Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mérések. A Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) Ma már a világ valamennyi állama alkalmazza a Nemzetközi Mértékegységrendszert. Párizsban fogadták el.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mérések. A Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) Ma már a világ valamennyi állama alkalmazza a Nemzetközi Mértékegységrendszert. Párizsban fogadták el."— Előadás másolata:

1 Mérések

2 A Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) Ma már a világ valamennyi állama alkalmazza a Nemzetközi Mértékegységrendszert. Párizsban fogadták el 1960-ban. A Nemzetközi Mértékrendszer rövidítése :SI. (franciául: Le Systeme International d’ Units)

3 Mit tartalmaz az SI mértékegységrendszer ? alapmértékegységeket származtatott mértékegységeket mértékegységek előszócskáit ( prefixumokat)

4 ALAPMENNYISÉGEK: más mennyiségekre nem vezethetők vissza SZÁRMAZTATOTT MENNYISÉGEK: az alapmennyiségek függvényében határozhatók csak meg pl.: frekvencia, erő, nyomás

5 MENNYISÉG MÉRTÉK- EGYSÉG MÉRTÉKEGYSÉG JELE Hosszúságméterm Időmásodpercs Tömegkilogrammkg HőmérsékletkelvinK Elektromos áramerősségamperA Fényerősségkandelacd Anyagmennyiségmólmol Az SI mértékegységrendszer alapmennyiségei és alapmértékegységei Az SI mértékegységrendszerben hét alapmennyiség van. Az alábbi táblázat az alapmennyiségeket, mértékegységeiket, és a mértékegységek jelét tartalmazza.

6 Az alapmértékegységeket megfelelő szabványminták vagy etalonok határozzák meg. (fr. étalon – alapméretet vagy ősmétert jelent). A képeken a méter és a kilogramm etalonja látható, vagyis az ősméter és az őskilogramm.

7 Származtatott mértékegységek az SI rendszerben A sebességet a megtett út és az eltelt idő hányadosa adja meg. Ebből következik, hogy a sebesség mértékegysége a méter (m) és a másodperc (s) hányadosa. Származtatott mértékegység a newton (N) is, amely így írható fel:

8 ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ abcdefghijklmnopqrstuvwxyz A fizikai mennyiségek jelölése A fizikai mennyiségeket latin vagy görög betűkkel jelöljük.Megkülönböztetés céljából a mennyiségeket dőlt ( italik) betűkkel, a mértékegységeket pedig egyenes állású betűkkel írjuk..

9 Mivel több fizikai mennyiség és mértékegység van mint betű, előfordul, hogy ugyanaz a betű több jelölésre szolgál. s azzal a különbséggel, hogy a fizikai mennyiséget dőlt (italic), A mértékegységet pedig egyenes állású betűkkel írjuk. Ugyanezzel a betűvel jelöljük az idő mértékegységét, a másodpercet is: s A megtett út jele:

10 A mértékegységek előszóinak jelentése Előszót (prefixumot ) lehet hozzátenni a mértékegységekhez, hogy az eredeti egység valahányszorosaihoz jussunk. Előszók:kilo, milli, mega... Mindegyik prefixum a 10 hatványa, ( pl.10, 100, 1000 ). A kilo- ezerszerest, a milli- ezredrésznyit jelent, így ezer milliméter egy méter és ezer méter egy kilométer.. A millisecundum a másodperc ( secundum) ezred része.

11 NagyságElőszóJel megaM 1000kilok 100hektoh 10dekada 1-- 0,1decid 0,01centic 0,001millim 0, mikroμ A mértékegységek tízes hatványszorzói ( prefixumok) Vegyük példának a kilo előszót. A kilogramm - ezer gramm, a kilométer -ezer méter, a kilonewton- ezer newton....

12 Az USA-ban az SI rendszer mellett egy másikat is használnak,amelyben a hosszúság mértékegységei a hüvelyk,rőf, mérföld... Igy az internetről megtudhatjuk, hogy minden idők legjobb kosarazójának, Michael Jordannak a magassága 6 ft 6 in (6 láb és 6 hüvelyk), New Yok és Chicago között légvonalban a távolság 720 mérföld. Mivel gyakran találkoztok ezekkel a mértékegységekkel is ( főleg tv műsorokban), mondjunk néhány szót ezekről a mértékrendszerekről is.

13 US Customary system és British Imperial system Az angol nyelvterületű országokban az SI rendszer mellett, ez a két mértékegységrendszer van használatban. Néhány mértékegység, amelyet a hosszúság mérésére alkalmaznak: hüvelyk, coll (inch) 1 in=25,4 mm 2,54cm láb (foot) 1 ft=30,48 cm yard 1 yd=91,44 cm mérföld (mile) 1 mi=1609,344 m Számítsátok ki Michael Jordan magasságát centiméterekben, A New York-Chicago távolságot (légvonalban) kilométerekben.

14 A térképen látni, hogy csaknem minden orszég elfogadta a metrikus rendszert, néhány kivételével ( ezek pirossal vannak jelölve a térképen). Keressétek meg a földrajzi atlaszban, mely országokban nem fogadták el a metrikus (SI) rendszert.

15 ÖL: hosszúság, akkorra távolság, melyet egy felnőtt ember két karjával átér kb.:1,8-1,9m AKÓ: űrmérték GALLON: EK: 4,54l USA: 3,78l ICCE: régi magyar űrmérték kb.: 7-8 dl ARASZ: nagyarasz: hüvelykujj-kisujj 22cm kisarasz: hüvelykujj-mutatóujj cm KÖNYÖK: 45cm LÉPÉS: cm

16 FÉNYÉV: távolság a csillagászatban 1 fényév: az a távolság melyet a fény légüres térben 1 év alatt megtesz 1 fényév = 9,46 billió km A Nap 8,3 fénypercre van a Földtől.

17 Tömeg Alap Mértékegysége: Kilogramm, jele: kg További mértékegységek: 1. Gramm, jele: g 2. Tonna, jele: t 3. Mázsa, jele: q 4. Milligramm, jele: mg Eszköze: mérleg

18 Tömeg mértékegységek átváltása 1 kg =1000 g, 1g = 0,001 kg 1000 kg = 1t, 1kg = 0,001 t 100 kg = 1q, 1kg =0,01q Érdekesség: 1 font = 0,45 kg, 1 kg = 5000 karát

19 Hossz, Hosszúság Alap Mértékegysége: Méter, jele: m További mértékegységek: 1. Kilométer, jele: km 2. Milliméter, jele: mm 3. Centiméter, jele: cm Mérőeszközök: vonalzó, mérőszalag, tolómérő, mikrométer- csavar, lézeres távolságmérés

20 Hosszúság mértékegységek átváltása 1 km= 1000 m, 1m= 0,001 km 1m= 1000 mm 1 m= 100 cm

21 Idő Alap Mértékegysége: Másodperc, jele: s További mértékegységek: 1. Óra, jele: h 2. Perc, jele: m(in) vagy perc 3. Nap, jele: d(ay) vagy nap 4. Év, jele: y(ear) vagy év Eszköze: Óra, pl.

22 Idő mértékegységek átváltása 1perc = 60 s 1h = 60 perc = 3600 s 1 év = 365,25 nap, órán: 365nap

23 Az idő mérése Az ókorban az időmérés az évszakok, vagy a nappalok és éjszakák váltakozásához kötődött.

24 Vízióra - klepszidra Az ókori görögök és rómaiak víziórát, vagyis klepszidrát használtak az időtartam mérésére.

25 Órák és kronométerek Az idő mérésére órát használunk, pontosabb mérésre pedig kronométert ( stopperórát). A stopperóra olyan mint a zsebóra csak gombnyomásra indul, második gombnyomásra megáll, harmadik gombnyomásra pedig visszaugrik a kiinduló helyzetbe. óra kronométer

26 Metronom A metronomnál a hangot használják fel az egyenlő időközök jelzésére.A jelzett időközök hossza beállítható 1 másodpercre, de kisebb vagy nagyobb értékekre is..

27 Atomóra NIST-F1 National Institute of Standards and Technology A világ legpontosabb atomórája 1999 óta működik.

28 Nap, hét és év – mint időegységek A nap a Földnek a tengelye körüli egy fordulatához szükséges időtartama. Az év az az idő amely alatt a Föld a Napot egyszer körbejárja. Ez 365 nap 5 ór 48 perc és 45 másodperc. A hét és a hónap, ahhoz az időtartamhoz kötődik, amely alatt a Hold megkerüli a Földet, és ez 29,53 nap. A hét a holdfázisokkal ( újhold, első negyed, telihold, utolsó negyed) hozható összefüggésbe, vagyis a holdhónapot, ami 29,5 nap, négy részre osztották, ami megközelítőleg 7 napot tesz ki.

29 Időzónák Egy időzóna a földfelszínnek az a területe, amelynek időmérő eszközei azonos időt mutatnak.

30 A naptár A naptár a napok, hetek és hónapok nyilvántartásának rendszere. A naptárban az év egász számú napot tartalmaz, viszont a valóságban 1 év 365,24 napig tart!Ez volt a fő gond a naptárkészítésnél! 1582-ben vezettem be a rólam elnevezett Gergely-naptárt. Ez a naptár 3000 év alatt mutat egy napos eltérést az év valódi hosszától. XIII. Gergely pápa Időszámításunk előtt bevezettem a rólam elnevezett Juliánus- naptárt.Ez a naptár az év valós hosszától 128 évenként egy napnyi eltérést mutat. Caius Julius Caesar

31 Abszolút hőmérséklet Az elvileg létező legalacsonyabb hőmérséklet Kelvin-skálán mérjük Jele: T Mértékegysége: Kelvin, K T = t + 273,16°K t - Celsius-skálán mért hőmérséklet

32  A hőmérő a hőmérséklet mértékének jelzésére alkalmas eszköz, adott mérési tartományon belül, valamely hőmérsékleti skála beosztása alapján.  A hőmérő szó hallatán több neves ember neve is eszünkbe juthat ilyen például: Galileo Galilei, Anders Celsius vagy Fahrenheit.

33  Fiatalon, alig 29 éves korában már szülővárosa egyetemének csillagászprofesszora volt.  Fontos geodéziai méréseket végzett a Lappföldön, meghatározta a Föld délköre egy szakaszának a hosszát, s ezzel hozzájárult a Föld alakjáról szóló vita eldöntéséhez.  Rendszeresen figyelte az északi fényt, és mérte a csillagok látszólagos fényességét.  Legnagyobb és legismertebb sikerét azzal aratta, hogy meg tudta győzni a tudósokat a tízes hőmérsékleti skála fontosságáról, ezt a skálát azután az ő tiszteletére Celsius skálának hívják. ( Uppsala, Svédország Uppsala, Svédország)

34  Az ő eredeti skáláján a hó olvadáspontját a 100 fok, a víz forráspontját pedig a 0 fok jelezte.  A számozás rendjét - már Celsius halála után tanítványa, Martin Strömer javaslatára fordították meg úgy, ahogyan ma is használjuk.

35  Kontakt hőmérő  Termoszkóp  Folyadékhőmérők (higanyos lázmérő)  Folyadékkristályos lázmérő  Hőérzékeny festékek, tapéták  Gázhőmérők  Fémhőmérők  Fém rudas hőmérők  Bimetál hőmérők  Galilei-hőmérő  Termoelem  Infravörös kamera

36

37


Letölteni ppt "Mérések. A Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) Ma már a világ valamennyi állama alkalmazza a Nemzetközi Mértékegységrendszert. Párizsban fogadták el."

Hasonló előadás


Google Hirdetések