Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pedagógus Hivatás dr. Liptai Kálmán az MRK alelnöke Pedagógus Hivatás Munkacsoport beszámolója 2016. április 20.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pedagógus Hivatás dr. Liptai Kálmán az MRK alelnöke Pedagógus Hivatás Munkacsoport beszámolója 2016. április 20."— Előadás másolata:

1 Pedagógus Hivatás dr. Liptai Kálmán az MRK alelnöke Pedagógus Hivatás Munkacsoport beszámolója április 20.

2 Kiemelt témák A pedagógusképzés rendszere Tanárképzés Bologna-típusú, osztott képzés Osztatlan képzés Pedagógus-továbbképzés

3 3 A pedagógusképzés rendszere

4 Alapképzési szakok Csecsemő- és kisgyermeknevelő (képzési idő: 6 félév) Óvodapedagógus (képzési idő: 6 félév) Tanító (képzési idő: 8 félév) Gyógypedagógia (képzési idő: 7+1 félév) Konduktor (képzési idő: 8 félév) Az alapképzési szakok képzési szerkezetét a köznevelési igényeknek megfelelően kell átalakítani. 4

5 5

6 A tanárképzés rendszere Tanári mesterszakok Az osztott tanárképzést szabályozó miniszteri rendelet: 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről Tanárképzés Bologna típusú tanárképzés ( es tanévben indul utoljára) Osztatlan tanárképzés A tanárképzés közös európai alapelvei Multidiszciplináris, mert rendelkezik:  Szaktárgyi ismeretekkel  Pedagógia és tantárgy-pedagógiai ismeretekkel  A tanítás támogatásához szükséges kompetenciákkal  Figyelembe veszi az oktatás társadalmi és kulturális dimenzióit 6

7 7

8 A Bologna-típusú tanárképzés Alapképzés indítása: Tanári mesterszakok indítása: Képzési idő: alapszak 6 félév mesterszak 4+1 félév Jellemzői: 1 félév összefüggő szakmai gyakorlat Portfolió és szakdolgozat készítés Tanári záróvizsga – mestertanári oklevél 8

9 9

10 Az osztatlan tanárképzés rendszere Az osztatlan tanárképzésre való áttérés jogi kereteit a évi CCIV. tv. a nemzeti felsőoktatásról, a 283/2012. (X.4.) Korm. rendelet a 8/2013.(I.30.) EMMI rendelete a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről adják, amelyek szabályozzák a tanárképzés új rendszerét. E rendszer előírja a kompetencia alapú kimeneti szabályozást, de jelentősen módosítja a képzés belső arányait. 10

11 Az osztatlan tanárképzés rendszere Képzés indítása: 2013/14-es tanév Pályaalkalmassági vizsga kötelező 2 szakos a közismereti tanárképzés 1 szakos a művészeti/szakmai tanárképzés Mestertanári oklevelet kap a hallgató mindkét képzési formánál. 11 Általános iskolai 8 félév+2 félév Közép- iskolai 10 félév+2 félév

12 12

13 Az osztatlan tanárképzés rendszere Közös képzési szakasz az első három év, ezt követően választás:  két általános iskolai szakképzettség (képzési idő: 8+2 félév),  két középiskolai szakképzettség (képzési idő: 10+2 félév),  egy általános- és egy középiskolai szakképzettség (képzési idő: 8+2 és 10+2 félév),  egyes szakoknál nincs kétféle kimenet. Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program az osztatlan tanárképzésbe felvételt nyertek számára: ösztöndíj a tanulmányok alatt és az oklevélszerzést követően állás, ez támogatandó. 13

14 Változtatási javaslatok az osztatlan tanárképzésben A köznevelés igényeit is figyelembevevő képzési szerkezet és tartalom kialakítása az osztatlan tanárképzésben: az osztatlan egységes tanárképzés a felhasználói oldal számára átláthatóbb, költséghatékonyabb legyen, érthető üzenet a tanári pályát választóknak, a diszciplináris tartalmak közelítsenek a köznevelés igényeihez /NAT/, a pedagógiai, pszichológiai és módszertani tárgyak súlyának növelése. 14

15 Változtatási javaslatok az osztatlan tanárképzésben A tanárképzés gyakorlati jellegének erősítése Az egyéves összefüggő gyakorlat nagy vívmánya az osztatlan tanárképzésnek. Hátránya, hogy az utolsó 2 szemeszterre koncentrál. Elmélet-gyakorlat kapcsolatának szorosabbá tétele Gyakorlóiskolában eltöltött idő és elvégzendő feladtok növelése, a folyamatosság biztosítása. A gyakorlóiskola és a partneriskola egységes gyakorlati rendszerének kidolgozása. 15

16 Változtatási javaslatok az osztatlan tanárképzésben A szakmódszertan (tantárgy-pedagógia) erősítése A szakmai és módszertani tárgyak közötti összhang szorosabbá tétele. A tanárképzésben oktatók – különösen a szakmódszertanosok - lehetőség szerint rendelkezzenek köznevelési gyakorlattal, ismerjék a köznevelés működését. Szakmódszertani szakmai műhely működtetése. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a szakmódszertanosok tantárgy-pedagógiához kapcsolódó témákból szerezhessenek doktori minősítést. A pedagógia doktora (Ed.D) minősítés lehetőségének megteremtése. 16

17 Változtatási javaslatok az osztatlan tanárképzésben A pályaalkalmasság kérdésköre a tanárképzésben Pályaalkalmasság vagy pályaalkalmatlanság? Az egy alkalomra korlátozódó alkalmassági vizsga megszüntetése javasolt. Cél a folyamatba ágyazott pályaszocializáció és pályaorientáció. A pályakorrekció lehetőségének biztosítása. 17

18 A pedagógus pálya népszerűsítése El kell érni, hogy a jó képességű, elkötelezett fiatalok jelentkezzenek a pedagógusképzésre. Népszerűsíteni kell a Klebelsberg Ösztöndíjat. Oktatáspolitikai cél legyen a pedagógus pálya presztízsének emelése. Hosszú távú, kiszámítható oktatási stratégia. Törekedni kell a pozitív minták bemutatására, a kiemelkedő pedagógus személyiségek megjelenítésére a médiában. A pedagógusképzésben a legkiválóbb oktatók jelenléte meghatározó. Pozitív tendencia a pedagógus pályára jelentkezők számának növekedése. 18

19 19

20 Javaslatok a pedagógus-továbbképzés fejlesztésére Biztosítani kell a továbbképzési rendszer továbbfejlesztésénél a pedagógusképző intézmények nagyobb szerepvállalását. Biztosítani kell a folyamatos szakmai fejlődést, az eltérő életpálya-feladatokhoz kötődő tevékenységek összehangolását. A továbbképzések volumenének, finanszírozásának meghatározásánál tekintetbe kell venni azt a nemzetközi tendenciát, hogy a továbbképzések jelentősége, funkciója egyre kiterjedtebbé válik. Figyelembe kell venni a továbbképzési rendszer hármas funkcióját: az oktatáspolitikai törekvéseket, a helyi fejlesztések támogatását és a pedagógusok folyamatos egyéni fejlesztését. 20

21 Javaslatok a pedagógus-továbbképzés fejlesztésére Javasoljuk az alap-, a bevezető és a továbbképzések összehangolását, amelyet a kompetenciák szintjei, a sztenderdek kapcsolnak össze. A bevezető képzésnek (gyakornoki) kiemelt szerepet kell kapnia, együttműködve a pedagógusképző intézménnyel. Az iskolai tevékenységbe ágyazott, közösségi jellegű, konstruktív, kollaboratív képzések különböző formáit kell előnyben részesíteni, támogatni. A továbbképzési tevékenységek változatos formáit kell biztosítani. 21

22 22 Javaslatok a pedagógus-továbbképzés fejlesztésére

23 Köszönöm a figyelmet! dr. Liptai Kálmán 23


Letölteni ppt "Pedagógus Hivatás dr. Liptai Kálmán az MRK alelnöke Pedagógus Hivatás Munkacsoport beszámolója 2016. április 20."

Hasonló előadás


Google Hirdetések