Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gaál Bertalan Hajózási ágazati politika 1. 2 19901995200020052010 Vízi közlekedés mrd tkm 14,71,81,02,12,4 Össz. tkm52,032,133,842,050,5 Vízi közl. %28,35,73,05,04,8.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gaál Bertalan Hajózási ágazati politika 1. 2 19901995200020052010 Vízi közlekedés mrd tkm 14,71,81,02,12,4 Össz. tkm52,032,133,842,050,5 Vízi közl. %28,35,73,05,04,8."— Előadás másolata:

1 Gaál Bertalan Hajózási ágazati politika 1

2 Vízi közlekedés mrd tkm 14,71,81,02,12,4 Össz. tkm52,032,133,842,050,5 Vízi közl. %28,35,73,05,04,8 Belvízi mrd tkm 2,11,51,01,92,4 Belvízi %5,34,73,05,04,8

3 Vízi közlekedés alapvető feltételei 3

4 Az alágazati politika fő kérdései A hajózás állapota – Kis kapacitású víziutak – Korszerűtlen kikötők – Elavult járműállomány Tevékenységek helyzete és jövője – Stagnáló áruszállítási teljesítmények (munkamegosztási részesedés 4-5 %) – Változó piaci viszonyok (Alsó – felső Duna-szakasz arányváltozásai) – Idegenforgalom növekvő igényei – Közszolgáltatás szükségessége (kompok, révek) 4

5 Az alágazati politika fő kérdései Tulajdonviszonyok – Állam (Vízi utak, Országos Közforgalmú Kikötők, határkikötők) – Önkormányzatok (kompok, révek; balatoni hajózás) – Magántulajdon térhódítása, privatizáció Szervezeti kérdések – MAHART átalakítása – Kikötők  logisztikai központok – Balatoni Hajózási Rt – Árufuvarozó magánvállalkozások 5

6 Alapvető fejlesztési követelmények Vízi út fejlesztése, megfelelő vasúti és közúti kapcsolat biztosítása Megfelelő színvonalú logisztikai szolgáltatások nyújtása Járműpark rekonstrukciója, szolgáltatási színvonal emelése 6

7 Uniós csatlakozás JOGHARMONIZÁCIÓ Duna Bizottság Rajnai Hajózás Központi Bizottsága Nemzetközi Tengerészeti Szervezet 7

8 Fehér Könyv megállapításai A belvízi kapacitások kihasználatlanok Duna-Majna csatorna révén tucatnyi ország számára nyílik belvízi szállítási kapcsolat a Fekete-tenger és az Északi- tenger között Az Unió keleti bővítésével 2004 után jelentősen növekedhet az európai belvízi szállítások volumene 8

9 Az Európai Unió közlekedéspolitikája NAIADES cselekvési program: GLOBÁLIS KEZELÉS Piacok: – Növekvő piacok megszilárdítása, kombinált szállítási lehetőségek, finanszírozás – állami támogatások lehetősége; Infrastruktúra: – Multifunkcionális kikötők, fuvarozási lánc, viziutak, folyami információs szolgáltatások – európai fejlesztési terv; Flotta: – Kereslethez igazított típusok (kutatási és technológiai keretprogram), korszerű motorok - emisszió csökkentése, üzemanyagok javítása; Munkahelyek, képességek: – Követelmények egységesítése, képesítések kölcsönös elismerése, szociális jogszabályok harmonizálása; Intézményi keretek: – Nemzetközi szervezetek erősítése, további bürokrácia elkerülése, EU-bizottság és a folyami bizottságok egyetértése. 9

10 Európai Duna Régió Stratégia Elsősorban térségfejlesztési célú stratégia, az érintett 14 ország (régió) összehangolt fejlesztési, innovációs, kutató programja Indítás: Az ulmi Duna Csúcstalálkozó május 6-ai zárónyilatkozata: Kormányok intézményeinek felhasználásával a Duna-régió Európa fontos körzeteként kezelése, Lehetőség a terület lakossága életkörülményeinek javítására, együttműködés a szállítási útvonalak kialakítása, az innováció, a gazdaság és az ökológia területén, A gazdasági válság hatásainak mérséklése, kis- és középvállalkozások támogatása, A 2014-ben induló költségvetési ciklusban a térség adottságainak figyelembevétele az energetika, környezetvédelem, közlekedés, infrastruktúra, szakképzés és mobilitás, kutatás és innováció, művészetek és kultúra, idegenforgalom stratégiailag fontos területein, ezzel együtt a projektek és kezdeményezések támogatása a Duna és mellékfolyói vízminőségének javítására 10

11 Az EDRS közlekedési vonatkozásai A Dunán szállított árumennyiség 20%-os növelése 2020-ig; Intermodális (vasút, közút, hajózás) kapcsolódások fejlesztése; Korszerű kikötők kialakítása, trimodális logisztikai központokká fejlesztése; A vízi határállomások fejlesztése; Az áruszállító hajók jelenleg 60-70%-os kapacitáskihasználásának lényeges emelése; A térségi közforgalmú vízi személyszállítás újjáélesztése. Alapkérdés (konfliktus): A folyó megóvása és a duzzasztás nélküli gazdaságos áruszállítás megoldása 11

12 Magyar közlekedéspolitika Megállapítja: a szállítási kapacitás növelésének legfőbb akadálya a nem megfelelő paraméterű vízi út Célul tűzi ki: a hajózhatóság feltételeinek javítását és az országos közforgalmú kikötőhálózat (OKK) alapinfrastruktúrájának fejlesztését 12

13 Fő prioritások Közúti, vasúti és vízi úti kapcsolódási lehetőség kialakítása logisztikai szolgáltató központok kialakításával Kombinált fuvarozásra alkalmas terminálok fejlesztése 13

14 OKK hálózat 14

15 Összefoglalva 1. A Belvízi hajózási piac a Dunán liberalizált, a vízi fuvarozásoknál nemzetközi versenypiaci hatások érvényesülnek. 2. A magyar közlekedéspolitika elvi prioritásai közé tartozik a Duna magyarországi szakaszán a szűk keresztmetszetek megszüntetése. 3. A belvízi hajózás szerepének fokozására a közlekedéspolitika támogatja a kikötői infrastruktúrák kiépítését és fejlesztését Az EU közlekedéspolitika és a magyar közlekedéspolitika fejlesztési iránya megegyezik, a megvalósítás üteme azonban még lényegesen elmarad az európai normáktól. 15

16 Személyhajózás újjáélesztése I. A főváros és egyes települések gyors, biztonságos közlekedési kapcsolatának megteremtése, a személygépkocsi-forgalom mérséklése – Menetrendi kapcsolatok visszaállítása a városközi közlekedésben; II. Helyi közlekedési ellátás fejlesztése, környezeti megfontolások figyelembevételével – Budapesti térség (városhatáron átlépő forgalom 65%-a gépkocsi – növekvő arány; cél 10% vízi közlekedésre vitele); – Agglomerációs területek: Vác – Visegrád – SK, Győr – Gönyű, Érd – Tököl – Budafok, Dunaújváros, Baja, Szeged, Tiszafüred; – Kidolgozott hajótípus katamarán (165 fős gyorshajó); – Csatlakozások, parkolás biztosítása; III. Önkormányzatok személyhajózási felelőssége/tevékenysége – Balatoni Hajózási Részvénytársaság: Balaton-menti önkormányzatok tulajdona, idegenforgalmi tevékenység – Közszolgálati tevékenységek: Kompok, révek hídpótló tevékenysége, alapellátás az adott térség számára; 16

17 MAHART átalakítása MAHART-PassNave Személyhajózási Kft. – 1994: MAHART Zrt, 2008: privatizáció 84% Masped Zrt, 2013 október: állami Szabadkikötő – 2003-tól Rt, tengerhajózás felszámolása MAHART-Duna Cargo Kft. – 2004 privatizáció – DDSG Duna Cargo Balatoni Hajózási Zrt. – közforgalmú személyhajó kikötővel rendelkező balatoni önkormányzatok 17

18 Gaál Bertalan Légi közlekedési politika 18

19 Magyar légiközlekedés jellemzői Alaptevékenység csak nemzetközi  nemzetközi beágyazódás; Érzékenység a nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági változásokra (trendek, válságok); Szolgáltatók nemzetközi szervezeti típusaihoz illeszkedés: – Klasszikus nemzeti szolgáltatók nemzetközi csoportosulásai; – Diszkont légitársaságok sajátos szegmense, piaci hozzáférés tömegesítése; Hagyományos állami beavatkozás után liberális EU versenypiaci környezethez és szabályokhoz való alkalmazkodás; Vegyes tulajdonviszonyok rendezése; Alaptevékenységek szabályozási és szervezeti elkülönülése: – Légiközlekedési szolgáltatás nemzetközi szabályok szerinti piaca, belső munkamegosztási szerep hiánya, – Komplex repülőtéri (logisztikai) szolgáltatások, – Légi-irányítás nemzetközi egyeztetése, polgári és katonai integrációja; – MALÉV-csőd hatása a magyar légiközlekedési politikára. Kedvező baleseti mutatók  biztonsági követelmények teljesítése; Környezeti követelményeknek való megfelelés (zaj, CO2) 19

20 Közlekedéspolitikai alap Fő célkitűzés: Európában rendelkezzünk – Magas színvonalú, technikailag ésszerű, – megfelelő biztonsági szintű, jogellenes cselekmények elleni védelemmel ellátott, – környezetkímélő módon működő átfogó légiközlekedési szolgáltatási rendszerrel. A légi közlekedés növekedését befolyásoló tényezők – Általános és speciális közlekedési mobilitás – Fenntartható fejlődés követelményei, a légi közlekedés általános és lokális környezeti hatásai – Repülőtéri szolgáltatások színvonala, – A légi járművek üzemeltetési jellemzőinek fejlődése, szervezeti megoldása (légitársaságok), – Légtérfelhasználás infrastruktúrális kapacitáshatárai, légiforgalmi irányítási tevékenység, 20

21 Légiirányítás Repülőterek Légitársaságok 21

22 Repülőterek Budapest Ferihegy (Liszt Ferenc) Nemzetközi Repülőtérnek közép- európai gyűjtő-elosztó (HUB) repülőtérré fejlesztése Regionális repülőterek (Sármellék, Debrecen) nemzetközi forgalom számára is alkalmas fejlesztése 22

23 23

24 Légitársaságok A nemzetközi /EU/ légiközlekedés átalakulása, az ún. ‘Open Sky’ rendszerre való áttérés (Liberalizációs csomag, 1992: légifuvarozók engedélyezése, hozzájutás a Közösségen belüli légi útvonalakhoz, légi szolgáltatások díjai) április 1-től a kabotázsforgalom, azaz a belföldi légi közlekedés engedélyezése külföldi légitársaságok számára A versenypolitika, az átláthatóság, a diszkriminációmentesség, az állami segítség (State aids) vonatkozásában (korlátozásában) is az állami kötelezettségek érvényesítése. A speciális fejlődési ágat képviselő alacsony költségű (diszkont) légitásaságok kezelése. 24

25 Légiirányítás Fejlesztését az európai légiforgalmi szolgáltatás fejlesztési és kapacitásbővítési programok részeként kell folytatni, az Egységes Európai Légtér (Single European Sky) megvalósulásával összhangban; A közép-európai államok Közös Légiforgalmi Irányító Központjának a részes államok szerepvállalásával történő megvalósítása. 25

26 Functional Airspace Blocks 26

27 EU csatlakozás Jogharmonizációs kötelezettség Korábbi bilaterális szerződések helyét a közös uniós megállapodások vették át Egységes szabályozás, egységes elvek alapján Piacliberalizáció Nemzeti engedélyek kölcsönös elismerése 27

28 Alágazati stratégia fő irányai, célkitűzései Az Országgyűlés által 2003–2015–re elfogadott magyar közlekedéspolitika, valamint az abban meghatározott közlekedésfejlesztési program, továbbá az Európai Bizottság európai közlekedéspolitikája a légi közlekedést érintő különleges intézkedési javaslataival, cselekvési programjával kijelölte a fő irányokat – pótlólagos állami források nélkül. Légi közlekedési stratégia kidolgozása ( ): – Szakértői anyag, nem jutott kormányzati döntéshez, – Átfogja a légi közlekedés teljes terjedelmét és kapcsolódó kérdéseit (légi járművek gyártása, oktatás, biztonság és védelem, stb.), – Nem ad valós javaslatokat a magyar légi közlekedés aktuális szakmai és szabályozási problémáinak megoldásához – Továbbra is a 2003-as közlekedéspolitika, az EU szabályozás és a évi alágazati stratégia keretei érvényesülnek. 28

29 Repülőterek A Ferihegyi repülőtér mind az utas-, mind az áruforgalomban gyűjtő-elosztó (HUB) repülőtér legyen. A Ferihegyi repülőteret továbbra is alapvetően önfinanszírozó módon, meghatározó elemeit tekintve kizárólagos állami tulajdonban tartva célszerű működtetni úgy, hogy saját forrásból is képes legyen fejlesztésre. A stratégiai szempontból kiemelkedő Debrecen és Sármellék repülőterek állami támogatással történő fejlesztése (nemzeti és nemzetgazdasági érdek, változó siker). Az ország légi közlekedési infrastruktúrájának, térszerkezetének fejlődése megkívánja Győr-Pér, Nyíregyháza, Pécs-Pogány, Szeged, Békéscsaba, Szentkirályszabadja és további regionális jelentőségű repülőtereknek a fejlesztését (mérsékelt előrelépés) 29

30 Légitársaság A privatizáció mellett nemzeti légitársaságként való működés megőrzése érdekében a MALÉV magyar nemzeti tulajdoni többségének megtartása (kereskedelmi és légiforgalmi jogokat szabályozó kétoldalú kormányközi légügyi egyezmények, a nemzeti kritérium fenntartása a légi közlekedés teljes körű, globális liberalizációjának megvalósulásáig). A MALÉV stratégiájának megvalósítása, a hagyományos és továbbra is megtartásra érdemes, valamint azokra az új regionális piacokra építve, ahová a szállítási igények gazdaságos repülést tesznek lehetővé Egy kiterjedt légi útvonal hálózattal rendelkező, nyugat-európai vezető légitársaság által is fémjelzett nemzetközi légitársasági szövetségi rendszerhez történő csatlakozás. 30

31 Légiirányítás Hatékony léginavigációs szolgáltatás fenntartása, a repülésbiztonság fokozása (Hungarocontrol szakmai és szervezeti fejlesztése) Az EUROCONTROL és az EU (hálózatok közötti átjárhatóság) technikai stratégiai projektjeiben való részvétel, megfelelve a repülésbiztonsági követelményeknek. Aktív részvétel a közép-európai együttműködésben, különös tekintettel a nemzetbiztonsági, katonai és szuverenitási nemzeti érdekeinkre. 31

32 Megvalósulás Budapest Airport Zrt privatizációja: – Nemzetközi tender (2005), magas értékesítési árbevétel (BAA); – Sajátos finanszírozási konstrukció, állami tulajdon megőrzése, üzemeltetés magánosítása; – Fejlesztési kötelezettség üzemeltetőhöz kötése, késedelem szankcionálása); – Fejlesztések stratégiai specifikációja (hub – terminálok, cargo) Budapest-Ferihegy (Liszt Ferenc) Nemzetközi Repülőtér fejlesztése – Tervezett utasforgalom 2011-ben 8,7 millió fő, – 1. terminál felújítása, korszerűsítése (diszkont társaságok) - megvalósult; – 2. A – B terminál összekapcsolása, SkyCourt terminálépület kialakítása, forgalomba helyezése márciusban: gyorsabb utaskezelés, hatékonyabb biztonsági ellenőrzés, – Teljes kiépülés után m2 hasznos terület, 20 millió fős kapacitás, – Hosszú távon Airport City + cargo-bázis, irodaház, hotel, stb. – Repülőtéri vasúti kapcsolat megvalósítása (terv), – MALÉV-csőd forgalomcsökkentő (így pénzügyi) hatása. 32

33 Megvalósulás MALÉV elhibázott privatizációja – Részvények megvétele (Airbridge), nemzeti többségi tulajdon megőrzése, tőkeemelés, vagyonátadás hitelek és garanciák átvállalásához kötése, – Politikai döntés: nemzeti légitársaság status megőrzése, a társaság állami visszavásárlása, – EU-szabályozás hibás kezelése – Malév csődje, légiközlekedési tevékenység ellehetetlenülése, – Magyar légiközlekedési pozíciók elvesztése; Légi szövetséghez való csatlakozás, Oneworld taggá válás Diszkont társaságok magyarországi jelenléte Magyar nemzeti légitársaság („új MALÉV”) lehetséges jövője (politika és közlekedés) – Hazai (állami és magán) tőke hiánya, – Nemzetközi szakmai befektetői ellenérdekeltség 33

34 Megvalósulás Egyéb hagyományos légitársaságok a magyar piacon Együttműködés (poolok) piaci alapon Fapadosok a magyar repülőtereken A magyar piac kettős megítélése: – növekvő kereslet – nem vonzó feltételek (illeték) Esetleges repülőtéri specializáció (Sármellék, Siófok, Pécs, stb.) Konkurrens légitársaságok (WizzAir, Ryanair, Air Berlin, Norwegian, EasyJet, Germanwings, stb.) - mozgások Hazai társaságok léte WizzAir növekvő nemzetközi teljesítménye – Jelentős közép-európai piaci részesedés, – Géppark bővítése – Másodlagos repülőterek hatékony kihasználása. Kisvállalkozások sajátos szerepe (oktatás, élményrepülés, stb.), kisgépes speciális repülések ( mentés, mezőgazdaság, sport, egyéni, stb.) – kb gép; 34

35 Megvalósulás A Hungarocontrol tevékenységének folyamatos fejlesztése (verseny és monopólium), EU oktatási bázis A közép-európai FAB tényleges megvalósítása: – A kilenc európai FAB-térség pontos kijelölése: CE (H, A, SK, CZ, SLO, BIH, CR), SW (SP, PORT), Blue Med (ITA, GR, TR), EC (F, D, B, NL, LUX, CH), UK – IR, NUAC (Skandinávia), Baltic (PL és baltiak), Danube (BG, ROM), RUS. – Hatások: irányítás racionalizálása – hatékonyság növelése, jobb kapacitáskihasználás (főszezon!), útvonal-rövidítés  üzemanyagmegtakarítás  környezeti hatás,  Irányítási rendszerek technikai egységesítése  biztonság! – Budapesti Nyilatkozat (2011. március 4.) a rövid távú intézkedések (nyári kapacitásproblémák) és a megvalósítási határidő (2012. december 4.) tárgyában, minden érintett (hatóságok, szolgáltatók, repülőterek, használók, szociális partnerek) részvételével. 35


Letölteni ppt "Gaál Bertalan Hajózási ágazati politika 1. 2 19901995200020052010 Vízi közlekedés mrd tkm 14,71,81,02,12,4 Össz. tkm52,032,133,842,050,5 Vízi közl. %28,35,73,05,04,8."

Hasonló előadás


Google Hirdetések