Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A 20. és a 21. század történelme 3. Előadás Európa útja, és a siker feltételei a 20. században ?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A 20. és a 21. század történelme 3. Előadás Európa útja, és a siker feltételei a 20. században ?"— Előadás másolata:

1 A 20. és a 21. század történelme 3. Előadás Európa útja, és a siker feltételei a 20. században ?

2 Időszámítás kezdete GDP/fő 0 Nyugat Európa Kelet Európa Ázsia Afrika Az elmúlt évezredek növekedési trendje

3 Miértek (1) 1732-ben egy Ibrahim Möteferrika - egy Kolozsváron, magyarnak és kereszténynek született, de muszlimmá és török diplomatává vált tudós - oszmán hivatalnok írja: „Miért van az, hogy az egykor a muszlim népekhez képest oly gyönge keresztény nemzetek a modern időkben annyi területen szereztek uralmat, sőt még vereséget is mértek az egykor győzedelmes oszmán hadakra?” Válaszában jellegzetes tényezőkre utalt: az angol és holland parlamenti rendszerre, az angol és holland parlamenti rendszerre, a keresztények amerikai terjeszkedésére, a keresztények amerikai terjeszkedésére, megemlíti, hogy a Oszmán birodalomban a sarija jogrendszer, míg Európában a „ráció által diktált törvények és szabályok” uralkodnak, és megemlíti, hogy a Oszmán birodalomban a sarija jogrendszer, míg Európában a „ráció által diktált törvények és szabályok” uralkodnak, és Az európaiak új katonai stratégiával és eszközökkel rendelkeznek Az európaiak új katonai stratégiával és eszközökkel rendelkeznek

4 Miértek (2) J. Diamond: Háborúk, járványok, technikák. (2003) Typotex J. Diamond: Háborúk, járványok, technikák. (2003) Typotex „Miért van az, hogy ti európaiak jöttök el hozzánk hajótokkal, fedeztek fel bennünket és hoztok termékeket, eszközöket, és nem mi megyünk és fedezünk fel titeket?” „Miért van az, hogy ti európaiak jöttök el hozzánk hajótokkal, fedeztek fel bennünket és hoztok termékeket, eszközöket, és nem mi megyünk és fedezünk fel titeket?” A válasza: geográfiai, természeti és földrajzi okok együttese. Hol tudnak továbbterjedni a háziasítható növény-, és állat-fajok, hol van lehetőség földművelésre és öntözéses földművelésre, hol tudnak a közösségek részben bizonyos autonómiával, de mégis kapcsolatban létezni. A válasza: geográfiai, természeti és földrajzi okok együttese. Hol tudnak továbbterjedni a háziasítható növény-, és állat-fajok, hol van lehetőség földművelésre és öntözéses földművelésre, hol tudnak a közösségek részben bizonyos autonómiával, de mégis kapcsolatban létezni.

5 Miért (3) F. Fukuyama: A politikai rend eredete (Akadémia 2011) F. Fukuyama: A politikai rend eredete (Akadémia 2011) A siker meghatározó tényezői: az intézmények. Az intézmények szabályokból felállított és rendszerszerűen alkalmazott ösztönzőkkel – jutalmakkal és büntetésekkel - működtetett szociális alkotások (konstrukciók). A siker meghatározó tényezői: az intézmények. Az intézmények szabályokból felállított és rendszerszerűen alkalmazott ösztönzőkkel – jutalmakkal és büntetésekkel - működtetett szociális alkotások (konstrukciók). Fontos elemeik és részeik: szerepek, szimbólumok, ököl- szabályok, történetek (narratívák), mítoszok, hiedelmek. Fontos elemeik és részeik: szerepek, szimbólumok, ököl- szabályok, történetek (narratívák), mítoszok, hiedelmek. Fukuyama három „Nyugatra” jellemző intézményt azonosít: Fukuyama három „Nyugatra” jellemző intézményt azonosít: (1) erős és stabil állam, (2) a törvények hatalma (Rule of law), (3) felelős kormányzás (átláthatóság, a megbízottak ellenőrizhetősége és elszámoltathatósága)

6 Miért (4) N. Ferguson: Civilizációk (A Nyugat és a többiek – West and the rest) Scolar N. Ferguson: Civilizációk (A Nyugat és a többiek – West and the rest) Scolar Ferguson is az intézmények szerepét emeli ki. Sajátos fogalmat használ „killer app”: az adott platformra épülő, a versenytársak számára elérhetetlen szolgáltatás, amely megkülönböztető versenyelőnyt jelent. Ferguson is az intézmények szerepét emeli ki. Sajátos fogalmat használ „killer app”: az adott platformra épülő, a versenytársak számára elérhetetlen szolgáltatás, amely megkülönböztető versenyelőnyt jelent. Ferguson szerint a „Nyugat” hat „killer app”-ja van, amelyek történelmi sikereit meghatározták: Ferguson szerint a „Nyugat” hat „killer app”-ja van, amelyek történelmi sikereit meghatározták: 1. Verseny (piac) 1. Verseny (piac) 2. Tudomány (ráció) 2. Tudomány (ráció) 3. Tulajdon (vállalkozás) 3. Tulajdon (vállalkozás) 4. Orvostudomány (egészség) 4. Orvostudomány (egészség) 5. Fogyasztás (jólét és növekedés) 5. Fogyasztás (jólét és növekedés) 6. Munka-etika (szorgalmasság) 6. Munka-etika (szorgalmasság)

7 Miért (5) D. Acemoglu és J. Robinson. (2013): Miért buknak el nemzetek? Hvg Könyvek D. Acemoglu és J. Robinson. (2013): Miért buknak el nemzetek? Hvg Könyvek A többiekkel egybehangzóan az intézmények szerepét emeli ki. Az intézményrendszerek – minőségük és hatékonyságuk alapján - egy spektrumon helyezkednek el, amelyek egyik szélén az befogadó (inclusive), a másikon a kizsákmányoló (extractive) jellegű intézmények helyezkednek el. A többiekkel egybehangzóan az intézmények szerepét emeli ki. Az intézményrendszerek – minőségük és hatékonyságuk alapján - egy spektrumon helyezkednek el, amelyek egyik szélén az befogadó (inclusive), a másikon a kizsákmányoló (extractive) jellegű intézmények helyezkednek el. Az előbbi jellemzője: szándéka, tehetsége és teljesítménye alapján - mindenkinek biztosítja nemcsak a részvételt, de az előrejutást is a politikában, a gazdaságban, és a verseny feltételei egyenlők mindenki számára. Az előbbi jellemzője: szándéka, tehetsége és teljesítménye alapján - mindenkinek biztosítja nemcsak a részvételt, de az előrejutást is a politikában, a gazdaságban, és a verseny feltételei egyenlők mindenki számára. Az utóbbi jellemzője: egy szűk elit kisajátítja a politikai és gazdasági hatalmat, és arra támaszkodva kizsigereli a társadalmat, csak a „belső körnek” engedi a hozzáférést a javakhoz és a esélyekhez. Az utóbbi jellemzője: egy szűk elit kisajátítja a politikai és gazdasági hatalmat, és arra támaszkodva kizsigereli a társadalmat, csak a „belső körnek” engedi a hozzáférést a javakhoz és a esélyekhez.

8 A három mű fő mondanivalója: a meghatározók az intézmények Bármely ország sikere, a gazdasági-, és a politikai rendszer hatékony működése a megfelelően kialakított intézményektől – a magántulajdon, a pénz, a vállalkozások, a tőzsde és a bankok, másrészt a hatalommegosztás, a törvények hatalma, az egyéni és a kollektív jogok, illetve a jogállam lététől – függ. Bármely ország sikere, a gazdasági-, és a politikai rendszer hatékony működése a megfelelően kialakított intézményektől – a magántulajdon, a pénz, a vállalkozások, a tőzsde és a bankok, másrészt a hatalommegosztás, a törvények hatalma, az egyéni és a kollektív jogok, illetve a jogállam lététől – függ. Ugyanakkor azt is bizonyították, hogy bár az intézmények alapvetően behatárolják az egyének és a szerveződések viselkedését, és ezzel a fejlődés kereteit, működésük minőségét és hatékonyságát a kulturális feltételek, a politikai körülmények, a polgárok értékrendszere és az egyes országok történelmi tapasztalatai is számottevően befolyásolják. Ezen belül meghatározó szerepe van az intézményekbe vetett bizalomnak. Ugyanakkor azt is bizonyították, hogy bár az intézmények alapvetően behatárolják az egyének és a szerveződések viselkedését, és ezzel a fejlődés kereteit, működésük minőségét és hatékonyságát a kulturális feltételek, a politikai körülmények, a polgárok értékrendszere és az egyes országok történelmi tapasztalatai is számottevően befolyásolják. Ezen belül meghatározó szerepe van az intézményekbe vetett bizalomnak. A könyvek megszületésével egyidejűleg egy egész sor új – részben kísérleti - kutatás indult el, amelyek a korábbinál meggyőzőbben bizonyították az intézmények szerepét. A könyvek megszületésével egyidejűleg egy egész sor új – részben kísérleti - kutatás indult el, amelyek a korábbinál meggyőzőbben bizonyították az intézmények szerepét.

9 A gazdasági és a társadalmi környezet típusai „Európát a törvény kormányozza, Ázsiát a hagyomány vezeti, Afrikát a szeszély irányítja” Ezt mondást Linné-nek, a 18. század nagy svéd természettudósának tulajdonítják. Eszerint Európa minden sikere – a versenyképes gazdagság és a működőképes társadalom - végső soron a törvények hatalmára vezethető vissza. A törvények hatalma (rule of law) azt jelenti, hogy a törvény korlátot jelent a mindenkori hatalomnak, még a királynak is. A törvények útján történő kormányzás (rendeleti kormányzás, vagy rule by law) pusztán azt jelenti, ha valamit meg tenni a hatalom, arra hoz egy törvényt. A törvények hatalma sajátos környezetet teremt. Mindenki tudja, mire számíthat, cselekedetei milyen következményre vezetnek, és ebből neki milyen haszna vagy éppen kára keletkezik. Ez pedig azt jelenti minden polgár számára: jövőd tőled függ, sorsodat magad alakítod.

10 A három környezettípus A törvények hatalma olyan környezetet teremt, amely kiszámítható, és racionális, sőt, amely lehetőséget ad a változtatásra. A törvények hatalma olyan környezetet teremt, amely kiszámítható, és racionális, sőt, amely lehetőséget ad a változtatásra. A hagyomány a múltban gyökeredző, érzelmekkel telített szokásokat, és racionálisan nehezen változatható szabályokra utal. A hagyomány a múltban gyökeredző, érzelmekkel telített szokásokat, és racionálisan nehezen változatható szabályokra utal. A szeszély uralta környezet ugyanakkor kaotikusságot és kiszámíthatatlanságot sugároz. Az ilyen körülmények között élők úgy érzik, bármi megtörténhet, minden a véletleneken, a hatalom pillanatnyi kényén múlik. A szeszély uralta környezet ugyanakkor kaotikusságot és kiszámíthatatlanságot sugároz. Az ilyen körülmények között élők úgy érzik, bármi megtörténhet, minden a véletleneken, a hatalom pillanatnyi kényén múlik.

11 A szeszély veszélye A külső befektetők az általuk tapasztalt szeszélyt kockázatot növelő tényezőnek tekinti, amelyért ellenértéket várnak. Ezért emelkedik CDS felárat, ezért állítják le befektetéseit, vagy vonják vissza azokat. Mindez a szeszély ára! Ezt kérik mindenhol és mindenkitől, aki – lehet nem szavakkal – de intézkedéseivel azt mondja: „megtehetek bármit, mert nekem így teszik”. A külső befektetők az általuk tapasztalt szeszélyt kockázatot növelő tényezőnek tekinti, amelyért ellenértéket várnak. Ezért emelkedik CDS felárat, ezért állítják le befektetéseit, vagy vonják vissza azokat. Mindez a szeszély ára! Ezt kérik mindenhol és mindenkitől, aki – lehet nem szavakkal – de intézkedéseivel azt mondja: „megtehetek bármit, mert nekem így teszik”. A hazai polgár viselkedésében újra felerősödhet az un. tanult tehetetlenség (learned helplessness). A tanult tehetetlenség különös viselkedési modelljét eredetileg állatoknál azonosították. A kutyák fájdalmas áramütést kaptak, amit úgy kerülhettek el, ha átugrottak az alacsony kerítésen. Amikor azonban ketrecbe tették őket, így nem kerülhették el a fájdalmas áramütést, egy ideig próbálkoztak, majd feladták: lefeküdtek, vonyítottak, és még ha újra lehetőségük lett átugrani, akkor sem tették ezt meg. A hazai polgár viselkedésében újra felerősödhet az un. tanult tehetetlenség (learned helplessness). A tanult tehetetlenség különös viselkedési modelljét eredetileg állatoknál azonosították. A kutyák fájdalmas áramütést kaptak, amit úgy kerülhettek el, ha átugrottak az alacsony kerítésen. Amikor azonban ketrecbe tették őket, így nem kerülhették el a fájdalmas áramütést, egy ideig próbálkoztak, majd feladták: lefeküdtek, vonyítottak, és még ha újra lehetőségük lett átugrani, akkor sem tették ezt meg. Az emberben is kifejlődhet ilyen viselkedési forma olyan körülmények között, amikor valamilyen kikerülhetetlen – vagy annak tűnő - negatív jelenség hatása alá kerül. Ilyenkor gyakran végleg feladja a törekvését, hogy saját jövőjét formálja, és védekezésképpen olyan beállítódást alakít ki, hogy minden, ami vele történik – ami többnyire rossz – az elkerülhetetlen és sorsszerű. Az emberben is kifejlődhet ilyen viselkedési forma olyan körülmények között, amikor valamilyen kikerülhetetlen – vagy annak tűnő - negatív jelenség hatása alá kerül. Ilyenkor gyakran végleg feladja a törekvését, hogy saját jövőjét formálja, és védekezésképpen olyan beállítódást alakít ki, hogy minden, ami vele történik – ami többnyire rossz – az elkerülhetetlen és sorsszerű.

12 CDS (credit default swap) felár Ország-kockázati felár: az a plusz, amit a külföldi bank rátesz, ha más országba hitelez. Azt mutatja, hogy mennyire veszélyes más országba befektetni. Például: egy német bank, egy Németországban élő személynek ad 2%- ra hitelt. Ország-kockázati felár: az a plusz, amit a külföldi bank rátesz, ha más országba hitelez. Azt mutatja, hogy mennyire veszélyes más országba befektetni. Például: egy német bank, egy Németországban élő személynek ad 2%- ra hitelt. Ha Magyarország kockázati felára 500 bázispont (5%), akkor a legkisebb kamat, amit nekünk fizetni kell, az 7%, és erre jönnek rá az egyéb költségek, amik további 1-2%-kal megdobhatják a hiteldíj-mutatót. Ha Magyarország kockázati felára 500 bázispont (5%), akkor a legkisebb kamat, amit nekünk fizetni kell, az 7%, és erre jönnek rá az egyéb költségek, amik további 1-2%-kal megdobhatják a hiteldíj-mutatót. A magyar szuverén devizaadósság-állomány törlesztési leállásának rizikójára köthető piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) középárfolyama 283 bázispont fölé emelkedett napközben, jóllehet a késői kereskedésben 273 bázispont környékére süllyedt vissza. A magyar szuverén devizaadósság-állomány törlesztési leállásának rizikójára köthető piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) középárfolyama 283 bázispont fölé emelkedett napközben, jóllehet a késői kereskedésben 273 bázispont környékére süllyedt vissza. A magyar CDS-kontraktusok 257 bázisponton zárták a tavalyi (2012-es) évet. A magyar CDS-kontraktusok 257 bázisponton zárták a tavalyi (2012-es) évet.

13 Az intézmények létrejöttének okai A fejlődés során olyan megoldások (hierarchia, egyenlőtlenség, hatalom) formálódnak („barkácsolódnak”), amelyek alapvetően ellentétesek a korábbi pro-szociális értékekkel. A növekvő méretű, és komplexitású szerveződések stabilitásának fenntartásához szükség van az érdekütközések, és konfliktusok feloldásra. (Pl. Máté- szindróma) A fejlődés során olyan megoldások (hierarchia, egyenlőtlenség, hatalom) formálódnak („barkácsolódnak”), amelyek alapvetően ellentétesek a korábbi pro-szociális értékekkel. A növekvő méretű, és komplexitású szerveződések stabilitásának fenntartásához szükség van az érdekütközések, és konfliktusok feloldásra. (Pl. Máté- szindróma) Az intézmények ilyen – személy-független - „feloldó és megoldó” mechanizmust kínálnak és testesítenek meg. Az intézmények ilyen – személy-független - „feloldó és megoldó” mechanizmust kínálnak és testesítenek meg. Az intézmények: folyamatosan használt, funkcióval rendelkező, viselkedést befolyásoló összetett szabály-rendszerek, amelyekhez szerepek, rítusok, szimbólumok és egyéb - jutalmazó és büntető - intézmények kapcsolódnak Az intézmények: folyamatosan használt, funkcióval rendelkező, viselkedést befolyásoló összetett szabály-rendszerek, amelyekhez szerepek, rítusok, szimbólumok és egyéb - jutalmazó és büntető - intézmények kapcsolódnak Az intézményesülés azt jelenti: Az intézményesülés azt jelenti: Szervezetten tanítják és tudatosan adják továbbSzervezetten tanítják és tudatosan adják tovább Rituálék és szimbólumok kapcsolódnak hozzá,Rituálék és szimbólumok kapcsolódnak hozzá, Fogalomként rögzül,Fogalomként rögzül, Társadalmilag szervezett szankcióval - büntetések rendszerével - védik,Társadalmilag szervezett szankcióval - büntetések rendszerével - védik, Jutalmakat kapcsolnak hozzáJutalmakat kapcsolnak hozzá Ha különösen fontos, a „másodlagos büntetést” is kiterjesztik ráHa különösen fontos, a „másodlagos büntetést” is kiterjesztik rá

14 Az intézményi fejlődés európai trendje A gazdasági és a politikai fejlődés bizonyos szintjét elért társadalmak – viszonylag stabil állam, kiterjedt térséget kormányzó politikai aktorok, a magántulajdon és a piacgazdaság intézményei, az alap-infrastruktúra rendszere, viszonylag tagolt közösségek integrációja – esetén, a lehetséges intézmény-rendszereket a korszerűség, a hatékonyság és a minőség szempontjából egy sajátos spektrumon helyezhetők el. (Acemoglu és Robinson 2013.) A gazdasági és a politikai fejlődés bizonyos szintjét elért társadalmak – viszonylag stabil állam, kiterjedt térséget kormányzó politikai aktorok, a magántulajdon és a piacgazdaság intézményei, az alap-infrastruktúra rendszere, viszonylag tagolt közösségek integrációja – esetén, a lehetséges intézmény-rendszereket a korszerűség, a hatékonyság és a minőség szempontjából egy sajátos spektrumon helyezhetők el. (Acemoglu és Robinson 2013.) Ennek egyik végén – és a történelmi fejlődés későbbi szakaszán - a korszerűnek és hatékonynak tekinthető, befogadó (inkluzív), a másik végén – még a birodalmak kialakulásának korától kezdődően - a kevésbé fejlett, és az egyéneknek szűkebb mozgásteret engedő kizsákmányoló (extraktív) jellegű intézmények helyezkednek el. Ennek egyik végén – és a történelmi fejlődés későbbi szakaszán - a korszerűnek és hatékonynak tekinthető, befogadó (inkluzív), a másik végén – még a birodalmak kialakulásának korától kezdődően - a kevésbé fejlett, és az egyéneknek szűkebb mozgásteret engedő kizsákmányoló (extraktív) jellegű intézmények helyezkednek el.

15 A történelmi trend Az európai történelem az újkortól kezdve a középkorból örökölt alapvetően extraktív intézményrendszer folyamatos felbomlása és az inkluzív intézmények leterjedését és megerősödését mutatta. Ez az átalakulás a különböző eseti és véletlen körülmények hatására többféle fejlődési pályán zajlott le. Angliában és Észak-Európában a társadalmi csoportok folyamatos érdekharcának eredményeként az alkotmányos monarchiák evolúciója ment végbe. Angliában és Észak-Európában a társadalmi csoportok folyamatos érdekharcának eredményeként az alkotmányos monarchiák evolúciója ment végbe. Franciaországban a forradalmak és ellenforradalmak egymás követő ütemében, sodródva, Franciaországban a forradalmak és ellenforradalmak egymás követő ütemében, sodródva, Poroszországban és Ausztriában a felvilágosult uralkodó irányításával ment végbe az átalakulás. Poroszországban és Ausztriában a felvilágosult uralkodó irányításával ment végbe az átalakulás. Amerikában pedig a BRP (üzleti folyamat újraszabályozása) „tiszta lap” módszerével, amikor jogászok alkottak egy józan- észnek megfelelő, és működőképes megoldást. Amerikában pedig a BRP (üzleti folyamat újraszabályozása) „tiszta lap” módszerével, amikor jogászok alkottak egy józan- észnek megfelelő, és működőképes megoldást.

16 A befogadó (inkluzív) intézmények jellegzetességei A törvények hatalma (rule of law) A törvények hatalma (rule of law) Intézményes hatalom megosztás Intézményes hatalom megosztás Egyenlő versenyhelyzetek a gazdaságban és a politikában, Egyenlő versenyhelyzetek a gazdaságban és a politikában, Meritokrácia: kiválasztódás és kiemelkedés a szakértelem és rátermettség alapján, Meritokrácia: kiválasztódás és kiemelkedés a szakértelem és rátermettség alapján, Átláthatóság, ellenőrizhetőség és felelősségre vonhatóság, Átláthatóság, ellenőrizhetőség és felelősségre vonhatóság, A jogállam működési feltételei biztosítottak, A jogállam működési feltételei biztosítottak, Polgári szabadságjogok Polgári szabadságjogok Szabad sajtó, vélemény-, és vallás-szabadság Szabad sajtó, vélemény-, és vallás-szabadság

17 A befogadó (inkluzív) intézmények következményei Az intézmények működését segítő és az ezek által előidézett egyéni pszichológiai és szociológiai tényezők: Magas-szintű bizalom az intézményekben, Magas-szintű bizalom az intézményekben, Magas-szintű társadalmi és politikai aktivitás, Magas-szintű társadalmi és politikai aktivitás, Magas-szintű tolerancia és szabálykövetési hajlandóság, Magas-szintű tolerancia és szabálykövetési hajlandóság, Az együttműködési készséget támogató történelmi tapasztalatok, Az együttműködési készséget támogató történelmi tapasztalatok, Alacsony korrupció, Alacsony korrupció, Az egyén felelősséget érez saját sorsának intézésére, és azt nem ruházza át az államra. Az egyén felelősséget érez saját sorsának intézésére, és azt nem ruházza át az államra.

18 A kizsákmányoló (extraktív) intézmények jellegzetességei Autokratikus – korlátoktól és ellensúlyoktól „megszabadított” – hatalomgyakorlás, Autokratikus – korlátoktól és ellensúlyoktól „megszabadított” – hatalomgyakorlás, Rendeleti kormányzás (rule by law), Rendeleti kormányzás (rule by law), A verseny egyenlőtlen feltételei a gazdaságban és a politikában, A verseny egyenlőtlen feltételei a gazdaságban és a politikában, A polgárok elzárása az információktól, hozzáférhetetlenek az adatok, A polgárok elzárása az információktól, hozzáférhetetlenek az adatok, Klientizmus: a baráti kapcsolatok a posztok és a lehetőségek elosztásában, Klientizmus: a baráti kapcsolatok a posztok és a lehetőségek elosztásában, Burkolt vagy nyílt cenzúra, Burkolt vagy nyílt cenzúra, A jogállamiság sérül, A jogállamiság sérül, Személyes szabadságjogokat nem tartják tiszteletben Személyes szabadságjogokat nem tartják tiszteletben

19 A kizsákmányoló (extraktív) intézmények következményei Az ilyen típusú intézményrendszer következményei és ezt támogató pszichológiai tényezők: Alacsony szintű az intézményekbe vetett bizalom, Alacsony szintű az intézményekbe vetett bizalom, Amorális család-központúság, Amorális család-központúság, Alacsony szintű társadalmi aktivitás, Alacsony szintű társadalmi aktivitás, Alacsony szintű tolerancia a „mássággal” szemben Alacsony szintű tolerancia a „mássággal” szemben A polgárok az államtól, és a vezetőktől várják sorsuk és problémáik megoldását, A polgárok az államtól, és a vezetőktől várják sorsuk és problémáik megoldását, Magas-szintű a korrupció, Magas-szintű a korrupció,

20 Miért Európában indul el a fejlődés? Itt alakult ki előbb – a magyarok Ausburg-i vereséget követően – az szuverén királyságok rendszere, majd fél évezred múlva a Westphaliai béke után a szuverén államok rendszere, Bizonyos értelemben ebből következett: az „átengedett” vagy „fragmentált” szuverenitás, az „átengedett” vagy „fragmentált” szuverenitás, a törvények hatalma, a törvények hatalma, az intézményes hatalommegosztás (a parlamentek) az intézményes hatalommegosztás (a parlamentek) Mindezek eredményeként olyan feltételek jöttek létre, amelyek kedveztek az emberek, a gondolatok, a termékek, az ötletek viszonylag szabadon mozogásának, az egyes országok, vállalatok, gondolkodók eltanulhatták egymástól a jobbat, a hatékonyabbat, az egyes országok, vállalatok, gondolkodók eltanulhatták egymástól a jobbat, a hatékonyabbat, Ezért itt indult be az evolúciós szelekción alapuló fejlődés, amelyben a siker a kísérletezésen és a tanuláson alapult, Ezért itt indult be az evolúciós szelekción alapuló fejlődés, amelyben a siker a kísérletezésen és a tanuláson alapult, Ez a típusú fejlődés ennek a sajátos környezetnek a következménye. Ez a típusú fejlődés ennek a sajátos környezetnek a következménye.

21 Egyedi európai jelenség (1): átengedett vagy fragmentált szuverenitás A szuverén és teljhatalmú uralkodó átenged jogokat, hogy behatárolt területen, a szerveződés szabadon határozhassa meg működését. Így jönnek létre a Szabad városok Szabad városok Szabad céhek, Szabad céhek, Szabad vallási közösségek Szabad vallási közösségek Szabad egyetemek, Szabad egyetemek, Szabad társaságok (Akadémiák) Szabad társaságok (Akadémiák) Szabad vállalkozások Szabad vállalkozások Részben ennek mintája ahogyan a „gettók” – saját közösségek - létrejöttek. Részben ennek mintája ahogyan a „gettók” – saját közösségek - létrejöttek. Illetve, Európában, amikor valaki kiterjesztette a hatalmát más területekre, a helyi hatalmat változatlanul hagyta Illetve, Európában, amikor valaki kiterjesztette a hatalmát más területekre, a helyi hatalmat változatlanul hagyta

22 Egyedi európai jelenség (2): a parlament és az „aktivitási index”. Az aktivitási index - egy évszázad alatti Parlamenti események száma - Európa három régiója eltérően fejlődik: Az aktivitási index - egy évszázad alatti Parlamenti események száma - Európa három régiója eltérően fejlődik: Dél-Európában a 12. század és a 18. század között egy nagy fellendülés van, amely csúcspontját a 15. században éri el, majd a Parlament aktivitási index visszaesik. Dél-Európában a 12. század és a 18. század között egy nagy fellendülés van, amely csúcspontját a 15. században éri el, majd a Parlament aktivitási index visszaesik. Észak-Európában (Anglia, Skócia, Hollandia, Svédország, Svájc) viszont a 16. századig egyenletes a növekedés és magas szinten stabilizálódik. Észak-Európában (Anglia, Skócia, Hollandia, Svédország, Svájc) viszont a 16. századig egyenletes a növekedés és magas szinten stabilizálódik. Kelet-Európában viszonylag alacsony az aktivitás és a században visszaesik. Kelet-Európában viszonylag alacsony az aktivitás és a században visszaesik.

23 Mi történt Európában? Az elmúlt évszázadokban a legsikeresebb társadalmi formát az európai fejlődés fő vonalába tartozó – piacos és demokratikus - társadalmak valósították meg. Az elmúlt évszázadokban a legsikeresebb társadalmi formát az európai fejlődés fő vonalába tartozó – piacos és demokratikus - társadalmak valósították meg. Sikereiket jellegzetes intézmények - a törvény, a piac, a tulajdon, a demokrácia, a tudomány, a vállalat, a jóléti állam – idézték elő. Ezek az intézmények, mint láthatatlan korlátok terelték az emberek viselkedését, és vezettek itt Európában technikai gazdasági és társadalmi újításokra. Sikereiket jellegzetes intézmények - a törvény, a piac, a tulajdon, a demokrácia, a tudomány, a vállalat, a jóléti állam – idézték elő. Ezek az intézmények, mint láthatatlan korlátok terelték az emberek viselkedését, és vezettek itt Európában technikai gazdasági és társadalmi újításokra. Az intézményeket az emberek az adott környezet által felvetett problémák megoldására „barkácsolták” a részben a kéznél levő, részben újonnan alkotott eszközökből, szimbólumokból, szabályokból, szerepekből, narratívákból. Az intézményeket az emberek az adott környezet által felvetett problémák megoldására „barkácsolták” a részben a kéznél levő, részben újonnan alkotott eszközökből, szimbólumokból, szabályokból, szerepekből, narratívákból.

24 Miért történt éppen Európában mindez? Itt alakult ki az a lehetőség, hogy a környezet lehetőségeire válaszolva az ember egyre újabb szabályokat egyre komplexebb intézményeket hozzon létre, és ahogy előbbre jut, ha kényszert érez és lehetőséget lát újabbakkal kísérletezik, s ha azok beváltak megtartja őket. Itt alakult ki az a lehetőség, hogy a környezet lehetőségeire válaszolva az ember egyre újabb szabályokat egyre komplexebb intézményeket hozzon létre, és ahogy előbbre jut, ha kényszert érez és lehetőséget lát újabbakkal kísérletezik, s ha azok beváltak megtartja őket. „Nyugat” sikereinek alapja éppen a közösségeket körülvevő nagy változatosságot mutató környezet volt: sok önálló állam, vállalatok, eszmék, és gondolatok léteztek egymás mellett, és ezek szabadon versenghettek. Gyorsan és tömegével születtek új kulturális mutációk, és versenyükből – kinek ez a festmény, bútor, kalapács, vagy a szólásszabadság tetszet, kinek egy másik – fokozatosan és folyamatosan szelektálódtak ki legjobbak. „Nyugat” sikereinek alapja éppen a közösségeket körülvevő nagy változatosságot mutató környezet volt: sok önálló állam, vállalatok, eszmék, és gondolatok léteztek egymás mellett, és ezek szabadon versenghettek. Gyorsan és tömegével születtek új kulturális mutációk, és versenyükből – kinek ez a festmény, bútor, kalapács, vagy a szólásszabadság tetszet, kinek egy másik – fokozatosan és folyamatosan szelektálódtak ki legjobbak.

25 Hogyan csinált Európa világtrendet? „Alattam a föld, felettem az ég, bennem a létra” Weöres Sándor Az – európai - ember, önmagát építette egyre fejlettebbé. A legsikeresebb szokásokat és gondolatokat, termékeket és intézményeket le lehetett másolni, el lehetett tanulni, tovább lehetett gondolni, és így formálódott tovább a társadalom. Ám, miközben az ember hozzáigazította magát környezetéhez, fokozatosan újraformálta azt, és ezzel ismét változásra kényszerítette önmagát. Az – európai - ember, önmagát építette egyre fejlettebbé. A legsikeresebb szokásokat és gondolatokat, termékeket és intézményeket le lehetett másolni, el lehetett tanulni, tovább lehetett gondolni, és így formálódott tovább a társadalom. Ám, miközben az ember hozzáigazította magát környezetéhez, fokozatosan újraformálta azt, és ezzel ismét változásra kényszerítette önmagát. Egyre újabb problémák vetődnek fel, amelyekre új kulturális válaszokat kell adni, amelyek hol sikeres megoldások, hol kudarcok voltak, de ezek az új válaszok egy-egy újabb lépcsőfokot alkottak az ég felé vezető létrán. Egyre újabb problémák vetődnek fel, amelyekre új kulturális válaszokat kell adni, amelyek hol sikeres megoldások, hol kudarcok voltak, de ezek az új válaszok egy-egy újabb lépcsőfokot alkottak az ég felé vezető létrán. És a „csak azt szabad, amit megengedtek” múltja, fokozatosan átvezetett a „mindent szabad, amit a törvények nem tiltanak” jövőbe. Így jött létre az a gazdasági és politikai intézményrendszer, amely végső eredményként kulturálisan fejlett, politikailag demokratikus, szociálisan – viszonylagosan – egyenlő, és dinamikusan fejlődő társadalmakat hozott létre. És a „csak azt szabad, amit megengedtek” múltja, fokozatosan átvezetett a „mindent szabad, amit a törvények nem tiltanak” jövőbe. Így jött létre az a gazdasági és politikai intézményrendszer, amely végső eredményként kulturálisan fejlett, politikailag demokratikus, szociálisan – viszonylagosan – egyenlő, és dinamikusan fejlődő társadalmakat hozott létre.

26 Demokrácia 1.0 verzió: Athén Az állampolgárok politikailag egyenlők: választhatók, és választók bármilyen posztra. A polgárok közvetlen részvétele a jogalkotási és a bírói funkciókban, A szuverén hatalom, a polgárok közösségéé („közgyűlésé”) A közösségi hatalom hatálya kiterjed a város minden közösséget érintő problémájára, A hivatalok ellátóinak kiválasztása során sokféle módszert használtak (közvetlen választást, rotációt, és sorsolást) A háborúkkal és hadviseléssel összefüggő pozíciókat kivéve egy polgár nem tölthette ugyanazt a pozíciót kétszer, A hivatalt mindenki csak rövid ideig tölthette be, A közösségi szolgálatért fizetés járt. Feltételek: Rabszolga gazdaság, amely „szabadidőt” biztosított a polgároknak Az otthoni dolgokat az asszonyok végzik, így a férfiak politizálhatnak, Az állampolgárok számát viszonylagosan alacsonyan tartják

27 Demokrácia 2.0 verzió: alkotmányos monarchiák Ebből a két trendből nő ki az újkor elején a demokrácia új, 2.0-ás verziójának két – egymást segítő - válasz: 1. A törvények hatalma: A törvények hatalma egy jogi alapszabály amely arra utal, hogy a mindenkori kormányzó hatalom döntéseit az érvényes törvények keretein belül, azoknak megfelelve hozhatja meg. Magát a kifejezést a 17. századi Angliában kezdték el használni. A koncepció eredete visszavezethető Arisztotelész gondolataira, aki azt írta „A törvényeknek kell kormányozni”. A törvények hatalma arra is utal, hogy minden polgár a törvény alá esik, így az uralkodó sem áll a törvények felett. 2. A hatalom intézményes megosztása: „Hogy a hatalommal ne lehessen visszaélni, ahhoz az kell, hogy a dolgok helyes elrendezése folytán a hatalom szabjon határt a hatalomnak... De minden elvesznék akkor, ha ugyanaz az ember vagy főembereknek, nemeseknek vagy a népnek ugyanaz a testülete gyakorolná a három hatalmat.” Ezért kell szétválasztani a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalmat. Ez fogja biztosítani törvények hatalmát!

28 Demokrácia 3.0 verzió: a polgári forradalmak nyomán A 18. és 19. században Franciaországban és Amerikában – eltérő kontextusban - vetődik fel élesen, hogy a szuverenitás nem egy személyhez és nem is kisebb csoporthoz (a királyhoz vagy az arisztokráciához) kapcsolódik, hanem a „néphez”. A szuverenitás az egész társadalmat illeti. Ez két kérdést vet fel: Hogyan értelmezhető, hogy a „népé” a végső hatalom? (Ezt a problémát Rousseau válaszolja meg) Hogyan értelmezhető, hogy a „népé” a végső hatalom? (Ezt a problémát Rousseau válaszolja meg) Miként tud élni a hatalmával a nép, hogyan is történik a kormányzás (ezt az amerikaiak fogják megoldani – ez lesz a képviseleti demokrácia) Miként tud élni a hatalmával a nép, hogyan is történik a kormányzás (ezt az amerikaiak fogják megoldani – ez lesz a képviseleti demokrácia)

29 3.1 verzió: a képviseleti demokrácia „Feltételezve még, hogy minden athéni polgár Szókratész lett volna is, minden athéni összejövetel tömeg-gyűlés (mob = csőcselék) volt”. Madison „Feltételezve még, hogy minden athéni polgár Szókratész lett volna is, minden athéni összejövetel tömeg-gyűlés (mob = csőcselék) volt”. Madison Ezzel szemben egy hatékonyan működő képviseleti kormányzati rendszerben végül is az egyéni érdekek is hatékonyabban érvényesülhetnek. Egy ilyen rendszerben a gondnoknak kijelölt személyeket maguk az emberek választják és ellenőrzik. Ezzel szemben egy hatékonyan működő képviseleti kormányzati rendszerben végül is az egyéni érdekek is hatékonyabban érvényesülhetnek. Egy ilyen rendszerben a gondnoknak kijelölt személyeket maguk az emberek választják és ellenőrzik. Egy ilyen rendszer képes arra, hogy bölcs döntéseket, jó törvényeket hozzon – miközben megfelelően nem-részrehajló - mert képes arra, hogy sokféle véleményt és érdeket egyesítsen. Egy ilyen rendszer képes arra, hogy bölcs döntéseket, jó törvényeket hozzon – miközben megfelelően nem-részrehajló - mert képes arra, hogy sokféle véleményt és érdeket egyesítsen. Ezen túlmenően egy ilyen versengő képviseleti rendszer biztosítja, hogy éppen azok jussanak a kormányzás intézményéhez, akik megfelelő ismeretekkel és gyakorlattal rendelkeznek, és akik ilyennel nem rendelkeznek, azok kiszelektálódjanak. Ezen túlmenően egy ilyen versengő képviseleti rendszer biztosítja, hogy éppen azok jussanak a kormányzás intézményéhez, akik megfelelő ismeretekkel és gyakorlattal rendelkeznek, és akik ilyennel nem rendelkeznek, azok kiszelektálódjanak.

30 Demokrácia 4.0 verzió: 20. századi „tömegdemokráciák” A 20 század elején alakul ki teljes választójog rendszere. Addig a 19. század második feléig a népességnek alig harmada választott. Egyre kiterjedtebb lesz a jóléti állam, tevékenysége egyre „üzemszerűbb” működtetője, mint az üzletben bürokratikus szervezet, Az egyre komplexebb döntéseket kell hozni, ami az átlagpolgár számára egyre nehezebben áttekinthető, Az hatalommegosztás intézményrendszer kifinomodik és nagyon összetetté válik, Elkezdődik a különböző történelmi múltú államok politikai rendszereinek a konvergenciája

31 A demokrácia „minimalista” koncepciója A demokrácia „minimalista” – un. schumpeteri – elképzelésből, amely a demokráciát azzal a lehetőséggel azonosítja, hogy a pártok versengenek a hatalomért, és a polgárok, ha azt fontosnak tartják, „lecserélhetik” az éppen hatalmon levőket. A demokrácia „minimalista” – un. schumpeteri – elképzelésből, amely a demokráciát azzal a lehetőséggel azonosítja, hogy a pártok versengenek a hatalomért, és a polgárok, ha azt fontosnak tartják, „lecserélhetik” az éppen hatalmon levőket. Ebben a koncepcióban a demokrácia két legfontosabb tényezője: Ebben a koncepcióban a demokrácia két legfontosabb tényezője: a politikai verseny léte ésa politikai verseny léte és a polgárok választásokon való részvételének lehetősége.a polgárok választásokon való részvételének lehetősége. Az első tényező két elemet foglal magában: jogot pártok létrehozására és a politikai vélemény-formálás eszközeihez való szabad és egyenlő hozzáférést. Az első tényező két elemet foglal magában: jogot pártok létrehozására és a politikai vélemény-formálás eszközeihez való szabad és egyenlő hozzáférést. A második elem meghatározó összetevői: a szavazati jog, a méltányos szavazási procedúra, a versenyző pártok hozzáférése a közösségi forrásokhoz, és a szavazat mindenkire kiterjedő volta. A második elem meghatározó összetevői: a szavazati jog, a méltányos szavazási procedúra, a versenyző pártok hozzáférése a közösségi forrásokhoz, és a szavazat mindenkire kiterjedő volta.

32 A „minimalista” koncepció érvényesülése A pártok létrehozásának jogát és a politikai vélemény- formálás eszközeihez való szabad és egyenlő hozzáférést a társadalom konkrét formális és informális hatalmi pozíciói befolyásolják, és szűkíthetik. Pl. ha valamilyen regisztráció létezik, ha kisebbségek ki vannak rekesztve, megjelenés a tömegmédiában, egyenlő hozzáférés a közmédiákhoz, A pártok létrehozásának jogát és a politikai vélemény- formálás eszközeihez való szabad és egyenlő hozzáférést a társadalom konkrét formális és informális hatalmi pozíciói befolyásolják, és szűkíthetik. Pl. ha valamilyen regisztráció létezik, ha kisebbségek ki vannak rekesztve, megjelenés a tömegmédiában, egyenlő hozzáférés a közmédiákhoz, A szavazati jogot, a méltányos szavazási procedúrát, a versenyző pártok közösségi forrásokhoz való hozzáférését és a szavazás mindenkire kiterjedő voltát szűkíthetik formálisan és informálisan a ténylegesen létező játékszabályok. Pl. a választások ellenőrzésének joga, a jelöltállítás joga, a kampányolás lehetősége, A szavazati jogot, a méltányos szavazási procedúrát, a versenyző pártok közösségi forrásokhoz való hozzáférését és a szavazás mindenkire kiterjedő voltát szűkíthetik formálisan és informálisan a ténylegesen létező játékszabályok. Pl. a választások ellenőrzésének joga, a jelöltállítás joga, a kampányolás lehetősége, Ezek a tényezők szűkíthetik a demokrácia szintjét, vagyis az elvi szinthez képest alacsonyabb mértékű és minőségű demokráciát idézhetnek elő. Ezek a tényezők szűkíthetik a demokrácia szintjét, vagyis az elvi szinthez képest alacsonyabb mértékű és minőségű demokráciát idézhetnek elő.

33 A demokrácia kiterjesztett koncepciója A demokráciát az elmondottaknál szélesebb értelemben is meghatározhatjuk, mint olyan intézmények és döntéshozatali eljárások összességét, amelyek: a közösség által jóváhagyott szabályokon, és eljárásokon alapulnak, a közösség által jóváhagyott szabályokon, és eljárásokon alapulnak, amelyek felett az emberek ellenőrzést képesek gyakorolni, amelyek felett az emberek ellenőrzést képesek gyakorolni, és amely demokratikus szerveződést tesz lehetővé, és amely demokratikus szerveződést tesz lehetővé, úgyhogy a társadalom tagjai egyénekként és közösségként is egyenlő jogokat élvezhetnek. Ezért nélkülözhetetlen része a demokráciának: a vezetés beszámoltathatósága, a vezetés beszámoltathatósága, a politikai stabilitás, az erőszak és fenyegetettség hiánya, a politikai stabilitás, az erőszak és fenyegetettség hiánya, a kormányzati hatékonyság, a kormányzati hatékonyság, a törvények hatalma és a törvények hatalma és a korrupciótól való mentesség. a korrupciótól való mentesség. Az így nyerhető kép tovább finomítja, de alapvetően nem módosítja az egyes országok helyzetét a „demokrácia-skálán”.

34 A hatalommegosztás intézményei a 20. században Különböző országok, a hatalommegosztás - történelmi hagyományaik által is befolyásolt - kifinomult és egymáshoz csiszolódott rendszerét működtetik. Így van a mindenkori Kormány, és annak a különböző hatalmi jogosultságú vezetője, van a Parlament, a maga ellenzékével. Így van a mindenkori Kormány, és annak a különböző hatalmi jogosultságú vezetője, van a Parlament, a maga ellenzékével. Van azután az Államelnök (vagy másutt a Király), van az Alkotmánybíróság. Van a független Nemzeti Bank, és független Állami Számvevőszék. Van azután az Államelnök (vagy másutt a Király), van az Alkotmánybíróság. Van a független Nemzeti Bank, és független Állami Számvevőszék. Vannak azután intézmények - KSH, és a MTA - amelyek gyűjtik, rostálják, és a nyilvánosság elé tárják a társadalom állapotára vonatkozó ellenőrzött információkat. Vannak azután intézmények - KSH, és a MTA - amelyek gyűjtik, rostálják, és a nyilvánosság elé tárják a társadalom állapotára vonatkozó ellenőrzött információkat. Ott vannak a független munkaadói és munkavállalói szervezetek, a tulajdonosi és üzleti szervezetek, akik a mögöttük álló társadalmi csoportok érdekeire tekintettel egy „Kerek-asztal” mellett azon vitatkoznak, mennyi legyen a minimálbér. Ott vannak a független munkaadói és munkavállalói szervezetek, a tulajdonosi és üzleti szervezetek, akik a mögöttük álló társadalmi csoportok érdekeire tekintettel egy „Kerek-asztal” mellett azon vitatkoznak, mennyi legyen a minimálbér. És persze ott van a média, amely közreadja a tényeket és a véleményeket attól függetlenül teszik-e ez vagy sem, bármelyik hatalomnak, főként pedig, a főhatalomnak. És persze ott van a média, amely közreadja a tényeket és a véleményeket attól függetlenül teszik-e ez vagy sem, bármelyik hatalomnak, főként pedig, a főhatalomnak.

35 A történelmi trend azonosításának új keretei A 20. században előbukkan két - részben egymásra is utaló – értelmezési keret: Az egyik: az intézmény-rendszer folyamatos eltolódása a kizsákmányoló – befogadó intézményrendszer tengelyen Az egyik: az intézmény-rendszer folyamatos eltolódása a kizsákmányoló – befogadó intézményrendszer tengelyen A másik: a törvények hatalmának és a egyéni polgári jogoknak a fokozatos és folyamatos kiszélesülése, és a „politikai útvonaltérkép” megjelenése A másik: a törvények hatalmának és a egyéni polgári jogoknak a fokozatos és folyamatos kiszélesülése, és a „politikai útvonaltérkép” megjelenése

36 A második keret lényege: a „politikai útvonaltérkép” születése A 19. század végén, még a fejlődés élvonalában levő „Nyugaton” is, az un. patrimoniális társadalom létezett. (Fukuyama, M. 2014). A 19. század végén, még a fejlődés élvonalában levő „Nyugaton” is, az un. patrimoniális társadalom létezett. (Fukuyama, M. 2014). Ebben a vagyont és a hatalmat néhány család birtokolta, és a társadalom túlnyomó többsége kizárólag beházasodás illetve a szolgálatba-lépés útján indulhatott el felfelé. Ebben a vagyont és a hatalmat néhány család birtokolta, és a társadalom túlnyomó többsége kizárólag beházasodás illetve a szolgálatba-lépés útján indulhatott el felfelé. Sokan tartottak attól, hogy ez az állapot lényegi változások nélkül fennmarad: akik lent voltak, azok ott maradnak, a kevésszámú beérkezett megőrzi a helyét a tetőn. Sokan tartottak attól, hogy ez az állapot lényegi változások nélkül fennmarad: akik lent voltak, azok ott maradnak, a kevésszámú beérkezett megőrzi a helyét a tetőn.

37 A „politikai útvonaltérkép” születése A 19. század végén alakult ki „Nyugaton” a törvényi feltételek, és az egyéni szabadság egymást támogató összhangja. Ez a két tényező egyben jól használható eszközt - az un. politikai helyzet-értékelő mátrixot – kínál, hogy a 20. század történelmi pályáinak osztályozásához. (Alexander, A. - Welzel, C. Measuring Effective Democracy. in. Comparative Politics ) A 19. század végén alakult ki „Nyugaton” a törvényi feltételek, és az egyéni szabadság egymást támogató összhangja. Ez a két tényező egyben jól használható eszközt - az un. politikai helyzet-értékelő mátrixot – kínál, hogy a 20. század történelmi pályáinak osztályozásához. (Alexander, A. - Welzel, C. Measuring Effective Democracy. in. Comparative Politics ) Ez a modell, az országok helyzetét – a földrajzi térképek észak-dél koordinátáihoz hasonlóan – a törvények hatalma érvényesülése és az egyén jogainak mértéke alapján jelölik ki. (lásd: 1. ábra). Ez a modell, az országok helyzetét – a földrajzi térképek észak-dél koordinátáihoz hasonlóan – a törvények hatalma érvényesülése és az egyén jogainak mértéke alapján jelölik ki. (lásd: 1. ábra). A törvények-hatalma skála egyik végpontja kiszámítható, stabil világra, a másik, bizonytalan és kaotikus világra utal. A politikai térkép, egyének jogai és szabadsága tengelyének egyik végpontja, a teljes autonómiát, míg a másik, a parancs- vezérelt társadalom feltételeit mutatja, ahol a viselkedést alapvetően a hatalom kényszerei vezérlik. A törvények-hatalma skála egyik végpontja kiszámítható, stabil világra, a másik, bizonytalan és kaotikus világra utal. A politikai térkép, egyének jogai és szabadsága tengelyének egyik végpontja, a teljes autonómiát, míg a másik, a parancs- vezérelt társadalom feltételeit mutatja, ahol a viselkedést alapvetően a hatalom kényszerei vezérlik.

38 A politikai útvonaltérkép A törvények hatalma Egyéni polgári jogok mértéke Magas Alacsony MagasAlacsony Hatékony demokrácia Racionális autokrácia Nem hatékony demokrácia Despotikus autokrácia Magyarország Románia Kína Zimbabwe Szaudi Arábia Singapore Svájc Franciaország Venezuela Jamaica Megkérdőjelezhetetlen tekintélyű uralkodó és rendszerének racionális uralma Felelős kormányzás, át-láthatóság, rész-vétel, racionális döntéshozatal Oligarchiák harca a politikai arénában Káosz, zűrzavar

39 Indulási állapot a 20. század elején 1900 táján még az akkori legfejlettebb társadalmak is, a bal alsó négyzetben voltak. Az Acemoglu-Robinson modell szerint fokozatosan zajlott az intézmény-rendszer evolúciója a kizsákmányolótól a befogadó intézményi szerkezet felé. (Acemoglu-Robinson ) 1900 táján még az akkori legfejlettebb társadalmak is, a bal alsó négyzetben voltak. Az Acemoglu-Robinson modell szerint fokozatosan zajlott az intézmény-rendszer evolúciója a kizsákmányolótól a befogadó intézményi szerkezet felé. (Acemoglu-Robinson ) A befogadó intézményi szerkezet jellemzői: mindenütt verseny van, a feltételei átláthatóak, mindenki rajthoz állhat, a verseny eszközei – a pénz, a képzettség – hozzáférhetőek, és a jutalom a teljesítménytől nem pedig az ősök pozíciójától függ. Ezen feltételek tették lehetővé, hogy a 20. század elején, tömegessé válhatott a kiemelkedés, a vállalkozás- alkotás, a hitelhez jutás, majd a felső-fokú képzettség megszerzése. A befogadó intézményi szerkezet jellemzői: mindenütt verseny van, a feltételei átláthatóak, mindenki rajthoz állhat, a verseny eszközei – a pénz, a képzettség – hozzáférhetőek, és a jutalom a teljesítménytől nem pedig az ősök pozíciójától függ. Ezen feltételek tették lehetővé, hogy a 20. század elején, tömegessé válhatott a kiemelkedés, a vállalkozás- alkotás, a hitelhez jutás, majd a felső-fokú képzettség megszerzése. Ennek hatására pedig az egyének tömegesen váltak sikerkeresővé, és a polgári társadalmak fokozatosan a jobb felső sarok felé mozdultak el. Ennek hatására pedig az egyének tömegesen váltak sikerkeresővé, és a polgári társadalmak fokozatosan a jobb felső sarok felé mozdultak el.

40 A 20. század fő trendje a fejlett társadalmaknál Ezen változások eredményeként a gazdasági növekedés felgyorsult, az egyenlőtlenség csökkenni kezdett, a társadalmi mobilitás megnőtt, és a „Nyugat” társadalmai jelentősen átalakultak. Ezen változások eredményeként a gazdasági növekedés felgyorsult, az egyenlőtlenség csökkenni kezdett, a társadalmi mobilitás megnőtt, és a „Nyugat” társadalmai jelentősen átalakultak. Bár a legújabb kutatások – hasonlóképpen a kozmológiai háttérsugárzás elemezéséhez - kimutatja az indulásnál meglevő különbségek lenyomatát, jelezve, hogy akik fent voltak, azok többnyire fenn is maradtak, egészében azonban, az előre-jutásból korábban kizárt osztályok tagjai tömegesen emelkedtek fel. Bár a legújabb kutatások – hasonlóképpen a kozmológiai háttérsugárzás elemezéséhez - kimutatja az indulásnál meglevő különbségek lenyomatát, jelezve, hogy akik fent voltak, azok többnyire fenn is maradtak, egészében azonban, az előre-jutásból korábban kizárt osztályok tagjai tömegesen emelkedtek fel. A fokozatosan modernizálódó társadalmakban – némi túlzással - mindenki előtt szabaddá vált az előrejutás lehetősége. Egyre többek, majd, szinte mindenki előtt megnyílt a karrier útja, és váltak vállalkozóvá, vezetővé, tudóssá, művésszé, és politikussá. A fokozatosan modernizálódó társadalmakban – némi túlzással - mindenki előtt szabaddá vált az előrejutás lehetősége. Egyre többek, majd, szinte mindenki előtt megnyílt a karrier útja, és váltak vállalkozóvá, vezetővé, tudóssá, művésszé, és politikussá. A sikerkereső viselkedésmód három pszichológiai alapeleme: A sikerkereső viselkedésmód három pszichológiai alapeleme:Kitartás, Reális önértékelés, Kihíváskereső célmeghatározás

41 Elmozdulás a politikai útvonaltérképen A II. világháborút követően ”Nyugaton” végleg teret nyer a demokrácia és a versenyre építő, de szabályozott piacgazdaság, és a jóléti társadalom. A társadalmak elkezdték „hosszú” menetelésüket a politikai mátrix jobb felső sarka felé: egyre hatékonyabban érvényesül a törvények hatalma, és soha nem látott mértékben kiszélesülnek az egyéni jogok. A II. világháborút követően ”Nyugaton” végleg teret nyer a demokrácia és a versenyre építő, de szabályozott piacgazdaság, és a jóléti társadalom. A társadalmak elkezdték „hosszú” menetelésüket a politikai mátrix jobb felső sarka felé: egyre hatékonyabban érvényesül a törvények hatalma, és soha nem látott mértékben kiszélesülnek az egyéni jogok. Ez olyan feltételek érvényesülését jelentette, amely mind egyéni, mind pedig társadalmi szinten a sikerkereső stratégia választásának kedvezett. A többség ezt felismerve igyekezett javítani egyéni „verseny-képességét”: felsőfokú képzettséget szerzett, munkahelyi tapasztalatait szélesítette, tudatosan építette a társadalmi kapcsolatait, vagyis befektetett a társadalmi tőkébe. Ez olyan feltételek érvényesülését jelentette, amely mind egyéni, mind pedig társadalmi szinten a sikerkereső stratégia választásának kedvezett. A többség ezt felismerve igyekezett javítani egyéni „verseny-képességét”: felsőfokú képzettséget szerzett, munkahelyi tapasztalatait szélesítette, tudatosan építette a társadalmi kapcsolatait, vagyis befektetett a társadalmi tőkébe. Ennek hatására az egész középosztály elindul felfelé. Az „amerikai álom” – az lehetsz, ami vágyaidban él – a társadalom legtöbb tagja számára követhető életstratégiává vált. Ennek hatására az egész középosztály elindul felfelé. Az „amerikai álom” – az lehetsz, ami vágyaidban él – a társadalom legtöbb tagja számára követhető életstratégiává vált.

42 A „minimalista” koncepció érvényesülése A pártok létrehozásának jogát és a politikai vélemény- formálás eszközeihez való szabad és egyenlő hozzáférést a társadalom konkrét formális és informális hatalmi pozíciói befolyásolják, és szűkíthetik. Pl. ha valamilyen regisztráció létezik, ha kisebbségek ki vannak rekesztve, megjelenés a tömegmédiában, egyenlő hozzáférés a közmédiákhoz, A pártok létrehozásának jogát és a politikai vélemény- formálás eszközeihez való szabad és egyenlő hozzáférést a társadalom konkrét formális és informális hatalmi pozíciói befolyásolják, és szűkíthetik. Pl. ha valamilyen regisztráció létezik, ha kisebbségek ki vannak rekesztve, megjelenés a tömegmédiában, egyenlő hozzáférés a közmédiákhoz, A szavazati jogot, a méltányos szavazási procedúrát, a versenyző pártok közösségi forrásokhoz való hozzáférését és a szavazás mindenkire kiterjedő voltát szűkíthetik formálisan és informálisan a ténylegesen létező játékszabályok. Pl. a választások ellenőrzésének joga, a jelöltállítás joga, a kampányolás lehetősége, A szavazati jogot, a méltányos szavazási procedúrát, a versenyző pártok közösségi forrásokhoz való hozzáférését és a szavazás mindenkire kiterjedő voltát szűkíthetik formálisan és informálisan a ténylegesen létező játékszabályok. Pl. a választások ellenőrzésének joga, a jelöltállítás joga, a kampányolás lehetősége, Ezek a tényezők szűkíthetik a demokrácia szintjét, vagyis az elvi szinthez képest alacsonyabb mértékű és minőségű demokráciát idézhetnek elő. Ezek a tényezők szűkíthetik a demokrácia szintjét, vagyis az elvi szinthez képest alacsonyabb mértékű és minőségű demokráciát idézhetnek elő.

43 A demokrácia kiterjesztett koncepciója A demokráciát az elmondottaknál szélesebb értelemben is meghatározhatjuk, mint olyan intézmények és döntéshozatali eljárások összességét, amelyek: a közösség által jóváhagyott szabályokon, és eljárásokon alapulnak, a közösség által jóváhagyott szabályokon, és eljárásokon alapulnak, amelyek felett az emberek ellenőrzést képesek gyakorolni, amelyek felett az emberek ellenőrzést képesek gyakorolni, és amely demokratikus szerveződést tesz lehetővé, és amely demokratikus szerveződést tesz lehetővé, úgyhogy a társadalom tagjai egyénekként és közösségként is egyenlő jogokat élvezhetnek. Ezért nélkülözhetetlen része a demokráciának: a vezetés beszámoltathatósága, a vezetés beszámoltathatósága, a politikai stabilitás, az erőszak és fenyegetettség hiánya, a politikai stabilitás, az erőszak és fenyegetettség hiánya, a kormányzati hatékonyság, a kormányzati hatékonyság, a törvények hatalma és a törvények hatalma és a korrupciótól való mentesség. a korrupciótól való mentesség. Az így nyerhető kép tovább finomítja, de alapvetően nem módosítja az egyes országok helyzetét a „demokrácia-skálán”.

44 A hatalommegosztás intézményei a 20. században Különböző országok, a hatalommegosztás - történelmi hagyományaik által is befolyásolt - kifinomult és egymáshoz csiszolódott rendszerét működtetik. Így van a mindenkori Kormány, és annak a különböző hatalmi jogosultságú vezetője, van a Parlament, a maga ellenzékével. Így van a mindenkori Kormány, és annak a különböző hatalmi jogosultságú vezetője, van a Parlament, a maga ellenzékével. Van azután az Államelnök (vagy másutt a Király), van az Alkotmánybíróság. Van a független Nemzeti Bank, és független Állami Számvevőszék. Van azután az Államelnök (vagy másutt a Király), van az Alkotmánybíróság. Van a független Nemzeti Bank, és független Állami Számvevőszék. Vannak azután intézmények - KSH, és a MTA - amelyek gyűjtik, rostálják, és a nyilvánosság elé tárják a társadalom állapotára vonatkozó ellenőrzött információkat. Vannak azután intézmények - KSH, és a MTA - amelyek gyűjtik, rostálják, és a nyilvánosság elé tárják a társadalom állapotára vonatkozó ellenőrzött információkat. Ott vannak a független munkaadói és munkavállalói szervezetek, a tulajdonosi és üzleti szervezetek, akik a mögöttük álló társadalmi csoportok érdekeire tekintettel egy „Kerek-asztal” mellett azon vitatkoznak, mennyi legyen a minimálbér. Ott vannak a független munkaadói és munkavállalói szervezetek, a tulajdonosi és üzleti szervezetek, akik a mögöttük álló társadalmi csoportok érdekeire tekintettel egy „Kerek-asztal” mellett azon vitatkoznak, mennyi legyen a minimálbér. És persze ott van a média, amely közreadja a tényeket és a véleményeket attól függetlenül teszik-e ez vagy sem, bármelyik hatalomnak, főként pedig, a főhatalomnak. És persze ott van a média, amely közreadja a tényeket és a véleményeket attól függetlenül teszik-e ez vagy sem, bármelyik hatalomnak, főként pedig, a főhatalomnak.

45 A forradalmak és „rendszer-váltások” lényege A társadalmi forradalmak lényege az intézményekben bekövetkező minőségi változás. A társadalmak dinamikáját a intézmények határozzák meg, azáltal, hogy teret nyitnak és ösztönzést jelentenek az egyének számára megtenni valamit, vagy meghatározott jellegű viselkedést váltanak ki. A társadalmi forradalmak lényege az intézményekben bekövetkező minőségi változás. A társadalmak dinamikáját a intézmények határozzák meg, azáltal, hogy teret nyitnak és ösztönzést jelentenek az egyének számára megtenni valamit, vagy meghatározott jellegű viselkedést váltanak ki. A forradalmak során vagy erőszakkal kísérten, vagy részben vagy egészében megegyezés alapján a társadalom intézményt vált. A forradalmak során vagy erőszakkal kísérten, vagy részben vagy egészében megegyezés alapján a társadalom intézményt vált. Többnyire már előkészítették a politikai és szociológiai és pszichológiai feltételeket a váltáshoz, és ez egy hirtelen erőszakos fordulatot követően, vagy egy tárgyalási menetet követően– többnyire - J. Rawls-i módon méltányosan alakítják ki a kereteket, Többnyire már előkészítették a politikai és szociológiai és pszichológiai feltételeket a váltáshoz, és ez egy hirtelen erőszakos fordulatot követően, vagy egy tárgyalási menetet követően– többnyire - J. Rawls-i módon méltányosan alakítják ki a kereteket, Először - többnyire egy éven belül - megtörténik a keretek alapvetően kialakítása, az alkotmányt átírják, és meghozzák az alapvető törvényeket és kialakítják az alapvető játékszabályokat… Először - többnyire egy éven belül - megtörténik a keretek alapvetően kialakítása, az alkotmányt átírják, és meghozzák az alapvető törvényeket és kialakítják az alapvető játékszabályokat… Új törvényeket, rendeleteket, szabályokat, szerveződéseket hoznak létre és az emberek ezek keretei között élik tovább életüket. Új törvényeket, rendeleteket, szabályokat, szerveződéseket hoznak létre és az emberek ezek keretei között élik tovább életüket.

46 A rendszerek „finomszabályozása” (1) a változás a „jéghegy” metafora szerint megy végbe, vagyis vannak tudatos, átgondolt, hirdetett folyamatok, de a fő meghatározók az érzelmektől befolyásolt, nem-tudatos, sőt letagadott hatások, (2) az átalakulás fokozatosan történik. Európában vagy reformok útján (Anglia) vagy forradalmak útján (Franciaország) a legfontosabb és alapvető intézmények fokozatosan alakítják ki, miközben a régiek egy ideig tovább élnek, vagy az újak nem „teljesek” és fokozatosan épül ki a teljes rendszer. Emiatt a hatékonyság szükségszerűen alacsonyabb, és egy sor ellenmondás lép fel, (3) az embereknek hozzá kell szokni az újakhoz, meg kell tanulni az újak keretei között élni, és ez időt vesz igénybe. Egy ideig reflexeiket még a régi határozza meg,

47 A sikerkeresés és kudarckerülés jelensége A sikerkeresés, eredetileg, azt a viselkedést jelölte, amikor az egyén kihívást jelentő - nagy kitartás, jelentős erőfeszítést, komoly szakértelmet igénylő - de végrehajtható feladatot tűz maga elé. Ellentéte, a kudarckerülés, ezzel szemben kihívások elutasítására, a feszített célok kitűzésétől való elzárkózásra utalt. A sikerkeresés, eredetileg, azt a viselkedést jelölte, amikor az egyén kihívást jelentő - nagy kitartás, jelentős erőfeszítést, komoly szakértelmet igénylő - de végrehajtható feladatot tűz maga elé. Ellentéte, a kudarckerülés, ezzel szemben kihívások elutasítására, a feszített célok kitűzésétől való elzárkózásra utalt. A sikerkereső és a kudarckerülő viselkedés különbségét két - az elmúlt idényben 2 métert elérő - magasugró példájával szokták megvilágítani. A sikerkereső, a következő évben 2.15-öt tűz ki célul, amiről úgy gondolja, kemény és kitartó munkával elérhető. A kudarckerülő viszont vagy biztosra megy, és 1.95-öt tűz ki célul, vagy 2.50-re teszi a mércét, ami elérhetetlen, de ámulatot keltő. Ám egyik sem készteti erőfeszítésekre. A sikerkereső és a kudarckerülő viselkedés különbségét két - az elmúlt idényben 2 métert elérő - magasugró példájával szokták megvilágítani. A sikerkereső, a következő évben 2.15-öt tűz ki célul, amiről úgy gondolja, kemény és kitartó munkával elérhető. A kudarckerülő viszont vagy biztosra megy, és 1.95-öt tűz ki célul, vagy 2.50-re teszi a mércét, ami elérhetetlen, de ámulatot keltő. Ám egyik sem készteti erőfeszítésekre. A sikerkeresés arra a viselkedésre utal, amikor az egyén, a rendelkezésére álló célok, vagy lehetséges életutak közül, olyant választ, amelyet mindenki kiemelkedőnek, addigi társadalmi pozíciója meghaladásaként értékelnek. Vagyis, hosszú távon olyan viselkedési stratégiát követ, amely kiemelkedő teljesítményre és széles körben elismert eredmények elérésére késztetik. A sikerkeresés arra a viselkedésre utal, amikor az egyén, a rendelkezésére álló célok, vagy lehetséges életutak közül, olyant választ, amelyet mindenki kiemelkedőnek, addigi társadalmi pozíciója meghaladásaként értékelnek. Vagyis, hosszú távon olyan viselkedési stratégiát követ, amely kiemelkedő teljesítményre és széles körben elismert eredmények elérésére késztetik.

48 A sikerkeresés tömegjelenséggé válása a 20. században Ahhoz, hogy a sikerkeresés tömegjelenséggé váljon – a törvények hatalma mellett - az egyén lehetőségeinek kiszélesedése, és a célmeghatározás autonómiája is szükséges. Ez nélkülözhetetlen, hogy bárki maga dönthesse el, milyen pályán indul, bekapcsolódik-e a törvények biztosította versenybe, és győzelmei nyomán elindul-e a felemelkedés útján. Ahhoz, hogy a sikerkeresés tömegjelenséggé váljon – a törvények hatalma mellett - az egyén lehetőségeinek kiszélesedése, és a célmeghatározás autonómiája is szükséges. Ez nélkülözhetetlen, hogy bárki maga dönthesse el, milyen pályán indul, bekapcsolódik-e a törvények biztosította versenybe, és győzelmei nyomán elindul-e a felemelkedés útján. Az egyén szélesülő jogai biztosították, hogy a törvények keretein belül szabadon mozoghatott, és kereshette, miként érheti el a legtöbbet. A történelmi körülmények korábban behatárolták az alsóbb osztályok, rétegek, kasztok tagjainak lehetőségeit. Az egyén szélesülő jogai biztosították, hogy a törvények keretein belül szabadon mozoghatott, és kereshette, miként érheti el a legtöbbet. A történelmi körülmények korábban behatárolták az alsóbb osztályok, rétegek, kasztok tagjainak lehetőségeit. A tradicionális társadalom mintegy „ketrecbe zárta” az egyént: elháríthatatlan szerepeket, és másokra átháríthatatlan feladatokat osztott rá, és annak teljesítését szigorúan számon kérte. A tradicionális társadalom mintegy „ketrecbe zárta” az egyént: elháríthatatlan szerepeket, és másokra átháríthatatlan feladatokat osztott rá, és annak teljesítését szigorúan számon kérte.

49 A visszarendeződések lehetősége Elvileg és gyakorlatilag is az intézmény-rendszer „finomszabályozása” szükségszerűen fokozatosan történik meg. Folyamatosan vetődnek fel újabb problémák, újabb lehetőségek, és a politikai érdekek fokozatosan változnak, Elvileg és gyakorlatilag is az intézmény-rendszer „finomszabályozása” szükségszerűen fokozatosan történik meg. Folyamatosan vetődnek fel újabb problémák, újabb lehetőségek, és a politikai érdekek fokozatosan változnak, Az érdekek harca az egyik oldalon korszerűbbé és hatékonyabbá formálhatja a rendszert, de az is éppen így előfordulhat, hogy az ellenkezőleg, kezd leromlani, szétesni, és visszarendeződni. (N. Ferguson: The Great Degeneration: How Institutions Decay and Economies Die Penguin Press.) Az érdekek harca az egyik oldalon korszerűbbé és hatékonyabbá formálhatja a rendszert, de az is éppen így előfordulhat, hogy az ellenkezőleg, kezd leromlani, szétesni, és visszarendeződni. (N. Ferguson: The Great Degeneration: How Institutions Decay and Economies Die Penguin Press.) The great disruption) The great disruption) Ez döntően a környezet és a történelmi kihívásokkal kapcsolatos, és hogy ezekre a társadalmak milyen válaszokat adnak, Ez döntően a környezet és a történelmi kihívásokkal kapcsolatos, és hogy ezekre a társadalmak milyen válaszokat adnak, Van azonban egy fontos tényező: „Nincs ellenállhatatlanabb, mint egy eszme, amelynek eljött az ideje” Van azonban egy fontos tényező: „Nincs ellenállhatatlanabb, mint egy eszme, amelynek eljött az ideje”

50 A folytatás (1) A kialakított kereteket meg kell tölteni tartalommal, vagyis a sokféle játékszabályt meg kell határozni. Vagyis, fokozatosan történik meg a teljes kiépítés és az un. finomszabályozás. Törvények sokaságát kell meghozni, hogy a rendszer működőképes legyen, rendeleteket hoznak, szabályokat alkotnak, intézményeket hívnak életre, játékszabályokat alakítanak ki, kiválasztás és kinevezési szabályokat alkotnak. Az idők folyamán azonban előtérbe kerülnek a pillanatnyi párt- érdek, a szervezetek belső érdekei, a piszkos anyagiak, szűklátókörű politikai szempontok is, Emiatt folyamatos politikai harcok eredményeként formálódik fokozatosan a rendszer

51 Folytatás 2 Korábban a történelemben fokozatosan alakították, gyakran több évtizeden, sőt évszázadon keresztül a rendszert, míg a „rendszerváltások” idején alig 1-2 évtized alatt formálódik ki a rendszer, Szóval a „finom-szabályozás” és a rendszer kiépítése az érdekek és verseny nyomása alatt történi. Így szükségszerűen előtérbe kerül az egyéni, a szervezet, az elit érdeke, és a különböző érdekcsoportok saját érdekei. Ezek az érdekek nem az átláthatóság, nem az egyenlő esélyek, nem nyílt vitában zajló megegyezés, nem a rendszernek a inkluzív irányba történő elmozdulása irányában történik, hanem inkább a extraktív intézmény felé.

52 Hogyan folytatódik a 21. század? A 21. század válságai egy precedens nélküli helyzet kialakulására utalnak. Az egyes társadalmak, sőt az egész emberiség ismeretlen terepen, bizonytalan jövő felé halad. A Föld bármely közössége – beleértve minket magyarokat – egy mind kevésbé kiszámítható világban keresi helyét. A 21. század válságai egy precedens nélküli helyzet kialakulására utalnak. Az egyes társadalmak, sőt az egész emberiség ismeretlen terepen, bizonytalan jövő felé halad. A Föld bármely közössége – beleértve minket magyarokat – egy mind kevésbé kiszámítható világban keresi helyét. A régi korok intézményei és kulturális válaszai egyre kevésbé jelentenek biztos fogódzót. Saját bőrünkön tapasztalhatjuk, a régi szabályok nem működnek, reálisnak gondolt várakozásainkban rendre csalódunk, folyamatosan nem várt hatásokkal szembesülünk. A régi korok intézményei és kulturális válaszai egyre kevésbé jelentenek biztos fogódzót. Saját bőrünkön tapasztalhatjuk, a régi szabályok nem működnek, reálisnak gondolt várakozásainkban rendre csalódunk, folyamatosan nem várt hatásokkal szembesülünk. Ilyen helyzetben nem használható a „Nagy Terv” (a „Master-, vagy a Grand-strategy”). Hiába is próbálná valaki előre látni, és kitalálni a mindenkit kielégítő „tökéletest”. Inkább olyan intézményi és kulturális környezetet célszerű létrehozni, amely evolúciós versenyt teremt: megadja a kísérletezés lehetőségét mindenki számára, és hagyja, hogy az emberek megalkossák a számukra leginkább megfelelő jövőt. Ilyen helyzetben nem használható a „Nagy Terv” (a „Master-, vagy a Grand-strategy”). Hiába is próbálná valaki előre látni, és kitalálni a mindenkit kielégítő „tökéletest”. Inkább olyan intézményi és kulturális környezetet célszerű létrehozni, amely evolúciós versenyt teremt: megadja a kísérletezés lehetőségét mindenki számára, és hagyja, hogy az emberek megalkossák a számukra leginkább megfelelő jövőt. Egy mindenkire kötelező utópia helyett a számtalan társadalmi kísérlet - próbálkozás, tanulás, újrakezdés – ez a legjobb módja a jövő megalkotásának. Egy mindenkire kötelező utópia helyett a számtalan társadalmi kísérlet - próbálkozás, tanulás, újrakezdés – ez a legjobb módja a jövő megalkotásának.

53 A 20. század ígérete Ám mindegyik fejlődés pálya végső soron az inkluzív intézmény-rendszer kiépülése és fokozatos megszilárdulása felé konvergált. Ám mindegyik fejlődés pálya végső soron az inkluzív intézmény-rendszer kiépülése és fokozatos megszilárdulása felé konvergált. A 20. század úgy köszöntött be, hogy ez a folyamat fog tovább fejlődni: egyre szélesebb társadalmi rétegek kapnak politikai részvételt, a polgári jogok és a szerveződés joga szélesedett, mind többen kaptak lehetőséget a vállalkozásra, és esélyt a társadalmi felemelkedésre. A 20. század úgy köszöntött be, hogy ez a folyamat fog tovább fejlődni: egyre szélesebb társadalmi rétegek kapnak politikai részvételt, a polgári jogok és a szerveződés joga szélesedett, mind többen kaptak lehetőséget a vállalkozásra, és esélyt a társadalmi felemelkedésre. Ám ezt a fejlődést megszakította az első, majd a második világháború, amelyek a szerves folyamatokat megakasztotta és szétszakította Ám ezt a fejlődést megszakította az első, majd a második világháború, amelyek a szerves folyamatokat megakasztotta és szétszakította

54 A hatalommegosztás intézményei a 20. században Különböző országok, a hatalommegosztás - történelmi hagyományaik által is befolyásolt - kifinomult és egymáshoz csiszolódott rendszerét működtetik. Így van a mindenkori Kormány, és annak a különböző hatalmi jogosultságú vezetője, van a Parlament, a maga ellenzékével. Így van a mindenkori Kormány, és annak a különböző hatalmi jogosultságú vezetője, van a Parlament, a maga ellenzékével. Van azután az Államelnök (vagy másutt a Király), van az Alkotmánybíróság. Van a független Nemzeti Bank, és független Állami Számvevőszék. Van azután az Államelnök (vagy másutt a Király), van az Alkotmánybíróság. Van a független Nemzeti Bank, és független Állami Számvevőszék. Vannak azután intézmények - KSH, és a MTA - amelyek gyűjtik, rostálják, és a nyilvánosság elé tárják a társadalom állapotára vonatkozó ellenőrzött információkat. Vannak azután intézmények - KSH, és a MTA - amelyek gyűjtik, rostálják, és a nyilvánosság elé tárják a társadalom állapotára vonatkozó ellenőrzött információkat. Ott vannak a független munkaadói és munkavállalói szervezetek, a tulajdonosi és üzleti szervezetek, akik a mögöttük álló társadalmi csoportok érdekeire tekintettel egy „Kerek-asztal” mellett azon vitatkoznak, mennyi legyen a minimálbér. Ott vannak a független munkaadói és munkavállalói szervezetek, a tulajdonosi és üzleti szervezetek, akik a mögöttük álló társadalmi csoportok érdekeire tekintettel egy „Kerek-asztal” mellett azon vitatkoznak, mennyi legyen a minimálbér. És persze ott van a média, amely közreadja a tényeket és a véleményeket attól függetlenül teszik-e ez vagy sem, bármelyik hatalomnak, főként pedig, a főhatalomnak. És persze ott van a média, amely közreadja a tényeket és a véleményeket attól függetlenül teszik-e ez vagy sem, bármelyik hatalomnak, főként pedig, a főhatalomnak.

55 Az intézményrendszer problémái a 20. század végén Mind a gazdaság, mind pedig a politika szférájában azzal a problémával kell szembe nézni: miként kormányozható egy olyan szerveződés, amelynek, ha az vállalat, akkor több százezer részvényese, ha pedig állam, több millió (pl. Magyarországnak, 8 millió) szavazásra jogosult polgára van. Hogyan biztosítható tehát az, hogy óriási számú „kedvezményezett” – tulajdonos, vagy szavazó-polgár – érdekeit a szerveződés irányítására és ügyeinek intézésével megbízott emberek – a választott vagy kinevezett vezetők – folyamatosan és az érdekek minél teljesebb teljesülésére összpontosítva, szem előtt tartsák. Ezt a kérdést mindkét esetben ugyanaz a tény indokolja: az „érintettek” (1) nem látja át a helyzetet, (2) nem veszi a fáradságot, hogy körültekintően tájékozódjon, (3) nem megy el a közgyűlésre/választásra, (4) egyáltalán nem fordít időt, és energiát, hogy tulajdonával/államával „törődjön, legfeljebb sopánkodik, vagy átkozódik, amikor a csőd, vagy a válság bekövetkezett. A helyzet megoldására a politika és a vállalkozások tudománya külön utakon járva, de egybehangzó megoldást találtak és ez az intézményes hatalommegosztás.

56 Univerzalitás vagy egyediség? Sokan, akiket ez az általános trend valamilyen okból zavar, különböző szemszögből az egyediségüket, különlegességüket hangsúlyozzák, és a kultúra vagy a civilizáció kategória-rendszerével írják le a fejlődést. Ebben az összefüggésben a „Nyugat” trendje esetleg érdekes vagy irigylendő, de nem alkalmazható másokra, Sokan, akiket ez az általános trend valamilyen okból zavar, különböző szemszögből az egyediségüket, különlegességüket hangsúlyozzák, és a kultúra vagy a civilizáció kategória-rendszerével írják le a fejlődést. Ebben az összefüggésben a „Nyugat” trendje esetleg érdekes vagy irigylendő, de nem alkalmazható másokra, Nagyon jellegzetes, ahogyan Putyin közelít a kérdéshez volt a Kultúra éve Oroszországban. Az ünnepségek lényege az eredeti orosz kultúra ünneplése, az egyedi, mindenkitől különböző kulturális identitás elemeinek azonosítása. A sajátos, csak Oroszországra jellemző „kulturális gyökerek, hazafiság, értékek és a etika azonosítása, és felmutatása. Az így recept az orosz különlegesség és kivételesség értelmezéséhez és magyarázatához. Nagyon jellegzetes, ahogyan Putyin közelít a kérdéshez volt a Kultúra éve Oroszországban. Az ünnepségek lényege az eredeti orosz kultúra ünneplése, az egyedi, mindenkitől különböző kulturális identitás elemeinek azonosítása. A sajátos, csak Oroszországra jellemző „kulturális gyökerek, hazafiság, értékek és a etika azonosítása, és felmutatása. Az így recept az orosz különlegesség és kivételesség értelmezéséhez és magyarázatához. Putyin elkezdett úgy hivatkozni Oroszországra mint egy sajátos civilizációra. Ezt olyan önértékűnek tekinti amivel senki más nem rendelkezik. Ezzel egyben „múltfoglalást” csinál. Visszavezeti magát a Ortodox-kereszténység kultúrájába, amely Bizánc bukása után maradt fenn. Felvállalja de beolvasztja a szovjet időket is. Ezzel a múlt ezer éves, és egyedi, csak nála megtalálható értékekkel rendelkezik. Putyin elkezdett úgy hivatkozni Oroszországra mint egy sajátos civilizációra. Ezt olyan önértékűnek tekinti amivel senki más nem rendelkezik. Ezzel egyben „múltfoglalást” csinál. Visszavezeti magát a Ortodox-kereszténység kultúrájába, amely Bizánc bukása után maradt fenn. Felvállalja de beolvasztja a szovjet időket is. Ezzel a múlt ezer éves, és egyedi, csak nála megtalálható értékekkel rendelkezik.

57 Fjodor Ivanovics TyutcsevFjodor Ivanovics Tyutcsev: Oroszhon Fjodor Ivanovics Tyutcsev Oroszországot ész nem értheted, Méter, sing sose méri fel: Külön úton jár ott az élet – Oroszországban hinni kell. Ez a kivételesség, az egyediség, a sajátos kultúra vagy civilizáció hangsúlyozása azért történik, hogy kivonják a „Nyugat” fejlődésének trendjéből. Ez a fajta logika fontos lehet az olyan régi nagy birodalmaknak, akiket a történelem megtépázott, mint Törökország, Irán, Japán, India vagy éppen Kína…

58 A 20. század „életmód-kínálatának” eltolódása A 20. század eleje - a szabvány világ születése: A 20. század eleje - a szabvány világ születése: Van egy „legjobb”: Ford T modell, szabvány termék, technológia, munkaerő, szervezet, lakás, ház, életprogram, életmód, vágyak…(Pl: Lewittown és Pete Seegers Boxes. + Chaplin: Modern idők A 20. század közepe - változatok eluralkodása: A 20. század közepe - változatok eluralkodása: a legjobb spagettik, kávék, autók stb. A változatok számának feltartóztathatatlan bővülése (folyamatosan megújuló termékek, szegmensekre fejlesztett termékek, szegmensekre igazított meggyőzés (TED. M. Gladwell Spagetti szószok) A 20. század vége - beköszönt a bőség zavara: A 20. század vége - beköszönt a bőség zavara: A termékválaszték áttekinthetetlenné szélesedik. A kognitív disszonancia az ellenkezőjébe fordul. TED – B. Schwartz: Paradox of choice A 21. század: portfolió vagy cafitéria társadalom? Keresd meg és válaszd ki a neked megfelelő világot, és nyugodj bele a választásodba.

59 A házi dolgozat(ok) témái és feldolgozása A házi dolgozat témája: a kijelölt információs anyag, alapján elemzést kell készíteni. A témákat a hallgatók maguk is javasolhatják, de egyeztetni kell. A házi dolgozat 2600 szó méretű kell legyen és a beadási határidő: 2015 december 18. A dolgozat legyen távolságtartó, objektív, lehetőleg sokoldalúan elemző. Nagyjából október közepéig el kell dönteni a témát, amiről a hallgató írni akar. Amikor témát választanak arra figyeljenek: a világban előbukkanó un. precedens nélküli állapotot kell azonosítani és elemezni.


Letölteni ppt "A 20. és a 21. század történelme 3. Előadás Európa útja, és a siker feltételei a 20. században ?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések