Szimuláció. Mi a szimuláció? A szimuláció a legáltalánosabb értelemben a megismerés egyik fajtája A megismerés a tudás megszerzése vagy annak folyamata.

Az előadások a következő témára: "Szimuláció. Mi a szimuláció? A szimuláció a legáltalánosabb értelemben a megismerés egyik fajtája A megismerés a tudás megszerzése vagy annak folyamata."— Előadás másolata:

1 Szimuláció

2 Mi a szimuláció? A szimuláció a legáltalánosabb értelemben a megismerés egyik fajtája A megismerés a tudás megszerzése vagy annak folyamata. A szimuláció célja : a lehető legtöbb információ megszerzése az adott jelenségről, folyamatról, stb.

3 Az információszerzés módjai Kísérletezés fizikai modellen végzett kísérlet vagy mérés (drága, veszélyes, esetenként lehetetlen) Analízis matematikai összefüggések alkalmazása (bonyolult matematikai eszközök, gyors eredmények, bizonytalanságok) Szimuláció matematikai modellen végzett kísérleti módszer

4 Kísérletezés

5 Analitikus megoldás

6 Szimuláció Ezzel sokat fogunk foglalkozni, példákat már láttunk!

7 Mikor melyiket alkalmazzuk? Feladat függő, de ha lehet, akkor a sorrendet követjük. kísérletezés analízis szimuláció

8 Az információ feldolgozás lehetőségei Ismertek: a bemenő jel és a rendszer differenciál egyenlete (leírása) kérdés, hogy mi ebben az esetben a rendszer kimenő jelének időbeni változása Szimuláció

9 Az információ feldolgozás lehetőségei Ismertek: a bemenő jel és a a kimenő jel (a rendszeré) kérdés, hogy milyen rendszer valósítja meg az adott feladatot (struktúra és paraméter becslés egyidejűleg) Identifikáció

10 Az információ feldolgozás lehetőségei Ismertek: a kimenő jel és a rendszer differenciál egyenlete (leírása) kérdés, hogy milyen bemenő jel valósítja meg az adott rendszeren a megadott kimenő jelet (integrálkritérium alapján történő optimalizálás) Optimális irányítás

11 Modellezési lehetőségek Fizikai modell, kísérletezés Matemetikai analízis, matematikai modellen Kísérlet a matematikai modellelen Folytonos rendszerek szimulációja Időben diszkrét rendszerek Időben folytonosként kezelt, de diszkrét módon számított rendszerek

12 Rendszerek modellezése Matematikai modell - leíró jellemzők (állapotváltozók) - működés egyenletei (differenciál egyenletek) - gerjesztések (bemeneti jelek) - kezdeti feltételek Differenciálegyenletek típusai lineáris – nem-lineáris folytonos – diszkrét determinisztikus - sztochasztikus

13 Mechanikai rendszer lineáris állandó együtthatós determinisztikus lineáris – nem-lineáris folytonos – diszkrét determinisztikus - sztochasztikus

14 Villamos rendszer lineáris állandó együtthatós determinisztikus lineáris – nem-lineáris folytonos – diszkrét determinisztikus - sztochasztikus

15 Kazán és turbina nemlineáris paraméterváltozó együtthatójú idő-variáns determinisztikus lineáris – nem-lineáris folytonos – diszkrét determinisztikus - sztochasztikus

16 Benzinkút rendszer nemlineáris paraméterváltozó együtthatójú idő-variáns sztochasztikus lineáris – nem-lineáris folytonos – diszkrét determinisztikus - sztochasztikus

17 Szimulációs lehetőségek Folytonos rendszerek (szimulációja) kifejezés orientált blokk orientált Diszkrét rendszerek Külön előadás lesz