Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MUNKAJOGI ALAPISMERETEK – 9. Dr. Csőke Rita Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MUNKAJOGI ALAPISMERETEK – 9. Dr. Csőke Rita Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1."— Előadás másolata:

1 MUNKAJOGI ALAPISMERETEK – 9. Dr. Csőke Rita Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1

2 Mai témáink: A munkaszerződéses megállapodás törvényi áttörése. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás Az utasítás nem teljesítése És a munkaidő Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék2

3 A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék3

4 A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás A munkaszerződéses megállapodás törvényi áttörése. A munkaszerződés adott munkáltatóra, munkakörre, munkahelyre, munkaidőre jön létre. („kinek”, „mit”, „hol””, „mennyit”) Ettől a munkáltató – korlátozottan – eltérhet. De: ez csak átmeneti lehet (nem kell kivételesnek lennie, csak nem haladhat meg egy éves mennyiséget). Közben is be kell tartani a munkajogi előírásokat (egészséges és biztonságos munkavégzés, stb.), Valamint ezekre is alkalmazandók az általános magatartási szabályok (joggal való visszaélés tilalma, méltányos mérlegelés, stb.) A következőben a „kinek”, „hol”, „mit” munkaszerződéstől eltérésével fogunk foglalkozni. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék4

5 A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Mt. 53.§) (1) A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. (2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. (5) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék5

6 A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás más településen („hol”) 53.§ (3) A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította. (4) A (3) bekezdés c) pontjának alkalmazása tekintetében a 131. § (2) bekezdése megfelelően irányadó. (I.e.: kezelőorvos igazolása szükséges) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék6

7 Miért nincs itt a „mennyit”? A rendkívüli munkaidőben – láthattuk - valójában semmi rendkívüli nincs. Az a munkaszerződés szerinti foglalkoztatásnak minősül, annak része. Évi max. 250 óra, teljes munkaidőt feltételezve. (Nem teljes évben fennállt jogviszony esetén arányosítani kell.) Fentebb láttuk, hogy vagy a munkabéren felül plusz bérpótlék vagy szabadidő és arányos alapbér járt érte. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék7

8 Kivételek a munkáltató utasításadási jogosultsága alól Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék8

9 A munkáltatói utasításadási joga általában Alapvető szabály a munkaviszonyokban, hogy a munkavállaló a munkáltató utasítása szerint köteles eljárni a munkája során. Ha ez nem így történik, akkor annak hátrányos következménye szokott lenni a munkavállalóra. Ezek csak kivételes esetekben jogszerűek (hátrányos következménnyel nem sújthatók). Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék9

10 A munkáltatói utasítás (jogszerű) nem teljesítésének esetei Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék10 A munkáltatói utasítás megtagadása („nem csinálom meg, és mást se teszek helyette”) Van, amikor kötelező megtagadni Van, amikor dönthet a munkavállaló, hogy megtagadja-e Eltérés a munkáltató utasításától („mást/máshogy csinálom, mint ahogy arra utasítottak”)

11 Az utasítás teljesítésének megtagadása (Mt. 54.§ (1)-(2) bek.) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék11 A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné más személy egészségét vagy a környezetet. A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

12 Az utasítás teljesítésének megtagadása (Mt. 54.§ (1)-(2) bek.) – 2. Az utasítás megtagadása esetén az emiatt kieső munkaidőben rendelkezésre kell állni más (szabályos) munkavégzésre. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék12

13 Eltérés a munkáltató utasításától (Mt. 54.§ (3) bek.) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék13 A munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell.

14 Mi van akkor, ha el kellene térni az utasítástól, de van lehetőség értesíteni a munkáltatót? Együttműködési kötelezettség – szólni kell. Ha a munkáltató megerősíti a vélelmezett őt károsító utasítást, akkor végre kell hajtani. A jognyilatkozatoknál láttuk, hogy a munkáltatótól lehet kérni a jognyilatkozat írásba foglalását akkor is, ha az szóban is hatályos. Szóbeli utasítás esetén esetleges bizonyítási nehézségek. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék14

15 Időzzünk el kicsit a munkaidőnél… (De csak röviden…) Mt § 15

16 Bevezetés a témába Csak nagyon általánosan fogunk foglalkozni a témával, és csak a főszabályokkal. Nagyon bonyolult téma, sok-sok részletszabállyal és kivétellel. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék16

17 Teljes vagy részmunkaidő? A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló a) készenléti jellegű munkakört lát el, b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő). A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő). Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék17

18 Pár fogalom 1: Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott a) teljes napi munkaidő vagy b) részmunkaidő. Ez lényegében egy számítási egység, de nem szükségképpen egyezik meg azzal, hogy adott napon hány órát kell dolgozni. Beosztás szerinti napi munkaidő: a munkanapra elrendelt rendes munkaidő. – vagyis amennyit az adott napon konkrétan dolgozni kell. Beosztás szerinti heti munkaidő: a hétre elrendelt rendes munkaidő. Általános munkarendben a kettő (napi és beosztás szerinti munkaidő) lényegében megegyezik. Mindkét fogalmat rendkívüli munkavégzés nélkül értjük. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék18

19 Pár fogalom 2: Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. Nem munkaidő a) – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet, továbbá b) a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék19

20 A munkaidő beosztása 20

21 A munkaidő beosztása – a munkarend A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg. A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék21

22 A munkaidő beosztható: Egyenlően Általános munkarend Egyenlőtlenül Munkaidő keret Elszámolási időszak A munkavállaló által munkáltatói engedély esetén Kötetlen munkarend Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék22

23 A munkarend 23

24 Általános munkarend Hétfőtől péntekig napi 8 óra. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék24

25 Eltérés az általános munkarendtől: munkaidőkeret alkalmazása 1. Rugalmas munkaidő beosztás. (Nem kötetlen, az más.) Munkaidőkeretnél a napi munkaidő csak számítás alapja, de nem feltétlenül aszerint történik a munkaidő beosztása. A munkaidő nagyobb egységekbe foglalható. Egyes napokra eltérő munkaidő osztható be. Egy nap azonban 4 óránál nem lehet rövidebb (kiv. részmunkaidő), és 12 óránál nem lehet hosszabb (és a heti munkaidő max. 48 óra). A munkaidő kereten belül ugyanannyit kell ledolgozni, mint az általános munkarendben, csak az egyes napok közt eltérő megosztásban, és – bizonyos korlátokkal – összevonhatók a pihenőidők. Vagyis lehetővé teszi az egyenlőtlen munkaidő beosztást. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék25

26 Munkaidőkeret alkalmazása 2. Csökkenthető a rendkívüli munkavégzés költsége. Elkerülhető a műszakpótlék. De: a rendkívüli munkaidő sem kizárt Kereten felüli munka Vagy a napi beosztáson felüli munka is lehet. A pótlékok is járnak. Pihenőidőre vonatkozó szabályokat be kell tartani. A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. – (Emlékezünk a korábbi órán elhangzottakra: a helyben szokásos módon is lehet! Kijelölni a pihenőnapokat (heti 2) és a szabadnapokat. Nem mindegy, ha mégis munkát kell elrendelni, mert más pótlék ját a kettőre. Fontos a kommunikáció. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék26

27 Munkaidőkeret alkalmazása 3. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. A törvény szerinti kivételek esetén max. 6 hónap, ill. 26 hét. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék27

28 Példa (hol a hiba?) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék28 Forrás:

29 Másik példa Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék29 (forrás: program/5333/munkaido-keret-kezelese)

30 Elszámolási időszak, mint munkarend Új szabály a Munka Törvénykönyvében. A munkaidő munkaidőkeret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse. Egyelőre még alig alkalmazzák. Nem teljesen világos, hogy mit kell ezalatt érteni. Ez is egyenlőtlen munkaidő beosztást tesz lehetővé. Egyebekben meg nagyrészt a munkaidő keret szabályait kell alkalmazni. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék30

31 Kötetlen munkarend A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti. Kötetlen munkarend esetén a munkaidő beosztás szabályait nem kell alkalmazni, és a munkaidő nyilvántartásokból is csak a szabadság-nyilvántartás kell. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék31

32 Munkavégzés vasárnap és más munkaszüneti napokon Vasárnapra rendes munkaidő a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, b) az idényjelleggel, c) a megszakítás nélkül, d) a több műszakos tevékenység keretében, e) a készenléti jellegű munkakörben, f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben, g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, h) külföldön történő munkavégzés során, i) a kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be. (3) Ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék32

33 Rendkívüli munkavégzés (amiben semmi rendkívüli nincs) – Mt § Rendkívüli munkaidő a) a munkaidő-beosztástól eltérő, b) a munkaidőkereten felüli, c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá d) az ügyelet tartama. A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy b) az előző (baleset, elemi csapás, stb.) esetben rendelhető el. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék33

34 Rendkívüli munkavégzés (amiben semmi rendkívüli nincs) – Mt § - 2. Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A 250 órát arányosan kell alkalmazni, ha a) a munkaviszony nem teljes évben áll fenn, b) vagy a munkaviszony részmunkaidős. Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék34

35 Pihenőidő, ünnepek 35

36 Pihenőidők fajtái Munkaközi szünet Napi pihenőidő Heti pihenőidő Heti pihenőnap Szabadság Rendes szabadság Pótszabadság Betegszabadság Fizetés nélküli szabadság Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék36

37 Munkaközi szünet (Készenléti jellegű munkakört kivéve) – nem része a munkaidőnek (bár ettől eltérő megállapodás lehet A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkaidő tartama a) a hat órát meghaladja, húsz perc, b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben az esetben a 3 és 6 óra közötti egyik részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék37

38 Napi pihenőidő 104. § (1) A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani. (2) Legalább nyolc óra napi pihenőidőt kell biztosítani a) az osztott munkaidőben, b) a megszakítás nélküli, c) a több műszakos, d) az idényjellegű tevékenység keretében, e) a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék38

39 Heti pihenőnap, heti pihenőidő A pihenőnapot a munkáltató egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén beosztja. Nem mindegy, hogy pihenőidő vagy pihenőnap. Más a pótléka, ha mégis munkavégzést rendelnek el. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap). Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén – a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve – a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. A munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. (De van kivétel.) 106. § (1) A munkavállalót – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. (2) A munkavállaló számára a heti pihenőidőt – a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével – havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani. (3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén – az (1) bekezdésben meghatározott heti pihenőidő helyett és a (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával – a munkavállalónak hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék39

40 A munka- és pihenőidő nyilvántartása 134. § (1) A munkáltató nyilvántartja a) a rendes és a rendkívüli munkaidő, b) a készenlét, c) a szabadság tartamát. (2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. (3) Az (1) bekezdés a) pont szerinti nyilvántartás – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék40


Letölteni ppt "MUNKAJOGI ALAPISMERETEK – 9. Dr. Csőke Rita Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések