TÁMOGATÁS ÉS ÖSZTÖNZÉS A MAGYAR ENERGETIKÁBAN Zarándy Pál 2010. Március 8.

Az előadások a következő témára: "TÁMOGATÁS ÉS ÖSZTÖNZÉS A MAGYAR ENERGETIKÁBAN Zarándy Pál 2010. Március 8."— Előadás másolata:

1 TÁMOGATÁS ÉS ÖSZTÖNZÉS A MAGYAR ENERGETIKÁBAN Zarándy Pál 2010. Március 8

2 POLITIKA ÉS BEAVATKOZÁS A politika szükségszerűen beavatkozik A beavatkozás –támogatás és/vagy –ösztönzés A beavatkozás többletteher a társadalom számára Meg kell vitatni a célokat és a terhek mértékét A köz érdeikeit kell a középpontba helyezni

3 MI A KÖZ ÉRDEKE MAGYARORSZÁGON? Nem energetikai kérdés, de feltéztelethetjük, hogy jelenleg és belátható ideig közös érdekünk a társadalmi leszakadás megállítása álatalában és helyileg a gazdasági konszolidáció és a felzárkózás megindulása az egyenlőtlenségek mérséklése Az energetika sem szolgálhat más célokat! Nem tékozolhatjuk el szűkös erőforrásainkat!

4 FELELŐS MÉRLEGELÉS, KÖZMEGEGYEZÉS SZÜKSÉGES Meg kell(ene) vitatni, hogy:  mi a támogatás/ösztönzés célja a „köz” szempontjából?  kik legyenek a támogatás/ösztönzés kedvezményezettjei?  milyen legyen a támogatás/ösztönzés módszere, mechanizmusa?  milyen legyen a támogatás/ösztönzés mértéke, összege?  mi legyen a támogatás/ösztönzés forrása? A dolog nem így működik! (Közmegegyezés helyett lobbyk befolyása helyi szinten és az EU szintjén is.) Bürokrácia, visszaélési lehetőségek, az érdekcsoportok ütközései

5 TÁRSADALOMPOLITIKA VAGY KLÍMAPOLITIKA? Hasnlítsunk össze két célrendszert! a)Az energetika szolgálja Magyarországon a társadalmi- gazdasági felzárkózást. Cél: a gazdasági és műszaki hatékonyság, az össztársadalmi költségek minimálása, ideérteve az ösztönzési/támogatási ráfordításokat is. a)Az energetikát alá kell rendelni a klímaváltozás elleni küzdelemnek. Cél: az ösztönzési ráfordítások maximálása.

6 MI LEGYEN A TÖBBLETRÁFORDÍTÁSOK FORRÁSA? Három lehetséges megközelítés: (a gyakorlatban kombinált megoldások) a)Semmi. Közgazdász körökben népszerű. Társadalmi szempontból szociáldarwinista, gazdasági szempontból „laisez fare” szemlélet. (Az fűtsön, aki meg tudja fizetni, az fejlesszen, akinek üzleti érdeke.) b)Adók, állami újraelosztás. Érdekeltek benne: politikusok és az energetika szereplői (a fogyasztók is). A források az energetikán kívülről jönnek, nincs ösztönzés a hatékonyság javítására, hosszú távon káros. c)Az energetikán belüli (államilag szabályzott) újraelosztás, jövedelem átcsoportosítás. Árnövelő lehet, de hozájárulhat a hatékonyság javulásához és a társadalmi összköltségek minimálásához.

7 PÉLDÁK A TÁMOGATÁSPOLITIKA HIBÁIRA Gázártámogatás: Nem azonosították pontosan a „rászoruló csoportot”, a gázt nem használó csoportok kimardtak a kedvezményezettek köréből, hátráltatta a technológia megújulást, az energetikai hatékonyság javulását, torzította az energiahordozók közti versenyt. Távhő ÁFA: rövid távon előnyösnek látszik, de késlelteti a technológiai megújulást a felhasználói oldalon. Egy elvileg jobb konstrukció: Szociológialig azonosítani a támogatandó csoprtokat, „energia utalvány”, a verseny lehetősége az energiahordozók és kereskedők és a technológiák között.

8 AZ ÖSZTÖNZÉSPOLITIKÁRÓL Indokolt egyes energetikai beruházások, fejlesztések és innovációs folyamatok ösztönzése, tekintettel az energetikában jellemző hosszú távú megtérülésre és kockázatokra. A célok foglalják magukba, hogy legyen egyértelmű a magyarországi adottságok kihasználása legyen nagy a hazai hozzáadott érték keletkezzenek új munkahelyek mutatkozzanak előnyök a hazai fogyasztók számára Ne a technológiatulajdonosok és befektetők nyereség-igénye határozza meg az ösztönzéspolitikát. Mértéktartás, a gazdaság teherbíróképességének mérlegelése!

9 A KLÍMAPOLITIKA ÉS AZ ENERGETIKAI ÖSZTÖNZÉSEK (1) Magyarország részesedése a globális energiafelhasználásból és az ÜHG kibocsátásból kisebb mint 0,2 %, és ez az arány csökken. Az egy főre eső energiafelhasználás valamivel nagyobb, mint a világátlag, de jóval kisebb, mint az EU átlag. Magyarország nem tudja befolyásolni a globális légkörváltozás folymatait, de erőforrásinak ésszerűtlen felhasználásával ronthatja alkalmazkodóképességét. Rangsorolni kell a klímapolitikai célokat és optimálni kell a ráfordításokat.

10 A KLÍMAPOLITIKA ÉS AZ ENERGETIKAI ÖSZTÖNZÉSEK (2) A klimapolitikai célok rangsora: 1)Alkalmazkodás a várható változásokhoz 2)A mindenkori helyi környezet romlását eredményező technológiák elkerülése 3)Energiatakarékoskodás, az energiaátalakítás és felhasználás hatékonyságának, hatásfokának javítása 4)„Megújuló” energiák felhasználása, amennyiben azok nem ellentétesek a fenti célokkal

11 ENERGETIKAI ÖSZTÖNZÉSPOLITIKA ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM Az ösztönzési célok meghatározásakor figyelembe kell venni a „mellékhatásokat” is (nincsenek „csodafegyverek”) a szinergikus előnyöket (munkahely, hazai hozzáadott érték) a helyi adottságokat a reális megtérülési mutatókat versenyhelyzetet kell kialakítani a többletráfordítások minimálása érdekében A helyi környezet ne váljék a klímaváltozás eleni harc áldozatává.

12 NÉHÁNY ELLENTMONDÁSOS PÉLDA Villamosenergia-termelés fatüzelésű erőművekben, kötelező átvétel A földgáz alapú kapcsolt energiatermelés ösztönzésének helytelenül megválasztott prioritásai és módszere A rendszerszintű problémák és költségek figyelmen kívül hagyása és a hazai hozzáadott érték hiánya a szélenergia-hasznosítás területén

13 KI FIZESSE A RÉVÉSZT (1)? Ne az adófizetők, hanem az energiarendszerek szereplői, a terheket igazságos és hatékony mechanizmusok szerint elosztva. Ennek az elvnek felelnének meg: a CO2 kvóta rendszer a KÁT rendszer (egyéb hibáik ellenére) A közösségi érdekű ösztönzési rendszer növel(heti) az energiaárakat, de hosszú távon elősegíti a rendszerszintű hatékonyságot.

14 KI FIZESSE A RÉVÉSZT (2)? Nem közömbös a terítés módja: A jelenlegi rendszerben a villamosenergia-fogyasztók (a KÁP, illetve a KÁT mechanizmusok révén) viselik az energetikai ösztönzési rendszerek költségeit. (Idén kb. 90 Mrd. Ft) Ezáltal a villamosenergia indokolatlanul megdrágul a többi energiahordozóhoz képest, holott a cél a primer energiahordozókkal, mindenek előtt a gázzal való takarékoskodás. A villany önmagában nem szennyezi a környezetet és nem okoz klímaváltozást, tehát nem a villany fogyasztását kellene drágítani. Indokolt lenne egy olyan rendszer kidolgozása, amelyben az ösztönzéshez feltétlenül szükséges forrásokat egyöntetűen (pl. az energiatartalom szerint) terítenék az összes primerenergia-hordozóra, így a közvetlenül eltüzelt gázra is.

15 Köszönöm figyelmüket!