Pedagógus Hivatás dr. Liptai Kálmán az MRK alelnöke Pedagógus Hivatás Munkacsoport beszámolója 2016. április 20.

Az előadások a következő témára: "Pedagógus Hivatás dr. Liptai Kálmán az MRK alelnöke Pedagógus Hivatás Munkacsoport beszámolója 2016. április 20."— Előadás másolata:

1 Pedagógus Hivatás dr. Liptai Kálmán az MRK alelnöke Pedagógus Hivatás Munkacsoport beszámolója 2016. április 20.

2 Kiemelt témák A pedagógusképzés rendszere Tanárképzés Bologna-típusú, osztott képzés Osztatlan képzés Pedagógus-továbbképzés

3 3 A pedagógusképzés rendszere

4 Alapképzési szakok Csecsemő- és kisgyermeknevelő (képzési idő: 6 félév) Óvodapedagógus (képzési idő: 6 félév) Tanító (képzési idő: 8 félév) Gyógypedagógia (képzési idő: 7+1 félév) Konduktor (képzési idő: 8 félév) Az alapképzési szakok képzési szerkezetét a köznevelési igényeknek megfelelően kell átalakítani. 4

5 5

6 A tanárképzés rendszere Tanári mesterszakok Az osztott tanárképzést szabályozó miniszteri rendelet: 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről Tanárképzés Bologna típusú tanárképzés (2016-2017-es tanévben indul utoljára) Osztatlan tanárképzés A tanárképzés közös európai alapelvei Multidiszciplináris, mert rendelkezik:  Szaktárgyi ismeretekkel  Pedagógia és tantárgy-pedagógiai ismeretekkel  A tanítás támogatásához szükséges kompetenciákkal  Figyelembe veszi az oktatás társadalmi és kulturális dimenzióit 6

7 7

8 A Bologna-típusú tanárképzés Alapképzés indítása: 2006. Tanári mesterszakok indítása: 2009. Képzési idő: alapszak 6 félév mesterszak 4+1 félév Jellemzői: 1 félév összefüggő szakmai gyakorlat Portfolió és szakdolgozat készítés Tanári záróvizsga – mestertanári oklevél 8

9 9

10 Az osztatlan tanárképzés rendszere Az osztatlan tanárképzésre való áttérés jogi kereteit a 2011. évi CCIV. tv. a nemzeti felsőoktatásról, a 283/2012. (X.4.) Korm. rendelet a 8/2013.(I.30.) EMMI rendelete a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről adják, amelyek szabályozzák a tanárképzés új rendszerét. E rendszer előírja a kompetencia alapú kimeneti szabályozást, de jelentősen módosítja a képzés belső arányait. 10

11 Az osztatlan tanárképzés rendszere Képzés indítása: 2013/14-es tanév Pályaalkalmassági vizsga kötelező 2 szakos a közismereti tanárképzés 1 szakos a művészeti/szakmai tanárképzés Mestertanári oklevelet kap a hallgató mindkét képzési formánál. 11 Általános iskolai 8 félév+2 félév Közép- iskolai 10 félév+2 félév

12 12

13 Az osztatlan tanárképzés rendszere Közös képzési szakasz az első három év, ezt követően választás:  két általános iskolai szakképzettség (képzési idő: 8+2 félév),  két középiskolai szakképzettség (képzési idő: 10+2 félév),  egy általános- és egy középiskolai szakképzettség (képzési idő: 8+2 és 10+2 félév),  egyes szakoknál nincs kétféle kimenet. Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program az osztatlan tanárképzésbe felvételt nyertek számára: ösztöndíj a tanulmányok alatt és az oklevélszerzést követően állás, ez támogatandó. 13

14 Változtatási javaslatok az osztatlan tanárképzésben A köznevelés igényeit is figyelembevevő képzési szerkezet és tartalom kialakítása az osztatlan tanárképzésben: az osztatlan egységes tanárképzés a felhasználói oldal számára átláthatóbb, költséghatékonyabb legyen, érthető üzenet a tanári pályát választóknak, a diszciplináris tartalmak közelítsenek a köznevelés igényeihez /NAT/, a pedagógiai, pszichológiai és módszertani tárgyak súlyának növelése. 14

15 Változtatási javaslatok az osztatlan tanárképzésben A tanárképzés gyakorlati jellegének erősítése Az egyéves összefüggő gyakorlat nagy vívmánya az osztatlan tanárképzésnek. Hátránya, hogy az utolsó 2 szemeszterre koncentrál. Elmélet-gyakorlat kapcsolatának szorosabbá tétele Gyakorlóiskolában eltöltött idő és elvégzendő feladtok növelése, a folyamatosság biztosítása. A gyakorlóiskola és a partneriskola egységes gyakorlati rendszerének kidolgozása. 15

16 Változtatási javaslatok az osztatlan tanárképzésben A szakmódszertan (tantárgy-pedagógia) erősítése A szakmai és módszertani tárgyak közötti összhang szorosabbá tétele. A tanárképzésben oktatók – különösen a szakmódszertanosok - lehetőség szerint rendelkezzenek köznevelési gyakorlattal, ismerjék a köznevelés működését. Szakmódszertani szakmai műhely működtetése. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a szakmódszertanosok tantárgy-pedagógiához kapcsolódó témákból szerezhessenek doktori minősítést. A pedagógia doktora (Ed.D) minősítés lehetőségének megteremtése. 16

17 Változtatási javaslatok az osztatlan tanárképzésben A pályaalkalmasság kérdésköre a tanárképzésben Pályaalkalmasság vagy pályaalkalmatlanság? Az egy alkalomra korlátozódó alkalmassági vizsga megszüntetése javasolt. Cél a folyamatba ágyazott pályaszocializáció és pályaorientáció. A pályakorrekció lehetőségének biztosítása. 17

18 A pedagógus pálya népszerűsítése El kell érni, hogy a jó képességű, elkötelezett fiatalok jelentkezzenek a pedagógusképzésre. Népszerűsíteni kell a Klebelsberg Ösztöndíjat. Oktatáspolitikai cél legyen a pedagógus pálya presztízsének emelése. Hosszú távú, kiszámítható oktatási stratégia. Törekedni kell a pozitív minták bemutatására, a kiemelkedő pedagógus személyiségek megjelenítésére a médiában. A pedagógusképzésben a legkiválóbb oktatók jelenléte meghatározó. Pozitív tendencia a pedagógus pályára jelentkezők számának növekedése. 18

19 19

20 Javaslatok a pedagógus-továbbképzés fejlesztésére Biztosítani kell a továbbképzési rendszer továbbfejlesztésénél a pedagógusképző intézmények nagyobb szerepvállalását. Biztosítani kell a folyamatos szakmai fejlődést, az eltérő életpálya-feladatokhoz kötődő tevékenységek összehangolását. A továbbképzések volumenének, finanszírozásának meghatározásánál tekintetbe kell venni azt a nemzetközi tendenciát, hogy a továbbképzések jelentősége, funkciója egyre kiterjedtebbé válik. Figyelembe kell venni a továbbképzési rendszer hármas funkcióját: az oktatáspolitikai törekvéseket, a helyi fejlesztések támogatását és a pedagógusok folyamatos egyéni fejlesztését. 20

21 Javaslatok a pedagógus-továbbképzés fejlesztésére Javasoljuk az alap-, a bevezető és a továbbképzések összehangolását, amelyet a kompetenciák szintjei, a sztenderdek kapcsolnak össze. A bevezető képzésnek (gyakornoki) kiemelt szerepet kell kapnia, együttműködve a pedagógusképző intézménnyel. Az iskolai tevékenységbe ágyazott, közösségi jellegű, konstruktív, kollaboratív képzések különböző formáit kell előnyben részesíteni, támogatni. A továbbképzési tevékenységek változatos formáit kell biztosítani. 21

22 22 Javaslatok a pedagógus-továbbképzés fejlesztésére

23 Köszönöm a figyelmet! dr. Liptai Kálmán liptaik@ektf.hu liptaik@ektf.hu 23