Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Előadó: dr. Csőke Rita Elérhetőség: Üzleti Jog Tanszék, QA épület 205-ös szoba 2015/2016. 1. félév 10. hét M UNKAJOGI A LAPISMERETEK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Előadó: dr. Csőke Rita Elérhetőség: Üzleti Jog Tanszék, QA épület 205-ös szoba 2015/2016. 1. félév 10. hét M UNKAJOGI A LAPISMERETEK."— Előadás másolata:

1 Előadó: dr. Csőke Rita Elérhetőség: Üzleti Jog Tanszék, QA épület 205-ös szoba / félév 10. hét M UNKAJOGI A LAPISMERETEK

2 A mai program:  Ami elmaradt az előző óráról: Röviden a szabadságról – munkajogi értelemben  És áttérünk a felelősségre 2

3 A szabadság 3

4 Szabadságok fajtái  Alapszabadság  Pótszabadságok  Betegszabadság  Fizetés nélküli szabadság 4

5 Az alapszabadság  A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.  Az alapszabadság mértéke évi húsz munkanap.  A munkában töltött időbe beleszámít egy sor olyan idő is, amikor nem történik munkavégzés (pl. szabadság, gyermekgondozás első 6 hónapja, a keresőképtelenség, és egyes munkavégzés alóli mentesülések is.). De nem minden, így erről ajánlott tájékozódni. 5

6 Leggyakoribb pótszabadságok  Életkor alapján:  A munkavállalónak éves kora között az életkorával együtt növekszik a száma. Maximuma: évi +10 nap pótszabadság  16 év alatti gyermekek alapján:  1 gyermek – 2 nap, 2 gyermek – 4 nap, három vagy több gyermek – 7 nap.  Ha a gyermek fogyatékos: +2 nap  „Apanapok”:  Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.  Fiatal munkavállalónak 18. életéve betöltéséig: évi +5 nap  Van még: egyes veszélyes munkahelyeken, vagy fogyatékos munkavállalóra  Ha arányosítani kell, a töredéknapokat egész napként kel figyelembe venni. 6

7 A szabadság kiadása 1.  A szabadságot nem „kivesszük”, hanem azt – a munkavállaló előzetes meghallgatása után - kiadja a munkáltató.  A munkavállaló igénye szerinti rész:  Évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kötelező kiadni.  Ez alól kivétel a munkaviszony első három hónapja. (Akkor is, ha nincs próbaidő.)  Az évi 7 munkanapot arányosítani kell az évre, attól függően, hogy mikor jött létre a munkaviszony. (Töredéknapot egész napra felfelé kerekítünk.)  Igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. 7

8 A szabadság kiadása 2.  Egyébként:  A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.  A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. 8

9 A szabadság kiadása 3.  A szabadságot az esedékességének évében kell kiadni (kivéve az okt. 1. után keletkezett munkaviszonyt – itt jövő év márc. 31.)  A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.  Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. 9

10 A szabadság kiadása 4.  A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén  a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,  b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,  A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.  A b) pontban foglalt esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. 10

11 A munkajogi felelősség 11

12 Egy kis alapozás a Ptk-ból (Ptk. 6:518-6:534.§)  A kárfelelőség Ptk-beli főszabálya:  Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. A kárfelelősség alapvető feltételei:  Jogellenes magatartás, felróhatóság  Kár bekövetkezése  Ok-okozati kapcsolat bizonyítása a jogellenes magatartás és a kár között  A kár mértékének bizonyítása 12

13 Nézzük kicsit részletesebben a Ptk-t: Jogellenes magatartás, felróhatóság  Minden kár jogellenes, kivéve ha a károkozó  a károsult beleegyezésével okozta;  a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl;  szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben;  jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi. 13

14 Nézzük kicsit részletesebben a Ptk-t: A kár fajtái, mértéke, ok-okozati kapcsolat  Kár bekövetkezése  a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés ;  b) az elmaradt vagyoni előny ; és  c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek.  Ok-okozati kapcsolat bizonyítása a jogellenes magatartás és a kár között  Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia.  A kár mértékének bizonyítása  A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt.  Káron szerzés tilalma 14

15 A károsult kötelezettségei  A károsultat  kármegelőzési,  kárelhárítási és  kárenyhítési kötelezettség terheli.  Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni. (kármegosztási szabály)  Ha a károkozó magatartás előidézésében, a kár bekövetkeztében, a kár súlyosbodásában az elvárható magatartást elmulasztó károsult is közrehatott, magatartásának következményeit a károsult maga viseli. - Kármegosztás  Nem terheli kártérítési felelősség a károkozót a kárnak azért a részéért, amely abból származott, hogy a károsult nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 15

16 A munkáltató felelőssége az Mt-ben Mt § 16

17 A munkáltató kártérítési felelőssége 1.  A Ptk. imént tárgyalt általános rendelkezéseinél szigorúbb a felelőssége.  Lényegében objektív felelősség, kimentési lehetőségekkel.  A munkáltató kárfelelőségének nem feltétele, hogy vétkes legyen a munkáltató, vagy felróható a magatartása.  A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. 17

18 A munkáltató mentesülése a kártérítési felelősség alól 1.  Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy  a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia é s nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy  b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 18

19 Mentesülés a munkáltatói felelősség alól 2.  Mi van az ellenőrzési körében? – amire tényleges ráhatása van (eszköz, munkavállaló, eljárás, stb.)  Relatív fogalom  Ami a munkáltató utasításadási jogával vagy ellenőrzésével elhárítható, az bizonyára az ellenőrzési körben van, vagyis a munkáltató minden esetben felel érte, nem mentheti ki magát teljesen.  Ha ellenőrzési körön belül történik a kár, akkor a felelősség akkor is fennáll, ha nem volt előre látható a kár, vagy az nem volt elhárítható. 19

20 Mentesülés ellenőrzési körön kívüli károk esetén  Az ellenőrzési körén kívül is csak akkor mentesül a munkáltató, ha  bizonyítja, hogy a kárt olyan körülmény okozta, amivel nem kellett számolnia  nem volt előre látható  amivel a közfelfogás szerint nem kell előre kalkulálni, (absztrakt, általános veszélyek, elvi lehetőségek)  de nem ilyen, ami az adott területre jellemző, ismert, tervezhető kockázat  nem a kárra vonatkozik az előreláthatóság, hanem arra, hogy az adott körülmény bekövetkezik.  ÉS  nem volt elvárható, hogy elhárítsa  Általános elvárhatóság - „az adott helyzetben általában elvárható”  Elhárítás: lényegben objektív, hogy az adott szakmában mi hárítható el. A technika adott szintje lehetővé teszi-e. 20


Letölteni ppt "Előadó: dr. Csőke Rita Elérhetőség: Üzleti Jog Tanszék, QA épület 205-ös szoba 2015/2016. 1. félév 10. hét M UNKAJOGI A LAPISMERETEK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések