Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szociális munka a gyermekjóléti szolgálatokban Tolácziné Varga Zsuzsanna főiskolai adjunktus PTE IGYFK Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet Budapest,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szociális munka a gyermekjóléti szolgálatokban Tolácziné Varga Zsuzsanna főiskolai adjunktus PTE IGYFK Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet Budapest,"— Előadás másolata:

1 Szociális munka a gyermekjóléti szolgálatokban Tolácziné Varga Zsuzsanna főiskolai adjunktus PTE IGYFK Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet Budapest, szeptember 13.

2 Ferge Zsuzsa és a soproni konferencia megfogalmazása kapcsán tudjuk, hogy: „A szociális munka egy olyan professzió; mely egyéneknek, családoknak, csoportoknak és közösségeknek nyújt segítséget problémáik megoldásában, hosszú távú célja, hogy a segített kliensek alkalmassá váljanak problémáik önálló, saját természetes támaszaik segítségével történő megoldására („alkalmassá tétel”), egyszerre korrektív és preventív jellegű tevékenység, ahol direkt és indirekt módszerek alkalmazásával a cél nem csupán a problémakezeléshez való hatékony hozzájárulás és az alkalmassá válás segítése, hanem a problémák kialakulásának lehetőség szerinti megelőzése is.” egyszerre korrektív és preventív jellegű tevékenység, ahol direkt és indirekt módszerek alkalmazásával a cél nem csupán a problémakezeléshez való hatékony hozzájárulás és az alkalmassá válás segítése, hanem a problémák kialakulásának lehetőség szerinti megelőzése is.” mely tevékenység javítja a szociálpolitika funkcionálását.

3 Ahhoz azonban, hogy szociális munkásként ezen célokat, feladatokat minél hatékonyabban tudjuk végezni, fontos ismeretekre van szükségünk. Ezen ismeretek meghatározása kapcsán válhat számunkra bizonyossá, hogy a szociális munkásnak is szüksége van a folyamatos továbbképzésre az ismereteinek a folyamatos bővítésére. Szükséges a különböző, szociális munkához kapcsolódó elméletek alapos ismerete, amelyeket a gyakorlatban kell tudni jól alkalmazni.

4 A szociális munka gyakorlatához kapcsolódó ismeretekre vonatkozóan Morales és Sheafor ismeretelmélet sémáját tekintem kiindulópontnak. Morales és Sheafor (1989) az ismeretek szélességére vonatkozóan az alábbiakat állapítják meg: Az ismeretek szélessége az általános szociális munka ismeretei egy adott szakterület ismeretei egy adott szakterület ismeretei egy adott intézmény működésének ismerete egy adott intézmény működésének ismerete adott kliensrendszer ismerete adott kliensrendszer ismerete egy bizonyos interakció ismerete egy bizonyos interakció ismerete Az ismeretek mélysége

5 Megállapítható, hogy „minél szélesebb egy adott ismeretrendszer, annál többféle ismeret tartozik az adott szinthez. Az általános szociális munkában számos dologgal tisztában kell lennünk, a céloktól az eszközökig, az elvektől az értékekig bezárólag,”. Ahogy egyre haladunk lefelé az ismeretek köre szűkül, azonban szociális munkásként ezen ismereteket egyre pontosabban, egyre alaposabban kell tudnunk összegyűjteni, alkalmazni, használni. Hiszen az általános szociális munka ismeretére vonatkozóan elég ismernünk, hogy ma Magyarországon mi az elfogadott definíció, hol helyezkedik el a szociális munka, milyen értékei, eszközei, céljai vannak. Tudnunk kell, hogy a szociális munka a különböző tudományterületekről meríti az elméleti és gyakorlati ismereteit, de valóban felesleges az összes elméleti hátteret ismernünk, hiszen a mindennapi munkánk során erre nincs szükségünk. Azt tudjuk, hogy adott esetben mely más tudományterülethez fordulhatunk, hogy a kérdéseinkre választ kaphassunk.

6 Egy adott szakterület ismeretei szinthez McKendrik nevéhez fűződő osztályozást alkalmazzuk, „aki szerint hat fő funkcionális terület különíthető el, amelyek újabb részekre oszthatóak. A terület elkülönítése alapvetően a klienskör, s ehhez kapcsolódóan a problémakör hasonlóságán alapul, azon, hogy sajátos demográfiai helyzetű, vagy hasonló problémával küzdő csoportok gyakran hasonló, ám más csoportoktól némiképp különböző beavatkozásokat igényelnek. A gyakorlati területek köre: - gyermek-, ifjúság- és családjóléti szolgáltatások; - idősügy; - fogyatékosügy; - szenvedélybetegekkel és szenvedélybetegségekkel kapcsolatos szolgáltatások (ideértve a prevenciót és a rehabilitációt) - bűnmegelőzés és a büntetett előéletűek rehabilitációja; - az élet minőségével kapcsolatos szolgáltatások, ideértve a lakásproblémák kezelését (beleértve a hajléktalan ellátást), munkanélküliséget, szegénységet stb. (Woods 1992.)

7 Egy adott intézmény működésének ismerete azt jelenti, hogy szociális munkásként mindenkor csak abban az esetben tudunk hatékonyan dolgozni, hatékony segítő munkát végezni, ha ismerjük a saját intézményünk „erőforrásait, lehetőségeit és korlátait.”

8 Az adott kliensrendszer ismerete jelenti, hogy gyermekjólétis szociális munkásként elsősorban a gyermekről tanult pszichológiai, pedagógiai, szociológiai, valamint a jogi tudományterületről merített ismereteinkre támaszkodva tudunk segítő tevékenységünkben kibontakozni. A Gyvt. értelmében a gyermek érdeke mindenek felett áll, tehát a segítő munkánknak, beavatkozásunknak ez a kiindulópontja. Természetesen nagyon fontos itt is megemlíteni, hogy a gyermek soha nem áll egyedül, hanem minden esetben a család, a csoport, a kisebb közösség részeként tekintjük. Tehát pontosan ismernünk kell a gyermek és családja, csoportja, közössége közötti kölcsönhatást, viszonyokat.

9 Az egy bizonyos interakció ismerete jelenti, hogy a konkrét segítő kapcsolatban szociális munkásként hogyan kerülünk bizalmi kapcsolatba a gyermekkel, családjával, hogy szerzünk-kapunk információkat, hogyan tudjuk a segítő folyamatban meghatározott célt elérni, hogyan figyelünk, hogyan kommunikálunk.

10 A koordináció egyrészt megnyilvánul abban, hogy hogyan, illetve milyen intenzitással tudja a gyermekjóléti szolgálat az észlelő- és jelzőrendszert, illetve az adott település gyermekvédelmi/gyermekjóléti szakembereiből álló team-et működtetni. Ugyanis véleményünk szerint ezen team-nek a feladata az adott településről, a gyermekek helyzetére, szükségleteire vonatkozóan elkészíteni a helyzetfelmérést, majd ennek ismeretében kialakítani a feltárt szükségletekre adandó válaszokat. Megszervezni a szükséges ellátásokat, szolgáltatásokat, vagy megszervezni az ezekhez való hozzájutást. Tulajdonképpen törvényi előírásként a gyermekjóléti szolgálatok vannak megnevezve, hogy ezen nagyon fontos prevenciós tevékenységet koordinálják. Azt gondoljuk, hogy amennyiben a településeken a gyermekjóléti szolgálatok ezen feladatuknak meg tudnak felelni, ezen feladatukhoz megfelelő segítséget kapnak a különböző intézményektől, helyi hatalomtól, a különböző szakemberektől, akkor a gyermekek érdekében végzett prevenciós munka hatékonysága valóban mérhető, valóban megmutatkozik.

11 A koordináció másrészt jelenti a gyermekjóléti szolgálatokban azt a tevékenységet, melyet a szociális munkások az egy-egy gyermek/család érdekében végeznek. Ebben az esetben szintén törvény általi kötelezettségük a szolgálatokban dolgozóknak, hogy az adott probléma megoldása érdekében érintett különböző szakemberek munkáját összefogják, koordinálják. Ugyanis a hatékony kezelés egyik meghatározó jellemzője, hogy a szakemberek hogyan tudnak egymással együttműködni, hogyan tudják a feladatokat megosztani, elosztani. Hiszen nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy a segítő folyamatban, illetve a gyermek érdekében tevékenykedő, a gyermeknek a különböző szolgáltatásokat nyújtó szakemberek ne egymástól elkülönülten, hanem egymással együttműködve, egymást kiegészítve végezzék feladatukat. Ez az együttműködés, kölcsönös információcsere hozza a segítő folyamatba, a gyermekek érdekében végzett munkába azt a többletet, amely garanciája lehet a hatékonyságnak. Mint ahogy már említettük is, ebben a helyzetben is a gyermekjóléti szolgálat neveződött meg a koordinálással. Adott esetben az is előfordulhat, hogy a gyermekjóléti szolgálatnak semmi más dolga nincs, mint a különböző szakembereket egyrészt egymással „összehozni”, másrészt pedig a szakemberekből álló team-et a gyermekkel, családdal egy asztalhoz leültetni.

12 Ehhez mindenképpen szükséges a folyamatos kapcsolattartás, a folyamatos esetmegbeszélések, tanácskozások szervezése. Ezen alkalmak teremtenek nagyon jó lehetőséget arra, hogy az érintett szakemberek elmondják a véleményüket, illetve megfogalmazzák a szükséges tennivalókat.

13 A gyermekjóléti szolgáltatás célja, feladata A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

14 A szociális munka, mint a kultúra megjelenítője A segítő tevékenység mint foglalkozás már önmagában is kulturális fejlemény, mivel az emberek közötti erkölcsi tartalmú érintkezést testesíti meg. A szociális munka köztudottan még a kliensek stigmáját, azaz mindazoknak az emberi- társadalmi problémáknak a bélyegét is viseli, amelyek tevékenységének tárgyát jelentik (minél erőteljesebben ágyazódik egy szakmai tevékenység a hétköznapi élet gyakorlati viszonyaiba, annál alacsonyabb a presztízse).

15 A szociális munkás, mint a kultúra értelmezője Geertz:a szociális munkát olyan tevékenységnek tekinthetjük, amelyben minden jelenséget kulturális kifejezésként értelmezünk (saját szerepünket, intézményes viszonyainkat, saját és mások kommunikációját). A szociális munkás szerepe hagyományosan két fő tevékenységet takar: a kontrollálót és a segítőt.

16 A szociális munkás, mint a kultúra alakítója A szakmai előírások, a kliens autonómiáját hangsúlyozva, nem kezelik ezzel azonos jelentőséggel a kliens felelősségét, amelyet pedig minden ember saját és mások életéért visel.(Mit tett/mit nem tett a jelenlegi helyzet kialakulásáért, mit hajlandó tenni ennek megváltoztatásáért.) Az emberi – személyiségi és állampolgári – jogok univerzalitása azt jelenti, hogy mindenkit, minden helyzetben megilletnek. (Tehát: a beavatkozás az egyik fél érdekében a másikkal szembeni fellépés, az ő korlátozása.?)

17 „A szociális munka gyakorlatában a kommunikáció nehézségei két irányban jelentkeznek: a helyi döntéshozók (akik ma már kistérségi szinten pöffeszkednek) és a kliensek felé. Míg az utóbbiak a szociális szakembertől várnak segítséget, így tőlük függnek, a kontroll és/vagy támogatás ebben az irányban minden esetben nyílttá tehető kérdés. De mennyire gyakorolható a kontroll a döntéshozók felett, miközben a szociális szféra intézményeit és szakembereit –civil szervezetként vagy közalkalmazottként egyaránt- a helyi képviselőtestületek a színpad bal hátsó sarkába szorított díszletnek tekintik?”

18 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Szociális munka a gyermekjóléti szolgálatokban Tolácziné Varga Zsuzsanna főiskolai adjunktus PTE IGYFK Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet Budapest,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések