Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szerződészegések esetei és jogkövetkezményei Dr. Kolozsi Sándor főosztályvezető Fogyasztóvédelmi Főosztály 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szerződészegések esetei és jogkövetkezményei Dr. Kolozsi Sándor főosztályvezető Fogyasztóvédelmi Főosztály 1."— Előadás másolata:

1 A szerződészegések esetei és jogkövetkezményei Dr. Kolozsi Sándor főosztályvezető Fogyasztóvédelmi Főosztály 1

2 Az előadás vázlata A szerződésszegés fogalma A szerződésszegések eseteinek vázlata A Hivatalhoz érkező egyes esetek illusztrálása A Hivatal által folytatott kommunikáció megújítása A Hivatal jogalkalmazási elveinek összefoglalása Bírósági tapasztalatok A jövőbeni szabályozás elvei 2

3 A szerződésszegés fogalma Jogellenes magatartás A szerződések rendszerébe beépülő tilalmak A szerződések közjogiasodása miatt nő a jelentőségük A szerződések tömeges jellege miatt nem egyedileg kerülnek megállapításra A „Pacta sunt servanda” elvet erősítő kötelezettségek 3

4 A szerződésszegés fogalma A szerződéses egyensúly megtartásának eszközei: – a szolgáltató oldalán a kereskedelmi engedélyes, az elosztói engedélyes oldalán – a felhasználó oldalán is értelemszerűen megjelenő kötelezettségek, amelyekhez szankció társul. 4

5 A szerződésszegések szabályozási rendszere Az energiaszektorban a szerződésszegések körét heterogén, bár egymásba kapcsolódó, bonyolult jogszabályi rendszer tartalmazza. – ágazati törvényeink, – ágazati Vhr. előírások, – különdíjas szolgáltatásokat tartalmazó NFM rendelet, – az engedélyesek üzletszabályzatai – a Hivatal egyedi minőségi követelményeket tartalmazó határozatai 5

6 Mitől fogyasztóvédelmi kérdés a szerződészegés? A szerződött felek között asszimetria áll fenn: – jogi ismeretekben, – felkészültségben, – érdekérvényesítési képességeikben, – jogérvényesítési képességeikben. A Hivatal jogszabályból adódó kötelezettsége a felhasználók érdekeinek előmozdítása is! „Dönt az engedélyesekkel szemben felmerülő panszok ügyében.” 6

7 A kötelezettségek rendszere Ha az engedélyes sérti meg a felhasználóval kötött szerződéshez kapcsolódó kötelezettségeit, kártérítés, kötbér megfizetésére köteles: – az energia eljuttatása, a mérő elhelyezése a fő kötelezettségei. A felhasználónak egy fontos kötelezettsége van: – tartózkodjon minden beavatkozástól a mérési rendszeren 7

8 A jogellenes magatartások Szerződésszegés – feltételezi, hogy a felek között a jog által elismert szerződés van érvényben Szerződésen kívüli károkozás – feltételezi, hogy a felek között nincs érvényes szerződés; vagy nem volt közöttük szerződés, vagy volt ugyan, de az megszűnt. 8

9 A szerződésszegés fogalma A szolgáltatói szerződésszegések: – GSZ határozatban foglalt kötelezettségek megsértése, – adatokat a nyilvántartási rendszerben 15 napon túl vezeti át, – védendő fogyasztókkal kapcsolatos feladatait nem megfelelően látja el, – a felhasználó visszakapcsolását kellő időben nem kezdeményezi az elosztónál, – karbantartás miatti szünetelésekről a tájékoztatást elmulasztja, – érvényes hitelesítés nélküli mérőt üzemeltet, – leolvasásra, számlázásra vonatkozó kötelezettsdégét nem teljesíti. 9

10 A szerződésszegés típusai Aktív magatartás Passzív magatartás plomba bontás befolyásolás megkerülés befolyásolás teljesítmény túllépés a hálózat egyéb befolyásolása Következmények: kötbér, kártérítés, felemelt ár számlát nem fizet számlát késve fizeti meg változást a felhasználásban nem jelenti be Következmények: késedelmi kamat ügyviteli költségek kikapcsolás 10

11 A szerződésen kívüli károkozás Szerződésen kívüli vételezés Egyéb károkozások hálózat használati szerződés nélkül energia vásárlási szerződés nélkül Következmények: kötbér felemelt ár vezetéklopás oszlopdöntés Következmények: büntetőeljárás kártérítés 11

12 Főbb eljárási szabályok az ellenőrzés eredményét minden esetben írásbeli dokumentumban kell rögzíteni az ellenőrzés csak a felhasználó, a felhasználó képviselője, meghatalmazottja vagy független tanú jelenlétében folytatható le (a továbbiakban együttesen felhasználó) az ellenőrzést végzőknek az ellenőrzés megkezdésekor egyértelműen közölni kell az eljárás célját az ellenőrzést végzőknek fel kell kérni a felhasználót, hogy az ellenőrzés teljes időtartama alatt tartózkodjon az ellenőrzés helyszínen, amennyiben a felkért személy ennek a kérésnek nem tesz eleget, ennek tényét az írásbeli dokumentumban rögzíteni kell a felhasználó, vagy képviselője az ellenőrzés során az ellenőrzést végzőkkel köteles együttműködni, így a felhasználási helyre történő bejutást és az ellenőrzést lehetővé tenni, annak teljes időtartama alatt a helyszínen tartózkodni, a felvett írásbeli dokumentumot aláírni, az ellenőrzéssel, annak körülményeivel és eredményével kapcsolatos állásfoglalását a jegyzőkönyvben feltüntetni ha az ellenőrzés során az ellenőrzést végzők szerződésszegést állapítanak meg, arról a bizonyítás érdekében fényképet vagy felvételt kell készíteni. A fogyasztásmérő berendezés vagy annak bármely része leszerelése esetén a leszerelést megelőzően a fogyasztásmérő- berendezésről és annak részeiről, valamint azok becsomagolt állapotáról fényképet vagy felvételt kell készíteni, és annak egy példányát meg kell küldeni vagy át kell adni a felhasználó számára. 12

13 Főbb eljárási szabályok A plomba sérülésére a hálózati engedélyes kizárólag abban az esetben hivatkozhat, ha azt a felhasználó dokumentáltan, azonosítható módon, sérülésmentes állapotban vette át tőle. A plombák számáról, azonosítójáról és sérülésmentes külsejéről a fogyasztásmérő-berendezés vagy túláramvédelmi berendezés felszerelésekor, továbbá a felhasználási helyen végzett ellenőrzéskor a felhasználót írásban tájékoztatni kell. Ha a felhasználó a szabálytalan vételezés tényét vitatja, a hálózati engedélyes köteles a fogyasztásmérő-berendezés kötelező szakértői vizsgálatát igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel elvégeztetni. A felhasználó szerződésszegését a hálózati engedélyes köteles bizonyítani. Nem hivatkozhat a hálózati engedélyes a felhasználónak a fogyasztásmérő- berendezés állagmegóvásával kapcsolatos kötelezettsége megszegésére, ha a fogyasztásmérő-berendezés nem a felhasználó kizárólagos őrizetében van vagy annak felszerelése, felhasználó részére történt átadása során nem a jogszabályokban és az üzletszabályzatban foglaltak szerint jártak el. 13

14 Jelenlegi jogszabályi környezet a szerződésben meghatározott rendelkezésre álló vagy lekötött teljesítményt egy adott csatlakozási pont vonatkozásában túllépi, a fogyasztásmérő-berendezés, a túláramvédelmi berendezés vagy a fogyasztásmérő- berendezésen vagy túláramvédelmi berendezésen elhelyezett nyomóbélyegzővel lezárt zárópecsét vagy egyéb jogi zár (a továbbiakban együtt: plomba) sérülését nem jelentette be, a fogyasztásmérő-berendezésen vagy túláramvédelmi berendezésen elhelyezett plomba vagy a fogyasztásmérő-berendezés megrongálásával méretlen villamosenergia-vételezést tesz lehetővé, a fogyasztásmérő-berendezés megrongálásával méretlen villamos energiát vételez, a fogyasztásmérő-berendezés megkerülésével méretlen villamosenergia- vételezést tesz lehetővé, a fogyasztásmérő-berendezés megkerülésével méretlen villamos energiát vételez, vagy önkényes visszakapcsolással vételez, 14

15 Egyes beavatkozások bemutatása a Hivatalhoz érkezett beadványok alapján 15

16 Sorkapocsdekni eltávolításával méretlen vételezés 16

17 Áram korlátozó kiiktatása 17

18 A mérő rögzítőfüle letört 18

19 Lyukas mérő 19

20 Megrongált fogyasztásmérő 20

21 Cserélt plomba 21

22 A mérő helyén átkötés 22

23 Törött számláló 23

24 Törött plombavédő 24

25 Szög a plomba helyén 25

26 Szög a plomba helyén 26

27 Plexi sérülése 27

28 Méretlen vezeték leágaztatása 28

29 Méretlen vezeték leágaztatása 29

30 Méretlen vezeték leágaztatása 30

31 A mérő helye... 31

32 Megfordított mérő... 32

33 Plexi sérülés 33

34 A Hivatal legújabb kiadványa 34

35 35

36 36

37 A Hivatal legújabb kiadványa Céljaink: – a hiteles kommunikáció – széles körű terjesztés a Kormányhivatalokban, és a szolgáltatói ügyfélszolgálatokon – a fogyasztói tudatosság növelése a mérők állagmegóvásával kapcsolatosan. 37

38 A bírósági gyakorlat egyes eseteinek ismertetése 38

39 Bírósági tapasztalatok Közigazgatási perek tapasztalatai: -Erős „fogyasztóvédelem” -Zárt logikai lánc (hitelesség, felszereléskori sértetlen állapot dokumentált, bizonyítható átvétel, munkavégzések dokumentáltsága és követhetősége, az ellenőrzéskori állapot eltérése a dokumentálttól, kizárólagos őrizet, felróhatóság) -Felhasználó váltáskori ellenőrzés és dokumentáció teljessége -Fényképek minősége, felhasználhatósága, ebből következően bizonyító ereje -Szakértői vizsgálat (tartalma, nem lehet két eljárás) -A helyszíni ellenőrzés nyomon követhetőségének biztosítása: - felhasználói jogok érvényesülésének biztosítása, ellenőrizhetősége (dokumentációból kitűnjön) - a mérő rendellenes állapotának megfelelő dokumentálása, amely alkalmas a későbbi bizonyításra is - Dokumentáció pontos, hibátlan, egyértelmű, olvasható kitöltése 39

40 Alperesi jogelőd (Hivatal) a bizonyítékok vizsgálatával helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy vizsgálati jegyzőkönyv hiteles mérési eredményt tartalmazó bizonyítéknak a mérésügyről szóló évi XLV. törvény 6. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak való meg nem felelése folytán nem fogadható el, mert nem tartalmazza azt, hogy a mérés milyen mérőeszközzel, hitelesített mérőeszközzel és milyen körülmények között történt. A felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a más ügyekben készült szakértői véleményeket a bíróságoknak figyelembe kellett volna venniük. Minden ügyben az adott fogyasztásmérő vizsgálatával az adott mérőre tehető ténymegállapítás, minden ügyben külön-külön készül szakértői vélemény, ezért más ügyben keletkezett vizsgálati jegyzőkönyvek, szakértői vélemények nem vehetők perdöntő bizonyítékként figyelembe. (Kfv. II /2014/05. (Kúria) 40

41 (…) az ellenőrzésről felvett ténymegállapító jegyzőkönyv azt tanúsítja, hogy a felperes az ellenőrzésen mindvégig jelen volt. A felperes a jegyzőkönyvet aláírta. K /2015/4. (Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság) 41

42 (…) Osztja a közigazgatási bíróság azt a kúriai álláspontot (Kúria Kvf-II /2014/5.) is, hogy ezekben a közigazgatási hatósági eljárásokban az engedélyesre nagyobb mértékben esik a bizonyítási teher mint a fogyasztóra, ugyanakkor az együttműködési kötelezettség nem csak az engedélyest, hanem a fogyasztót is terheli. 25.K /2015/10. (Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság) 42

43 (…) A felperes február 9-i beadványában első alkalommal hivatkozott fogyasztási adatokra tételesen, az elsőfokú bíróság helyesen hagyta ezt figyelmen kívül, mert fogyasztási adatok vizsgálata nem volt a közigazgatási eljárás része. Kf /2015/3. (Fővárosi Törvényszék) 43

44 (…) Ennek során az alperes (Hivatal) quasi kívülálló, és egy, az engedélyes (felperes) által már lefolytatott olyan „eljárás” megfelelőségét vizsgálja, amely eredményképpen az engedélyes már szankcióval (kötbér) élt a fogyasztóval szemben. E vizsgálat során nem feladata a hatóságnak, hogy az engedélyes elégtelen bizonyítékait elfogadja, vagy azokat kiegészítve megalapozottá tegye a kiszabott szankciót- (…) A fentiek nem jelentik ugyanakkor a felróható magatartást tanúsító fogyasztó elvtelen védelmét… Kfv. II /2014/5. (Kúria) 44

45 (…) Nem vitatottan a felperes kötelezettsége lett volna, hogy a hatóság felhívására nyilatkozzon a panasszal kapcsolatban és saját érdekkörébe tartozott volna jelezni, hogy a felhasználási helyen a kikapcsolás iránti eljárás felfüggesztésre került. Azonban ez elmaradt. így az alperes csak a feltárt adatok szerinti döntést hozhatta, ami a hiányos felperesi adatközlés következménye volt. 30.K /2015/7. (Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság) 45

46 (…) a mérő leszerelés állapotának lehet ügydöntő jelentősége. Ennek oka, hogy a fogyasztó csak leszerelésig felelős a mérőóra állapotáért, a mérőórának a leszereléskori állapota határozza meg a szerződésszegés bekövetkeztét. A jelen ügyben nem állnak rendelkezésre olyan bizonyítékok, melyek – mint a szakvélemény, a szakértő által készített felvételek – logikailag zárt rendszert alkotnának, így a leszereléskori állapotot kétséget kizáró módon azonosítaná és egyezővé tenné a szakértő által vizsgált állapottal. Az okból a leszerelést követően keletkezett bizonyítéknak feltétlen, jogvitát eldöntő bizonyító erő nem tulajdonítható. (…) amennyiben nem igazolható a mérőberendezés leszereléskori állapota, akkor az elvégzett vizsgálatok eredményei már nem értékelhetőek a felhasználó terhére, ami kizárja a szerződésszegés kétség kívüli megállapíthatóságát. Kvf. II /2014/5. (Kúria) 46

47 Néhány szót a készülő szabályozásról Átláthatóság – átlátható, jól meghatározható, egymástól elkülöníthető folyamatokból álló rendszer Pontosság – dokumentáltság (fényképek, aláírások, dátumok, stb.) Bizonyíthatóság – egyértelműség (Vissza)ellenőrizhetőség Felhasználói jogok érvényesülésének biztosítása, érvényesülésének nyomon követhetősége, és betartásának ellenőrizhetősége 47

48 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 48


Letölteni ppt "A szerződészegések esetei és jogkövetkezményei Dr. Kolozsi Sándor főosztályvezető Fogyasztóvédelmi Főosztály 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések