Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Felépülőben lévő szenvedélybetegek utógondozása (reszocializáció, reintegráció) Dr. Szemelyácz János Baranya Megyei Drogambulancia INDIT Közalapítvány.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Felépülőben lévő szenvedélybetegek utógondozása (reszocializáció, reintegráció) Dr. Szemelyácz János Baranya Megyei Drogambulancia INDIT Közalapítvány."— Előadás másolata:

1 Felépülőben lévő szenvedélybetegek utógondozása (reszocializáció, reintegráció) Dr. Szemelyácz János Baranya Megyei Drogambulancia INDIT Közalapítvány Bp április 11.

2 Prochaska-DiClemente-féle felépülési modell Prekontempláció (változásra elszánás előtti állapot) >> a kételkedés felkeltése Kontempláció (elszánás) >> az egyensúly felborítása Előkészület stádiuma: a kliens tudja, hogy függőségének „költségei” meghaladják annak előnyeit >> differenciálás Akció stádiuma: aktív lépések; terápiába vonás időszaka >> motiváció Fenntartás stádiuma: kezelés, absztinencia >> terápia (állapotfelmérés, motiváció, visszaesés-megelőzés) (Visszaesés: tanulság, a változás ciklus-jellege) >> motiváció az elszánásra

3 Differenciálás Veszélyeztetett Problémás szerhasználó Szenvedélybeteg Prevenció Elérés Korai kezelésbevétel Motiválás „Klasszikus” kezelés Rehabilitáció Reszocializáció Ártalomcsökkentés

4 Pszichoaktív szerek hatása, ezek összehasonlítása FizikálisPszichésSzoc/kapcs /egziszt akut +/- krónikus +/-

5 A kezelés alapelvei Az egyén elégedettsége Titoktartás Az ellátás eredményessége, hatékonysága Az ellátás minősége (szolgáltatás-jellegű differenciált, de komplex rendszerben gondolkodó intézmények) Költséghatékonyság Tervezés, értékelés és tudományos kutatások a szolgáltatás egységes részévé válnak (pl.TDI)

6 A rehabilitáció alapelvei A rehabilitáció célja sokkal inkább a társadalmi beilleszkedés képességének és társadalmi elfogadás lehetőségének a kialakítása, mint a tünetmentesség elérése. Károsodás > Fogyatékosság > Rokkantság A rehabilitáció a destigmatizáció folyamatát jelenti. Fontosak a közösségi rehabilitációs formák, de a kliensek szerint többet ér a jó személyes kapcsolat, az egyénenkénti ráfigyelés, az egyéni kezelési terv, és hogy megfelelő információval lássuk el őket. A legönállótlanabb és a legkevesebb eséllyel az infantilizált kliens indul. (A hagyományos egészségügy gyógyító folyamataiban az orvos gyógyít, a beteg gyógyul, de ehhez szigorú rendszer és a parancsokat pontosan végrehajtó kliens szükséges!) Küzdeni kell az ön-leértéklés, az ön-stigmatizáció és mások negatív reakciója ellen. Ez különösen nehéz akkor, amikor egy ellenséges környezetben kell a reszocializáció folyamatát végezni (lásd. törvényi szabályozás). Ebben leginkább az önsegítés, az önerő-növelés, készségfejlesztés segíthet.

7 Az egyéni esetkezelések mellett tennünk kell a társadalmi szemléletformálás érdekében is: A terapeuta attitűdje, empatikus készsége Növelni a toleráns magatartást Korszerű ismeretek bővítése és terjesztése Figyeljünk a kliens és környezete/családja által adott információkra Aktív és hasznos attitűd Hagyjuk el professzionális szerepünket Aktív társadalmi szerepvállalás/médiák Tünetek helyett az életminőségre összpontosítani Figyeljünk a diszkrimináció jeleire Hálózat- és team-munka/gondolkodás, komplex megközelítés A rehabilitáció szempontjából alapvető jelentősége van annak, hogy bevonjuk klienseinket a terápiás folyamatba.

8 Terápiás megközelítések Pszichoterápiák (egyéni-, csoportos-, pár- és családterápiák) Gyógyszeres terápiák (kettős-, hármas dg., szubszt., absztinencia-orientált) Közösségi programok Önsegítő csoportok >> Problémák és lehetőségek szerinti differenciálás.

9 Marlatt-féle visszaesés-megelőzés 1.Segítségnyújtás a klienseknek a magas kockázatú, visszaesést kiváltó tényezők azonosításához és stratégiák kialakításához, hogy megbirkózhassanak ezekkel. 2.A visszaesésre vonatkozó segítségnyújtásnak folyamatként - és nem különálló eseményként - való értelmezése 3.Segíteni a klienseknek, hogy megértsék az alkohol- vagy kábítószer- fogyasztásra ösztönző ingereket csakúgy, mint a tényleges vágyakozást, és megbirkózhassanak velük. 4.Segítségnyújtás a klienseknek, hogy megértsék a szerhasználatra irányuló társadalmi nyomást, és megbirkózzanak vele. 5.Segítségnyújtás a pácienseknek egy támogató, visszaesést megelőző hálózat kialakításában. 6.Segítségnyújtás a klienseknek a negatív érzelmi állapotokkal való megbirkózás módszereinek kialakításában. 7.Segíteni a kliensnek, hogy megbirkózhasson a kognitív zavarokkal 8.Segítséget nyújtani a klienseknek, hogy egy kiegyensúlyozott életmód felé közeledhessenek. 9.Segíteni a klienseknek, hogy tervet dolgozzanak ki a botlás vagy visszaesés megszakítására.

10 „Vajon az orvos által a kezelési program részeként előírt kábítószer elősegítheti-e a kábítószerfüggő visszatérését a normális társadalomba?” KRITÉRIUMOK: Letartóztatások, bűncselekmények, társadalomellenes cselekmények száma; Foglalkoztatás, beiskolázás; Nem orvosi indikációra használt pszichoaktív szerek redukciója; Következményes károk felismerése, készség a segítség elfogadására; Bár elismerték, hogy a heroin-függőség metadonnal történő kezelésével egyik függőséget a másikkal helyettesítik, ami életfogytiglan tarthat, az volt az érzésük, hogy „egyetlen jelenleg rendelkezésre álló más kezelési mód sem kínál ennyit a krónikus kábítószer-függőknek”.

11 Különleges kérdések és kezelési módok Speciális igények kielégítése: 1.Rövid bentlakásos programok (botlások, relapszusok), 2.Nappali intézmények, 3.Börtönprogramok, 4.Alacsonyküszöbű programok, 5.Rugalmas-, egyéni elbírálású programok, 6.Speciális programok kettős- és hármas dg-ú kliensek számára, 7.Kultúra-érzékeny, családcentrikus kezelések

12 A terápiás rendszerek problémái, melyek gátolják a hatékony rehabilitációt, reszocializációt a terápia koordinációjának hiánya a kezelés folytonosságának megszakadása kommunikációs hiányosságok (rendszerek, terapeuták) egyéni kezelési terv hiánya nem megfelelő utógondozás a családtagok és környezet bevonásának hiánya

13 Integrált rendszerek előnyei Az integrált rendszer nem csak egymásra épülő kezelési formákat és intézményeket jelent, hanem a szenvedélybetegségről való komplex gondolkodást (addikció széles spektruma, kereszttolerancia, -függőség, dupla dg., utógondozás, önsegítő csoportok, gyógyszer, pszicho- és szocioterápia) Multidiszciplináris munkacsoportok (szakemberek, józan szenvedélybetegek) A legtöbb szolgáltatást közösségi alapon nyújtja (szoc- és eü. rendszerek hálózata) Közösségre alapozott krízisintervenció és intenzív ellátás Mobilis közösségi rehabilitáció Folyamatos ellátási ciklus Korai diagnosztizálás és intervenció Célzott kezelés Hosszú távú asszertív esetmenedzselés Rendszeres átfogó visszajelzés Családtagok bevonása Specifikus technikák (motivációs tréning, relapszus prevenciós tréning, korai figyelmeztető jelek felismerése, életvezetési-megküzdési kézségek fejlesztése)

14 Az integrált rendszerek kialakítása Az érintett stábok képzése, hogy képesek legyenek - a motiválásra - a kezelési igény felmérésre - az egyénre szabott terápiás program tervezésére A terápiás részlegek/intézmények közötti kapcsolat kiépítése (esetmenedzserek alkalmazása*) Speciális figyelem - az egészségügyi problémákra (szűrések!!) - az oktatásra, munkalehetőségekre - utógondozásra, támogató rendszer kialakítására - családtagok bevonására

15 A kezelőrendszerek hatékonyságának növelése A segítők határainak kijelölése Hálózatok építése (esetkonferenciák) Együttműködés és konszenzus (javaslatok) Segítési lehetőségek hierarchizálása (kezelési attitűd változása) – Ártalomcsökkentő szemlélet Hatékonyság, költséghatékonyság (Értékelés!)

16 Köszönöm a figyelmet -


Letölteni ppt "Felépülőben lévő szenvedélybetegek utógondozása (reszocializáció, reintegráció) Dr. Szemelyácz János Baranya Megyei Drogambulancia INDIT Közalapítvány."

Hasonló előadás


Google Hirdetések