ) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék21

22 Nem vagyoni károk - sérelemdíj A munkavállalók személyiségi jogai védelménél már érintettük. A személyiségi jogok megsértése esetén járhat a sérelemdíj. Ptk. 2:52. § [Sérelemdíj] „(1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.” Bírói mérlegelés kérdése – nem kell a kár összegét bizonyítani. Álljon arányban a sérelemmel. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék22

23 A káron szerzés tilalmának következményei a kártérítés számításában A kártérítés összegének számításánál le kell vonni a) a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott ellátást, b) amit a jogosult megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, c) amihez a jogosult a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott, d) amihez jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá. A kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet – a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő – járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék23

24 Hozzátartozók kártérítése 171. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát is. (2) Az eltartott hozzátartozó, ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének – a tényleges vagy az elvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve – a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék24

25 Járadék mint kártérítés Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését szolgálja. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék25

26 Általános kártérítés A munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas, ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki. Általános kártérítés járadékként is megállapítható. Figyelem! Ez esetben is igaz, hogy a kár ténye bizonyított. Csak a mértéke – objektíve – nem számolható ki pontosan. Ha kiszámolható, csak bonyolultan, akkor nem lehet általános kártérítés. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék26

27 A megállapított kártérítés módosítása 174. § (1) A károsult, a munkáltató vagy felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén a biztosító, ha a kártérítés megállapítása után a körülményekben lényeges változás következik be, a megállapított kártérítés módosítását kérheti. (2) A fiatal munkavállaló részére megállapított kártérítés összegét a tizennyolcadik életévének betöltésekor vagy a szakképzettség elnyerése érdekében végzett tanulmányai befejezését követő egy év elteltekor felül kell vizsgálni és az azt követő időre a részére járó kártérítést a munkaképességében vagy a képzettségében bekövetkezett változásnak megfelelően kell megállapítani. (3) A kártérítés módosításának alapjául szolgáló munkabérváltozás mértékének meghatározásánál a munkáltatónak a károsultat a sérelem bekövetkezésekor foglalkoztató szervezeti egységénél, a károsulttal azonos munkakört betöltő munkavállalók ténylegesen megvalósult átlagos, éves munkabérváltozás mértéke az irányadó. Azonos munkakört betöltő munkavállalók hiányában a módosítás alapjaként a szervezeti egységnél megvalósult átlagos éves munkabérváltozást kell figyelembe venni. (4) A (3) bekezdés szerinti szervezeti egység megszűnése esetén a kártérítés módosításánál a munkáltatónál a károsulttal azonos munkakört betöltő munkavállalók, ilyen munkavállalók hiányában pedig a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves munkabér-változás mértéke az irányadó. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék27

28 Egyes társadalombiztosítási fogalmak (1997. évi LXXXIII. Tv. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól) Ebtv. 51. § (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Ebtv. 52. § (1) Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. (3) Foglalkozási betegség a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék28

29 Egyes társadalombiztosítási fogalmak 2. Ebtv. 53. § (1) Nem üzemi baleset az a baleset, amely a) részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be, b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék29

30 1997. évi LXXXIII. Tv. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól A baleset üzemiségének elutasítása esetén a baleseti táppénz iránti kérelmet táppénz iránti kérelemnek kell tekinteni. A megállapított táppénz összegébe a folyósított táppénz előleg összegét be kell számítani. Ebtv. 67. § (1) A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő. „Sima” táppénz esetén a táppénz 1/3-át téríti meg a munkáltató. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék30

31 A munkavállaló kártérítési felelősségének alapvető szabályai Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék31

32 A munkavállaló felelőssége § (1) A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A munkavállaló felelőssége tehát vétkességi. Akkor felelős, ha felróhatóan járt el. – Ld. Ptk.-ról tanultak az óra elején. Ugyanez a munkáltatónál teljesen más. Emlékezzünk vissza: „A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.” Legfeljebb kimentheti, ha szigorú feltételek teljesülnek.) Máshová esnek a bizonyítási terhek, és a bizonyítottság hiányának következményei is. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék32

33 Főszabályként: korlátozott kártérítés, kivételekkel Pont ellentétes a munkáltató felelősségével: az korlátlan, teljes kártérítés, kivételekkel A munkavállaló által okozott kár esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék33

34 Pár fogalom: szándékosság, gondatlanság A következőkben a szándékosság/gondatlanság fogalmait a Btk. alapján fogjuk vizsgálni. Ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy a munkajogi felelősség egyúttal feltétlenül büntetőjogi felelősséget is eredményezne. Mindössze arról van szó, hogy a büntetőjog munkálta ki a legrészletesebben ezeket a fogalmakat és a tartalmukat. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék34

35 Szándékosság Btk. 7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Szándék: direkt szándék – eshetőleges szándék Mindkét szándékossági esetben átfogja a tudat a biztos, vagy nagyon valószínű következményt. A kétfajta szándékosság abban tér el, ahogy ehhez viszonyul az elkövető (esetünkben a károkozó személy) Egyenes szándék esetén: kívánja a következményt Eshetőleges szándék esetén: a következményeket nem kívánja ugyan, de belenyugszik, elfogadja. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék35

36 Gondatlanság Btk. 8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (tudatos gondatlanság – luxuria), vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja (hanyagság – negligentia). Figyelem! A gondatlanság fentiek szerinti osztályozása szerinti mindkét fajta gondatlanság megalapozhat munkavállalói felelősséget. A munkavállaló munkajogi felelősségének alapja ugyanis az, hogy a gondatlanság – bármelyik, bármilyen – súlyos legyen. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék36

37 A munkavállaló által okozott kár esetén is igaz, hogy… Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék37

38 Speciális szabályok a munkavállalói felelősség körében A teljes kárért vétkesség nélkül felel: A raktáros és a pénzkezelő – szabályai az Mt-ben Teljes kárért felel a munkavállaló a „megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.” – Kimentheti, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. További feltétel: elismervény vagy jegyzék alapján, aláírásával igazoltan átvett dolgokra vonatkozik csak. Ha csak megrongálódott a dolog, de nem veszett el, akkor a mentesüléshez elég, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Csoportos kárfelelősség szabályai – Mt-ben utána lehet nézni Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék38

39 A vezetői felelősség az Mt-ben A vezető nem csak súlyos gondatlanság esetén felel a teljes kárért, hanem a „sima” gondatlanság esetén is. (Mt § (1) Vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló. (2) Munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér [153. § (1) bekezdés a) pont] hétszeresét. Figyelem! A közalkalmazottak, kormánytisztviselők esetén ez eltérhet! – A Kjt. esetén pl. csak az ún. magasabb vezetőknél van ugyanez. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék39

40 Jogeset Egy csapatépítés, ami a munkaügyi bíróságon végződött Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék40

41 Tényállás A felperes orvoslátogató munkakörben dolgozott az alperesnél, és februárjában részt vett a munkatársaknak A.-ba szervezett ún. csapatépítő tréningen. A tréningen részvétel nem volt kötelező. Már a tréningre szóló meghívóban szerepelt a síelési lehetőség azzal a tájékoztatással, miszerint aki nem rendelkezik saját felszereléssel, annak a bérleti díját az alperes fizeti az esetlegesen igénybe vett síoktató díjával együtt. A tréningen az egyik nap szabadidős nap volt: mindenki mehetett sportolni (síelni, szánkózni), sétálni, vagy a szállodában is maradhatott. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék41

42 Tényállás 2. A felperes egy munkatársával a síelést választotta, és síelés közben - amikor a méreténél nagyobb (saját, nem bérelt) cipőt használt - lábtöréses balesetet szenvedett. Emiatt A.-ban megműtötték, majd hazatérve kórházi kezelésben részesült és hosszú ideig keresőképtelen volt.. A felperes szerint a tréning során szervezett sporttevékenység bár fakultatív volt, de csak a programok közül választhatóság szempontjából, mivel valamelyik programon kötelező volt részt venni. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék42

43 Jogi álláspontok: Felperesi érvelés: A felperes szerint egyértelmű, hogy a síelés közben történt baleset a munkáltató érdekkörébe tartozóan következett be. A saját felszerelés használata pedig nem eshet az ő (felperes) hátrányára. Alperesi érvelés: A baleset a kötelezően biztosítandó pihenőidő alatt érte a felperest, a baleset bekövetkezése a munkáltató működésétől független volt. A saját felszerelés, a méreténél nagyobb cipő használata, a bekötés vitatható megfelelősége miatt a felperes kizárólagos elháríthatatlan okozása is megállapítható. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék43

44 A Kúria döntése felülvizsgálat eljárásban A bírói gyakorlat szerint a munkáltató által szervezett továbbképzésen, tanfolyamon való részvétel a munkaviszonnyal összefüggő tevékenységnek minősül. A felperes ezért a perben helytállóan hivatkozott arra, hogy az alperes által szervezett külföldön tartott csapatépítő képzésen való részvétele ebbe a körbe tartozott, függetlenül a részvétel nem kötelező jellegétől. Az alperes mentesüléséhez (a régi Mt. alapján) azt kellett vizsgálni, hogy a kárt az alperes működési körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta-e (ez az új Mt. szerint már az ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható és el nem hárítható ok). Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék44

45 A Kúria döntése felülvizsgálat eljárásban 2. Annak eldöntéséhez, hogy az adott sportesemény a munkáltató működési körébe tartozónak minősült-e, az volt a bizonyítandó kérdés, hogy a sporteseményre az alperes által munkaidőnek minősülő időben, vagy pedig a (régi) Mt §-a szerint a munkáltató által biztosítandó pihenőidőben került-e sor. Amennyiben ugyanis bizonyítást nyer, hogy a „szabadidős tevékenységbe" tartozó sportesemény is a csapatépítés célját szolgálta - függetlenül a szabadidős tevékenységek választhatóságától - az alperes felelőssége akkor is fennáll, ha a kárt előidéző ok nem volt elhárítható. A baleset az alperes által a (régi) Mt §-a szerint biztosított pihenőidőben történt. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék45

46 A Kúria döntése felülvizsgálat eljárásban 3. Az előzőeket alátámasztotta, hogy az a.-i tartózkodás során a szervezett és a munkavállalók közötti jobb kapcsolat kialakítását szolgáló programok, képzések, gyakorlatok után a munkavállalók szabadon, saját belátásuk alapján választhattak a szabadidejük eltöltésére a helyi adottságok szerinti programok között - síelés, szánkózás, szauna -, vagy a szállodai pihenés között. Az alperes semmiféle megkötést, feltételt nem alkalmazott a szabadidő eltöltése módja, a pihenőidőn belüli időtartama, sem a résztvevők tekintetében. A pihenőidő jellegét nem érinti az a körülmény, hogy az alperes a helyi lehetőségek jobb kihasználása érdekében bizonyos programok kedvezményes igénybevételéhez (pl. síbérlet) hozzájárult. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék46


Letölteni ppt "MUNKAJOG – 11. Dr. Csőke Rita Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések