Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Gépészeti ismeretek Bertha. 2 Szabványosítás célja A termékek nagy mennyiségben történő előállítását nagyon megkönnyíti, ha az egyes termékekre, eljárásokra,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Gépészeti ismeretek Bertha. 2 Szabványosítás célja A termékek nagy mennyiségben történő előállítását nagyon megkönnyíti, ha az egyes termékekre, eljárásokra,"— Előadás másolata:

1 1 Gépészeti ismeretek Bertha

2 2 Szabványosítás célja A termékek nagy mennyiségben történő előállítását nagyon megkönnyíti, ha az egyes termékekre, eljárásokra, azok eredményére egységes, mindenki által elfogadott előírásokat alkalmazunk, mert ezáltal megvalósulhatnak a következő előnyök (a teljesség igénye nélkül): - Rendeltetésszerű használatra való alkalmasság, - Csereszabatosság (pl. villanyégő ), - Kölcsönös megértés: egységes kifejezések és azok értelmezése (műszaki rajz, ISO 9000) - Választékrendezés: gazdaságos méretsorok kialakítása oly módon, hogy azokkal széleskörű vevői igényeket lehessen kielégíteni (csavarok). - Biztonság: alapvető követelmény, hogy a termék ne veszélyeztesse a fogyasztó személyi biztonságát, egészségét és vagyonát (pl. érintésvédelem). Bertha

3 A szabvány fogalma A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amely alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. Bertha 3

4 - ISO Nemzetközi szabvány - EN Európai szabvány - MSZ EN Európai Uniós szabvány honosítása. - MSZ ISO Nemzetközi szabvány honosítása. - MSZ IEC Nemzetközi szabvány honosítása. - MSZ EN ISO Olyan nemzetközi szabvány, amit az unió is elfogadott Bertha 4

5 Gépelemek felosztása - Kötőelemek - Forgást közvetítő gépelemek - Tengelykapcsolók és fékszerkezetek - Forgást átszármaztató elemek - Egyéb gépelemek Bertha 5

6 Kötések Nem oldható kötések. Ezek a kötések csak forgácsolással szüntethetők meg. 1. Szegecs. 2. Hegesztett kötés. 3. Forrasztás 4. Ragasztás Oldható kötések. A kötés roncsolás-mentesen bontható és újra létrehozható. 1. Csavarkötés 2. Csapszeg 3. Tengelykötések - Zsugorkötés - Kúpos kötés - Reteszkötés - Ékkötés - Bordás tengely kötés - Fogas- vagy poligon-tengely kötések Bertha 6

7 SZEGECSKÖTÉSEK A szegecskötések célja: Szilárd kötés és megfelelő tömítés létrehozása, Csak szilárd kötés létrehozása, Csak megfelelő tömítés létrehozása. Bertha 7

8 Szabványos szegecstípusok: Bertha 8 a) félgömbfejű b) alacsony félgömbfejű c) trapézfejű d) süllyesztett fejű e) lencsefejű f) lemezszegecs g) szíjszegecs h) csőszegecs

9 Bertha A szegecskötésben a szegecsszár zömítésével és egy zárófej kialakításával két vagy több alkatrészt erősítenek egybe, oldhatatlanul. 9

10 Bertha 10

11 Bertha 11

12 Bertha 12 A  jósági tényező a furatok keresztmetszet gyengítő hatását veszi figyelembe. Az a állandó a szegecsvastagság meghatározásához szükséges tapasztalati érték.

13 Bertha 13 Átlapolt és hevederes szegecskötés összefüggései

14 Bertha 14 Végeredményben az egy szegeccsel átvihető nyíróerő k: a nyírt keresztmetszetek száma d: a szegecslyuk átmérője A szegecsenként átvihető erő a megengedett felületi nyomás alapján s: a lemezvastagság A szegecsméretezés során a szegecsátmérőt a lemezvastagság függvényében előzetesen – tapasztalati – úton felveszik, így végső soron a kötés kialakításához szükséges szegecsek számát kell kiszámítani a kötést terhelő erő ismeretében. Szegecskötések méretezése

15 Bertha 15 A szegecselt kötések jelképes ábrázolása

16 Bertha 16 Szegecskötés jelképei fémszerkezetek rajzán:

17 https://www.youtube.com/watch?v=S78XR0NM694 https://www.youtube.com/watch?v=OlqKMnywVUU https://www.youtube.com/watch?v=xFNafpfK438 https://www.youtube.com/watch?v=3qOS1I_6HKo https://www.youtube.com/watch?v=qneoVOYivU8 https://www.youtube.com/watch?v=BJWTi1XZWtY Bertha 17

18 CSAVARKÖTÉSEK Bertha 18

19 Normál ISO-métermenet (MSZ 204, DIN 13) Bertha 19 A normál métermenet jelölése az M betűből és az azt követően mm-ben megadott névleges menetátmérőből, a finom métermeneté pedig az ehhez x jellel kapcsolt menetemelkedés értékéből áll. Pl.: M16x1 A menet szelvénye egyenlő oldalú háromszög,így a szelvény csúcsszöge 60 . A csúcsokat a menetmélység nyolcadával csonkítják és lekerekítik. Így a valóságos menetmélység az elméletinek ¾-e. A gépiparban általában kötőelemekhez használják. A klasszikus laposmenetből kialakított menetfajta. Menetszelvényének szöge 30 . Mozgatócsavarokhoz, szállítóorsókhoz használják. A laposmenet olyan változata, mely az egyik oldalon 30  - ot, a másik oldalon 3  -ot zár be az orsó tengelyére merőleges síkkal. Olyan mozgatóorsókon alkalmazzák, melyek dinamikus igénybevétele egyik irányban lényegesen nagyobb. A menetszelvények szöge 30 , erősen lekerekített. Olyan helyeken alkalmazzák, ahol nagy szennyeződés vagy korrózió van jelen. Jól alakítható vékony falú csöveken és műanyag alkatrészeken is.

20 A menetek szabványos jelölése Bertha 20 PéldaA jelölés magyarázata M12Normál ISO-métermenet, a névleges átmérője 12 mm M12x1Finom ISO-métermenet, a névleges átmérője 12 mm, emelkedés 1 mm M12-LHNormál ISO-métermenet, a névleges átmérője 12 mm, balmenet G 1/8Whitworth-csőmenet, a cső belső átmérője 25,4/8 mm Tr20x4Metrikus ISO-trapézmenet, a névleges átmérője 20 mm, emelkedés 4 mm Tr24x10P5Metrikus ISO-trapézmenet, a névleges átmérője 24 mm, emelkedés 10 mm, kétbekezdésű (10:5=2)

21 A csavarokat felhasználásuk szerinti több csoportba sorolhatjuk - Kötőcsavarok, mindenféle gépalkatrészek kötésére; - Mozgatócsavarok, forgómozgás haladómozgássá való átalakítására (pl. szerszámgépek vezérorsója, szeleporsó, autóemelő, stb.) - Tömítő csavarok, betöltő és leeresztő nyílások lezárására; - Állítócsavarok, szerkezetek beállítására, vezérlések beszabályozására; - Feszítőcsavarokat alkalmazunk akkor, ha két szerkezet nincs mereven összekapcsolva, indokolt a közöttük lévő távolság változtatása. A feszítő csavar egyik vége jobb, másik bal menetű. Bertha 21

22 Bertha 22

23 Bertha 23

24 Bertha 24 Hornyos fejű csavarok ábrázolása

25 Bertha 25 Kötő-és szorítócsavarok végződései

26 Bertha 26 Közvetett kötések (A ábra) Kettő, vagy több alkatrész összekötésére csavart, anyát, és alátétet használnak. A csavar nem szükséges, hogy tövigmenetes legyen, de a menetnélküli résznek 0,3d-vel rövidebbnek kell lennie, mint az összefogott alkatrészek vastagsága. A csavar minimális hossza: Lmin = összes lemezvastagság + alátét vastagsága + anya magassága + 0,3d.

27 A minimális becsavarási hossz acél esetén 0,8d, öntöttvasnál 1,25d, alumíniumnál 2d, műanyagnál 4d. Az anyamenet hasznos menethosszát úgy kell megválasztani, hogy figyelembe kell venni a tényleges becsavarási hosszat, és ehhez biztonság céljából 0,3d-t hozzá kell adni. Az anyamenet részére a magfuratot 0,8d- nek megfelelő átmérőre szokás fúrni, a furat mélységénél figyelni kell arra, hogy a menetfúró végén nincs teljes értékű menet, tehát a furatot mélyebbre kell készíteni. Bertha 27 Közvetlen kötések (B ábra) A kötés létrehozásánál a menetet közvetlenül az alkatrészben készítik el. Ilyenkor – ha csak a felerősítendő alkatrész nem egy vékony lemez – nincs szükség tövig menetes csavarra, de arra ügyelni kell, hogy a menet nélküli rész rövidebb legyen – legalább a csavarátmérő 0,3-szeresével - az alkatrész vastagságánál, különben a csavar nem fog szorítani. A csavarfej alá célszerű alátétet tenni.

28 Bertha 28

29 Bertha 29

30 Bertha 30 CSAVARBIZTOSÍTÁSOK Mi okozza a csavarkötések meghibásodását? A csavarkötések meghibásodását általában a csavarfeszültség lecsökkenése, a lazulás okozza. Ennek fő oka a relaxáció és az önkioldás. A relaxáció a csavarfeszültség változásának eredménye, mely a szorítóerő csökkenését eredményezi. Ezt az alábbiak okozhatják - Megereszkedés – egymáson felfekvő alkatrészek érdes felületei nyomás hatására kisimulnak - Megfolyás – amikor az alkatrészek felületein jelentkező felületi nyomás meghaladja azok anyagának nyomószilárdságát, például felülettömítések szerelésekor.

31 Bertha 31 Különféle csavarrögzítési módok - Mechanikai eszközök (például koronás anyák, huzalrögzítések). Csak a csavarkötés szétesését akadályozzák meg. - Súrlódásos csavarbiztosítás (például fogazott alátétek, rugós alátétek). Növelik a csavarkötések rugalmasságát és/vagy a súrlódást; dinamikus terhelések esetén nem biztosítanak megfelelő elfordulás elleni védelmet. - Alakzáró eszközök (például zárófogazással, recézett peremmel ellátott anyák). Megakadályozzák az önkioldást, elfordulást, de drágák; nagyobb méretű anyaperemre van szükség és megsértik a felfekvő felületet. - Folyékony csavarrögzítők

32 Bertha 32 tőcsavarral Kétanyás biztosítás rugós alátéttel Sasszeges biztosítás átfúrt anyával Csavarkötés hatlapfejű csavarral A csavarkötések általában önzáróak. Ez azt jelenti, hogy a csavaranya a teljes becsavarása után megtartja helyzetét. Ha dinamikus terhelések, rezgések és rázkódások jelennek meg, akkor fennáll a veszély, hogy a csavaranya meglazuljon. Ennek a megakadályozására csavarbiztosítást alkalmazunk.

33 Bertha 33 Biztosítás huzallal Biztosítás lemezzel Állítógyűrűvel való biztosítás Tengelyeken elmozdítható alkatrészek mozgása állítható gyűrűvel határolható vagy rögzíthető. A gyűrű kúpos hernyócsavarral rögzíthető. Sasszeges biztosítás koronás anyával Sasszeges biztosítás az anya felett

34 Bertha 34 A csapágyak tengely irányú rögzítésére a tengelyeken hornyos csapágyanyát alkalmazunk. hornyos csapágyanya körtaréjos biztosítólemez tengelyanya biztosítása

35 Bertha 35 A csavarok anyag, anyagminőségek szerinti csoportosítása - vas - edzett acél -rozsdamentes acél - saválló acél -sárgaréz -alumínium -vegyileg ellenálló műanyag

36 Bertha 36 Csavarok, csavaranyák anyagai A csavarok, csavaranyák anyagaival az MSZ 229/2 szabvány foglalkozik, mely nem konkrét anyagot, hanem szilárdsági csoportot határoz meg. E szerint a csavar anyaga lehet: 3.6; 4.6; 4.8; 5.6; 5.8; 6.8; 8.8; 10.9; 12.9; A szilárdsági csoport jele két részből áll. Az első szám 100-szorosa a minimális szakítószilárdságot adja meg MPa-ban, a második szám pedig a névleges folyáshatár és szakítószilárdság hányadosának 10-szerese. A csavaranya szilárdsági csoportjai: 5; 6; 8; 10; 12; 14. A csoport jele annak az orsónak a minimális szakítószilárdsága, amelyikkel az anya párosítható.

37 Bertha 37 Csavarok és csavaranyák jelölése (ISO 3506 szerint) Csavarok jelölése: Hatlapú, belsőkulcsnyílású és torx kulcsnyílású kötőelemeket M5 mérettől felfelé jelölni kell. A jelölésnek vonatkoznia kell az acéltípusra, a szilárdsági osztályra és a származási jelölésre. Pl. XYZ- gyártói jelölés, A2-acélfajta, (A2-)70 szilárdsági osztály Csavaranyák jelölése: A csavaranyákat M5 mérettől felfelé jelölni kell. A jelölésnek vonatkoznia kell az acéltípusra, a szilárdsági osztályra és a származási jelölésre.

38 Bertha 38 Hatlapú anya Hatlapú csőanya Hatlapú önbiztosító csavaranya Koronás csavaranyák

39 Bertha 39 Magas zárt csavaranyák Hornyos kerek csavaranya Szárnyasanya

40 Bertha 40 Szegek és csapszegek A gépiparban gyakran alkalmazott kötőelemek a szegek és csapszegek. Ezek laza és szilárd kötések megvalósítására - pl. csuklók csapjaiként, vezető vagy központosító elemként, továbbá túlterhelés elleni biztosítóelemként egyaránt - használhatók. A szegek és csapszegek felfekvő felülete hengeres vagy kúpos, a terhelés pedig általában merőleges a kötőelem tengelyére.

41 Bertha 41 A szegek többféle kialakításban készülnek és kötőelemként, biztosítóelemként, szerkezeti elemként lehet felhasználni. Formájuk alapján lehetnek hengeres szegek, kúpos szegek és hasított szegek.

42 Bertha 42 A csapszegeket általában csuklós kötésekben alkalmazzuk. A csukló egyik eleme mozgathatóan kapcsolódik a csapszeghez, a másik pedig mereven vagy szintén mozgathatóan. A csapszegek fej nélküli csapszegek, fejes csapszegek és menetes csapszegek lehetnek. Közrefogás menetes csapszeggel Közrefogás fejes csapszeggel

43 A gyakorlatban a csavarmenetet esztergálással, menetmetszővel (menetfúróval) vagy menethengerléssel (menetmángorlással) állítják elő. Bertha 43


Letölteni ppt "1 Gépészeti ismeretek Bertha. 2 Szabványosítás célja A termékek nagy mennyiségben történő előállítását nagyon megkönnyíti, ha az egyes termékekre, eljárásokra,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések