Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nagy Boldizsár előadása az „A nép nevében” című konferencián a Közép-európai Egyetem termeiben, 2016. január 13-án AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG KOCKÁZATAI ÉS A POLITIKAI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nagy Boldizsár előadása az „A nép nevében” című konferencián a Közép-európai Egyetem termeiben, 2016. január 13-án AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG KOCKÁZATAI ÉS A POLITIKAI."— Előadás másolata:

1 Nagy Boldizsár előadása az „A nép nevében” című konferencián a Közép-európai Egyetem termeiben, január 13-án AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG KOCKÁZATAI ÉS A POLITIKAI KÖZÖSSÉG FOGALMÁNAK KIÜRESÍTÉSE POLITIKAI KÖZÖSSÉG FOGALMÁNAK KIÜRESÍTÉSE

2 Az előadás témakörei Az állampolgárság, mint stigma: feudalizmusra emlékeztető előjogok és hátrányok Az állampolgárság kontextusa: nép, nemzet, politikai közösség – a teljes zavar Az elvtelenség végső bizonyítéka: a letelepedési kötvény Az állampolgárok közötti egyenlőtlenség A külföldi állampolgárra rótt terhek Az állampolgárság (hazai) terhei Kiút: valóban rétegzett lojalitások, szabad választás (jus nexi – Shachar)

3 Intonáció Miért nem utazhat be a szír menekülő az EU területére élete kockáztatása nélkül? Mert nem EU polgár, és (részben ezért) vízum felvételére kötelezett, amit viszont - nincs hol kérnie - ha tud is folyamodni, nem kap. Miért fenyegetheti David Cameron miniszterelnök a magyar (és a többi EU polgár) munkavállalót azon szociális támogatásokból való négyéves kizárással, amelyek az Egyesült Királyság állampolgárainak járnak? Mert nem állampolgárai az Egyesült Királyságnak.

4 Az állampolgárság, mint stigma /feudális előjog Stigma: bélyeg, jel Rabszolga - keresztyén kiválaszott Az állampolgárság intézménye a 21. században pontosan úgy működik, mint a születési előjogok a feudalizmusban. Jobbágy - arisztokrata ill. polgár Röghözkötött - szabadon költöző ma ennek megfelelő Sújtó, korlátozó -szabadságot engedő állampolgárság Pl. szír, indiai OECD világ Az állampolgársággal járó előjogok szerinti megkülönböztetés morálisan nem indokolható. A kommunitárius érvek nem meggyőzőek, s nincs fundamentumuk

5 A másik állam állampolgárát sújtó terhek A kettős állampolgárság elutasítása (2015: francia törekvések az áp-tól megfosztásra) A külföldi állampolgár megbízhatatlan- ságának vélelme A beutazás/bevándorlás általános tilalma – a belépés/letelepedés engedélyezése: kivétel A vízumkövetelmény, mint kollektív büntetés

6 Az állampolgárság lehetséges hazai terhei - nem kimerítő felsorolás -A kiutazás tilalma -Kötelező katonai szolgálat -Kötelező hit/vallás – a hitváltás és az ateizmus tilalma -Mindennapi viseleti, fogyasztási előírások -A családtervezés korlátai (gyermekszám korlátozás vagy maximalizálás) -A politikai hűség kicsikarása

7 Az állampolgárok egyenlőtlenségéről

8 Forrás: Nagy B.: Az állampolgárság, mint stigma, 48 – 49. old.

9 Nép, nemzet, politikai közösség Káosz az Alaptörvényben és azon túl „[ A]z elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk” viszont „népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit.” „A Szent Korona megtestesíti...a nemzet egységét”, a köztársasági elnök pedig kifejezi azt. Az egységes nemzet részei a határon kívül élő magyarok Az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik. Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon

10 Nép, nemzet, politikai közösség Káosz az Alaptörvényben és azon túl „[E]gyüttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével” miközben Magyarország „együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.” A közhatalom forrása a nép. A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. (Ld. továbbá Majtényi Balázs, illetve Chronowski Nóra cikkét az Állam és Jogtudományban, 2014/1 és 2015/1)

11 Az állampolgárság kontextusa: állam, politikai közösség, nemzet – a teljes zavar Az általános zavar a magyar példával illusztrálva A kulturális-etnikai „nemzet” - ha értelmezhető – nem az állampolgárok összessége, beletartoznak a határon túl és a diaszpórában élők, akik más állam polgárai Az állampolgárok körén belül lehetnek olyanok, akiket etnikai-kulturális tudatuk, identitásuk egy másik nemzethez köt (ahogyan a magyar kisebbségeket kötheti az anyaországhoz) Az állampolgárok összessége magába foglal kb. három millió olyan külföldön született (vagy ott élő) magyar állampolgárt, aki nem is tartja számon ezt a tényt – csak a jus sanguinis miatt minősül magyar állampolgárnak. A magyar hatóságok sem tudják azonosítani őket.

12 Az állampolgárság kontextusa: állam, politikai közösség, nemzet – a teljes zavar A közhatalmat gyakorló nép, a szavazópolgárok összessége: ma sem az állampolgárok összességével, sem a Magyarországon élőkkel nem esik, mert a hazában élők politikai közösségét az új választási eljárás kibővíti egy politikai felelősséget nem viselő (mert választottjai döntései által nem érintett) zavaros kritériumok alapján felhatalmazott (politikai hívő) csoporttal A társadalom terheit nem az állampolgárok viselik, (és nem is a választók összessége) hanem az adózok, elsősorban a vállalatok, másodsorban mindenki akinek itt jövedelme keletkezik (vagy itt fogyaszt) függetlenül az állampolgárságától és/vagy a kulturális-etnikai nemzethez tartozásától.

13 A letelepedési kötvényről (2007. évi II. tv., 28§) T/8879, 2012 október 27, indokolás Rogán: „Én hibáztam, hogy az indoklásban egy helyen ezt - bevallom őszintén, nem én, hanem az egyik munkatársam - elírta, de még egyszer szeretném leszögezni, a törvényjavaslat arról szól, amihez be lett adva a módosító: harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról, ami nem állampolgársági törvény.” Parlamenti vita, október 29. Egy, a letelepedési kötvényt euroért intéző vállalkozás honlapjáról

14 A politikai közösség javasolt fogalma A politikai közösség egy határolt társadalomnak a politikai folyamatokban részvételre felhatalmazott és e folyamatok hatásának kitett tagjaiból áll. A politikai közösség egy adott jogrendszer alapja. A politikai közösség a joguralom formájában szervezi és ellenőrzi társadalmi, gazdasági, kulturális, biztonságpolitikai etc. életét, dönt barátról és ellenfélről, tűz ki társadalomfejlesztési célokat, határoz világpolitikai és regionális szerepéről.

15 A magyar közjogból eltűnt politikai közösségről Ma Magyarországon nem meghatározható, hogy kik a politikai közösség tagjai: a politkai közösség helyébe egy, a birodalmi logikának megfelelő, különböző etnikumú és országokban lakó, de magyarországi választójoggal ténylegesen rendelkező populáció lépett A kulturális-etnikai-történeti kötődés közjogi kapoccsá formálása a közteherviselésben való részvétel és a közvetlen érintettség nélkül összeegyeztethetetlen az állampolgárságnak a demokratikus jogrendben betöltött szerepével, különösen, ha ez a jogrend a közterheket viselő és a törvényeknek alávetett, letelepedett külföldieket kizárja a közhatalom gyakorlásából.

16 Az állampolgárság, mint stigma – a gyanús kettős állampolgár A dogmatikai küzdelem Hűségelv, kizárólagosság „Sűrű állampolgárság” (C. Joppke) Formális kapcsolat „Vékony (könnyű) állampolgárság” (C. Joppke) Az állampolgárság leválasztása a politikai közösségről (vagy a politikai közösségé a területről ) Új törzsiség (T. Franck) Az állampolgárság tényleges és effektív kapcsolat állam és polgára között (Nottebohm), alkotóeleme az állampolgári hűség, a honosított „magáévá teszi az ország érdekeit, szokásait, életmódját” (1955. évi ítélet, 26. pont) Janko Rotmann (EuB),2010 Áp = „szolidaritáson és hűségen alapuló, különös kapcsolat” (51. p.) Az állampolgárok és a letelepedettek közötti különbség csökken, az állampolgárság formalitás EuB: Micheletti ítélet (1992) – nincs szükség érdemi kapcsolatra az állampolgárság országával Az állampolgárság az etnikai- kulturális nemzet önkényes módon kialakuló csoportjainak összetartozását kifejező kapcsolat, a jus sanguinis révén törzsiesítő, a választójog bevezetése révén az adott állam társadalma és a politikai közösség közötti kapcsolatot lazító A többes állampolgárság modern demokráciákban csak a az állampolgárság vékony képzetével összeegyeztethető. A sűrű, hűségelvű állampolgárság a kettős lojalitást kizárja

17 A veszélyek összefoglalása Az állampolgárság általánosított előítéletek érvényesítését (a fajok nélküli rasszizmust) teszi lehetővé; A jus sanguinis tribalizál, azon az abszurd képzeten alapszik, hogy a vérrel öröklődik valami esszenciális, a közösséghez fűző; A vég nélkül öröklődő és a területhez nem kötődő állampolgárság a politikai közösség önrendelkezésének, a demokráciának az alapjait támadja, mert a jogalkotó megnevezését részben olyanokra bízza, akiket az általa alkotott jog nem kötelez.

18 Kiút: valóban rétegzett lojalitások, szabad választás Miből fakadjon a jog arra, hogy legyenek jogaink? állampolgárságból? emberi mivoltunkból? a területhez és a politikai közösséghez kötődésünkből? Arendt: a „jog ahhoz, hogy jogaink legyenek … egyet jelent azzal, hogy az egyén egy olyan társadalmi szervezetben él, ahol kit-kit tettei és véleményei alapján ítélnek meg…, jog ahhoz, hogy az ember valamiféle szervezett közösséghez tartozzék” Shachar Ayelet The Birthright Lottery : jus nexi Az adott területhez kötődés és részvétel társadalmi ténye teremt jogilag releváns viszonyt: a tagságot a politikai közösségben

19 Bauböck „A közösség érdekeltjeiként (stakeholder) kell elfogadni azokat, akiknek életkörülményeik révén jövőbeni jóléte függ a politikai közösség virágzásától. Ők továbbá fenntarthatják a jogot, hogy részt vegyenek a közösség jövőjét meghatározó kollektív döntéshozatalban. Bauböck, 2014, 26. old. Bauböck, Rainer: Érdekeltség-alapú állampolgárság és transznacionális politikai részvétel: a külső szavazás normatív értékelése in: Regio, 2014/ old.

20 Következtetések A világ lakosságának nagyobb részét az állampolgársága zárja ki a jobb élet lehetőségéből. Az alaptörvény koncepciója a politikai közösség mibenlétéről zavaros, a nép, a nemzet és a politikai közösség viszonya ellentmondásos. A magyar állampolgársági jogalkotás tévutakon jár, politikai filozófiai szempontból értelmezhetetlen és következetlen rendszert tart fenn. A letelepedési kötvény újabb szög a közjogi követ- kezetesség tetemének koporsójában

21 Köszönöm a figyelmüket! Köszönöm a figyelmüket! Nagy Boldizsár


Letölteni ppt "Nagy Boldizsár előadása az „A nép nevében” című konferencián a Közép-európai Egyetem termeiben, 2016. január 13-án AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG KOCKÁZATAI ÉS A POLITIKAI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések