Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nagyszombat. Története Már a kelták és a rómaiak előtt is lakott hely volt, majd Trnava néven szláv település, melyet III. Béla lánya, Konstancia, aki.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nagyszombat. Története Már a kelták és a rómaiak előtt is lakott hely volt, majd Trnava néven szláv település, melyet III. Béla lánya, Konstancia, aki."— Előadás másolata:

1 Nagyszombat

2 Története Már a kelták és a rómaiak előtt is lakott hely volt, majd Trnava néven szláv település, melyet III. Béla lánya, Konstancia, aki I. Ottokár cseh király felesége volt, megerősített ban IV. Béla emelte szabad királyi várossá. Nagy Lajos király kedvelt tartózkodási helye volt, itt is halt meg szeptember 10-én ben a husziták foglalták el, de kiűzték őket ban ide költözött az esztergomi érsek és káptalan, és 1822-ig itt is maradt. Itt kötött békét május 6-án Bethlen Gábor fejedelem II. Rudolf császárral, melyben Erdély függetlenségét biztosította július 25-én itt verte meg Bornemissza János erdélyi serege Pálffy István császári ezredes seregét, július 30-án a várost is elfoglalta május 6-án Pázmány Péter egyetemet alapított itt, ekkor a magyar kultúra központja volt. Az egyetem mellett nyomda és könyvtár is működött, valamint itt alapította meg a Füvészkert elődjét Winterl Jakab, a vegytan és a botanika professzora. Az egyetemet 1777-ben költöztették Budára (ennek utódja a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem).[2] Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc hadai többször is elfoglalták, de katonai jelentősége nem volt december 26-án határában szenvedett döntő vereséget Rákóczi Heister tábornok császári seregétől ban itt alakult meg a szlovák tudóstársaság december 14-én itt ütközött meg Guyon Richárd az osztrákokkal. Városfalait 1820–1840 között bontották le ban Pozsony és Nagyszombat között készült el az első magyar közüzemű vaspálya. A város az 1920-as trianoni békeszerződést követően, az egész magyarlakta felvidékkel együtt Csehszlovákiához került tól érsekségi székhelyként a szlovák katolikus egyház székhelye tól kerületi székhely ben alapították a Szent Cirill és Metód Egyetemet

3 Fekvése Pozsonytól 45 km-re északkeletre fekszik a Kis-Kárpátok és a Vág völgye közötti Nagyszombati-medencében

4 Népessége 1910-ben lakosából 8032 szlovák, 4593 magyar és 2280 német volt ben lakosa volt és 97%-ban szlovák nemzetiségűnek vallották magukat ben lakosából szlovák, 334 cseh és 141 magyar volt

5 Nevezetességei A Szent Miklós plébániatemplom a 14. században épült. Építését Nagy Lajos király kezdte meg egy korábbi román templom helyén és 1822 között ez volt az esztergomi érsekek székesegyháza. A templom északi oldalkápolnájában található Könnyező Szűz Mária kegyképet 1546 óta a város oltalmazójaként tisztelik. Először 1663-ban a párkányi csata előtt könnyezett vérrel, majd 1708-ban háromszor megismétlődött ez a kuruc harcok alatt. A kegykép a római Szent Elek és Bonifác templomban található kegykép másolata, melyet a 16. században Forgách Ferenc adományozott a templomnak. A gimnáziumot 1648-ban szemináriumnak építették. Itt érettségizett Kodály Zoltán, aki a városban komponálta a Stabat Matert. Egyetemi temploma 1637 és 1640 között épült barokk stílusban. Az egyetem épülete 1678 és 1773 között több részletben épült fel. A copf stílusú városháza 1793-ban épült a középkori tanácsház alapjain. Várostornya 1574-ben épült, 1674-ben átépítették, 1683-ban leégett, de újjáépítették. A 70 m magas torony később tűztoronyként működött. Ferences templomát és kolostorát Nagy Lajos király építtette 1363-ban gótikus stílusban. A klarisszák temploma is gótikus eredetű, a 17. század közepén reneszánsz stílusban alakították át ban a tűzvészben ez is megrongálódott, de kijavították. Az irgalmasok Szent Ilona-temploma szintén középkori, gótikus eredetű építmény, melyet reneszánsz és barokk stílusban építették át. Az Orsolya-nővérek barokk temploma és zárdája 1724-ben épült. A pálosok Szent József temploma eredetileg evangélikus templom volt, 1671 óta a pálosoké. Püspöki székesegyháza, klarissza, dominikánus és ferences kolostora van.

6 Nevének eredete 1238-ban említik először "Zumbotel" néven. Magyar nevét szombati napokon tartott hetivásárairól kapta. A szlovák "Trnava" a szláv trn = tüske főnévből származik, és a városon átfolyó azonos nevű patakra utal.

7 Híres személyek Itt született június 24-én Zsámboky János történetíró. Itt született február 4-én Káldi György jezsuita atya, a legismertebb magyar katolikus bibliafordítás készítője. Itt született június 18-án Télffy János nyelvtudós. Itt született 1846-ban Pantocsek József orvos és botanikus. Itt született 1881-ben Mikuláš Schneider-Trnavský szlovák zeneszerző. Itt született január 7-én Horovitz Richárd filmproducer. Itt született január 6-án Wognár Ferenc magyar pilóta. Itt született június 7-én Ján Milan Dubovský történész, levéltáros. Itt tanított és itt hunyt el február 15-én Zachár András pap, tanár Itt hunyt el szeptember 10-én Nagy Lajos király.

8 Szent Miklós templom


Letölteni ppt "Nagyszombat. Története Már a kelták és a rómaiak előtt is lakott hely volt, majd Trnava néven szláv település, melyet III. Béla lánya, Konstancia, aki."

Hasonló előadás


Google Hirdetések