Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hazai fás és fátlan társulások 2015. Fogalmak Biom: Hazánk legnagyobb része a lombhullató erdők övében fekszik. Az eredeti hatalmas erdőségek az elmúlt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hazai fás és fátlan társulások 2015. Fogalmak Biom: Hazánk legnagyobb része a lombhullató erdők övében fekszik. Az eredeti hatalmas erdőségek az elmúlt."— Előadás másolata:

1 Hazai fás és fátlan társulások 2015

2 Fogalmak Biom: Hazánk legnagyobb része a lombhullató erdők övében fekszik. Az eredeti hatalmas erdőségek az elmúlt évszázadok emberi tevékenysége során jórészt mezőgazdasági területekké alakultak át KLIMAZONÁLIS ERDŐK foglalják el. Elnevezésük onnan ered, hogy kialakulásukban a legfontosabb környezeti tényezők az illető terület éghajlati adottságai, főleg azok a csapadék és hőmérsékletértékek, amelyek a lomberdők biomjára jellemzőek. Zárótársulást jelentenek. Területükön biológiai produkciójuk tartósan a legtöbb szerves anyagot termeli

3 KLIMAZONÁLIS ERDŐK Pusztai tölgyes – tatárjuharos lösztölgyes Alföldeken tsz. 250 m-ig Az egykori erdőspuszta növényzete, gyepekkel keveredik Kocsányos tölgy Zárt állományban 45 m-t is elérő, egyenes törzsű fa. Csészeszerű kupacsban fejlődő makkok hosszú nyél végén nőnek. Ez a nyél a kocsány. A lehullott makk számos állat csemegéje

4 Lombkorona: I. szint – Kocsányos tölgy II. szint – Tatárjuhar, Mezei szil, Mezei juhar

5 Mezei szil Mezei juhar

6 Erdei gyöngyköles Bársonyos tüdőfű

7 CSERES TÖLGYES 250 méter 400 méter magasságig zárótársulás. Uralkodó fái a csertölgy és a kocsánytalan tölgy. Lombkoronája laza szerkezetű, egyszintű, a fényt átengedi, ezért fejlett a cserjeszint és a gyepszint is. (+ kislevelű hárs, a mezei juhar, a barkócafa és a vadkörte) cserjék közül: húsos som, egybibés galagonya, fagyal; lágyszárúak közül: pillangósvirágúak, pázsitfüvek, saspáfrány (haraszt)

8 Cseres- tölgyes

9 Csertölgy m magas, molyhos rügyeit jellegzetes pálhalevelek védik

10 Kocsánytalan tölgy Legfontosabb ipari fa, fényigényes, m között elterjedt, karcsú, szabályos lombú fa

11 Kislevelű hárs

12 Kökény 1–4 m magas lombhullató cserje Sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Növekedése szabálytalan, lassú Hosszú életű. Csonthéjas termése apró, kékesfekete, hamvas. Szeptemberben érik. Éretlen termésének húsa erősen fanyar ízű. Akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, amikor a dér már megcsípte, ekkorra megpuhul és enyhén édes íze

13 Egybibés galagonya Sűrűn ágas, szabálytalan koronájú, tövises kis cserje. Rózsafélék családja

14 Fagyal Egyszerű, ép szélű, keresztben átellenes levelek. Apró, fehér virágai fekete vagy kékesfekete bogyói vannak.

15 Húsos som A napos helyeket kedveli, árnyékban nem terem gyümölcsöt. Piros héjú, csonthéjas magot tartalmazó gyümölcse éretten kellemes ízű. Átellenes állású levelei ép szélűek A sárga virágok ernyőszerű csoportokban március-áprilisban, a lombfakadás előtt nyílnak

16 Pillangósvirágúak Tavaszi lednek Erdei here

17 Pázsitfüvek Csomós ebir Egyvirágú gyöngyperje

18 Harasztok Saspáfrány – mélyre hatoló gyöktörzs ellenálló, hidegtűrő

19 GYERTYÁNOS TÖLGYESEK méteren A felső lombkoronaszintet kocsánytalan tölgy, az alsó lombkoronaszintet gyertyán képezi. A kettős lombkoronaszint sokkal zártabb, mint a cseres tölgyes erdők lombja, kevesebb fényt enged át, ennek következtében a cserjeszint fejletlen és a gyepszint is szegényes. Kilombosodás előtt azonban igen gazdag kora tavaszi aszpektus jellemzi odvas keltikével, bogláros szellőrózsával, galambvirággal és salátaboglárkával.

20 Gyertyános- tölgyes

21 Gyertyán

22 20 méternél nem nagyobb Árnyéktűrő, tölgyesbe elegyedve a második szintet alkotja Fürtökben álló makktermését háromkaréjú buroklevél védi

23 Cserjék Vadcseresznye Közönséges kecskerágó

24 Varjútövis Ükörkelonc

25 Hagymás, geofiton gyepszint Odvas keltike Bogláros szellőrózsa

26 Galambvirág Salátaboglárka

27 BÜKKÖSÖK A 600 métertől Uralkodó fafajuk a bükk, amely magasra nő, koronája zárt Teljes kilombosodás után a fénynek csak elenyésző töredéke jut el a talajra, ezért cserjeszintje nincs és gyepszintje is fajokban szegény.

28 Bükkös

29

30 Bükk 35–40 m magasra növő fa. Törzse sima, szürke. A termés fásodott, tüskés, háromélű, kupacsba zárt, négy kopáccsal nyíló makk.

31 Ökológiai különbséget jelző aljnövényzet - Egyvirágú gyöngyperje és… Szagos müge Erdei madársóska

32 Bükksás Fehér perjeszittyó

33 FENYVESEK Magashegységekben méter felett Uralkodó fajuk a lucfenyő. Hazánk éghajlati adottságai nem kedveznek fenyvesek kialakulásának, így természetes lucfenyvesek csak az Alpokalján találhatók. A fenyvesekre aljnövényként jellemzőek a mohák, zuzmók és gombák. Az erőltetett fenyvesítés hosszú távon káros lehet, mert a le nem bomlott avar megváltoztatja az élőhely termőtalaját így az az eredeti természetes társulás befogadására alkalmatlanná válik.

34 Luc- fenyves

35 Őshonos tiszafa Szentgál körüli bükkösben – Bakony Boróka – másodlagos hatásra homokon

36 Sztyepp Szárazságtűrő, keskenylevelű fűfélék, ezek közül is az árvalányhajak. Gyakoriak az alacsony termetű cserjék, így a törpemandula, csepleszmeggy, zanótok, rekettye, gyöngyvessző fajok és rózsák Szárazabb sztyepptípusokban gyakoriak a hagymás gumós- növények, így a hagymák, tulipánok. A sztyeppéken különösen jellemzőek az ún. ördögszekér növények, amelyek terméseiket a tőről leszáradva és a szél által tovagörgetve terjesztik. Ilyen pl. a tátorján, a borzas macskamenta, a buglyos fátyolvirág. A törpecserjéket a délibb sztyeppzónákban ürmök valamint a csikófark képviselik.

37 Árvalányhaj

38 Törpemandula

39 Buglyos fátyolvirág

40 Csikófark (Nyitvatermő!)


Letölteni ppt "Hazai fás és fátlan társulások 2015. Fogalmak Biom: Hazánk legnagyobb része a lombhullató erdők övében fekszik. Az eredeti hatalmas erdőségek az elmúlt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések