A Duna az európai és a magyar regionális politikában Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Győr.

Az előadások a következő témára: "A Duna az európai és a magyar regionális politikában Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Győr."— Előadás másolata:

1 A Duna az európai és a magyar regionális politikában Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Győr

2

3 Duna völgy néhány jellemzője Donauländer, dunai országok, Duna-völgy, Duna- medence elfogadott és közismert fogalom NUTS 2 szinten: 448 ezer km², 51,2 millió fő, teljes hossz 996 km, ebből 36 % két (8 helyen), vagy három ország ( 4 helyen) határ menti térség 69 település van, ahol közúti híd található, 49 Németországban és Ausztriában, ahol 20 km/híd, 1896 km további szakasz 20 híd (~ 100 km/híd) erőteljes regionális különbségek: Baden-Württenberg, Bajorország és Teleormen megye húszszoros GDP különbségek

4

5

6

7

8 Együttműködések rendszere I. Szervezetek –együttműködések tereinek kialakítása a kilencvenes években indult, sok szintű (ország, régió, megye, település) –célok vízi közlekedés közös adottságainak hasznosítása, a Duna-térség érdekeinek érvényesítése a nemzetközi fórumokon, vagy európai tervek megvalósításában való részvétel (közlekedés, vízi út, környezetfejlesztés és természetvédelem) –speciális forma multiregionális együttműködések (Dunamenti Tartományok Munkaközössége (1990), Centrope (2004-), Alpok-Adria (1986-2006?) –regionális együttműködések: a térségben található eurórégiók (10 eurórégiót regisztráltunk)

9 Együttműködések rendszere II. Projektek –speciális Duna kutatási programok –jellegük: környezetvédelem, szennyezés csökkentése, vízvédelem, információs rendszerek kiépítése, gazdasági kapcsolatok feltérképezése, migráció feltérképezése, hálózatépítés (városok) –megrendelők: UNDP, UNIDO, Világbank, tartományok, illetve a munkaközösségek –EU programok: Interreg III B: CADSES I, II. program: fenntartható fejlődés, közlekedési folyó, vízbázis

10 Kapcsolódás az EU regionális politikához ETP (ESDP, 1998) + CEMAT irányelvek –Interreg II. (1995-1999) :7 transznacionális együttműködés kialakítása CADSES I. (1997-1999): területfejlesztési együttműködések elveinek és kereteinek meghatározása –VISION PLANET (CADSES térség, 2000) – ESTIA (délkelet-európai térségre fókuszál, 2001) –Interreg III. (2000-2006) A: határ menti; B: transznacionális; C:régiók együttműködés CADSES II.- Interreg IIIB (2002-2006) –Előcsatlakozási stratégiák integrációja: »Phare (CBC), SAPARD, ISPA, TINA, CARDS (!), TACIS

11

12 Integráció alapelvei a CADSES térségben a különböző területpolitikai elképzelések közös nevezőre hozása; a területi tervezés mindenki által elfogadott szabályai és alapelvei kialakításához szükséges alapfeltételek megteremtése; a közlekedési és kommunikációs hálózatok fejlesztésével kapcsolatos egységes jövőkép kialakítása; a lehető legideálisabb feltételek megteremtése a fenntartható növekedés biztosításának érdekében; a természeti örökség védelme és a káros hatások megelőzése, beleértve az árvízvédelmet és a természeti katasztrófák megelőzését; a kulturális és történelmi örökség felmérése, ideértve a közös szabályozási rendszer kialakítását és ennek stratégia elemként történő alkalmazása a gazdaságfejlesztés területén

13

14 A Duna magyar szakaszának jellemzői Duna Budapestig terjedős szakasz (Felső-Duna) –fejlődő gazdaság tengely része (Győr, Komárom, Esztergom, Duna- kanyar) –környezeti problémákkal terhelt (Szigetköz, Szap-Budapest) –határ menti együttműködések intenzív tere, de egyben akadálya is (hidak, kapcsolatok) Budapesti szakasz - gazdasági, kulturális és természeti funkciók, szimbóluma térségnek -közlekedési fejlesztés és turisztikai hasznosítás -speciális környezeti funkciók (sérülékeny vízkészlet): Ráckevei- Soroksári-Duna -Alsó-Duna - turizmus hatása a vízminőségre, folyó menti iparok környezetbiztonsági feltételei (Dunaújváros, Paks, Baja, Mohács) - holtágak, Tisza-Duna csatorna (Baja-Bezdáb-Óbecse) - ökológiai érzékeny területtel érintkezik: Duna-Tisza közi Homokhátság

15 Duna Komplex Program háttere és kiváltó tényezői OTK (2005) Duna szerepének felismerése, fejlesztésben és a környezeti potenciálban játszó szerep kiemelése Európai Uniós elvárások: –EU Víz keretirányelve, –EU Natura 2000 temészetvédelmi hálózat, – VII. transz-európai közlekedési folyosó, –Duna-Rajna-Majna vízi út jelentősége, –határvízi egyezmények (osztrák, szlovák, horvát, szerb) Nemzetközi szervezetek és projektek: –Duna Bizottság, –eurorégiók, –CADSES program

16 Duna Komplex Program célkitűzései Duna az ország dinamizáló tengelye Cél: A térségi komparatív előnyök társadalmi – gazdasági - környezeti szempontokkal összehangolt kiaknázása Stratégiai Célok: –Hálózat alapú társadalomfejlesztés társadalmi tőke fejlesztése térségi együttműködések és hálózatok szervezése - Fenntartható gazdasági szerkezet feltételeinek javítása - fejlesztési programok hatékonyságának növelése - gazdasági alkalmazkodó képesség javítása - közlekedési kapcsolatok, elérhetőségek fejlesztése - A térség kiemelkedő természeti potenciáljának megőrzése, fenntartható használata - ökológiai rendszerek megóvása, fejlesztése - komplex vízgazdálkodási rendszerek kialakítása - környezetfejlesztés

17 Stratégiai célok, fejlesztési irányok EU csatlakozás megköveteli a nagytérségi kitekintést és szemléletet! A Duna-völgye, Duna-térség meghatározó európai fejlesztési tengely már ma, s a jövőben felértékelődik! Nagyobb hangsúly a multiregionális, határon átnyúló együttműködésekre, aminek a Duna meghatározó tengelye, szervező, alakító ereje! Alapvető infrastrukturális fejlesztések a Duna tengely térségeinek összekapcsolására (pl. közlekedés biztonsága, hidak, úthálózat)! Meghatározó a környezeti értékek megóvása, az árvízvédelem! Határ menti együttműködések alapvető területfejlesztési szemlélet változást követel meg, intézményi, finanszírozási átalakítás, Eu források aktív igénybevétele! Célirányos Duna kutatások szervezése, információk a térségről: Duna Kutató Központ felállítása, nemcsak környezeti, társadalmi, gazdasági, területfejlesztési információk! Lehetőség megnő a CADSES térség megosztásával, Dél-európai Térség fejlesztésének koordinálásával, Magyarország az irányító központ! Duna Komplex Program támogatása, megjelenítése az ágazati OP-ben és a ROP-okban, program koordináció biztosítása! Nagy lehetőség, új lehetőség, új típusú együttműködés, szervezeti formák, kommunikáció

18 Köszönöm a figyelmet! Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet 9022 Győr, Liszt F. u. 10. 9002 Győr, Pf. 420. Tel.: 96/516-570 Fax: 96/516-579 E-mail: rechnj@rkk.hu Web: www.rkk.hu/nyuti