Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Gazdasági Versenyhivatal főbb tapasztalatai a kereskedelmi törvény alkalmazását illetően Nézőpont szakmai kerekasztal, Budapest, 2010. október 28. dr.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Gazdasági Versenyhivatal főbb tapasztalatai a kereskedelmi törvény alkalmazását illetően Nézőpont szakmai kerekasztal, Budapest, 2010. október 28. dr."— Előadás másolata:

1 A Gazdasági Versenyhivatal főbb tapasztalatai a kereskedelmi törvény alkalmazását illetően Nézőpont szakmai kerekasztal, Budapest, október 28. dr. Sükösd Péter Gazdasági Versenyhivatal Termelő és Szolgáltató Ágazatok Irodája

2 2 I. Beszállítók és nagyméretű áruházak kapcsolata: szerződéses függés vagy erőfölény? Csak szerződéses függés állhat fenn, gazdasági erőfölény semmiképp, ennek oka a következők: Sokszereplős kiskereskedelmi piac; 30% alatti piaci részesedések (jóllehet magas az 5 legnagyobb lánc együttes piaci részesedése); Mérsékelten koncentrált piac (a HHI-indexek alakulása: ,12; ,99; ,83) Erős árverseny Az antitröszt jogot nem érdekli a versenypiacokon a vertikális szintek közötti profitosztozkodás. Ennek arányossága, aránytalansága nem ok eljárás indításra. Más szóval nem tisztességtelen sokat profitálni valamiből.

3 3 1. Koncentráció az EU-ban (az 5 legnagyobb forgalmazó piaci részesedését tekintve) 80% feletti Svédország, Írország, Dánia, Luxemburg, Belgium; 61-80% Franciaország, Spanyolország, Németország, Magyarország; 60% alatti Olaszország, Egyesült Királyság, Görögország

4 4 2. Top 5 fogyasztási cikk kereskedő Forrás: AC Nielsen Az első 5 vállalkozás (Tesco, CBA, Coop, Spar, Reál) a piac 68,22%-át uralja; Az első 10 vállalkozás (+ Auchan, Metro, Lidl, Penny, Cora) a piac 93,31%-át.

5 5 3. Piaci részesedések alakulása 2009-ben 1. 1.Tesco: 17,8% 2. 2.CBA: 15,2% 3. 3.Co-op: 14,2% 4. 4.Spar: 11,1% 5. 5.Reál: 10% Auchan: 6,3% 7. 7.Metro: 6,1% 8. 8.Lidl: 5,3% 9. 9.Penny: 4,5% Magyar Hipermarket / Cora: 2,9%

6 6 4. A vevői erőre vonatkozó szabályok Jelentős piaci erő - a versenytörvényinél alacsonyabb beavatkozási küszöb - ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindenféle piacelemzés nélkül, pusztán árbevételi adatok alapján megállapítható 7. § (3) bekezdés: 100 mrd forintos forgalom, nincs mérlegelés a „jpe” fennállását illetően,csak magatartás vizsgálat (4) bekezdés: egyéb esetek, egyoldalúan előnyös alkuhelyzet, mérlegelési jogkör a „jpe” fennállását illetően is. 8 eljárás volt eddig - Tesco 2, Metro, Spar, Provera, Auchan, OBI - amiből kettő (OBI, Spar) megszüntetéssel zárult, egy folyamatban van, öt pedig kötelezettségvállalással zárult.

7 7 5. A vevői erőre vonatkozó szabályok Érintett földrajzi piac meghatározása kettős: Ami a kiskereskedelmi tevékenység értékesítési oldalát illeti, az érintett földrajzi piac Magyarország területén belüli egyes települések, esetleg azok vonzáskörzeteinek piaca azzal, hogy a nagyobb városokban (illetve nagyobb kiterjedésű városokban is) ennél is szűkebb lehet a földrajzi piac. Ami a kiskereskedelmi tevékenység beszerzési oldalát illeti, megállapítható, hogy az érintett földrajzi piac legalább országos, még inkább a környező országok (az egyes termékek szállítási költségeitől, romlandóságától függően) regionális piacát magában foglaló.

8 8 Általánosan tapasztalható legfőbb probléma: Bejelentési aktivitás + bejelentői adatszolgáltatás kérdése: A Kertv. hatálybalépése óta elérhető a GVH honlapján a bejelentési űrlap és a munkatársak a közvetlen megkeresések esetén is tájékoztatást adnak a bejelentő teendőiről, a panasztétel, vagy bejelentés módjáról, a bejelentőt védő garanciákról. A panaszok és bejelentések száma mindezek ellenére a többi piachoz kapcsolódó bejelentések számához képest viszonylag alacsony, s még ilyenkor is előfordul, hogy olyan kereskedő ellen emelnek panaszt a beszállítók, amely esetén a jelentős vevői piaci erő léte nem valószínűsíthető. II. Az egyes versenyfelügyeleti eljárásokról röviden

9 9 Vj-092/2006. A GVH észlelte, hogy a Tesco-Global Áruházak Zrt tavaszától jelentős mértékben megváltoztatta az addig alkalmazott polcszerviz- rendszerét. A beszállítók által addig igénybe vett cég 6 merchandiser társaságra való csökkentése és a polcfeltöltési szolgáltatás ezen vállalkozásoktól történő igénybevétele számos, a beszállítókat hátrányosan érintő gyakorlatot foglalhatott magába, melyek alkalmazásának indokoltsága aggályokat vetett fel. Ez az eljárás a Tesco kötelezettségvállalását tartalmazó VT végzéssel zárult. A 2008 februárjában végzett utóvizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a Tesco eleget tett a vállalt kötelezettségeknek.

10 10 II. Az egyes versenyfelügyeleti eljárásokról röviden Vj-149/2007. Az OBI által alkalmazott visszáruzási gyakorlattal kapcsolatban merültek fel aggályok, mint ahogy az alapkondíciókban szereplő díjakkal, a hozzájárulások előírásával, illetve a különböző kedvezmények előírásával kapcsolatban is, végül pedig kifogásolhatónak voltak értékelhetők az akciózási gyakorlat egyes elemei is a legkedvezőbb feltételek alkalmazásának kikötése miatt. Az eljárást végül a VT megszüntette, melynek legfontosabb indoka az volt, hogy a versenyfelügyeleti eljárás során arra vonatkozó bizonyíték nem merült fel, hogy az OBI beszállítóit teljesíthetetlen, egyoldalú előnyöket nyújtó, indokolatlan kötelezettségekre kényszerítette volna, és általában véve tisztességes kereskedői magatartást tanúsított a beszállítóival szemben.

11 11 II. Az egyes versenyfelügyeleti eljárásokról röviden Vj-023/2008. A Tesco a beszállítóival való kapcsolatában a szerződéseknek a visszáruzási és kötbérezési gyakorlatra vonatkozó részeinél merült fel a bekezdés c) pontjának, illetve elsősorban az egyes díjak illetve hasonló hozzájárulások előírásánál annak f) pontjának sérelme. A fentieken túl a GVH arról is értesült, hogy a Tesco beszállítóival szemben folytatott magatartásával kapcsolatban felmerül azonos szakasz d) pontjának sérelme is, mivel fennállt a lehetősége, hogy a beszállítókkal kötött szerződéseinek egyes feltételeit indokolatlanul utólagosan változtatta meg a beszállítók hátrányára. Az eljárás végül kötelezettség vállalással zárult.

12 12 II. Az egyes versenyfelügyeleti eljárásokról röviden Vj-091, 092, 093 és 094/2008. Egy panasz nyomán 2008-ban négy különböző eljárás indult a Kertv. 7. §-a (1) bekezdése, illetve (2) bekezdése egyes pontjai megsértése miatt. Az eljárásokban a GVH tulajdonképpen a beszállítói keretszerződéseknek vélhetően Kertv.-be ütköző tartalmát vizsgálták. Az eljárás alá vont vállalkozások a PROVERA Beszerzési Kft., és tagjai, azaz a Magyar Hipermarket Kft., a Csemege-Match Kereskedelmi Zrt. és a Profi Magyarország Kereskedelmi Zrt., mint egyazon eljárás ügyfelei; az Auchan Magyarország Kft., a METRO Kereskedelmi Kft., és a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. voltak.

13 13 II. Az egyes versenyfelügyeleti eljárásokról röviden Vj-091, 092, 093 és 094/2008. Az eljárás megindításakor alapvetően a következő valószínűsíthetően jogsértő magatartások kerültek azonosításra: i) a visszáruzási gyakorlatra vonatkozó, a beszállítók számára - elsősorban a szezonális áruk esetén - vélhetően lényegesen magasabb kockázat felvállalásának előírása, ii) a díjrendszer alkalmazása, iii) a különböző kedvezmények előírása, iv) egyes esetekben a kötbér előírása. Mivel a beszállítói keretszerződések számos pontja tartalmazott olyan rendelkezéseket, melyek a Kertv. 7. §- ának (2) bekezdésnek különböző pontjait sérthették, a vizsgálat alapvetően a megállapodások egyes szakaszainak pontos feltárására, illetve azoknak a Kertv. fenti bekezdésével való összeegyeztethetőségére tért ki. Az eljárások mindegyike a VT kialakult gyakorlatának megfelelően az eljárás alá vontak kötelezettségvállalásával zárult. Ennek megfelelően a kereskedők arra vállaltak kötelezettséget, hogy a szerződések beszállítók számára egyoldalúan hátrányos kockázatvállalást előíró pontokat kivették a szerződésből, vagy módosították azokat.

14 14 II. Az egyes versenyfelügyeleti eljárásokról - közös tanulságok a felek közötti szerződéses aszimmetria az alkalmazott szerződéses kikötések alapján egyértelműen tapasztalható (visszáruzási klauzulák, kötbér kikötések, fizetések teljesítésére vonatkozó feltétszabások stb.) Az eljárások során gyakorlatilag egyes szerződéses kikötéseket lehet vizsgálni, s nem tudja a szabályozás, az állami szervezet átvenni azt a szerepet, hogy a beszállító helyett tárgyaljon, kényszerítsen ki méltányosabb eloszlást eredményező kondíciókat. A szabályozás legfeljebb arra alkalmas, hogy bizonyos vadhajtásokat lenyessen, de mivel az egyes szerződéses feltételek könnyen átárazhatóak, ezért az eredményesség erősen kétséges még a „sikeres” beavatkozások esetén is.

15 15 II. Az egyes versenyfelügyeleti eljárásokról - közös tanulságok A cégméret, illetve a beszállított termék fogyasztók körében jellemző népszerűsége, és a tárgyaló partner felkészültsége dönti el azt, hogy mennyire enged a kereskedő beleszólást a szerződések tartalmába. Nem mondható el, hogy az összes esetben, azaz minden egyes beszállító vonatkozásában egyenlőtlen alkupozíció állna fenn a partnerek között, ennek következtében pedig a visszaélésszerűséget is némileg nehezebb megállapítani az összes, jelentős piaci erővel rendelkező kereskedő esetében - az ezres nagyságrendet meghaladó beszállítói kör tekintetében. A díjak, kedvezmények rendszerének alkalmazását illetően azt kellett mérlegelni, hogy adott költség, díj mögött elsődlegesen a kereskedő vagy a beszállító érdekkörébe tartozó okok vannak-e, tehát mely fél érdekét szolgálja az a tevékenység, melynek költségét, díját részben vagy egészben a beszállítóra terheli a kereskedő, illetve azt kellett eldönteni, hogy a költségek arányosan oszlanak-e meg a felek között.

16 16 II. Az egyes versenyfelügyeleti eljárásokról - közös tanulságok A különféle díjak egyoldalú felszámítása akkor valósul meg, ha a beszállító az adott szolgáltatást nem is igényli, vagy ténylegesen nem kapja meg, a díjat azonban ettől függetlenül kötelezően meg kell fizetnie, illetve ha olyan szolgáltatás költségét, mely a kereskedő érdekköréhez is kapcsolódik aránytalan mértékben a beszállítónak kell megfizetnie. A Kertv. szerinti, a költségek aránytalan áthárításáról emellett akkor beszélhetünk, ha megállapítható, hogy az érdekkörök megoszlását a költségmegoszlás nem tükrözi, aminek következtében a kereskedő érdekkörében nyújtott szolgáltatás díját egészben, vagy nagyobb arányban a beszállítónak kell megfizetnie. A fő kérdés itt is az, hogy hol kezdődik a kereskedő érdekköre, illetve hol ér véget a beszállítóé. Mára a nagy alapterületű áruházak szinte úgy működnek, mint egy bevásárlóközpont, melynél a tulajdonos az ingatlan-piac logikájának megfelelően a jobb, illetve a rosszabb helyekre eltérő árakat kalkulál ki a bérlőinek.

17 17 II. Az egyes versenyfelügyeleti eljárásokról - közös tanulságok Továbbra is kérdéses díjtételek és bónuszok: 1. 1.marketingszolgáltatásért fizetendő díjak 2. 2.logisztikával, áruszállítással összefüggő díjak 3. 3.bónuszok stabil része

18 18 A GVH-nak is fontos, hogy a hazai termelők sikeresek legyenek, azonban a hazai termékek támogatása nem valósulhat meg oly módon, hogy a hazai termékeket előnyben részesítő kitételeket tartalmazzon a megállapodás, vagyis, hogy az előírja, hogy: külföldről származó termékek csak bizonyos százalékban lehetnek jelen a nem csak magyar termékek forgalmazására létrehozott kereskedelmi egység polcain. Ez egyértelműen az erősebb versenyre serkentő alacsony árú importot korlátozhatja, így a GVH valószínűsítette, hogy benne rejlik a versenykorlátozás lehetősége. III. Védjük vagy támogassuk a hazait? Milyen áron?

19 19 III. Védjük vagy támogassuk a hazait? Milyen áron? - Milyen lehetséges a versenyjogi keretek között? (1) (1)Kifejezetten magyar termékek forgalmazására specializálódott üzlet létrehozása, mely jellegéből fakadóan nem forgalmazza más ország termékeit. (2) (2)Amennyiben az lehetséges, a termékek csomagolásán a magyar származási hely feltüntetése.

20 20 IV. A törvényi megoldások csapdái, kételyei A beszállítók és a kereskedők közötti viszonyokban a szerződésrendszer egészének „egyenlege” alapján döntik el a felek azt, hogy elfogadnak-e szerződésmódosításokat, illetve végső esetben fenntartják-e, avagy megszakítják egymással a kapcsolataikat.A beszállítók és a kereskedők közötti viszonyokban a szerződésrendszer egészének „egyenlege” alapján döntik el a felek azt, hogy elfogadnak-e szerződésmódosításokat, illetve végső esetben fenntartják-e, avagy megszakítják egymással a kapcsolataikat. Reális az a lehetőség, hogy amennyiben egy-egy szerződéses feltétel tekintetében megállapítja egy hatóság annak „tisztességtelenségét”, s mégha e feltétel megváltoztatását el is éri egy eljárás, más szerződési feltétel megváltoztatásával kompenzálni lehet az ebből származó többletköltségeket. A legegyszerűbb átváltás, átárazás a beszállítási árak csökkentése.Reális az a lehetőség, hogy amennyiben egy-egy szerződéses feltétel tekintetében megállapítja egy hatóság annak „tisztességtelenségét”, s mégha e feltétel megváltoztatását el is éri egy eljárás, más szerződési feltétel megváltoztatásával kompenzálni lehet az ebből származó többletköltségeket. A legegyszerűbb átváltás, átárazás a beszállítási árak csökkentése. Azok a kiskereskedelmi hálózatok, amelyek nem élnek a soktényezős árak eszközével jellemzően lényegesen alacsonyabb („bruttó”) átvételi árakkal dolgoznak, amely az értékesítési árakat figyelembe véve biztosítja az üzleti tevékenységük költségfedezetét, a szükséges árrést.Azok a kiskereskedelmi hálózatok, amelyek nem élnek a soktényezős árak eszközével jellemzően lényegesen alacsonyabb („bruttó”) átvételi árakkal dolgoznak, amely az értékesítési árakat figyelembe véve biztosítja az üzleti tevékenységük költségfedezetét, a szükséges árrést. Nem igazán állapítható meg, hogy melyik árazási megoldás a méltányosabb a beszállítókra nézve. Bizonyos, hogy a soktényezős árak esetén valószínűbb az, hogy az értékesítés kockázatát nagyobb arányban a beszállító viseli, míg az egytényezős ár esetén előfordulhat, hogy ott a beszállítási ár - éppen a kereskedő által viselt többletkockázat miatt - alacsonyabb.Nem igazán állapítható meg, hogy melyik árazási megoldás a méltányosabb a beszállítókra nézve. Bizonyos, hogy a soktényezős árak esetén valószínűbb az, hogy az értékesítés kockázatát nagyobb arányban a beszállító viseli, míg az egytényezős ár esetén előfordulhat, hogy ott a beszállítási ár - éppen a kereskedő által viselt többletkockázat miatt - alacsonyabb.

21 21 Köszönöm a figyelmet! A GVH honlapja:


Letölteni ppt "A Gazdasági Versenyhivatal főbb tapasztalatai a kereskedelmi törvény alkalmazását illetően Nézőpont szakmai kerekasztal, Budapest, 2010. október 28. dr."

Hasonló előadás


Google Hirdetések