Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Két kincslelet a népvándorlás korából. Figyelem! A röpdolgozat témája a gepida és avar ötvösség. A szilágysomlyói és nagyszentmiklósi kincslelet 4- 4.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Két kincslelet a népvándorlás korából. Figyelem! A röpdolgozat témája a gepida és avar ötvösség. A szilágysomlyói és nagyszentmiklósi kincslelet 4- 4."— Előadás másolata:

1 Két kincslelet a népvándorlás korából

2 Figyelem! A röpdolgozat témája a gepida és avar ötvösség. A szilágysomlyói és nagyszentmiklósi kincslelet 4- 4 emléke képezi a számonkérés tárgyát. A zéró morféma (Ø) jellel ellátott diakockákon szereplő emlékek kizárólag az anyag együtt-látása miatt kerülnek bemutatásra, azokat nem kell megtanulni, ahogy azt sem, hogy hol, melyik gyűjteményben található az adott tárgy. /Ahogy a múzeumi katalógusszámot sem/ A látható motívum, alkalmazott technika és a hozzávetőleges datálás viszont kell!

3 A végnapjait élő Nyugat- Római Birodalom: a IV- V. század folyamatai vezetnek ide. A hunok a 350- es években hajtják teljesen az uralmuk alá a Kárpát- medencét

4 V.- VI század: nyugaton „barbár királyságok” alapulnak, a Kárpát- medencét a longobárdok és a gepidák uralják. A gepidák népe a keleti germán népek családjából ered, ezt tudni kell! Utánuk következik az Avar Kaganátus ideje.

5 A Volgán átkelve Kr.u ben birtokba vették a Dunától keletre eső területeket, (szövetségben a langobardokkal) 570- re pedig a volt Pannonia provincia teljes területét. Ettől fogva 620 körülig az arany ékszerkészítés van túlsúlyban. A halotti rítusban a lovastemet- kezés a leggyakoribb, igyekszenek Bizánc pompáját imitálni. Az avar nép indoeurópai eredetű népcsoport volt, származásuk nem teljesen tisztázott, valószínűleg Kis- Ázsiából érkeztek a Kárpátok vidékére. Az avar a magyarokhoz hasonlóan lovas nép volt, használták a kengyelt, páncélos nehézlovasságuk mintául szolgál a bizánci seregnek.

6 Szkír nyaklánc a bakodpusztai leletből (MNM), V. szd. közepe fekete gránátkő befoglalással, Hold- Nap- szimbolika; a csüngőknek mindig tulajdonítottak egyfajta rontásűző szerepet Ø

7 Bakodpusztai lelet, oroszlánfejes karperecek (MNM), 375 k. Szkír mesterek munkája, trébeléssel, véséssel, gránátkő berakással készült Készítőjének technikai felkészültségét jól mutatja a fölső részen látható csapolt forgáspont kivitelezése Ø

8 Szilágysomlyói lelet, no. 7: Valens császár érme (díszmedál) (Bécs) 9 solidus súlyú, széles foglalat: nyakban hordásra használták, gepida főrangúé lehetett. Hatlovas fogat az egyik oldalán. Több gepida ötvös készíthette a lelet darabjait, ez fontos, nem egy időben készültek, hanem a IV- V. szd fordulóján

9 Szilágysomlyói lelet, no. 12: Valens császár érme után készült utánzat (Bécs) A hátoldalon lovas portré és >Gloria Romanorum< felirat: ‘Dicsőség Rómának’  a Római Birodalom hatalmi reprezentációja az előkép, ezt utánozzák. Ø

10 Szilágysomlyói lelet, no. 45: császárfibula (MNM) A tógaszerű ruházat mellkas előtti vagy jobb vállon való összepántolására használták Közepén óriás ónixkő IV. század vége

11 A szilágysomlyói díszlánc

12 Szilágysomlyó, díszlánc: IV. század vége, V. század eleje 52 db függő: fegyver és munkaeszköz. A felettük való uralom kifejezésére, középütt füstkvarc gömb  rontáselhárító funkció

13 Szilágysomlyói lelet, no : oroszlános kengyelfibula (MNM) Finom véséssel, trébeléssel készült, ahogy a következő 2 tárgyunk is.

14 Szilágysomlyói lelet, no : tengeri csikóhalas kengyelfibula (MNM) Ø

15 Szilágysomlyói lelet, no : lépcsős fejű kengyelfibula (MNM) Ø

16 A Nagyszentmiklósi kincs 7. sz. korsó (Bécs, Kunsthistorisches Museum) Rajta medallionban: az ún. elragadási jelenet látszik.  Egy felemelkedő griffet látunk, amit egy ember táplál a kezével felemelt tálból. Bal kezében növénycsokrot tart as évek közepe

17 Nagyszentmiklósi kincs (Bécs, Kunsthistorisches Museum) 2. sz. korsó Az előzőnél későbbi készítésű, a medallionok keretezése és a zártabb, geometrikus díszítés árulja el ezt. Négy jelenet látható rajta, a felénk néző oldalon a győztes fejedelmet látjuk. (+ vadászjelenet, elragadási jelenet és állatküzdelem) 700- as évek közepe Szasszanida lovas uralkodó- ábrázolás az előkép.

18 Az előbbi (2- es számú) korsó két másik jelenete. Bal oldalt az „égi vadász”, jobb oldalt az „állatküzdelem” a medallionban. A bal oldalin a hátranyilazó figura alatt található mítikus lény a az asszír szobrászatban már látott lamasszú- hoz, emberfejű, szárnyas bikatestű állathoz hasonlít  az avar mester által figyelembe vett keleti előkép kétségtelen.

19 Nagyszentmiklósi kincs 19. sz. szilke Az ivóalkalmatosság megint másik mester műve. A sűrű indafonat a későbbi, 800- as évekbeli készítést jelez. Ø

20 Nagyszentmiklósi kincs, a híres bikafejes ivócsanak. Trébeléssel és finom véséssel készült as évek vége.

21 Pécs városának híres- neves Zsolnay kútja. A Zsolnay- manufaktúra gyártotta az eozinmázas kerámiából készített vízköpő bikafejeket, amiket az előző diakockán látott darabja a nagyszentmiklósi kincsnek ihletett. Ø

22 Nagyszentmiklósi kincs (Bécs, Kunsthistorisches Museum) 10. sz. csésze Ø Egyik első föltűnése a görögkeresztnek az emlékanygban. Bizánci hatás lehet az oka.

23 Szerkesztette: Vasuta Zsolt A képanyag túlnyomó része a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Művészettörténet Tanszékének oktatási segédanyagai közül származik. A jogtulajdonos Szakács Béla Zsolt tanszékvezető professzor.


Letölteni ppt "Két kincslelet a népvándorlás korából. Figyelem! A röpdolgozat témája a gepida és avar ötvösség. A szilágysomlyói és nagyszentmiklósi kincslelet 4- 4."

Hasonló előadás


Google Hirdetések