A 20. és 21. század történelme 6. Előadás Miért (vagy miért nem) csúsznak félre a forradalmak és a rendszerváltások?

Az előadások a következő témára: "A 20. és 21. század történelme 6. Előadás Miért (vagy miért nem) csúsznak félre a forradalmak és a rendszerváltások?"— Előadás másolata:

1 A 20. és 21. század történelme 6. Előadás Miért (vagy miért nem) csúsznak félre a forradalmak és a rendszerváltások?

2 „Miért van az, hogy minden magasztos eszme, végül a szűklátókörű bürokrácia és a kisszerű önkény mocsarába fullad?” Bakunin

3 A történelmi siker összetevői (1) F. Fukuyama: A politikai rend eredete (Akadémia 2011) F. Fukuyama: A politikai rend eredete (Akadémia 2011) A siker meghatározó tényezői: az intézmények. Az intézmények szabályokból felállított és rendszerszerűen alkalmazott ösztönzőkkel – jutalmakkal és büntetésekkel - működtetett szociális alkotások (konstrukciók). Fontos elemeik és részeik: szerepek, szimbólumok, ököl-szabályok, történetek (narratívák), mítoszok, hiedelmek. A siker meghatározó tényezői: az intézmények. Az intézmények szabályokból felállított és rendszerszerűen alkalmazott ösztönzőkkel – jutalmakkal és büntetésekkel - működtetett szociális alkotások (konstrukciók). Fontos elemeik és részeik: szerepek, szimbólumok, ököl-szabályok, történetek (narratívák), mítoszok, hiedelmek. Fukuyama három „Nyugatra” jellemző intézményt azonosít: Fukuyama három „Nyugatra” jellemző intézményt azonosít: (1) erős állam, (2) a törvények hatalma (Rule of law), (3) Felelős kormányzás (Átláthatóság, a megbízottak ellenőrizhetősége és elszámoltathatósága)

4 A történelmi siker összetevői (2) N. Ferguson: Civilizációk (A Nyugat és a többiek – West and the rest) Scolar 2011. N. Ferguson: Civilizációk (A Nyugat és a többiek – West and the rest) Scolar 2011. Ferguson is az intézmények szerepét emeli ki. Sajátos fogalmat használ „killer app”: adott platformra épülő, a versenytársak számára elérhetetlen szolgáltatás, amely megkülönböztető versenyelőnyt jelent. Ferguson is az intézmények szerepét emeli ki. Sajátos fogalmat használ „killer app”: adott platformra épülő, a versenytársak számára elérhetetlen szolgáltatás, amely megkülönböztető versenyelőnyt jelent. Ferguson szerint a „Nyugat” hat „killer app”-ja, amely történelmi sikereit meghatározta: Ferguson szerint a „Nyugat” hat „killer app”-ja, amely történelmi sikereit meghatározta: 1. Verseny (piac) 1. Verseny (piac) 2. Tudomány (ráció) 2. Tudomány (ráció) 3. Tulajdon (vállalkozás) 3. Tulajdon (vállalkozás) 4. Orvostudomány (egészség) 4. Orvostudomány (egészség) 5. Fogyasztás (jólét és növekedés) 5. Fogyasztás (jólét és növekedés) 6. Munka-etika (szorgalmasság) 6. Munka-etika (szorgalmasság)

5 A történelmi siker összetevői (3) D. Acemoglu és J. Robinson. (2021): Why nations fail? (Miért buknak el nemzetek?) D. Acemoglu és J. Robinson. (2021): Why nations fail? (Miért buknak el nemzetek?) A többiekkel egybehangzóan az intézmények szerepét emeli ki. Az intézményrendszerek – minőségük és hatékonyságuk alapján - egy spektrumon helyezkednek el, amelyek egyik szélén az inclusive, a másikon az extractive jellegű intézmények helyezkednek el. A többiekkel egybehangzóan az intézmények szerepét emeli ki. Az intézményrendszerek – minőségük és hatékonyságuk alapján - egy spektrumon helyezkednek el, amelyek egyik szélén az inclusive, a másikon az extractive jellegű intézmények helyezkednek el. Az előbbi a siker tényezője: szándéka, tehetsége és teljesítménye alapján - mindenkinek biztosítja nemcsak a részvételt, de az előrejutást is a politikában, a gazdaságban. Az előbbi a siker tényezője: szándéka, tehetsége és teljesítménye alapján - mindenkinek biztosítja nemcsak a részvételt, de az előrejutást is a politikában, a gazdaságban. Az utóbbi a kudarc előidézője: egy szűk elit kisajátítja a politikai és gazdasági hatalmat, és arra támaszkodva kizsigereli a társadalmat. Az utóbbi a kudarc előidézője: egy szűk elit kisajátítja a politikai és gazdasági hatalmat, és arra támaszkodva kizsigereli a társadalmat. Az inclusive fogalom egyre „divatosabb” lett: a Vatikánnal és az MIT-vel kapcsolatban fogalmazódik meg, a nagyobb inkluzivitás igénye Az inclusive fogalom egyre „divatosabb” lett: a Vatikánnal és az MIT-vel kapcsolatban fogalmazódik meg, a nagyobb inkluzivitás igénye

6 Az inkluzív intézmények jellegzetességei A törvények hatalma (rule of law) A törvények hatalma (rule of law) Intézményes hatalom megosztás Intézményes hatalom megosztás Egyenlő versenyhelyzetek a gazdaságban és a politikában, Egyenlő versenyhelyzetek a gazdaságban és a politikában, Meritokrácia: kiválasztódás és kinevezés szakértelem és rátermettség alapján Meritokrácia: kiválasztódás és kinevezés szakértelem és rátermettség alapján Átláthatóság, ellenőrizhetőség és felelősségre vonhatóság, Átláthatóság, ellenőrizhetőség és felelősségre vonhatóság, A jogállam működési feltételei biztosítottak, A jogállam működési feltételei biztosítottak, Polgári szabadságjogok Polgári szabadságjogok Szabad sajtó Szabad sajtó Ezek működését segítő egyéni pszichológiai és szociológiai tényezők: Magas-szintű bizalom az intézményekben, Magas-szintű bizalom az intézményekben, Magas-szintű társadalmi és politikai aktivitás, Magas-szintű társadalmi és politikai aktivitás, Magas-szintű tolerancia és szabálykövetési hajlandóság, Magas-szintű tolerancia és szabálykövetési hajlandóság, Az együttműködési készséget támogató történelmi tapasztalatok, Az együttműködési készséget támogató történelmi tapasztalatok, Alacsony korrupció Alacsony korrupció Az egyén felelősség saját sorsának intézése, és azt nem ruházhatja át az államra. Az egyén felelősség saját sorsának intézése, és azt nem ruházhatja át az államra.

7 Az extraktív intézmények jellegzetességei Autokratikus – korlátoktól és ellensúlyoktól „megszabadított” – hatalomgyakorlás, Autokratikus – korlátoktól és ellensúlyoktól „megszabadított” – hatalomgyakorlás, Rendeleti kormányzás (rule by law), Rendeleti kormányzás (rule by law), A verseny egyenlőtlen feltételei a gazdaságban és a politikában, A verseny egyenlőtlen feltételei a gazdaságban és a politikában, A polgárok elzárása az információktól, hozzáférhetetlen adatok, A polgárok elzárása az információktól, hozzáférhetetlen adatok, Klientizmus, a baráti kapcsolatok a posztok és a lehetőségek elosztásában, Klientizmus, a baráti kapcsolatok a posztok és a lehetőségek elosztásában, Burkolt vagy nyílt cenzúra, Burkolt vagy nyílt cenzúra, A jogállamiság sérül, A jogállamiság sérül, Személyes szabadságjogokat nem tartják tiszteletben Személyes szabadságjogokat nem tartják tiszteletben Ennek következményei és ezt támogató pszichológiai tényezők: Magas-szintű korrupció, Magas-szintű korrupció, Amorális család-központúság Amorális család-központúság Alacsony szintű társadalmi aktivitás, és bizalmatlanság az intézményekben, Alacsony szintű társadalmi aktivitás, és bizalmatlanság az intézményekben, Alacsony szintű tolerancia a „mássággal” szemben Alacsony szintű tolerancia a „mássággal” szemben Az államtól, és a vezértől várnak megoldást, Az államtól, és a vezértől várnak megoldást,

8 A történelmi trend Az európai történelem az újkortól kezdve a középkorból örökölt alapvetően extraktív intézményrendszer folyamatos lebomlása és az inkluzív intézmények leterjedését és megerősödését mutatta. Ez az átalakulás a különböző eseti és véletlen körülmények hatására többféle fejlődési pályán zajlott le. Az európai történelem az újkortól kezdve a középkorból örökölt alapvetően extraktív intézményrendszer folyamatos lebomlása és az inkluzív intézmények leterjedését és megerősödését mutatta. Ez az átalakulás a különböző eseti és véletlen körülmények hatására többféle fejlődési pályán zajlott le. Angliában és Észak-Európában a társadalmi csoportok folyamatos érdekharcának eredményeként az alkotmányos monarchiák evolúciója ment végbe. Angliában és Észak-Európában a társadalmi csoportok folyamatos érdekharcának eredményeként az alkotmányos monarchiák evolúciója ment végbe. Franciaországban a forradalmak és ellenforradalmak egymás követő ütemében, sodródva, Franciaországban a forradalmak és ellenforradalmak egymás követő ütemében, sodródva, Poroszországban és Ausztriában a felvilágosult uralkodó irányításával ment végbe az átalakulás. Poroszországban és Ausztriában a felvilágosult uralkodó irányításával ment végbe az átalakulás. Amerikában pedig a BRP (üzleti folyamat újraszabályozása) „tiszta lap” módszerével, amikor jogászok alkottak egy józan-észnek megfelelő, és működőképes megoldást. Amerikában pedig a BRP (üzleti folyamat újraszabályozása) „tiszta lap” módszerével, amikor jogászok alkottak egy józan-észnek megfelelő, és működőképes megoldást. Ám mindegyik fejlődés pálya végső soron az inkluzív intézmény-rendszer kiépülése és fokozatos megszilárdulása felé konvergált. Ám mindegyik fejlődés pálya végső soron az inkluzív intézmény-rendszer kiépülése és fokozatos megszilárdulása felé konvergált. A 20. század úgy köszöntött be, hogy ez a folyamat fog tovább fejlődni: egyre szélesebb társadalmi rétegek kapnak politikai részvételt, a polgári jogok és a szerveződés joga szélesedett, mind többen kaptak lehetőséget a vállalkozásra, és esélyt a társadalmi felemelkedésre. Ám ezt a fejlődést megszakította az első, majd a második világháború, amelyek a szerves folyamatokat megakasztotta és szétszakította A 20. század úgy köszöntött be, hogy ez a folyamat fog tovább fejlődni: egyre szélesebb társadalmi rétegek kapnak politikai részvételt, a polgári jogok és a szerveződés joga szélesedett, mind többen kaptak lehetőséget a vállalkozásra, és esélyt a társadalmi felemelkedésre. Ám ezt a fejlődést megszakította az első, majd a második világháború, amelyek a szerves folyamatokat megakasztotta és szétszakította

9 A forradalmak és „rendszer-váltások” lényege A társadalmi forradalmak lényege az intézményekben bekövetkező minőségi változás. A társadalmak dinamikáját a intézmények határozzák meg, azáltal, hogy teret nyitnak és ösztönzést jelentenek az egyének számára megtenni valamit, vagy meghatározott jellegű viselkedést váltanak ki. A társadalmi forradalmak lényege az intézményekben bekövetkező minőségi változás. A társadalmak dinamikáját a intézmények határozzák meg, azáltal, hogy teret nyitnak és ösztönzést jelentenek az egyének számára megtenni valamit, vagy meghatározott jellegű viselkedést váltanak ki. A forradalmak során vagy erőszakkal kísérten, vagy részben vagy egészében megegyezés alapján a társadalom intézményt vált. A forradalmak során vagy erőszakkal kísérten, vagy részben vagy egészében megegyezés alapján a társadalom intézményt vált. Többnyire már előkészítették a politikai és szociológiai és pszichológiai feltételeket a váltáshoz, és ez egy hirtelen erőszakos fordulatot követően, vagy egy tárgyalási menetet követően– többnyire - J. Rawls-i módon méltányosan alakítják ki a kereteket, Többnyire már előkészítették a politikai és szociológiai és pszichológiai feltételeket a váltáshoz, és ez egy hirtelen erőszakos fordulatot követően, vagy egy tárgyalási menetet követően– többnyire - J. Rawls-i módon méltányosan alakítják ki a kereteket, Először - többnyire egy éven belül - megtörténik a keretek alapvetően kialakítása, az alkotmányt átírják, és meghozzák az alapvető törvényeket és kialakítják az alapvető játékszabályokat… Először - többnyire egy éven belül - megtörténik a keretek alapvetően kialakítása, az alkotmányt átírják, és meghozzák az alapvető törvényeket és kialakítják az alapvető játékszabályokat… Új törvényeket, rendeleteket, szabályokat, szerveződéseket hoznak létre és az emberek ezek keretei között élik tovább életüket. Új törvényeket, rendeleteket, szabályokat, szerveződéseket hoznak létre és az emberek ezek keretei között élik tovább életüket.

10 A rendszerek „finomszabályozása” (1) a változás a „jéghegy” metafora szerint megy végbe, vagyis vannak tudatos, átgondolt, hirdetett folyamatok, de a fő meghatározók az érzelmektől befolyásolt, nem-tudatos, sőt letagadott hatások, (2) az átalakulás fokozatosan történik, így - bár a legfontosabb és alapvető intézményeket 1-2 év alatt kialakítják, de a régiek egy ideig tovább élnek, vagy az újak nem „teljesek” és fokozatosan épül ki a teljes rendszer. Emiatt a hatékonyság szükségszerűen alacsonyabb, és egy sor ellenmondás lép fel, (3) az embereknek hozzá kell szokni az újakhoz, meg kell tanulni az újak keretei között élni, és ez időt vesz igénybe. Egy ideig reflexeiket még a régi határozza meg, Emiatt szükségszerűen fokozatosan történik meg az intézmény- rendszer „finomszabályozása”. Nagyon fontos kérdés, hogy eközben a rendszer korszerűbbé és hatékonyabbá válik, vagy éppen ellenkezőleg, kezd leromlani, szétesni, és visszarendeződni.

11 A folytatás (1) A kialakított kereteket „meg kell tölteni, vagyis a sokféle játékszabályt meg kell határozni. Vagyis, fokozatosan történik meg a teljes kiépítés és az un. finomszabályozás. Fontos, hogy a kereteket később fokozatosan ki kell tölteni: törvények sokaságát kell meghozni, hogy a rendszer működőképes legyen, rendeleteket hoznak, szabályokat alkotnak, intézményeket hívnak életre, játékszabályokat alakítanak ki, kiválasztás és kinevezési szabályokat alkotnak… Az idők folyamán azonban előtérbe kerül a pillanatnyi párt-érdek, a szervezetek belső érdekei, a piszkos anyagiak, szűklátókörű politikai szempontok, Korábban a történelemben fokozatosan alakították, gyakran több évtizeden, sőt évszázadon keresztül a rendszert, míg a „rendszerváltások” idején alig 1-2 évtized alatt formálódik ki a rendszer, Szóval a „finom-szabályozás” és a rendszer kiépítése az érdekek és verseny nyomása alatt történi. Így szükségszerűen előtérbe kerül az egyéni, a szervezet, az elit érdeke, és a különböző érdekcsoportok saját érdekei. Ezek az érdekek nem az átláthatóság, nem az egyenlő esélyek, nem nyílt vitában zajló megegyezés, nem a rendszernek a inkluzív irányba történő elmozdulása irányában történik, hanem inkább a extraktív intézmény felé…

12 Folytatás (2) Ám 1990 végére már elpárolgott a rendszerváltás pillanatának magasztossága, és beköszöntött a privatizáció, az intézmények és a hatalmi pozíciók elfoglalásának, konfliktusokkal és érdekharcokkal kísért hétköznapjai. A polgár egyszer csak ráébredt a nehéz hétköznapokra, a vállalkozók a privatizáció kínálta lehetőségekre, pártok vezetői az egyéni érdekeikre, a hatalmi elit elfoglalható posztokra, a gazdasági érdekcsoportok a kisajátítható forrásokra. Ám 1990 végére már elpárolgott a rendszerváltás pillanatának magasztossága, és beköszöntött a privatizáció, az intézmények és a hatalmi pozíciók elfoglalásának, konfliktusokkal és érdekharcokkal kísért hétköznapjai. A polgár egyszer csak ráébredt a nehéz hétköznapokra, a vállalkozók a privatizáció kínálta lehetőségekre, pártok vezetői az egyéni érdekeikre, a hatalmi elit elfoglalható posztokra, a gazdasági érdekcsoportok a kisajátítható forrásokra. Persze léteztek egyéb hatások is, amelyek nyomás gyakoroltak a politikára, hogy folytassa az intézményrendszer kiépítését a megkezdett irányban. És ezek az érdekek, konfliktusok, vágyak kezdték mozgatni a rendszert, hol előre a inkluzív, hol visszafelé az extraktív irányba, eltávolítva „indulási” pozíciójától. Persze léteztek egyéb hatások is, amelyek nyomás gyakoroltak a politikára, hogy folytassa az intézményrendszer kiépítését a megkezdett irányban. És ezek az érdekek, konfliktusok, vágyak kezdték mozgatni a rendszert, hol előre a inkluzív, hol visszafelé az extraktív irányba, eltávolítva „indulási” pozíciójától. Képzeljük ezt úgy el, mintha egy rádió hangerő-szabályozóját, vagy hangolóját, amelyet pillanatnyi igényeinknek megfelelően mozgatunk az optimális hangzás érdekében. Képzeljük ezt úgy el, mintha egy rádió hangerő-szabályozóját, vagy hangolóját, amelyet pillanatnyi igényeinknek megfelelően mozgatunk az optimális hangzás érdekében.

13 A rendszerváltások „finom-szabályozási’”modellje Extraktív intézmények Inkluzív intézmények A politikai intézmények „finomszabályozására” ható tényezők: 1.Milyenek a politikusok? 2.Milyen a politikai pártok belső mechanizmusa? 3.Milyen a hatalmi elit kiválasztódásának mechanizmusa? 4.Milyenek a támogatók közvetlen érdekei? 5.Milyen a társadalom értékrendje? 6.Milyen a társadalom politikai tapasztalata? 7.Milyen a jóléti állam csábítása (a „lenyúlható „vagyon) 8.Az alkalmazkodás sikerkereső és kudarckerülő stratégiái A kérdés az: a fenti hatások milyen irányban nyomják az intézmény-rendszert

14 1. Kikből lesznek politikusok? A tömegpártok megjelenése és a fejlett társadalmak korában a kísérletek tanulsága szerint két alapvető tényező játszik szerepet a politikusok „kiválasztódásánál”: a High Mach. És a High Narc. „számuk”. A tömegpártok megjelenése és a fejlett társadalmak korában a kísérletek tanulsága szerint két alapvető tényező játszik szerepet a politikusok „kiválasztódásánál”: a High Mach. És a High Narc. „számuk”. A Mach szám arányos: a hatalmi pozíciót kedvelő, az embereket eszközként kezelő, a morális szempontokat a céloknak alárendelő, az eszközökben nem válogató, a morált a célszerűség oltárán feláldozni kész, A Mach szám arányos: a hatalmi pozíciót kedvelő, az embereket eszközként kezelő, a morális szempontokat a céloknak alárendelő, az eszközökben nem válogató, a morált a célszerűség oltárán feláldozni kész, A Narc. Szám arányos: önimádó, önmagát előtérbe állító, másokat meggyőzni képes, az eredményeket önmagának tulajdonító, míg a kudarcokat másokra kenő személyiség A Narc. Szám arányos: önimádó, önmagát előtérbe állító, másokat meggyőzni képes, az eredményeket önmagának tulajdonító, míg a kudarcokat másokra kenő személyiség

15 High Mach A High Mach. jellemzői: hajlandó eszközként kezelni az embereket, hajlandó eszközként kezelni az embereket, a morális megfontolásokat háttérbe szorítani az ésszerűséggel és szabály-követéssel szemben, a morális megfontolásokat háttérbe szorítani az ésszerűséggel és szabály-követéssel szemben, feláldozni másokat „magasabb” célok érdekében, feláldozni másokat „magasabb” célok érdekében, hazudni, ha a körülmények azt kívánják. hazudni, ha a körülmények azt kívánják. Ez a típusú személyiség nélkülözhetetlen (tétovázás nélküli döntéshozó), de veszélyes (kiiktatódott a morális fék).

16 High Narc. A nárcisztikus személyiség – a High Mach.-hoz hasonlóan - meghökkentően ellentétes jellemvonásokkal jellemezhető. Az egyik oldalon: ambíció, optimizmus, vezetői képességek, világos jövőkép, kockázatvállalási hajlandóság és főként, mások meggyőzésének képessége jellemző rá. A másik oldalon: önimádó, önmagát előtérbe helyező, mindenkit lehengerelni akaró, hibáit soha be nem ismerő, az eredményeket kizárólag önmagának tulajdonító, a hibákat mindig másban kereső személyiség. A közvéleményt elkápráztatja, egyszerre vonzza és taszítja csillogó személyisége. Sokan lelkesednek érte, követni hajlandók, de épp így vannak, nem is kevesen, akik gyűlölik.

17 A vezetői típusok a belső motivációk alapján Karizmatikus vezetők Bürokratikus vezetők („Hivatalnok típus”) „Okoskodó”, magányos frusztrált vezető Véletlenül kiválasztódott sodródó vezetők Átlagos vezetők High Narc. Low Narc. High Mach.Low Mach.

18 A High Mach. és High Narc. következménye Az ilyen ember rendkívül meggyőző, mindenki karizmatikus személynek tekinti. Sokan követik és istenítik. Az ilyen ember rendkívül meggyőző, mindenki karizmatikus személynek tekinti. Sokan követik és istenítik. Nem tűri a korlátokat, különösen ha azt olyanok akarják érvényesíteni, akiket önmagánál „kisebbeknek” minősít. Kikerüli az ellenőrzést, kiszorítja azokat a személyeket akiket vetélytársnak tekint. Úgy véli, neki mindent szabad, mert – tehetsége és kiválósága miatt - ehhez joga van, Nem tűri a korlátokat, különösen ha azt olyanok akarják érvényesíteni, akiket önmagánál „kisebbeknek” minősít. Kikerüli az ellenőrzést, kiszorítja azokat a személyeket akiket vetélytársnak tekint. Úgy véli, neki mindent szabad, mert – tehetsége és kiválósága miatt - ehhez joga van, Olyan szervezeti feltételeket teremt, ahol mindenki neki szolgál, a szervezeti ellensúlyokat és ellenfeleknek tekintett embereket „kiiktatja”. Szereti a maga módján intézni a dolgokat, a szervezeti korlátokat nem tűri, igyekszik megszabadulni azoktól a személyektől és szabályoktól, amelyeket akadálynak lát, Olyan szervezeti feltételeket teremt, ahol mindenki neki szolgál, a szervezeti ellensúlyokat és ellenfeleknek tekintett embereket „kiiktatja”. Szereti a maga módján intézni a dolgokat, a szervezeti korlátokat nem tűri, igyekszik megszabadulni azoktól a személyektől és szabályoktól, amelyeket akadálynak lát, KÖVETKEZMÉNY: hajlamos lesz az intézményrendszert a szervezeti korlátok feloldása, a saját döntési szabadságának növelése, a számonkérés csökkentése, vagyis a extraktív irányába eltolni.

19 2. Milyen hatások működnek a politikai pártokon belül? A 20. századi politikai tömegpártok korszakában már a kezdetektől fogva megjelent egy sajátos tényező: az oligarchia vastörvénye működik bennük. A „törvényt” - saját élettapasztalatai alapján - R. Michels német szociológus fogalmazta meg. A 20. századi politikai tömegpártok korszakában már a kezdetektől fogva megjelent egy sajátos tényező: az oligarchia vastörvénye működik bennük. A „törvényt” - saját élettapasztalatai alapján - R. Michels német szociológus fogalmazta meg. Rádöbbent rá, hogy, bármely nagy szervezet – függetlenül tagjainak eredetileg idealista célkitűzéseitől - a hatalom birtoklásáért folyó harcokban, egymással élesen szembeálló csoportok küzdelmének színterévé válik. Ebből a harcból azután egy önző, egyéni érdekeket követő és a hatalom minden áron való megtartására törekvő szűk csoport - az oligarchia - emelkedik ki. Rádöbbent rá, hogy, bármely nagy szervezet – függetlenül tagjainak eredetileg idealista célkitűzéseitől - a hatalom birtoklásáért folyó harcokban, egymással élesen szembeálló csoportok küzdelmének színterévé válik. Ebből a harcból azután egy önző, egyéni érdekeket követő és a hatalom minden áron való megtartására törekvő szűk csoport - az oligarchia - emelkedik ki.. „Minden politikai pártban – írta –folyamatosan belső hatalmi harcok folynak. Az oligarchiák minden tagja tele gyanakvással azok iránt, akik a hatalmi hierarchiába való belépésre aspirálnak, és ezeket nem egyszerűen „elvtársaknak”, hanem vetélytársakna tekinti, akik az ő megszerzett pozícióit veszélyeztethetik, ahelyett, hogy megvárnék, amíg természetes módon meghalnak”. (R. Michels. 1962. Political Parties.). „Minden politikai pártban – írta –folyamatosan belső hatalmi harcok folynak. Az oligarchiák minden tagja tele gyanakvással azok iránt, akik a hatalmi hierarchiába való belépésre aspirálnak, és ezeket nem egyszerűen „elvtársaknak”, hanem vetélytársakna tekinti, akik az ő megszerzett pozícióit veszélyeztethetik, ahelyett, hogy megvárnék, amíg természetes módon meghalnak”. (R. Michels. 1962. Political Parties.)

20 A vastörvény érvényesülésének korlátja Az oligarchiák befolyása minden demokratikus társadalom tömegpártjaiban megjelenik, ám hatását némileg enyhítette, illetve felülírta az adott társadalmak: Az oligarchiák befolyása minden demokratikus társadalom tömegpártjaiban megjelenik, ám hatását némileg enyhítette, illetve felülírta az adott társadalmak: (1) felhalmozott politikai tapasztalatai, (2) a demokratikus hagyományok mértéke, (3) az oligarchiák veszélyét mutató történelmi tapasztalatok, (4) korlátok közzé lehetett szorítani a gazdasági környezetből érkező csábítást, (5) a társadalmai nyilvánosság mértéke és hatása. Ezek a tényezők képesek voltak korlátozni az oligarchia vastörvényét, úgyhogy maga a jelenség a politikai szociológiai tananyag lábjegyzetében bukkant csak fel. Ezek a tényezők képesek voltak korlátozni az oligarchia vastörvényét, úgyhogy maga a jelenség a politikai szociológiai tananyag lábjegyzetében bukkant csak fel.

21 A „vastörvény” akadálytalan érvényesülése A fejlett demokráciákban a II világháborút követően a „vastörvény” háttérbe szorul, így erre a jelenségre a rendszerváltás során nem hívták fel az érintettek figyelmét. Pedig éppen ezekben az társadalmakban a veszély megnőtt. A fejlett demokráciákban a II világháborút követően a „vastörvény” háttérbe szorul, így erre a jelenségre a rendszerváltás során nem hívták fel az érintettek figyelmét. Pedig éppen ezekben az társadalmakban a veszély megnőtt. Ugyanis ezekben hiányoztak a demokratikus hagyományok, a társadalmi tőke mértéke és az intézményekbe vetett a bizalom kisebb mértékű volt, miközben a jóléti állam szolgáltatási elosztásának és a bürokrácia megszállásának csábítása szinte ellenállhatatlan volt. Ugyanis ezekben hiányoztak a demokratikus hagyományok, a társadalmi tőke mértéke és az intézményekbe vetett a bizalom kisebb mértékű volt, miközben a jóléti állam szolgáltatási elosztásának és a bürokrácia megszállásának csábítása szinte ellenállhatatlan volt. Mindez együtt azt eredményezte, a „rendszerváltó” országokban többnyire nem volt, ami határt szabjon az oligarchia vastörvényének. Az működésbe lép, és a kiépülő intézményrendszert a extraktív irányban tolja el. Mindez együtt azt eredményezte, a „rendszerváltó” országokban többnyire nem volt, ami határt szabjon az oligarchia vastörvényének. Az működésbe lép, és a kiépülő intézményrendszert a extraktív irányban tolja el. Végső következménye: az oligarchiák maguk alá gyűrik az egész politikai rendszert és a teljes társadalmat. Végső következménye: az oligarchiák maguk alá gyűrik az egész politikai rendszert és a teljes társadalmat.

22 Lenin politikai „végrendeletéből” „Ami az első pontot, vagyis a központi bizottsági tagok számának felemelését illeti, úgy gondolom, hogy ez szükséges mind a Központi Bizottság tekintélyének emeléséhez, mind az apparátusunk megjavítását célzó komoly munkához, mind pedig annak megelőzéséhez, hogy a Központi Bizottság kisebb csoportjainak konfliktusai túlságosan nagy jelentőségűvé váljanak a párt egész sorsa szempontjából.” „Ami az első pontot, vagyis a központi bizottsági tagok számának felemelését illeti, úgy gondolom, hogy ez szükséges mind a Központi Bizottság tekintélyének emeléséhez, mind az apparátusunk megjavítását célzó komoly munkához, mind pedig annak megelőzéséhez, hogy a Központi Bizottság kisebb csoportjainak konfliktusai túlságosan nagy jelentőségűvé váljanak a párt egész sorsa szempontjából.” Sztálin túlságosan goromba, és ez a fogyatékosság, amely teljes mértékben elviselhető közöttünk, kommunisták között, az egymás közötti érintkezésben — tűrhetetlenné válik a főtitkár tisztségében. Ezért javasolom az elvtársaknak, gondolkozzanak Sztálin áthelyezésének módján, és jelöljenek ki erre a helyre másvalakit, akinek minden egyébtől eltekintve csak egy előnye van Sztálin elvtárssal szemben, nevezetesen az, hogy türelmesebb, lojálisabb, udvariasabb és figyelmesebb az elvtársakkal, kevésbé szeszélyes stb. Sztálin túlságosan goromba, és ez a fogyatékosság, amely teljes mértékben elviselhető közöttünk, kommunisták között, az egymás közötti érintkezésben — tűrhetetlenné válik a főtitkár tisztségében. Ezért javasolom az elvtársaknak, gondolkozzanak Sztálin áthelyezésének módján, és jelöljenek ki erre a helyre másvalakit, akinek minden egyébtől eltekintve csak egy előnye van Sztálin elvtárssal szemben, nevezetesen az, hogy türelmesebb, lojálisabb, udvariasabb és figyelmesebb az elvtársakkal, kevésbé szeszélyes stb.

23 3. Az elit-váltás belső dinamikája A történelemben, különösen a rezsim-váltások idején, gyakran merül fel az „elit-csere” igénye. Egy király vagy egy forradalmár, egy próféta, vagy egy vállalati vezér, hatalmát a hozzá személyesen is kötődő támogatókkal (is) igyekezett megalapozni. A történelemben, különösen a rezsim-váltások idején, gyakran merül fel az „elit-csere” igénye. Egy király vagy egy forradalmár, egy próféta, vagy egy vállalati vezér, hatalmát a hozzá személyesen is kötődő támogatókkal (is) igyekezett megalapozni. Ahhoz, azonban, hogy a nekik szánt szerepet az új elit betölthesse, tagjainak szakértelmüket és moráli tartásukat illetően is kiválóaknak kellett lenniük. Ez részben abból fakad, hogy a társadalom - az erő megtapasztalásán túl – erkölcsi értéküket elismerve hajlandó elfogadni irányításukat, Ahhoz, azonban, hogy a nekik szánt szerepet az új elit betölthesse, tagjainak szakértelmüket és moráli tartásukat illetően is kiválóaknak kellett lenniük. Ez részben abból fakad, hogy a társadalom - az erő megtapasztalásán túl – erkölcsi értéküket elismerve hajlandó elfogadni irányításukat, Ugyanakkor az elitváltás egyrészt a társadalmon belül és a szervezeten, politikai pártokon belül folyó éles harcok során történik, Ugyanakkor az elitváltás egyrészt a társadalmon belül és a szervezeten, politikai pártokon belül folyó éles harcok során történik, Ilyenkor szükségképpen előtérbe kerül a „vezérhez” való hűség, a mozgalomhoz fűződő lojalitás, viszont a szakmai kiválóság aláértékelődik. Ilyenkor szükségképpen előtérbe kerül a „vezérhez” való hűség, a mozgalomhoz fűződő lojalitás, viszont a szakmai kiválóság aláértékelődik.

24 A kívánatos viselkedés Feltétlen engedelmesség, az elvárásoknak való megfelelés, a kételkedés nélküli támogatás, a kritikátlan lojalitás. Feltétlen engedelmesség, az elvárásoknak való megfelelés, a kételkedés nélküli támogatás, a kritikátlan lojalitás. Ebből adódik, hogy a politikus ma nem egyszerűen csapatjátékos. A csapat párton belül is közvetlen mentor, támogató, aki elvárja a feltételek nélküli támogatást. Nem szeretik azt, aki túl sokat kérdez, akinek fenntartásai vannak. Ebből adódik, hogy a politikus ma nem egyszerűen csapatjátékos. A csapat párton belül is közvetlen mentor, támogató, aki elvárja a feltételek nélküli támogatást. Nem szeretik azt, aki túl sokat kérdez, akinek fenntartásai vannak. Lojalitást és kételkedés nélküli parancsvégrehajtást kívánnak. Ha megbízik benned az, aki kinevezett és kiválasztott, és amíg megbízik, van út felfelé. Az érték és a szakértelem másodlagos, a bizalom és a lojalitás állandó kinyilvánítása az elsődleges Lojalitást és kételkedés nélküli parancsvégrehajtást kívánnak. Ha megbízik benned az, aki kinevezett és kiválasztott, és amíg megbízik, van út felfelé. Az érték és a szakértelem másodlagos, a bizalom és a lojalitás állandó kinyilvánítása az elsődleges

25 A fejletlenek elitváltásának trendje Ha az erkölcsi botlást és a csalást a „mieink” között „normális" jelenségként éli meg, az arra vezet, hogy az megállíthatatlanul elterjed a csoportban. Ha az erkölcsi botlást és a csalást a „mieink” között „normális" jelenségként éli meg, az arra vezet, hogy az megállíthatatlanul elterjed a csoportban. Ha azt tapasztalják az új elti tagjai, hogy a kiemelkedést a parancsvégrehajtás segíti, míg a morális autonómia hátráltatja ebből levonják a következtetést, Ha azt tapasztalják az új elti tagjai, hogy a kiemelkedést a parancsvégrehajtás segíti, míg a morális autonómia hátráltatja ebből levonják a következtetést, És ezzel a – kísérletileg bizonyított ténnyel – záródik az elitcsere morális lesüllyedést előidéző visszacsatolási köre. Ha az újonnan rekrutálódó elit tagjai folyamatosan azt érzik - miként az elmúlt évek példái mutatják – hogy a csalást megbocsátják, a szabályszegést elnézik, a törvénysértéssel szemben éppen az elkövetőt védik meg, akkor az új elit általános morális szintje szükségképpen a társadalom általános morális szintje alá süllyed. És ezzel a – kísérletileg bizonyított ténnyel – záródik az elitcsere morális lesüllyedést előidéző visszacsatolási köre. Ha az újonnan rekrutálódó elit tagjai folyamatosan azt érzik - miként az elmúlt évek példái mutatják – hogy a csalást megbocsátják, a szabályszegést elnézik, a törvénysértéssel szemben éppen az elkövetőt védik meg, akkor az új elit általános morális szintje szükségképpen a társadalom általános morális szintje alá süllyed.

26 Az elitváltás belső dinamikája Az elitváltásoknak azonban sajátos belső dinamikája van, amelyet az határoz meg, hogy azt a rendszerváltások során éles politikai harc kíséri. A politikai mozgalmak, a társadalmi osztályok, gazdasági érdekcsoportok, kulturális elitek, rétegek között éles küzdelmek zajlanak. Az elitváltásoknak azonban sajátos belső dinamikája van, amelyet az határoz meg, hogy azt a rendszerváltások során éles politikai harc kíséri. A politikai mozgalmak, a társadalmi osztályok, gazdasági érdekcsoportok, kulturális elitek, rétegek között éles küzdelmek zajlanak. Amivel többnyire nem számolnak, hogy a politikai versenyben szinte szükségszerű, hogy a morális tartást, és a szakértelmet „felülírja” a vezérhez való lojalitás és a mozgalom kételkedés nélküli támogatása. Így az elitváltás során kevésbé kerülnek meghatározó pozíciókba autonóm személyiségek és inkább jutnak vezetői szerephez a pártot és a vezért kiszolgálni hajlandó személyek. Amivel többnyire nem számolnak, hogy a politikai versenyben szinte szükségszerű, hogy a morális tartást, és a szakértelmet „felülírja” a vezérhez való lojalitás és a mozgalom kételkedés nélküli támogatása. Így az elitváltás során kevésbé kerülnek meghatározó pozíciókba autonóm személyiségek és inkább jutnak vezetői szerephez a pártot és a vezért kiszolgálni hajlandó személyek.

27 Az elit-váltás hatása a intézményrendszerre Az elitváltás során végbemenő folyamatok hatására az elit feldúsul kiszolgáló, és a vezéreket elvtelenül támogató emberekben, míg a szakértelem háttérbe szorul, és az erkölcsi tartás leértékelődik. Olyan összetételű elit jön létre, amely a párt és a mozgalom pillanatnyi érdekeinek kiszolgálását tekinti feladatának, Az elitváltás során végbemenő folyamatok hatására az elit feldúsul kiszolgáló, és a vezéreket elvtelenül támogató emberekben, míg a szakértelem háttérbe szorul, és az erkölcsi tartás leértékelődik. Olyan összetételű elit jön létre, amely a párt és a mozgalom pillanatnyi érdekeinek kiszolgálását tekinti feladatának, Emiatt maga az elit, amely alapvetően közrejátszik a intézményrendszer „finom- szabályozásában” olyan irányba nyomja el a rendszert, amely a extraktív intézmények létrejöttét támogatja. Emiatt maga az elit, amely alapvetően közrejátszik a intézményrendszer „finom- szabályozásában” olyan irányba nyomja el a rendszert, amely a extraktív intézmények létrejöttét támogatja.

28 4. A gazdasági és kulturális érdekcsoportok hatása és befolyása Ha polgári átalakulásról beszélünk, az új intézmények a piacgazdaság és politikai demokrácia kiformálódására utalnak. Ezek egyenlő versenyfeltételeket teremtenek, átláthatóságot, kiszámíthatóságot biztosítanak, Ha polgári átalakulásról beszélünk, az új intézmények a piacgazdaság és politikai demokrácia kiformálódására utalnak. Ezek egyenlő versenyfeltételeket teremtenek, átláthatóságot, kiszámíthatóságot biztosítanak, Ugyanakkor a valóságban a pártokhoz csatlakozó, azokat kiszolgáló, sőt finanszírozó ám azután a „számlát” benyújtó gazdasági és kulturális érdekcsoportoknak az az érdeke, hogy a döntések ne a nyílt és tényszerű vitában, hanem olyan háttéralku keretében történjenek, ahol ő érvényesíteni tudja a hatalmi kapcsolatait. … Ugyanakkor a valóságban a pártokhoz csatlakozó, azokat kiszolgáló, sőt finanszírozó ám azután a „számlát” benyújtó gazdasági és kulturális érdekcsoportoknak az az érdeke, hogy a döntések ne a nyílt és tényszerű vitában, hanem olyan háttéralku keretében történjenek, ahol ő érvényesíteni tudja a hatalmi kapcsolatait. … Ebben az értelemben az éppen győztes pozícióban levő csoportoknak nem érdeke a tiszta helyzet, az átláthatóság, az egyenlő feltételek, a szabad verseny. Mindenki saját érdekeinek megfelelően befolyásolná a törvényeket és a szabályokat, és érdekeitől függően adja meg hozzájárulását a törvényekhez. (Gondoljanak a mostani NAV botrányra!) Ebben az értelemben az éppen győztes pozícióban levő csoportoknak nem érdeke a tiszta helyzet, az átláthatóság, az egyenlő feltételek, a szabad verseny. Mindenki saját érdekeinek megfelelően befolyásolná a törvényeket és a szabályokat, és érdekeitől függően adja meg hozzájárulását a törvényekhez. (Gondoljanak a mostani NAV botrányra!) Mindezek miatt a „politika-hangolók” az intézményi finomhangolás során szinte szükségszerűen az extraktív irányba tolják el a rendszert. Mindezek miatt a „politika-hangolók” az intézményi finomhangolás során szinte szükségszerűen az extraktív irányba tolják el a rendszert.

29 A gazdasági elit befolyása A pártokhoz „lecsatlakozó”, azokat kiszolgáló, sőt finanszírozó, ám azután a „számlát” benyújtó gazdasági és kulturális érdekcsoportok számottevő hatást gyakorolnak az intézményrendszer alakulására. Elvileg érdekük fűződne ahhoz, hogy a játékszabályok mindenkire azonosak, a verseny feltételei egyenlők legyenek, hogy minél többen vehessenek részt a versenyben. A pártokhoz „lecsatlakozó”, azokat kiszolgáló, sőt finanszírozó, ám azután a „számlát” benyújtó gazdasági és kulturális érdekcsoportok számottevő hatást gyakorolnak az intézményrendszer alakulására. Elvileg érdekük fűződne ahhoz, hogy a játékszabályok mindenkire azonosak, a verseny feltételei egyenlők legyenek, hogy minél többen vehessenek részt a versenyben. Ezen a ponton azonban a realitások más irányt szabtak a történetnek. Egyrészt, a rendszerváltást követően beinduló privatizációs folyamatok már nem a Rawls-i méltányosság logikájának megfelelően zajlottak. A gazdasági hatalom megszerzését véletlenek erősen befolyásolták: hol kedveztek, hol háttérbe szorították, egyszer a bukott, máskor az új elit képviselőit. Ezen a ponton azonban a realitások más irányt szabtak a történetnek. Egyrészt, a rendszerváltást követően beinduló privatizációs folyamatok már nem a Rawls-i méltányosság logikájának megfelelően zajlottak. A gazdasági hatalom megszerzését véletlenek erősen befolyásolták: hol kedveztek, hol háttérbe szorították, egyszer a bukott, máskor az új elit képviselőit. A kiépülő jóléti állam és az állami beruházások szinte leküzdhetetlen csábítást jelentettek a beruházási lehetőségek megszerzésében. Így az egyenlő játékszabályok helyett mindenki a maga pillanatnyi érdekében igyekezett befolyásolni a törvényhozót és a gazdasági döntéshozót. A következmény: az intézményrendszer - a „politika- hangolók” egyéni és csoportos befolyásolása útján - alapvetően az extraktív irányba tolódott el. A kiépülő jóléti állam és az állami beruházások szinte leküzdhetetlen csábítást jelentettek a beruházási lehetőségek megszerzésében. Így az egyenlő játékszabályok helyett mindenki a maga pillanatnyi érdekében igyekezett befolyásolni a törvényhozót és a gazdasági döntéshozót. A következmény: az intézményrendszer - a „politika- hangolók” egyéni és csoportos befolyásolása útján - alapvetően az extraktív irányba tolódott el.

30 Végső hatás Valamennyi politikai párt támogatói érdekcsoportjának ahhoz fűződött az érdeke, hogy a privatizációs döntéseket, az állami megrendeléseket, a törvényeket, a rendeleteket, a testületek összetételét, az önkormányzati vagyon ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat ne a nyílt és tényszerű vitában, hanem háttéralku keretében alakítsák ki. Valamennyi politikai párt támogatói érdekcsoportjának ahhoz fűződött az érdeke, hogy a privatizációs döntéseket, az állami megrendeléseket, a törvényeket, a rendeleteket, a testületek összetételét, az önkormányzati vagyon ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat ne a nyílt és tényszerű vitában, hanem háttéralku keretében alakítsák ki. Minden érdekcsoport azért „lobbizott”, hogy ne átlátható és ellenőrizhető törvényekben, hanem politikailag befolyásolható módon szabályozzák az állami vagyonhoz való hozzáférését. Azt igyekeztek elérni – többnyire sikeresen – hogy az ezzel kapcsolatos információkat korlátozzák, és az ellenőrzésben szűkítsék a társadalom betekintését. Minden érdekcsoport azért „lobbizott”, hogy ne átlátható és ellenőrizhető törvényekben, hanem politikailag befolyásolható módon szabályozzák az állami vagyonhoz való hozzáférését. Azt igyekeztek elérni – többnyire sikeresen – hogy az ezzel kapcsolatos információkat korlátozzák, és az ellenőrzésben szűkítsék a társadalom betekintését. Korlátozzák a társadalom és a média számára hozzáférését az információkhoz, viszont biztosítsák a pártokhoz, és a vezetőkhöz kötődő eliteknek, hogy érvényesíteni tudják hatalmi kapcsolataikat. Korlátozzák a társadalom és a média számára hozzáférését az információkhoz, viszont biztosítsák a pártokhoz, és a vezetőkhöz kötődő eliteknek, hogy érvényesíteni tudják hatalmi kapcsolataikat. Lényegében az eseményeknek ez a menet vezetett oda, hogy senkinek nem volt érdeke a tiszta helyzet, az átláthatóság, az egyenlő feltételek, a szabad verseny. Mindenki saját érdekeinek megfelelően igyekezett befolyásolni a törvényeket és a szabályokat, és érdekeitől függően adja meg hozzájárulását a törvényekhez. Lényegében az eseményeknek ez a menet vezetett oda, hogy senkinek nem volt érdeke a tiszta helyzet, az átláthatóság, az egyenlő feltételek, a szabad verseny. Mindenki saját érdekeinek megfelelően igyekezett befolyásolni a törvényeket és a szabályokat, és érdekeitől függően adja meg hozzájárulását a törvényekhez. Ez ismét egy fontos tényező, hogy a rendszer az extraktív irányban mozdult el. Ez ismét egy fontos tényező, hogy a rendszer az extraktív irányban mozdult el.

31 5. A társadalom értékrendjének hatása (1) Az új intézményrendszer kiformálódásában meghatározó szerepe van a kultúrának, illetve ezen belül a társadalom értékrendszerének, amely a kultúra legdinamikusabb és viselkedést generáló része Az új intézményrendszer kiformálódásában meghatározó szerepe van a kultúrának, illetve ezen belül a társadalom értékrendszerének, amely a kultúra legdinamikusabb és viselkedést generáló része Az értékszociológiai vizsgálatok viszonylag részletesen és több évtizeden keresztül feltárták az értékrendszer formálódásának tendenciáit a föld több mint 100 társadalmában, Az értékszociológiai vizsgálatok viszonylag részletesen és több évtizeden keresztül feltárták az értékrendszer formálódásának tendenciáit a föld több mint 100 társadalmában, A magyar gondolkodásmód – ennek alapján - a nyugati kultúra magjától távolabb, az ortodox (szláv) kultúrához közelebb helyezkedik el. (Közelebb Bulgáriához és Oroszországhoz, mint Szlovéniához, és Csehországhoz). Kevésbé tartjuk fontosnak a civil és politikai szabadságjogokat, kisebb méretű a mindennapi aktív politikai szerepvállalás, nem törekszünk polgári jogainkkal élni. Nem toleráljuk a „másságot”, a megszokottól eltérőt. A magyar gondolkodásmód – ennek alapján - a nyugati kultúra magjától távolabb, az ortodox (szláv) kultúrához közelebb helyezkedik el. (Közelebb Bulgáriához és Oroszországhoz, mint Szlovéniához, és Csehországhoz). Kevésbé tartjuk fontosnak a civil és politikai szabadságjogokat, kisebb méretű a mindennapi aktív politikai szerepvállalás, nem törekszünk polgári jogainkkal élni. Nem toleráljuk a „másságot”, a megszokottól eltérőt.

32 A társadalom értékrendje (2) A magyar társadalom erősen paternalista: az államtól sok minden olyant vár, amit nyugat-európában az egyén felelősségének tekintenek. A magyarok úgy gondolják: inkább az államtól várható sorsának formálása, mint önmagától (gondoskodást, munkahelyteremtést, kiegyenlítést, sors- meghatározást). A magyar társadalom erősen paternalista: az államtól sok minden olyant vár, amit nyugat-európában az egyén felelősségének tekintenek. A magyarok úgy gondolják: inkább az államtól várható sorsának formálása, mint önmagától (gondoskodást, munkahelyteremtést, kiegyenlítést, sors- meghatározást). A szélsőjobb oldali ideológiák iránti fogékonyságra utal az un. Derex index magas értéke. Ennek összetevői: előítéletesség, jóléti sovinizmus, jobboldali értékorientáció, rendszerellenesség, bizalmatlanság az intézmények iránt, félelem, bizalmatlanság, és pesszimizmus. Ezzel a magas értékkel (20 % feletti aránnyal) Ukrajnával, Bulgáriával, Görögországgal vagyunk egy csoportban. A szélsőjobb oldali ideológiák iránti fogékonyságra utal az un. Derex index magas értéke. Ennek összetevői: előítéletesség, jóléti sovinizmus, jobboldali értékorientáció, rendszerellenesség, bizalmatlanság az intézmények iránt, félelem, bizalmatlanság, és pesszimizmus. Ezzel a magas értékkel (20 % feletti aránnyal) Ukrajnával, Bulgáriával, Görögországgal vagyunk egy csoportban.

33 Az értékrendszer hatása a finomszabályozásra Értékszerkezetünkben kisebb szerepet játszanak az önmegvalósítás értékei, míg erőteljesebb a tekintélykövetés, az engedelmességre nevelés, a vallási és nemzeti azonosulás fontossága. ez az örökölt értékrendszer – amely épp olyan kevésé látható, mint jéghegy modell víz alatt levő része, de döntő mértékben meghatározza a változásra való hajlamot, Értékszerkezetünkben kisebb szerepet játszanak az önmegvalósítás értékei, míg erőteljesebb a tekintélykövetés, az engedelmességre nevelés, a vallási és nemzeti azonosulás fontossága. ez az örökölt értékrendszer – amely épp olyan kevésé látható, mint jéghegy modell víz alatt levő része, de döntő mértékben meghatározza a változásra való hajlamot, Ez az értékrendszer mint valami ballaszt lóg a társadalom nyakán és lassítja, torzítja, kisiklatja a folyamatokat, és az extrakív irányban történő elmozdulást valószínűsíti, Ez az értékrendszer mint valami ballaszt lóg a társadalom nyakán és lassítja, torzítja, kisiklatja a folyamatokat, és az extrakív irányban történő elmozdulást valószínűsíti, Milyen kapcsolatokon keresztül…. Milyen kapcsolatokon keresztül….

34 6. A társadalom politikai tapasztalatai és dinamizáló narratívái Az értékrendszer meglevő ellenmondásait tovább erősítik bizonyos történelmi tényezők: a társadalmi tőke gyenge volta, a demokratikus hagyományok hiánya, a „kádári” rendszer által tovább torzított politikai reflexek, és nem elhanyagolható módon a társadalom fogékonysága a „történelmi igazságtételt” igénylő politikára. Mindez rendkívül sebezhetővé tette a társadalmat a politikai populizmusra és ezt a pártok és mozgalmak ki is használták… Az értékrendszer meglevő ellenmondásait tovább erősítik bizonyos történelmi tényezők: a társadalmi tőke gyenge volta, a demokratikus hagyományok hiánya, a „kádári” rendszer által tovább torzított politikai reflexek, és nem elhanyagolható módon a társadalom fogékonysága a „történelmi igazságtételt” igénylő politikára. Mindez rendkívül sebezhetővé tette a társadalmat a politikai populizmusra és ezt a pártok és mozgalmak ki is használták… Ennek kikerülhetetlen következménye egy szinte feloldhatatlan ellenmondás. Ha egy politikai párt nyerni akar, akkor a fenti tényeket ki kell használni. Ellenében szinte lehetetlen nyerni, ám ha alkalmazod az ígérgetés és a mítosz-követés stratégiáját foglyává válsz annak, és győzelem esetén sem szabadulhatsz tőle. Ennek kikerülhetetlen következménye egy szinte feloldhatatlan ellenmondás. Ha egy politikai párt nyerni akar, akkor a fenti tényeket ki kell használni. Ellenében szinte lehetetlen nyerni, ám ha alkalmazod az ígérgetés és a mítosz-követés stratégiáját foglyává válsz annak, és győzelem esetén sem szabadulhatsz tőle.

35 A politikai narratíva befolyása a „finomszabályozásra” A politikusok, a pártok és a hatalmi elit foglya marad egy sajátos ellenmondásnak: Ha te nem teszed, kihasználják ellenfeleid. Ám ha erre építed politikai stratégiádat, akkor ezzel másokat is arra kényszerítsz, hogy függetlenül a személyes nézetétől, ezt alkalmazza. Másrészt, még ha nyersz is, szükségképpen foglya maradsz ígéreteidnek, és még ha változtatni akarnál, sem tudsz. A politikusok, a pártok és a hatalmi elit foglya marad egy sajátos ellenmondásnak: Ha te nem teszed, kihasználják ellenfeleid. Ám ha erre építed politikai stratégiádat, akkor ezzel másokat is arra kényszerítsz, hogy függetlenül a személyes nézetétől, ezt alkalmazza. Másrészt, még ha nyersz is, szükségképpen foglya maradsz ígéreteidnek, és még ha változtatni akarnál, sem tudsz. Ezzel azután beindul az agresszivitás és a csalás egyre erősödő spirálja, amely fokozatosan eltorzítja az induláskor konszenzussal elfogadott feltételeket. Ezzel azután beindul az agresszivitás és a csalás egyre erősödő spirálja, amely fokozatosan eltorzítja az induláskor konszenzussal elfogadott feltételeket. Mindezek miatt a „finomszabályozás” során szinte szükségszerűen a rendszert az extraktív irányba befolyásolják,és olyan változások valósulnak meg, amelyek erodálják az induláskor elfogadott és nyilvánosan hirdetett elveket. A pártok hajlamosan lesznek „megideológizálni” és racionalizálni a maguk által is elítélt intézményi változásokat, Mindezek miatt a „finomszabályozás” során szinte szükségszerűen a rendszert az extraktív irányba befolyásolják,és olyan változások valósulnak meg, amelyek erodálják az induláskor elfogadott és nyilvánosan hirdetett elveket. A pártok hajlamosan lesznek „megideológizálni” és racionalizálni a maguk által is elítélt intézményi változásokat,

36 A sikerkeresés és a kudarckerülés stratégiái

37 Oszt á lyl é tsz á m - 2014 c í mű kutat á s

38 „Az európai demokráciák közül egyedül Magyarországon tapasztalható, hogy a nagy többséggel, demokratikus úton kormányzati mandátumra szert tett kormány – saját hatalma növelése, tartósítása érdekében – szűkíti az őt ellenőrizni hivatott intézmények és a média lehetőségeit" – mondta D. Acemoglu. Acemoglu szerint az ország egyedülálló eset Európában: megtörtént a sikeres rendszerváltozás, a demokrácia és a piacgazdaság lett az új rendszer lényege. A közgazdász szerint viszont néhány évvel ezelőtt a társadalom, a nép hatalmas többséget biztosított a választásokon egy olyan pártnak, amely eluralja a politikai konfliktusokat, amely demokratikusan megszerzett hatalmát arra használja, hogy gyengítse a szinte még újszülöttnek számító, független, a végrehajtó hatalmat korlátozni tudó intézményeket. „Magyarország esetében most nem az a kérdés, hogy a politikai elit ott miért szokta általában becsapni a társadalmat, hanem az, hogy a társadalom, annak »krémje« és a média miért hagyja, hogy megtörténjen az, ami megtörténik” – mondta a tudós. Acemoglu szerint Magyarországon kívül nincs egyetlen más sikeres európai demokrácia, ahol az elégedetlenséget a demokratikus rendszer ellen fordítanák. A közgazdász szerint a válságra azok az országok reagáltak sikeresen, amelyek erősítették a demokráciát; Magyarországon viszont megkérdőjelezhetetlenül demokratikus körülmények között, óriási parlamenti többséggel került hatalomra egy párt, egy kormány, és a nagy felhatalmazás birtokában, arra hivatkozva igyekszik a választói többség diktatúráját megvalósítani. Európa fekete bárányai vagyunk

39 A jóléti és szociális állam fogalma A jóléti állam a modern társadalomfejlődés egyik legfontosabb vívmánya, amely a fejlett nyugati demokráciák stabilitásának legfontosabb alapját képezi, A jóléti állam a modern társadalomfejlődés egyik legfontosabb vívmánya, amely a fejlett nyugati demokráciák stabilitásának legfontosabb alapját képezi, A jóléti állam: a polgárok elemi jólétének biztosítására irányuló állam felelősségvállalást jelent (de ebben az általánosságban nem válaszol arra: egyenjogúsít-e, vagy sem, legitimálja-e a kormányzatot vagy sem, piac-konform-e vagy sem? A jóléti állam: a polgárok elemi jólétének biztosítására irányuló állam felelősségvállalást jelent (de ebben az általánosságban nem válaszol arra: egyenjogúsít-e, vagy sem, legitimálja-e a kormányzatot vagy sem, piac-konform-e vagy sem? A szociális állam elsődlegesen a tőkés piacgazdaság negatív hatásainak ellensúlyozására irányuló állami szociálpolitikai intézmények és kormányzati intézkedések összességét jelöli, A szociális állam elsődlegesen a tőkés piacgazdaság negatív hatásainak ellensúlyozására irányuló állami szociálpolitikai intézmények és kormányzati intézkedések összességét jelöli, A szociális állam – tág értelemben – nemcsak szociális biztonságra törekszik, hanem szociális igazságosság, és az egyéni szabadság megalapozására. A szociális állam – tág értelemben – nemcsak szociális biztonságra törekszik, hanem szociális igazságosság, és az egyéni szabadság megalapozására. A két világháború között többféle koncepciója kezdett kiépülni: totalitárius, autoriter, és liberális. Ez arra utal, hogy a kiépülő rendszer hol helyezkedik el a extraktív – inkluzív skálán, A két világháború között többféle koncepciója kezdett kiépülni: totalitárius, autoriter, és liberális. Ez arra utal, hogy a kiépülő rendszer hol helyezkedik el a extraktív – inkluzív skálán,

40 A jóléti állam csábítása.. Az idők során a modernt jóléti állam egyre több szolgáltatást nyújt a polgároknak, a vállalkozásoknak és a különböző szervezeteknek. Ezáltal a modern állam egyrészt a legnagyobb foglalkoztatóvá másrészt a legnagyobb befektetővé vált, Az idők során a modernt jóléti állam egyre több szolgáltatást nyújt a polgároknak, a vállalkozásoknak és a különböző szervezeteknek. Ezáltal a modern állam egyrészt a legnagyobb foglalkoztatóvá másrészt a legnagyobb befektetővé vált, Ennek megfelelően a vállalkozók számára mint megrendelő, a polgárok számára pedig mint foglalkoztató és mint fontos szolgáltatások nyújtója jelenik meg. Ennek megfelelően a vállalkozók számára mint megrendelő, a polgárok számára pedig mint foglalkoztató és mint fontos szolgáltatások nyújtója jelenik meg. Az államnak meghatározó a szerepe az infrastruktúrák kiépülése (út, vízvezeték, hírközlés) és a társadalmi tőke felhalmozódása (oktatás, egészségügy, jóléti állam) területén, Az államnak meghatározó a szerepe az infrastruktúrák kiépülése (út, vízvezeték, hírközlés) és a társadalmi tőke felhalmozódása (oktatás, egészségügy, jóléti állam) területén, Így sok olyan lehetőség van, amelyért a érdekcsoportok és a vállalkozók vetélkednek, és ennek kapcsán az érdek nem az egyenlő esélyek és a tiszta versenyfeltételek, hanem a protekcionizmus és csoportelőnyök érvényesítése, Így sok olyan lehetőség van, amelyért a érdekcsoportok és a vállalkozók vetélkednek, és ennek kapcsán az érdek nem az egyenlő esélyek és a tiszta versenyfeltételek, hanem a protekcionizmus és csoportelőnyök érvényesítése, Mindennek érdekében a politikához kapcsolódó érdekcsoportok nem az átláthatóság és egyenlő esélyek (vagyis az inkluzív) hanem a klientizmus, vagyis extraktív irányába nyomják a kiépülő rendszert. Mindennek érdekében a politikához kapcsolódó érdekcsoportok nem az átláthatóság és egyenlő esélyek (vagyis az inkluzív) hanem a klientizmus, vagyis extraktív irányába nyomják a kiépülő rendszert.

41 A felsorolt tényezők összefüggése A felsorolt tényezők bonyolult módon hatnak egymásra. Elvileg mindkét irányt erősíthetik, ám a politika belső folyamatai és a támogatók érdekei miatt, és ezen belül itt Kelet-, Közép- Európában szinte szükségszerűen jut érvényre a intézmény- rendszer leromlásának, vagyis az extraktiv irányban történő elmozdulásnak a tendenciája. A rendszer legérzékenyebb elemei: párt-finanszírozás, párt-finanszírozás, szabad sajtó, hozzáférhető adatok, szabad sajtó, hozzáférhető adatok, egyenlő esélyeket biztosító választási törvény, egyenlő esélyeket biztosító választási törvény, versenytörvény és közbeszerzési törvény, versenytörvény és közbeszerzési törvény, az átlátható és ellenőrizhető döntéshozás mind helyi, mind országos szinten, az átlátható és ellenőrizhető döntéshozás mind helyi, mind országos szinten, az intézményes hatalommegosztás szervezetei önállóságának védelme, az intézményes hatalommegosztás szervezetei önállóságának védelme, a polgári szabadságjogok védelme. a polgári szabadságjogok védelme.

42 Végeredmény Így jutottunk el oda, hogy míg 1985-ben, az „extraktív-inkluzív” skálán nagyjából 35 ponton voltunk, a rendszerváltás eredményeként 1990-ben 60 pontra ugrottunk. Így jutottunk el oda, hogy míg 1985-ben, az „extraktív-inkluzív” skálán nagyjából 35 ponton voltunk, a rendszerváltás eredményeként 1990-ben 60 pontra ugrottunk. A pontszámok először fokozatosan emelkedtek. Emlékezzünk csak néhány alapvetően pozitív hatású (az Alkotmány-bíróság működése, vagy a Bokros program) vagy épp így negatív hatású (párt-finanszírozás megoldatlansága, nyugdíj- önkormányzatok megszüntetése, illetve a privatizációs botrányok) ügyekre. A pontszámok először fokozatosan emelkedtek. Emlékezzünk csak néhány alapvetően pozitív hatású (az Alkotmány-bíróság működése, vagy a Bokros program) vagy épp így negatív hatású (párt-finanszírozás megoldatlansága, nyugdíj- önkormányzatok megszüntetése, illetve a privatizációs botrányok) ügyekre. Ezek következtében az intézményrendszer minőségének mértéke 2000-ra a extraktív-inkluzív skálán mondjuk 70 pontra emelkedett. Ezek következtében az intézményrendszer minőségének mértéke 2000-ra a extraktív-inkluzív skálán mondjuk 70 pontra emelkedett. 2001-től azonban megfordult a trend, és 2005-ben már 65 pontra sűlyedt, 2010-ben már csak 60 pont volt, 2001-től azonban megfordult a trend, és 2005-ben már 65 pontra sűlyedt, 2010-ben már csak 60 pont volt, Valószínű, hogy a 2014-es választások idején a rendszer valahol a 40 pontra esik, és a rendszerváltás szintje alá esik. Valószínű, hogy a 2014-es választások idején a rendszer valahol a 40 pontra esik, és a rendszerváltás szintje alá esik.

43 A rendszerváltás „bukását” előidéző tényezők A politikussá válás motívumai: High Mach +High Narc. típus személység- dinamikája Az elitváltás hatása: A szakértelem és morális tartás leértékelődik, míg a lojalitás felértékelődik A politikai szervezet belső működés-módja: Az „oligarchia vastörvénye „ KÖVETKEZMÉNY: A inklúzív – extratktív skálán az intézményrendszer eltolódik az extraktív irányba A támogatók érdekérvényesítése a monopol-helyzetek kialakítására A jóléti társadalom eszközbázisa, mint lehetséges zsákmány nagy csábítást jelent A társadalom öröklött értékrendszere, amely keleties, ortodoy kultúrának felel meg, és a Derex index magas szintje,

44 Tartalom 1. Mik a társadalmi siker tényezői: intézmények, 2. Hogyan szabályozódik a viselkedés a modern és az az előtti társadalmakban 3. Az intézmények működésének feltételei 4. A „nyugat” siker-tényezői 5. Acemoglu-Robinson modellje 6. Mit jelentenek a inkluzív intézmények, 7. Mit jelentenek a extraktív intézmények, 8. Mit jelentenek a „rendszerváltások” és a forradalmak? 9. Mit jelent az intézmények „finomszabályozása”? 10. Milyen tényezők befolyásolják a későbbi fejlődést? 11. Milyen a politikus? 12. Oligarchia vastörvénye, 13. Hogyan zajlik az elitváltás? 14. Milyen a kapcsolat a politikus és a támogatók között? 15. Milyen csábítást jelent a jóléti állam? 16. Mit határoz meg a értékrendszer? 17. Mit és hogyan befolyásol a politikai tapasztalat és narratívák? 18. A sikerkeresők és a kudarckerülők vetélkedése 19. A változási görbe kimenetele 20. Mindezt figyelembe véve – szükségszerű volt az elcsúszás! 21. Csak minket fenyeget-e? (Nem a fejletteket is!!)

45 Divatos fogalom lett az inklúzív Pope offers vision of more inclusive church (International Herald Tribune) Pope offers vision of more inclusive church (International Herald Tribune) The uiniversities need more inclusive education The uiniversities need more inclusive education