Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kreativitás projekt A kreatív egyéntől a kreatív társadalomig Bálint Móni, Kéri Rita, Myat Kornél 2008.03.10.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kreativitás projekt A kreatív egyéntől a kreatív társadalomig Bálint Móni, Kéri Rita, Myat Kornél 2008.03.10."— Előadás másolata:

1 Kreativitás projekt A kreatív egyéntől a kreatív társadalomig Bálint Móni, Kéri Rita, Myat Kornél

2 Csíkszentmihályi Mihály Kreativitás és társadalom Fizikai Szemle 1999/3 a kreativitás épp annyira kulturális, társadalmi, mint pszichológiai jelenség új megközelítés: a kreatív folyamat rendszerszintű modellje miként tanulmányozhatók a „zseniális művek”

3 Korábbi feltevés: a kreativitás megérthető az újat létrehozó személy gondolkodási folyamatainak érzelmeinek, és motivációinak vonatkozásában. - Nem helytálló, mert összetettebb jelenség. Külső megítélés számít: „Ha a kreativitás fogalma meg kívánja őrizni használható jelentését, úgy kell meghatározni a kreatív folyamatot, mint ami egy olyan ötletet vagy terméket eredményez, amit mások ismernek és elfogadnak.” - Viszont objektív mérce nincs, ismereteken, kulturális előítéleteken múlik. „Azt a jelenséget nevezzük kreativitásnak, ami az alkotó és a közönség kölcsönhatásában jön létre, alakul ki.” - Része a meggyőzés, ítélet (befogadás). Személyiség, diszciplínák, szakmák kölcsönhatása: A kreatív teljesítmény megváltoztatja a diszciplínát, annak szabályait, és a változás időben fennmarad (a szakma elfogadja).

4 Evolucionista modell: „(…) a kreativitást az evolúció különleges esetének tekinthetjük, ami ugyanazt jelenti a kulturális evolúció számára, amit a genetikai mutáció, szelekció és átörökítés a biológiai evolúció esetében.” Kreativitás evolúciót (változást) hoz létre a kultúra területén. A változatoknak alkalmazkodniuk kell a társadalmi környezethez, képeseknek kell lenniük fennmaradni az időben. A változás hat a társadalom tagjainak gondolkodására, érzelmeire, vagy cselekedeteire. Memetikai megközelítés: Érdemes úgy gondolni a kreativitásra, mint ami a mémek változását foglalja magában. Amikor egy új dalt, vagy egy új receptet találunk ki, akkor vagyunk kreatívak. Kultúrák: egymással összekapcsolódó diszciplínák, sajátos tudással, tudás átadási, tárolási módokkal.

5 Kreativitás-feltételek (befolyásoló tényezők): -Személyes adottságok (motiváltság, divergens gondolkodás, problémaérzékenység stb.) -Információk elérhetősége (Internet – lehetőség a kreatív teljesítmények robbanásszerű növekedésére.) -Diszciplína nyelvének, szabályainak ismerete. Diszciplína helyzete az adott helyen/ időben. -Evolúciós modell – komplexitás növekedése. -Szakma elismerése, szakma szervezettsége. -A társadalom / egyén anyagi helyzete. -Társadalom szerkezete (érdekelt legyen az újításokban) -Impulzusok – kultúrák/ eszmék találkozási pontjában könnyebb alkotni (– periférikus helyzet sokszor előny). -A társadalom komplexitása. (Se magas se alacsony nem jó – evolúcióval a komplexitás nő) -Külső hatások/ „égető problémák”.

6 A kreatív folyamat és vonatkoztatási rendszere (a pszichés tényezők mellett a társadalmi vizsgálata: ) KONVERGENCIA ALAPJA: Közösségi haszon Gazdasági „érvényesség”, GDP-ben mérve Társas környezet: akár a tetszés is (ld fent), életminőség Piaci érték Tudományos érték Esztétikai érték SZAKMAI KÖZEG (ld fent, művészeti is lehet) Kapcsolódó diszciplínák Közgazdaságtan Szociológia – tudományszociológia, művészetszociológia, gazdaságszociológia, szociálpszichológia, társadalomtörténet, tudománytörténet Jog Esztétika, művészetelmélet stb.

7 Magyari Beck István: Kreatológiai vázlatok Aula Kiadó, Kreatológia: a kreativitás integrált tudománya (interdiszciplináris alkotáselmélet) Információs társadalom legfőbb tudománya: „ Az információ az alkotótevékenységnek egyszerre a terméke, a félkész árúja és a nyersanyaga. Amennyiben igaz, hogy egy olyan világ felé haladunk, ahol a leginkább elterjedt, tehát a legtöbb embert foglalkoztató tevékenység az információ fölvétele, földolgozása és továbbítása lesz, akkor a kreativitás tudománya a jövő társadalmában a legfontosabbak és a legtöbbek által gyakorolt tevékenység diszciplínája lesz. „ Egyéni és csoportos alkotást el kell különíteni, még akkor is, ha az egyéni teljesítmény sajátos kollektív munka eredményének tekinthető.

8 Kreatológiai mátrix lépések szintek KépességFolyamatTermék (!) Kultúra 1.1 Kreatív kultúra 1.2. Történelem1.3. Kreatív produktum Szervezet 2.1. Humanista szervezet 2.2. Innovációs folyamat 2.3. Innováció Csoport 3.1. Team 3.2. Kreatív technikák 3.3. Komplex termék Személy 4.1. Kreativitás, mint egyéni alkotóképesség 4.2. Problémamegol dás 4.3. Szubjektív alkotás

9 Megfigyelés tárgya: Kreatív egyén/csoport Kreatív folyamat Kreatív produktum Alkotó Alkotói folyamat Alkotás -Művészetszociológia: alkotó/alkotás nem független a környezetétől. -Tudományos teljesítmény de bármilyen más munka, emberi teljesítmény sem. Szociológia elsősorban a társadalmi környezetről, a kreatív folyamatot befolyásoló tényezőkről és a produktum megítélésének körülményeiről, a diszciplínák és szakmai közeg állapotáról tud mondani állításokat az adott helyen és időben. - Struktúra - cselekvés viszonya (ha minden cselekedet társadalmilag determinált, létezhet-e szabad cselekvés, szabad cselekedet-e az amelyik kreatív? - struktúra folyamatosan alakul egyszerre feltétele és eredménye az emberi cselekvésnek) -Funkció kérdése. Társadalmi aspektus vizsgálata: társadalomelméletek - ismeretelméletek, cselekvéselméletek, művészetelmélet, tudományelmélet stb. Univerzális és partikuláris elméletek. Általános és kiemelkedő kreativitás M. Borden: P (pszichológiai) H (történelmi) Simonton: G (közösségi) Nick V. Flor: E (hétköznapi) Néhány példa Vitányitól: Bourdieu – kulturális tőke; Bernstein: kidolgozott/ kidolgozatlan kód Barkóczi-Pléh 1978 – kecskeméti Kodály iskola. Intelligencia a szülők t. státuszától függ, a kreativitásnak viszont csak egyes tényezői. A kreativitás korrigálhatja a szociális hátrányt: a zenei nevelés hatására a kreativitás az alacsonyabb helyzetű gyerekek körében is növekszik.

10 Vitányi Iván – Sági Mária: Kreativitás és zene. A generatív zenei képességek vizsgálata. Vitányi: minőség vizsgálata a kreativitás vizsgálata. A kreativitás totális felfogása. Minden, amit az ember tesz, valamilyen értelemben kreativitás is: döntéseket szül és szükségletet elégít ki. -A kreativitás általános: nyelvi variációk, generativitás, (minden ember sajátja. -De nem homogén: különböző szintek (Irving A. Taylor: 1. expresszív kreativitás 2.produktív kreativitás 3. inventív kreat. 4. innovatív 5. emergentív abszolút eredeti– alkotás) -(Spektrum a generativtól a kreatívig) - Kutatás: Kérdés, hogy a zenében megvan-e még az a képességünk, hogy ne csak felidézzük azt, amit korábban megalkottak, hanem magunk is tudjunk alkotni? (versekre énekeltettek improvizációt) -kiderült, hogy mindenki vagy majdnem mindenki tud bizonyos mértékig alkotni: képes a kreativitásnak egy elemibb fokán zenét generálni. -a befogadás képessége maga is generatív jellegű. -kreativitás "minéműsége" (quidditas), "minősége" (qualitas) és "mennyisége" (quantitas).

11 Művészeti kreativitás mint kommunikatív problémamegoldás: Wochenklausur. „Art and creativity can be applied in all areas of society. With small but very concrete interventions the group wants to shape society. Therefofe the group intervenes in economical, ecoligical and social contexts. This is almost a political exercise and has lasting effects for the role model of an artist, his/her differenciation to other areas of operation and his/ her autonomy.” Artur Zmijewski: Them


Letölteni ppt "Kreativitás projekt A kreatív egyéntől a kreatív társadalomig Bálint Móni, Kéri Rita, Myat Kornél 2008.03.10."

Hasonló előadás


Google Hirdetések