Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon – problémák és megoldások.

Az előadások a következő témára: "Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon – problémák és megoldások."— Előadás másolata:

1 Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon – problémák és megoldások

2 ALAPFOGALMAK I. FAJ: Az emberek olyan csoportja, amelyet kizárólag örökölt – testi jellemzők, elsősorban a bőrszín alapján különítik el. Nemzet: A nemzet azokból áll, akik egy nemzet tagjának tartják magukat s akiknek közös a nemzeti identitásuk. A nemzeti identitás ideáltípusa magába foglalja: - közös nyelv - közös kultúra - közös szokások - közös történelemre vonatkozó emlékek (vélt/valós) - közös lakóterület - közös állam

3 ALAPFOGALMAK II. Francia (állampolgárságon alapuló) nemzetfogalom: a nemzet tagja mindenki, aki az adott állam polgára. Német (kulturális) nemzetfogalom: a nemzet tagja az, aki a nemzet nyelvét beszéli, a nemzeti kultúrához tartozónak vallja magát. Differencia a két nemzetfogalom között: - választás szabadságának megléte vs. hiánya - egyéni vs. állami hatalom - alulról vs. felülről történő szerveződés

4 Alapfogalmak III. Rasszizmus: az a felfogás, amely szerint az a faj, amelyhez az adott ember tartozik, vagy pontosabban tartozónak vallja magát, magasabb rendű, mint a többi faj, például intelligensebb, erkölcsösebb stb. Etnocentrizmus: a rasszizmus analógiájaként használják. Azt a felfogást értik rajta, hogy a saját etnikai csoport vagy nemzet magasabb rendű, mint a többiek.

5 ALAPFOGALMAK IV. Statisztikai értelemben számtalan kisebbség létezik (vörös hajúak, kék szeműek), de ezek a csoportok szociológiai szempontból nem számítanak kisebbségnek. A szociológia fogalmi rendszerében egy kisebbségi csoport a következő tulajdonságokkal rendelkezi: - tagjai hátrányos helyzetben vannak a velük szemben érvényesülő diszkrimináció miatt. PL: cigány/roma személyt nem szolgálnak ki egy boltba (nyílt diszkrimináció); elitiskolák (látens diszkrimináció). - a kisebbség tagjaiban él valamiféle csoportszolidaritás („együvé tartozás”; „a mi kutyánk kölyke”). - kisebbségek fizikailag és társadalmilag rendszerint némileg el vannak különítve a nagyobb közösségektől. Ez a szegregáció (rejtett és nyílt).

6 ALAPFOGALMAK V. Nemzeti kisebbség: egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel identifikálódnak. Pl.: Magyarországon a szlovákok, németek stb. Etnikai csoport/kisebbség: az adott társadalmon belül azoknak a csoportja, akik olyan kulturális identitástudattal rendelkeznek, amely elkülöníti őket a többségi v. a többi csoporttól. Kevésbé különül el a többségitől, mint a nemzeti kisebbség. Vallási kisebbség: egy adott társadalmon belül azoknak a csoportja, akik vallási alapon különülnek el a többségi társdalomtól v. a többi csoporttól. Pl.: síiták, szunniták.

7 Alapfogalmak VI. Előítélet: valamely csoport tagjaival szembeni negatív érzelmi viszonyulás, amely azon alapul, hogy ezek az emberek a csoport tagjai. Lehet pozitív előítéletről is beszélni. Sztereotípia: torzításon, túlzáson és leegyszerűsítésen alapuló negatív elképzelések, előítéletek együttese valamely csoporttal szemben. Diszkrimináció: egyes emberek hátrányos kezelése azon az alapon, hogy azok valamely csoport tagjai. Előítélet és sztereotípia gondolati konstrukció (vélemény, attitűd). A diszkrimináció maga a tényleges viselkedés.

8 Kisebbségek Magyarországon I. Kisebbségek Magyarországon 2001. (Forrás KSH) Kisebbség főLakossá g %-a Kisebbsé giek %-a Bolgár23160,020,52 Cigány2057202,0246,47 Görög66190,061,50 Horvát257300,255,81 Lengyel51440,051,16 Német1203441,1827,18 Örmény11650,010,26 Román147810,143,34 Ruszin20790,020,47 Szerb73500,071,66 Szlovák392660,398,87 Szlovén48320,051,09 Ukrán73930,071,67 Összese n 4427394,34100,00

9 Kisebbségi oktatás I. Kisebbségi óvodák a 2003/2004-es tanévben. Forrás: Oktatási Minisztérium KisebbségÓvodák száma Gyermekek száma Német23614 517 Szlovák733 134 Horvát271 324 Román11485 Szerb7243 Szlovén471 Cigány- beás 2176 Görög133 Együtt36119 983

10 Kisebbségi oktatás II. Kisebbségi általános iskolák a 2003/2004-es tanévben. Forrás: Oktatási Minisztérium KisebbségIskolák száma Tanulók létszáma Német30547 300 Szlovák584 731 Horvát312 359 Román121 014 Szlovén396 Szerb7211 Cigány- beás 134 Görög135 Együtt41855 780

11 Kisebbségi oktatás III. Kisebbségi gimnáziumok a 2003/2004-es tanévben. Forrás: Oktatási Minisztérium KisebbségIntézmény ek száma Tanulói létszám Német162 188 Szlovák1107 Horvát2188 Román1201 Szerb199 Szlovén118 Összesen212801

12 Kisebbségi oktatás IV. Kisebbségi szakközépiskolák a 2003/2004-es tanévben. Forrás: Oktatási Minisztérium KisebbségIntézmény ek száma Tanulók létszáma Német1129 Szlovák117 Horvát219 Összesen4165

13 Kisebbségi oktatás V. Kisebbségi szakiskolák a 2003/2004-es tanévben. Forrás: Oktatási Minisztérium KisebbségIntézmény ek száma Tanulók létszáma Német2162 Horvát1105 Cigány- romani 2170 Összesen5437

14 A cigányoknak a teljes népességhez viszonyított aránya 197119932003 Észak20,424,332,1 Kelet23,019,819,7 Alföld16,012,09,4 Bp. iparvidék 19,018,217,8 Dél- Dunántúl 20,022,817,5 Nyugat- Dunántúl 1,42,93,5 Összesen99,8100,0

15 Megyei létszámok 2003-ban I. MegyeLétszám Bács-Kiskun11 500 Baranya28 900 Békés43 300 Borsod-Abaúj-Zemplén99 300 Csongrád15 800 Fejér17 800 Győr-Moson-Sopron11 900 Hajdú-Bihar31 300 Heves52 000 Jász-Nagykun-Szolnok25 700 Komárom-Esztergom3 500 Nógrád31 300 Pest20 400 Somogy29 600 Szabolcs-Szatmár38 500

16 Megyei létszámok 2003-ban II. MegyeLétszám Tolna11 900 Vas7 500 Veszprém15 800 Zala13 300 Budapest60 000

17 Megyei létszámok 2003-ban III. A közölt táblázatokból látható, hogy az ország területén mindenütt laknak cigányok, de igen egyenlőtlen elosztásban, és vidékenként, valamint megyénként nagyon eltérő a teljes lakossághoz viszonyított arányuk. 1971-ben a cigányok egyötöde élt az északi régióban, 2003- ban majdnem egyharmaduk. 1971-ben a cigányok 23 százaléka élt a keleti régióban, 2003-ban egyötödük. Nagyon kicsi a cigányok aránya az ország nyugati részén. Kelet -> nyugat irányban csökken a cigányság létszáma.

18 A cigány háztartásokban elő népesség életkor szerinti megoszlása Életkor19932003 0-1435,436,8 15-1911,810,3 20-249,49,1 25-297,58,7 30-348,07,7 35-397,66,5 40-446,06,4 45-494,05,0 50-543,23,1 55-592,42,5 60-642,01,6 65-691,41,3 70-1,61,0

19 Kormegoszlás A gyermekszám sokkal nagyobb a cigányoknál, de sokkal nagyobb a halálozások száma és aránya is. A nagyobb gyermekszám és a nagyobb halálozási szám együttes eredményeképpen a 15 éven aluli gyerekek létszáma kétszer akkora, mint a teljes népességben: a teljes népesség 16,8 százaléka, a cigány népesség 37 százaléka 15 éven aluli. A 60 évesek és 60 évnél idősebbek aránya viszont a teljes népességben ötször akkora, mint a cigányoknál: a teljes népességben 20,2 százalék, a cigányoknál 3,9 százalék.

20 A cigányok és az iskola A nyolc osztályt végzettek száma a 25-29 éves cigány korosztályban 25-29 éves korosztály Budapesti iparvidék 84 Észak74 Alföld73 Dél-Dunántúl72 Kelet70 Országosan75

21 Általános iskola Az általános iskolát 14 éves korban befejezők aránya a kilencvenes években a teljes népesség 81-82 százalékos volt, és ez az arány 15 éves korban emelkedett 90, 16 éves korban 96 százalékra. A cigányoknál azonban a gyerekek 31,3 százaléka végezte el az általános iskolát 14 éves korban, 43,6 százaléka 15 évesen, 62,7 százaléka 16 évesen, 64,4 százaléka 17 évesen és 77,7 százaléka 18 évesen.

22 Továbbtanulás A továbbtanulás három útja – a szakmunkásképző iskolák, a szakközépiskolák és a gimnáziumok – közül hosszú időn át csak a szakmunkásképző nyílt meg a cigány fiatalok előtt, az is csak kis mértékben: 1993-ban a 25-29 évesek 13, a 20-24 évesek 16 százaléka végzett szakmunkásképzőt, többnyire olyan szakmákban, amelyekben rosszak voltak az elhelyezkedési esélyek. A cigány tanulók közül 1997-ben 62 százalékot vettek fel szakmunkásképzőbe és 13 százalékot középiskolába (9,3 százalékot szakközépiskolába és 3,7 százalékot gimnáziumba), 1998-ban 58 százalékot szakmunkásképzőbe és 19 százalékot középiskolába (15,4 százalékot szakközépiskolába és 3,6 százalékot gimnáziumba.)

23 A cigányság iskolai problémáinak oka Az ok maga az ISKOLA?!? Miért? - az iskola (is) a társadalmi egyenlőtlenségének reprodukciójának (újratermelődésének) színtere (P. Bourdieu) az iskola egy (felső)középosztálybeli ismeret/tudásanyagot vár el a tanulóktól - az iskola a tanulók közötti kulturális különbségeket fordítja le tudásbeli különbségekre - nyelvi distanciák - kidolgozott és korlátozott kód (B. Bernstein)

24 Lehetséges megoldások? Inkluzív pedagógia, integrált nevelés, multikulturális iskola, interkulturális nevelés. Reformpedagógiák (Waldorf-iskola, New School stb.). „A társadalom iskolátlanítása” (Deschooling society – Ivan Illich).