Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Minőségmenedzsment az egészségügyben I. Rezidens törzsképzés Szeged, 2015. november 3. Dr. Müller Anna PhD SZTE ÁOK Népegészségtani Intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Minőségmenedzsment az egészségügyben I. Rezidens törzsképzés Szeged, 2015. november 3. Dr. Müller Anna PhD SZTE ÁOK Népegészségtani Intézet."— Előadás másolata:

1 Minőségmenedzsment az egészségügyben I. Rezidens törzsképzés Szeged, november 3. Dr. Müller Anna PhD SZTE ÁOK Népegészségtani Intézet

2 A minőség jelentősége  Áldás vagy átok?  Szükség vagy divat? érvek – ellenérvek  a minőség  stratégiai fogalom  a siker kulcsa  versenytényező  életre hívói a gazdasági, társadalmi változások  globalizáció  változásokat támogató technológiák elterjedése  fogyasztói magatartás térnyerése, új igények, elvárások megjelenése  átláthatóság, számonkérhetőség, összehasonlíthatóság igénye  következmények

3 Mi a minőség?  „A” jobb, mint „B”  A minőség teszi a dolgot azzá, ami (Chambers)  A fogyasztó igényeinek való megfelelés (ipar)  Használatra való alkalmasság (Juran)  A minőség a termék egész élettartama alatt múlja felül a fogyasztó várakozásait (Deming)  Mozgó cél (Feigenbaum)  Jellemzők összessége → igényeknek való megfelelés (Freund)  Megfelelés a szabványnak, a használatra való alkalmasságnak, a vevő igényeinek (Shiba)

4 Mi a minőség?  A normatív viselkedéssel való megegyezés /eltérés foka (Donabedian)  A vevőkkel megállapított követelmények teljesítése (Crosby)  Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják azon képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen (MSZ EN ISO 8402 szabvány)

5 Minőség az egészségügyben  Hatékonyságnövelés → érdekelt felek elégedettségének↑, → egészségügyi szolgáltatók szakmai és gazdasági eredményei ↑  Egészségi állapotot befolyásoló tényezők  Indokló körülmények ~változások  Külső tényezők  Demográfiai változások → strukturális átalakítások, minőségi fejlesztések igénye  Morbiditási struktúra változása  Mortalitás  Globális mutatók  Várható átlagos élettartamok  Elkerülhető halálozás (minőség!)  Egészségügyi törvény

6 Minőség az egészségügyben Külső tényezők, trendek és kihívások  növekvő gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek  növekvő egyenlőtlenségek az egészségi állapotban, az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásban  életmód globalizálódása (egészségkárosító szokások, termékek)  környezetszennyeződés, éghajlati változások → egészségi kockázatok  krónikus megbetegedések, multi-morbiditás prevalenciájának növekedése  egészségügyi munkaerő: növekvő mennyiségi, minőségi és szerkezeti problémák (amit súlyosbít az egészségügyi munkaerő migrációja  megszűntnek hitt fertőző betegségek visszatérése  globális járványok fokozott kockázata  új „népbetegségek” (elhízás)

7 Minőség az egészségügyben  Indokló körülmények ~változások  Belső tényezők  Az egészségügyi rendszer problémái Technikailag lehetséges Gazdaságilag megengedhető

8 Az egészségügyi rendszerek költségnövekedésének okai  Technológiai robbanás az egészségügyben  A népesség elöregedése  Növekszik a lakosság igénye  Inflációs költségkörnyezet  Műhibaperek  ….

9 Az egészségügyi rendszer belső problémái Az egészségügy piaci elemei  beteg = fogyasztó  egészség = áru De! De!  beteg valójában nem piaci partner  orvos hatékonyság = vagy ≠ költségérzékenység  finanszírozó hatékonyság = költségérzékenység

10 Az egészségügyi rendszer belső problémái  közgazdasági viszonyok  állami szerepvállalás  piaci elemek  egészségügyi ellátás bővülése  finanszírozói elégedetlenség  egészségügyi személyzet elégedetlensége  betegelégedetlenség  korszerűtlen szervezeti kultúra

11 Elvárások az egészségügyi ellátással szemben  Beteg szempontjai (client quality)  kényelmes hozzáférhetőség  nem jelent fizikai, lelki megterhelést  megfelelő állapotjavulás  kielégítő komfortfokozat  megfelelő kapcsolat a személyzettel  megfelelő tájékoztatás  Szakmai szempontok (professional quality)  adott szakképzettség és felszereltség mellett  a szakma szabályainak betartásával  a lehető legnagyobb objektív állapotjavulás

12 Elvárások az egészségügyi ellátással szemben  Menedzsment szempontok (management quality)  erőforrások optimális felhasználása  szakmai hatásosság  gazdasági hatékonyság  Egészségpolitika  jól szervezett egészségügyi ellátás

13 Minőség az egészségügyben  Lee & Jones (1933)  „A minőség a modern orvostudomány vívmányainak az egész társadalom javára való felhasználása. Az ellátás minősége a korszerű orvostudomány összes szükséges szolgáltatásának az összes ember szükségleteinek kielégítésére történő felhasználása.”  Blue Cross & Blue Shield (1954)  Az egészségügyi ellátással kapcsolatos minőségnek 5 jellemvonása legyen:  hozzáférhető  elfogadható  átfogó  folyamatos  (jól) dokumentált

14 Minőség az egészségügyben  Az ellátás minősége az elérhető, tudományosan megalapozott orvosi tudás alkalmazásának foka  Donabedian  Az ellátás minősége a megvalósult ellátás és az előre kitűzött kritériumok egyezése.  Conen  A célelérés foka, azaz a tényelegesen elértnek az elérhetőhöz, megtehetőhöz, a kívántnak a mértékéhez való viszonya.  Williamson  A minőség az optimális körülmények között biztosítható optimális ellátás; a legésszerűbb költség- és egyéb ráfordítások tükrében

15 Minőség az egészségügyben - Magyarország értékítélet  Az egészségügyi szolgáltatás minősége olyan értékítélet, mely megőrzés  az egészség megőrzésében,  helyreállítás  helyreállításában és  fenntartásrésztvevők  fenntartásában résztvevők által  kinyilvánított elvárható  kinyilvánított és elvárható igények megvalósításának mértékét fejezi ki. Konszenzus Konferencia, Hajdúszoboszló, 1995

16 A minőség komponensei  Hatásosság  ideális (efficacy)  szokásos (effectivness)  Hatékonyság →  Tudományos-technikai minőség (scientific-technical quality)  Megfelelőség (appropriatness)  Méltányosság (equity)  Hozzáférhetőség (accessibility)  Kockázat kezelés (risk management)  Etikus egészségügyi ellátás  Jog az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez  Emberi kapcsolatok

17 Egészségügyi szolgálat intézmények felszereltség infrastruktúra költségek Humán erőforrás szaktudás, képzettség paramedikális személyzet területi eloszlás Az egészségügyi ellátórendszer dimenziói struktúrafolyamateredmény egészségi állapot társadalmi környezet Betegellátás folyamata diagnosztika ápolás kommunikáció technikai-műszaki management Egészségi állapot változása morbiditási, mortalitási adatok Betegelégedettség rendszer sajátosságai beteg sajátosságai

18 Szervezett minőségügyi tevékenységek feltétel eredmény folyamat Össze- vetés stan- dardok -kal feltétel eredmény folyamat feltétel eredmény folyamat feltétel eredmény folyamat feltétel eredmény folyamat feltétel eredmény folyamat Összeve- tés standar- dokkal feltétel eredmény folyamat Összeve- tés standar- dokkal Össze- vetés stan- dardok -kal Minőségfejlesztés Quality Improvement (jobbnak feleljen meg) ellenőrzés + feltétel és folyamatkorrekció + cél és standardkorrekció dinamikus prospektív folyamat Minőség biztosítás Quality Assurence (több feleljen meg, jobban feleljen meg) ellenőrzés + feltétel és folyamatkorrekció dinamikus iterációs ciklus Minőség ellenőrzés Quality Control (megfelel-e?) ellenőrzés retprospektív hatású folyamat

19 Az egészségügyi minőség hazai története  Lényegesen rövidebb múlt (1950-es évek →)  minőségbiztosítás megtalálható elemei  klinikopatológiai konferenciák  hisztopatológiai konzultációk  vizitek  esetmegbeszélések  betegdokumentáció ellenőrzése  csecsemő- és anyai halálozás  Hatalmas jövő  Rendszerszemléletű megközelítés

20 Minőségügyi rendszerek  Melyik modell?  legnagyobb mértékben támogatja az intézmény stratégiai céljait  annak hosszú távú minőségpolitikáját.  Elsődleges szempont:  mi az intézmény célja a minőségfejlesztés terén? (helyi adottságok, lehetőségek, várható perspektívák, problémák,…..figyelembevétele  milyen lehetőségek adottak (érhetők el)?  A minőségügyi rendszer (ki)építése nem cél, (csak) eszköz a minőségfejlesztés folyamatában!

21 Minőségügyi rendszerek Európa Tanács ajánlásai (1997. szeptember)  általános megfogalmazások  központi javaslat : tagállamok kormányai teremtsék meg a „rendszereket”  a külső tanúsítás megszerzése szükséges, de nem elégséges  a folyamatos minőségfejlesztés megvalósításának feltételei:  minőségpolitikai nyilatkozat  minőségfejlesztéshez szükséges struktúrák  oktatás  motiváció  folyamatos önértékelés  multiprofesszionális együttműködés  szakmai irányelvek alkalmazása  betegek szerepének hangsúlyozása

22 Minőségügyi rendszerek  feladatok  minőségfejlesztési rendszerek kialakításához szükséges politikák és struktúrák  egészségügyi ellátásban tevékenykedők feladatkörei  minőségügyi rendszerekhez kapcsolódó kutatások és fejlesztések  szakmai irányelvek kidolgozása  indikátorok fejlesztése  Beteginformáció (‘informed consent’)  folyamatos továbbképzési programok  oktatás  minőségügyi ismeretek  paramedikális személyzet  orvosegyetemi graduális, posztgraduális képzési szintek

23 Total Quality management (TQM) menedzsment filozófia vállalati gyakorlat leghatékonyabb módon használja fel erőforrásokat.  A TQM olyan menedzsment filozófia és vállalati gyakorlat, amely a szervezet céljainak elérése érdekében a leghatékonyabb módon használja fel a szervezet rendelkezésére álló (emberi és anyagi) erőforrásokat.  Jellemzői  középpontjában a minőség áll  vevői megelégedettség  szervezeti működés folyamatos fejlesztése  menedzsmentszintről kiindulva építkezik  a szervezet valamennyi tagjának részvételén alapul  hosszú távú sikerekre törekszik (a fogyasztó megelégedettségének, a szervezet összes tagjának és a társadalom hasznának figyelembevételével)  átfogja az egész szervezet működését (folyamatok, erőforrások, irányítás)

24 TQM a gyakorlatban

25 EFQM modell  Eszköz és módszer, ≠ minőségügyi rendszermodell, ≠ TQM modell;  „open window –open face” emberek, kollektívák vezetési eszköze, a kiváló működés elérését segítő módszere, akik nyitottak a világra, a változásokra, akik tudják, hogy a minőség nem fejlődik önmagától.  szisztematikus önértékelési módszer, nem ad direktívákat, normákat, standardokat, pusztán a kiválóság eléréséhez alkalmas kérdésköröket deklarálja;  figyelembe veszi a szervezetek és a célelérés különbözőségét;  TQM filózófián alapul;  fő célja a folyamatos minőségfejlődés, nem egy előírt állapot elérése.

26 Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (1947. február) isos  görög isos (egyenlő)  a nemzetközi szabványoknak a világon legnagyobb fejlesztője és kiadója  157 ország nemzeti szabványügyi szervezetének hálózata  Központja Genf  >16500 nemzetközi szabványt és más normatívát adott ki  tradicionális tevékenységek (mezőgazdaság, építés, műszaki területek, gyártás, szállítmányozás; információ és kommunikációs technológia.

27 ISO 9001:2000 szabványcsalád  Szerkezet  Szerkezet - áttekinthetőbbé vált  az eddigi követelményszabványokat (ISO 9001, 9002, 9003) egyetlen szabvánnyal = ISO 9001:2000 helyettesítették  Tartalmi  Tartalmi változások  szolgáltató szervezetekre és intézményekre is jól alkalmazható  vevőközpontú  eddigi minőségbiztosítási rendszer helyett minőségirányítási rendszer  (TQM) alapelveit érvényesíti  folyamat- és rendszerközpontúság, folyamatos fejlesztés

28 ISO szabványsorozat  Alapelvek (8)  Vevőorientált szervezet (vevő igényeinek ismerete és kielégítése)  Vezetés (belső munkahelyi környezet kialakítása)  Munkatársak részvétele (a szervezet működésének legfontosabb elemei)  Folyamat alapú megközelítés (források és tevékenységek folyamatként kezelése → eredmények könnyebb elérhetősége  Rendszer- megközelítés, -irányítás (egymással kölcsönhatásban lévő folyamatok identifikálása, megértése, irányítása)  Folyamatos fejlődés a szervezet fő célja  Tényeken alapuló döntéshozás (adatok és információk elemzésének szükségessége)  Kölcsönösen előnyös szállítói kapcsolatok (kölcsönös függés, együttműködés szükségessége)

29 Az ISO 9001 és a minőségirányítási alapelvek várható változásai  ISO 9001:2008 (4. kiadás): környezet - központú szabvánnyal való kompatibilitás ↑  ISO 9001:2015 nemzetközi szabvány kiadása (2015. szeptember)  Az alapelvek tervezete (7):  Vevőközpontúság  Vezetés  A munkatársak elköteleződése  Folyamatszemléletű megközelítés  Fejlesztés  Bizonyítékokon alapuló döntéshozatal  Kapcsolatok kezelése

30 Az ISO 9001 és a minőségirányítási alapelvek várható változásai  A szabvány várható felépítése:  Alkalmazási terület  Rendelkező hivatkozások  Szakkifejezések és meghatározásuk  A szervezet és környezete (szervezet, érdekelt felek, alkalmazási terület, irányítási rendszer)  Vezetés (elkötelezettség, politika, felelősségi és hatáskörök)  Tervezés (irányítási rendszer, kockázatok és lehetőségek, célok)  Támogatás (erőforrások, kompetencia, tudatosság, kommunikáció, dokumentáció és kezelésük)  Működés (a termék-előállítás tervezése és szabályozása, tervezés és fejlesztés, kihelyezett folyamatok)  Teljesítményértékelés (figyelemmel kísérés, mérés, elemzés, értékelés; belső audit, vezetőségi átvizsgálás)  Fejlesztés (nem-megfelelőség, helyesbítő tevékenység, folyamatos fejlesztés)

31 Indikátorok  Olyan mutató, amely a komplex valóságról szóló információt leegyszerűsített formában közli (számszerűsítés, logikai változó); elérni kívánt cél, mobilizált erőforrás, kívánt hatás, minőség, kontextus változó mérése.  Mennyiségi mutatószám, mely a betegellátás valamely területén méri a végzett tevékenységet és segítségével az ellátás minősége jellemezhető és értékelhető.  érzékeny a minőség változására  nem ad közvetlen választ a lehetséges problémákra → figyelemösszpontosítás (részletes elemzés, ok-kutatás)  a jelen/múlt történéseiről informál  Felhasználható  az ellátás minősége,  a lakosság egészségi állapota  az egészségügyi ellátórendszer mérésére, értékelésére, javítására

32 Egészségügyi indikátorok felosztása  Egészségi állapot indikátorok  Egészségi állapot indikátorok (elkerülhető halálozás)  Egészségügyi rendszer indikátorai  Teljesítmény indikátorok  CMI ≠ szolgáltatás minőség  teljesítmény, minőség mérés, értékelés (császármetszések aránya)  Minőségi indikátorok  a tevékenység minőségének követése, értékelése (ellátás szintje, minősége )

33 Indikátor típusok  Elemi esemény(sentinel event) indikátorok  váratlan, előre nem megjósolható, súlyos következmények  anyai halálozás, transzfúziós szövődmény, gyógyszercsere, baleset a kórházban  felülvizsgálatot igényel!  Számolt (rate based) indikátorok  több esemény megfigyelése  postoperatív halálozás, betegpanaszok gyakorisága, sürgősségi konzílium teljesítése, várakozási idők  Eredmény indikátorok  mi történt/nem történt egy folyamat eredményeként?  emlő cc. 5 éves túlélési aránya, kórházi koraszülött halálozás)  Folyamat indikátorok  a beteg számára nyújtott tevékenységet mérik  halasztott műtétek száma, kórházi felvételre adott időnél régebben várakozók

34 Indikátor értékét befolyásoló tényezők  Betegek  Betegek – az ellátók képességeitől független befolyás  betegség súlyossága, szövődmények, demográfiai jellemzők, kísérő betegségek  Ellátók (~20%)  képzettség, tapasztalat, döntési képesség, interperszonális kapcsolatok  Szervezet (~80%)  diagnosztikus-, finanszírozási lehetőségek, infrastruktúra, létszámellátottság

35 Indikátorok elvárt jellemzői  Validitás  ténylegesen alkalmas a minőség mérésére  Szenzitivitás  képes felderíteni az aktuális minőségi problémákat  Specificitás  csak minőségi probléma felléptekor változik az érték

36 Indikátorok alkalmazási lehetőségei  Viszonyítás standard értékekhez  saját célok  nemzeti célok  nemzetközi célok  Ellátási folyamatok nyomon követése  Más intézmények hasonló értékeivel való összevetés

37 Betegbiztonság A betegbiztonság jelentősége  Mi az?  Probléma? →  Tudjuk, hogy mennyi nemkívánatos esemény, és az előidézésért felelős ellátási hiba fordul elő?  Ismerjük-e a következményeket?  Megelőzhetőek-e az ilyen események?  Ha igen, mi az egészségügyi szolgáltatást nyújtók (orvos, gyógyszerész, szakdolgozó) szerepe ezek megelőzésében?

38 Betegbiztonság  Miért probléma a betegbiztonság az egészségügyben?  tenni valamit, elmulasztása valaminek  A betegbiztonság kultúrája  (feltételek, értékek, normák → magatartás, szokások, viselkedés )  Területei  vezetés (prioritás, best practice)  csapatmunka  együttműködés (tehetség, képesség)  bizonyítékokon alapuló gyakorlat (alappillér)  hatékony kommunikáció (kölcsönös bizalmon alapul)  tanulás  értékelés (compliance megfigyelése, adatgyűjtés, jelentés)  helyes kultúra (nincs hibáztatás)  rendszerben gondolkodás (egymással kapcsolatban álló elemek)  emberi tényezők (segítő, ösztönző elemek; csekklista)  zéró tolerancia (a legjobb gyakorlat alkalmazása a teljes személyzettől elvárás)

39 Betegbiztonság Kulcsfontosságú pontok  A biztonságos betegellátás minden egészségügyi ellátásban prioritást jelent.  A betegbiztonság alapú kultúra irányítja az egyének és a szervezetek magatartását, normáit és viselkedését.  A betegbiztonság alapú kultúrában a teljes személyzet és a vezetők felelősséget vállalnak a betegek jólétéért.  A betegbiztonság csapatmunkát és együttműködést, kommunikációt, értékelést, és egyéb módszereket igényel, mint pl. az emberi tényezők irányítása.

40 Betegbiztonság - Definíciók  Betegbiztonság (safety) -  Betegbiztonság (safety) - minden magas színvonalú egészségügyi rendszer egyik legfontosabb eleme  Az egészségügyi ellátás során a betegek nincsenek kitéve indokolatlan vagy potenciális ártalomnak. (WHO)  Mentesség az akaratlan bántalomtól.  A nem kívánt eredmények vagy károsodások elkerülése, megelőzése és javítása az egészségügyi ellátás területén hozott intézkedésekkel.  Nem kívánatos események (adverse event)  Olyan esemény, amelynek eredményeképpen a beteget kár éri.  Az ellátás nyújtásához köthető károsodás, és nem a betegségből eredő komplikáció.

41 Betegbiztonság - Definíciók  Potenciális nemkívánatos esemény („majdnem baleset“, „near-miss”)  esemény, amely nem következett be, mert  az elkövetett hibát időben történő beavatkozással kiküszöbölték, vagy  az elkövetett hiba véletlenül nem idézett elő nemkívánatos eseményt.  Megelőzhető nemkívánatos esemény  hiba következtében fellépő ártalmas esemény.  Hiba (nem biztonságos cselekvés, error)  tervezési : a cél eléréséhez rossz terv alkalmazása  végrehajtási: a szándékhoz képest történő mulasztás a tervezett tevékenység végrehajtása során

42 Nemkívánatos események  ellátási hibák, sebészeti beavatkozások során/követően fellépő komplikációk  helytelen diagnózis felállítása  vizsgálati eredmények figyelmen kívül hagyása  beteg elesése, leesése  kórházi szerzett decubitus, húgyúti fertőzés  sebészeti sebfertőzés  gyógyszer helytelen felírása, adagolása, beadása  inadekvát gyógyszer kombinációk  gyógyszer okozta nem várt mellékhatás (gyógyszercsere, betegcsere miatt)  ellenoldali műtét  egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések

43 Kockázatok  A folyamat sérülése milyen következményekkel járhat a beteg számára?  alapvető folyamatok  alapvető folyamatok: felvétel, áthelyezés, elbocsátás  magas kockázatú folyamatok  magas kockázatú folyamatok: gyógyszerelés, sebészeti beavatkozások  magas kockázatú betegek  magas kockázatú betegek: SBO-n ellátottak, újszülöttek, csökkent veseműködésű betegek, intenzív osztályon ellátottak  magas kockázatú gyógyszerek  magas kockázatú gyógyszerek: heparin, inzulin, kemoterápia, opiátok  magas kockázatú tevékenységek  magas kockázatú tevékenységek: korlátozás alkalmazása, vér transzfúzió

44 Lehetséges következmények  Nincs ártalom  majdnem mulasztás/ egy hajszálon múlt/ ’ingyen tanulás’  Van ártalom  sikeres felismerés és kezelés  károsodás/funkcióvesztés/halál/  hosszabb ápolási idő (intubáció)  perköltség  nem tervezett áthelyezés intenzív osztályra (más intézménybe)

45 Tények  minden 10. ellátott betegnél alakul ki károsodás  sokkoló következmények (halálozás, többlet ellátások, perek költségterhe)  az angol egészségügyi kiadások 4%-át jelenti a kórházakban kialakult felfekvések ellátása  az ausztrál egészségügyi kiadások 1%-át teszi ki a gyógyszerelési hibák költségterhe  Ki a felelős?  tervezési hiányosságok (nem megfelelően tervezett munkaidő-beosztás, gyógyszerosztás)  végrehajtást befolyásoló tényezők (zsúfoltság, stressz, időnyomás)  egyszemélyi felelősség (csupán 10-15%)

46 Betegbiztonság fejlesztésének lehetséges eszközei  standardok, irányelvek  jelentési rendszerek  kockázat menedzsment

47 JCAHO* ‘sentinel event’ programja Ellenoldali műtétek elkerülése jelölni kell a műtéti oldalt a beteg bevonásával;  egyértelműen jelölni kell a műtéti oldalt a beteg bevonásával; a műtőben meg kell erősíteni;  az oldal helyességét a műtőben meg kell erősíteni;  ellenőrzési lista minden olyan dokumentum felsorolásával, amely a szándékolt műtéti eljárást és oldalt megemlíti;  kiegészítő stratégiák  a sebész bevonása a tájékozott beleegyezés elnyerése során  magas kockázatú eljárások esetén az előírt műtéti oldalt azonosító eljárás követése *Joint Commission on Accreditation of Healthcare Organizations

48 A magyar jelentési rendszer  NEVES program  Nemkívánatos ( NE m V árt ES emények) jelentési rendszerének kialakítása és működtetése  Betegbiztonsági Fórum sorozat

49 A jelentési rendszer célja  A betegbiztonság növelése  Eszközök:  nemkívánatos események jelentéseinek gyűjtése, feldolgozása, elemzése  kiváltó okok behatárolása megelőző intézkedések bevezetésére  ajánlások kidolgozása megelőző intézkedések bevezetésére  az ajánlások terjesztése minden, az adott nemkívánatos eseményben érintett szolgáltató felé

50 Az ellátási hibák kezelése  Az ellátási hibákat csak akkor lehet megelőzni,  ha felismerjük, ha előfordul  ha meghatározzuk a kiváltó tényezőket  ha megkeressük a megoldást  ha megosztjuk másokkal  ha bevezetjük a gyakorlatba  ha a bevezetett intézkedések hatásait meghatározzuk

51 Standardok szerepe a betegbiztonság javításában  Egészségügyi szolgáltatások célja: egészségnyereség↑  Az ellátók a szakmai teendőkre, folyamatokra fókuszálnak  Szakmai szabályok megalkotása (szakmai irányelvek, helyi protokollok)  Végrehajtás feltételeink biztosítása (betegadatok, anyag, eszköz [megfelelő időben és helyen], vizsgálatok, kezelések biztosítása úgy, hogy ne forduljon elő gyógyszercsere, lelettévesztés)  Az akkreditációs standardokat az intézményi működés és nem a szakmai munka szabályait határozzák meg!

52 Akkreditációs standardok  BELLA (BetegELLátók Akkreditációs program) standardok  Cél:  az ellátás biztonságára ható, legfontosabb működési problémák kezelése, hibák előfordulásának csökkentése  Betegbiztonságot támogató szervezeti kultúra kialakíása  Módszer  betegbiztonsági kockázatok azonosítása  megoldási javaslatok megfogalmazása  megoldások elvárásként történő megfogalmazása (tesztelés, visszacsatolás)


Letölteni ppt "Minőségmenedzsment az egészségügyben I. Rezidens törzsképzés Szeged, 2015. november 3. Dr. Müller Anna PhD SZTE ÁOK Népegészségtani Intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések