Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Politikai marketing Politikai PR VI. előadás. Bodó Barna: Politikai PR 6.1. A marketing fogalma  Gazdasági kifejezés - nincs egységes meghat. félévszázados.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Politikai marketing Politikai PR VI. előadás. Bodó Barna: Politikai PR 6.1. A marketing fogalma  Gazdasági kifejezés - nincs egységes meghat. félévszázados."— Előadás másolata:

1 Politikai marketing Politikai PR VI. előadás

2 Bodó Barna: Politikai PR 6.1. A marketing fogalma  Gazdasági kifejezés - nincs egységes meghat. félévszázados múltfélévszázados múlt már nem volt elegendő egyszerűen értékesíteni a termékeket, szolgáltatásokat, hanem egy újfajta szemléletmód kellett fogyasztók megtartása érdekébenmár nem volt elegendő egyszerűen értékesíteni a termékeket, szolgáltatásokat, hanem egy újfajta szemléletmód kellett fogyasztók megtartása érdekében  Vállalati tevékenység: a vevők, vagy felhasználók igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot,elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal,meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal, kialakítja az árakat,kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést ésmegszervezi az értékesítést és befolyásolja a vásárlókatbefolyásolja a vásárlókat  Tágabb értelemben a marketing a vállalat egészére kiterjedő filozófia, szemléletmód a vállalati résztevékenységek integrációjában a marketing szempontok dominálnaka vállalati résztevékenységek integrációjában a marketing szempontok dominálnak  A társadalomtudományok sajátos kombinációja egyszerre fedi le a közgazdaságtan, a pszichológia, a szociológia, az antropológia, a vezetéstudomány, az alkalmazott matematika különböző területeitegyszerre fedi le a közgazdaságtan, a pszichológia, a szociológia, az antropológia, a vezetéstudomány, az alkalmazott matematika különböző területeit

3 Bodó Barna: Politikai PR 6.2. Marketing-filozófia  Középpontjában a fogyasztó  Kereslet – fizető-képes fogyasztói igény Az igények a szükségletek konkrét kielégítésére irányulnak. Mozgatórugója a szükséglet. A marketing nem a szükségletet formálja a kereslet befolyásolásakor, hanem az igényeket.Az igények a szükségletek konkrét kielégítésére irányulnak. Mozgatórugója a szükséglet. A marketing nem a szükségletet formálja a kereslet befolyásolásakor, hanem az igényeket.  A marketing filozófia fejlődésének szakaszai Termelésorientált korszakTermelésorientált korszak Értékesítésorientált korszakÉrtékesítésorientált korszak Fogyasztóorientált korszakFogyasztóorientált korszak Társadalomorientált korszakTársadalomorientált korszak  A marketing menedzsment lépései HelyzetelemzésHelyzetelemzés Marketing célok megfogalmazásaMarketing célok megfogalmazása Marketing stratégiák meghatározásaMarketing stratégiák meghatározása Programok kialakításaProgramok kialakítása Végrehajtás és ellenőrzésVégrehajtás és ellenőrzés

4 Bodó Barna: Politikai PR 6.3. Marketing politika  Marketingkutatás (passzív oldal) piaci döntés előtt - a fogyasztás vagy felhasználás és a konkurencia piaci jellegzetességeinek kellő feltérképezése. A marketingkommunikációs tevékenység már a piackutatás fázisában szorosan beépül a piacszervezési tevékenység egészébe.piaci döntés előtt - a fogyasztás vagy felhasználás és a konkurencia piaci jellegzetességeinek kellő feltérképezése. A marketingkommunikációs tevékenység már a piackutatás fázisában szorosan beépül a piacszervezési tevékenység egészébe.  Piacbefolyásolás (aktív oldal) A vállalati marketing szemlélet, magatartásforma, tevékenység és az annak megvalósításához szükséges eszközök összessége.A vállalati marketing szemlélet, magatartásforma, tevékenység és az annak megvalósításához szükséges eszközök összessége. 4 alapvető eleme: 4P – termék, ár, értékesítési csatorna, marketingkommunikáció. A marketing mix elemei egymástól függetlenül nem alkalmazhatók eredményesen.4 alapvető eleme: 4P – termék, ár, értékesítési csatorna, marketingkommunikáció. A marketing mix elemei egymástól függetlenül nem alkalmazhatók eredményesen. Marketing mix: A marketing eszközök különböző helyzetekben alkalmazott kombinációja.Marketing mix: A marketing eszközök különböző helyzetekben alkalmazott kombinációja.  McCarthy-féle csoportosítás: (4P): Termékpolitika (Product) - terméktervezésre, választékra, formatervezésre, csomagolásra, márkapolitikára vonatkozó intézkedések.Termékpolitika (Product) - terméktervezésre, választékra, formatervezésre, csomagolásra, márkapolitikára vonatkozó intézkedések. Árpolitika (Price) - költségvizsgálatok, fogyasztói érzékenység elemzések, valamint az árstratégia és ártaktika elveinek meghatározása.Árpolitika (Price) - költségvizsgálatok, fogyasztói érzékenység elemzések, valamint az árstratégia és ártaktika elveinek meghatározása. Értékesítési politika (Place) - azon döntések összessége, amelyek a termékeknek a fogyasztókhoz, illetve felhasználókhoz való eljuttatását biztosítják, és meghatározzák ennek útjait és módszereit.Értékesítési politika (Place) - azon döntések összessége, amelyek a termékeknek a fogyasztókhoz, illetve felhasználókhoz való eljuttatását biztosítják, és meghatározzák ennek útjait és módszereit. Piacbefolyásolás és promóciós politika (Promotion) - fő célja a fogyasztók tájékoztatása, befolyásolása és meggyőzése a vásárlás érdekében.Piacbefolyásolás és promóciós politika (Promotion) - fő célja a fogyasztók tájékoztatása, befolyásolása és meggyőzése a vásárlás érdekében.  Napjainkban további „3P” alakult ki: Emberi tényező (People) - a szolgáltatási szférában különleges jelentőségű.Emberi tényező (People) - a szolgáltatási szférában különleges jelentőségű. Tárgyi elemek (Physical evidence) - különböző szolgáltatások más-más környezetet igényelnekTárgyi elemek (Physical evidence) - különböző szolgáltatások más-más környezetet igényelnek Folyamat (Process) - minőség egyenletes fenntartása komoly szervező munkát igényelFolyamat (Process) - minőség egyenletes fenntartása komoly szervező munkát igényel

5 Bodó Barna: Politikai PR 6.4. Marketing alapaxiómák  Piacorientált vállalati magatartás, fő irányai vevőigény-kielégítésvevőigény-kielégítés hosszú távúsághosszú távúság nyereségességnyereségesség versenytársaknál hatékonyabbanversenytársaknál hatékonyabban   Marketingkommunikáció: mindazon piacbefolyásoló eszközök, ahol a befolyásolás nem a termék vagy az ár révén, hanem döntően a kommunikáción keresztül történik  A hatékony marketingkommunikációs folyamat nyolc lépése: 1. célközönség meghatározása, 1. célközönség meghatározása, 2. kommunikációs célok meghatározása, 2. kommunikációs célok meghatározása, 3. üzenet megtervezése, 3. üzenet megtervezése, 4. kommunikációs csatornák kiválasztása, 4. kommunikációs csatornák kiválasztása, 5. költségvetés megtervezése, megállapítása, 5. költségvetés megtervezése, megállapítása, 6. kommunikációs mix meghatározása, 6. kommunikációs mix meghatározása, 7. eredmények mérése, 7. eredmények mérése, 8. irányítás, koordináció. 8. irányítás, koordináció.

6 Bodó Barna: Politikai PR 6.5. A marketing „függetlensége”  A marketing szorosabb értelemben a gazdasági szférához kötődik, ez kialakulásának színtere tágabb értelemben a marketing kiterjeszthető más, – minden értékkel rendelkező jószággal foglalkozó – területre istágabb értelemben a marketing kiterjeszthető más, – minden értékkel rendelkező jószággal foglalkozó – területre is Napjainkban a marketing egyre tágabb teret kap, kiterjed az üzleti szférán túl más területekre is: a kultúra, a politika, oktatás, stb.Napjainkban a marketing egyre tágabb teret kap, kiterjed az üzleti szférán túl más területekre is: a kultúra, a politika, oktatás, stb.   Gyors elterjedés ezeken a területeken megjelent a viszonylag szabad verseny a korábbi bürokratikus és etikai koordináció helyet a piaci és nem piaci szférákban a szükségletfeltárás, a szükségletteremtés és szükséglet-kielégítés folyamatai hasonló alapokon szerveződnek és eszköztáruk is lényegében megegyezika piaci és nem piaci szférákban a szükségletfeltárás, a szükségletteremtés és szükséglet-kielégítés folyamatai hasonló alapokon szerveződnek és eszköztáruk is lényegében megegyezik   Marketing - nincsenek szektoriális korlátok a különböző szférákban kisebb-nagyobb különbséggel nagyjából ugyanazokra a módszertani eljárásokra van szükség   „Technikailag”, a profitkényszertől függetlenül bármely természetű szükséglet kielégítésének elérését képes hatékonyan szolgálni

7 Bodó Barna: Politikai PR 6.6. Politikai marketing  A politikai termék mi a marketing célja   A pártprogram a párt választások alkalmával - igyekszik meggyőzni a választókat, hogy az általa felvázolt jövő a prosperitás, a fellendülés útja ezért arra ösztönöz, hogy az adott pártot, illetve az adott személyt támogassuk - szavazatunkat adjuk rá   A politika mint termék megkülönböztető: szokványos esetekben a vevők közvetlenül nyerhetnek kézzel fogható tapasztalatokat a választott áru milyenségéről a választópolgárok számára ez a lehetőség nem adatik meg - csak az áru közvetett tesztelése  A politikai szervezetek is szükségleteket kívánnak támasztani „termékük” iránt a szükségleteket a nyereség kategóriájának megfelelő „siker” elégíti ki (profit – hatalom)a szükségleteket a nyereség kategóriájának megfelelő „siker” elégíti ki (profit – hatalom)

8 Bodó Barna: Politikai PR 6.7. Politika és közérdeklődés  Siker – közérdeklődés, figyelem parlamenti vagy önkormányzati szerepkör, esetleg a pártok hierarchiájában elért helyezés, a közvélemény figyelmének felhívása bizonyos kérdésekreparlamenti vagy önkormányzati szerepkör, esetleg a pártok hierarchiájában elért helyezés, a közvélemény figyelmének felhívása bizonyos kérdésekre  A kommunikációs rendszer a csatorna, eljuttatja a vevőhöz az áruta csatorna, eljuttatja a vevőhöz az árut ma a média befolyásolási lehetősége óriási.ma a média befolyásolási lehetősége óriási.   A politikai marketing tevékenységet célszerű két ágra osztani: A választási kampány időszaka körüli marketing tevékenység   mai formáját Eisenhower vezette be 1952-ben - ő alkalmazott először politikai piackutatást és ennek eredményét hasznosítva módosított kampányán. (A 30 másodperces tv-spotot is ő alkalmazta először.) A választási kampány időszakán kívül megjelenő marketing tevékenység   kormányok és pártok, illetve azok ügynökségeinek folyamatos választásközi kommunikációjára épül.

9 Bodó Barna: Politikai PR 6.8. Módszerek politikai adaptációja   A klasszikus marketingmódszerek közül egyesek teljesen analóg módon alkalmazhatók a politikai marketing területére is mások a politika vonatkozásában nem értelmezhetőek, értelmüket vesztik, vagy más jelentéstartalommal bírnak.   A marketing-mix politikai adaptációja Termékdöntések – (nem)   A marketing ami eladható – jószág, szolgáltatás, ötlet – terméknek minősül. A termékpolitika terén adódik azonban a személyes érintettség és további hatótényezők okán néhány, a marketing alapelveknek való megfelelést eleve korlátozó mozzanat is. Ilyen mindenekelőtt az ideológia mentén szerveződő pártok esetében a rugalmasság. Az adott eszméhez, a célok megvalósítását szolgáló stratégiai és taktikai programokhoz való kényszerű kötöttség erősen korlátoz abban, hogy az övéknél népszerűbb igények (eszmék) felé piaci szellemben szabadon orientálódhassanak. Marketingcsatorna-döntések – (igen)   A politikai termékek fogyasztókhoz történő eljuttatása, az adott célt legjobban megközelítő közvetítő közeg(ek), kiválasztása és működtetése technikai szempontból analóg a problémák piaci megoldásaival. Piacbefolyásolási döntések – (igen)   A promóció célpiacokat informáló, befolyásoló és meghódítani hivatott eszközeinek szerepe a piacon és a politikai terepen egyaránt azonos.  Példák: pártok és politikusok arculattervezési (CI) törekvéseire, illetve ápolása (PR) terén tett erőfeszítéseikre, a fogyasztóik ösztönzése érdekében bevetett pszichológiai trükkökre (SP) vagy a személyes megjelenés és rábeszélés hatásosságának jelentős javítását célzó gyakorlatra utalni – azonos eszköztár

10 Bodó Barna: Politikai PR 6.9. Tervezési szintek - I  A politikai tervezés - stratégiai értelemben kiemelt jelentőségű   A piaci verseny általában vett négy szintje jól megfeleltethető a politikai élet szereplői közötti konkurencia-viszonyoknak első szint: a politika, mint a szükséglet kielégítésnek egyik lehetősége második szint: a különféle politikai ideológiák, irányzatok küzdőtere   itt a politikai szereplők szimpatikusként, közömbösként vagy elutasítandóként jelennek meg a választók előtt harmadik szint: az adott kormányban a vetélkedés a politikusok, politikai pártok között negyedik szint: párton belüli vetélkedések, pozícióharcok színtere   Vállalati stratégiai tervezés jellemző horizontja 2-től 5 év – a politikai életben négyéves (ötéves) választási ciklus  Marketingtervezés vállalati stratégiai szint: filozófia és küldetés meghatározása; piaci szegmentáció, célpiac kijelölése, termékpozícionálás; verseny és együttműködési lehetőségek felmérése; stratégiai, üzleti egységek elhatárolása: portfolióelemzés és –tervezésvállalati stratégiai szint: filozófia és küldetés meghatározása; piaci szegmentáció, célpiac kijelölése, termékpozícionálás; verseny és együttműködési lehetőségek felmérése; stratégiai, üzleti egységek elhatárolása: portfolióelemzés és –tervezés Politikai adaptációja: a pártok valamilyen eszmerendszer mentén szerveződnek. A tevékenység tervezésének szakaszában gyakori a társadalom szegmentációjára épülő, a megcélozandó osztályok, rétegek, csoportok kiemelésén alapuló meghatározások, melyek a pártok névválasztásában is szerepelnek (például: FKGP, KDNP, SZDSZ, MSZMP vagy RMDSZ, PSD). A pártok közötti együttműködési lehetőségek felmérése is a hasonlóság tengelye mentén történik (eszmeiség, közös cél).Politikai adaptációja: a pártok valamilyen eszmerendszer mentén szerveződnek. A tevékenység tervezésének szakaszában gyakori a társadalom szegmentációjára épülő, a megcélozandó osztályok, rétegek, csoportok kiemelésén alapuló meghatározások, melyek a pártok névválasztásában is szerepelnek (például: FKGP, KDNP, SZDSZ, MSZMP vagy RMDSZ, PSD). A pártok közötti együttműködési lehetőségek felmérése is a hasonlóság tengelye mentén történik (eszmeiség, közös cél).

11 Bodó Barna: Politikai PR Tervezési szintek - II  Marketingtervezés – üzletági szint piac szegmentáció, célpiac kijelölése, termékpozícionálás, analízis, célkitűzés, stratégia, illetve taktika és ellenőrzés (kontrolling és audit)piac szegmentáció, célpiac kijelölése, termékpozícionálás, analízis, célkitűzés, stratégia, illetve taktika és ellenőrzés (kontrolling és audit)  Politikai adaptációja: a piac szegmentáció, célpiac kijelölése, termékpozícionálás folyamatai, és az analízis, azaz a belső erős-gyenge pontok és külső lehetőségek, veszélyek feltárásának középpontjában értelemszerűen az egyes politikai részterületek kívánalmai állnaka piac szegmentáció, célpiac kijelölése, termékpozícionálás folyamatai, és az analízis, azaz a belső erős-gyenge pontok és külső lehetőségek, veszélyek feltárásának középpontjában értelemszerűen az egyes politikai részterületek kívánalmai állnak sem ezek, sem a stratégia és taktika kidolgozásának technikai megoldásai nem kívánnak speciális átértelmezéstsem ezek, sem a stratégia és taktika kidolgozásának technikai megoldásai nem kívánnak speciális átértelmezést ilyen szintű tervezési munka általában a jelentősebb erőforrásokkal rendelkező pártokra jellemzőilyen szintű tervezési munka általában a jelentősebb erőforrásokkal rendelkező pártokra jellemző  A marketing információs rendszer szekunder és primer információk gyűjtése (piackutatás)szekunder és primer információk gyűjtése (piackutatás)  Politikai adaptációja: A politikai marketing információgyűjtő tevékenységét tekintve első problémája a környezetnek megfelelő fogalmi definiálása. A piac megfelelője a társadalom. A makro-környezet azonos módon strukturált, mint a piac, de itt a szociológiai aspektusok súlya nagyobb.A politikai marketing információgyűjtő tevékenységét tekintve első problémája a környezetnek megfelelő fogalmi definiálása. A piac megfelelője a társadalom. A makro-környezet azonos módon strukturált, mint a piac, de itt a szociológiai aspektusok súlya nagyobb. A mikro-környezet jellemzői: a belső környezetet alkotó elemek és a szállítók értelemszerűen adódnak, a vásárlók, fogyasztók helyébe a választópolgárok lépnek. A versenytársak a vállalatok, megfelelői a politikai pártok, a termékek helyébe pedig az ideológiák, eszmék, konkrét politikai tervek ill. programok kerülnek. A kereskedelmi közvetítőket a médiumok váltják fel.A mikro-környezet jellemzői: a belső környezetet alkotó elemek és a szállítók értelemszerűen adódnak, a vásárlók, fogyasztók helyébe a választópolgárok lépnek. A versenytársak a vállalatok, megfelelői a politikai pártok, a termékek helyébe pedig az ideológiák, eszmék, konkrét politikai tervek ill. programok kerülnek. A kereskedelmi közvetítőket a médiumok váltják fel.

12 Bodó Barna: Politikai PR Párt-imázs - I  Az imázs „Az imázs nem többszörösen mérlegelt és átgondolt vélemények összessége, hanem túlnyomórészt egyfajta képzet, ami a legkülönbözőbb értékelések és asszociációk visszatükröződése. Az imázs röviden és tömören megfogalmazva: szubjektív értékítéletek összessége, s mint eredmény lehet valós, vagy torz, vagy a kettő keveréke.” Sándor Imre, 1997.„Az imázs nem többszörösen mérlegelt és átgondolt vélemények összessége, hanem túlnyomórészt egyfajta képzet, ami a legkülönbözőbb értékelések és asszociációk visszatükröződése. Az imázs röviden és tömören megfogalmazva: szubjektív értékítéletek összessége, s mint eredmény lehet valós, vagy torz, vagy a kettő keveréke.” Sándor Imre, A párt-imázs elemei meghatározóbban és a pártról sok tekintetben pontosabb képet nyújtva alakítják a közvéleményt, mint a pártok által szándékosan és közvetlenül közvetített információkA párt-imázs elemei meghatározóbban és a pártról sok tekintetben pontosabb képet nyújtva alakítják a közvéleményt, mint a pártok által szándékosan és közvetlenül közvetített információk  A politikus, mint szimbólum A párt szimbólumrendszerének fontos összetevője a politikus.A párt szimbólumrendszerének fontos összetevője a politikus. A választási kampányban szükség van a közvélemény szempontjából fontos húzóember vagy húzóemberekre, akik megjelenítik a pártot.A választási kampányban szükség van a közvélemény szempontjából fontos húzóember vagy húzóemberekre, akik megjelenítik a pártot. a pártokat megtestesítő „első emberek” saját image-ükből is kölcsönöznek a párt megítéléséhez információkat, és fordítva, az ő képüket is színezi a pártjukról kialakított véleménya pártokat megtestesítő „első emberek” saját image-ükből is kölcsönöznek a párt megítéléséhez információkat, és fordítva, az ő képüket is színezi a pártjukról kialakított vélemény  Embléma, szín Az emblémák motívumrendszere, színvilága az évek során alig változik a pártok életében, hiszen a név mellett ez a másik igen fontos azonosító elem. Az emblémák kiválasztásánál fontos szerepet játszhat többek között a kifejező erő, a mondanivaló, a hitelesség. Az emblémák megalkotásánál, tipográfiájuk kialakításánál reklám- pszichológiai szempontokat isAz emblémák motívumrendszere, színvilága az évek során alig változik a pártok életében, hiszen a név mellett ez a másik igen fontos azonosító elem. Az emblémák kiválasztásánál fontos szerepet játszhat többek között a kifejező erő, a mondanivaló, a hitelesség. Az emblémák megalkotásánál, tipográfiájuk kialakításánál reklám- pszichológiai szempontokat is

13 Bodó Barna: Politikai PR Párt-imázs - II  Szlogenek - jelmondatok egyik leghatásosabb fegyvernem a választások alkalmávalegyik leghatásosabb fegyvernem a választások alkalmával  rövid, tömör, érthető, logikus megfogalmazású, könnyen megjegyezhető, szellemes kell lennie, hogy könnyen a választópolgárok fülébe másszék és szimpatikus, pozitív érzelmeket keltsen bennük  „Ha unod a banánt, válaszd a narancsot!”  Lánynak szülni dicsőség, asszonynak kötelesség! (Rákosi- korszak)  Egyéb szimbólumok egyéb szimbólumok kialakításánál a szakemberek vizsgálják a célközönség beállítottságát és értékrendszerétegyéb szimbólumok kialakításánál a szakemberek vizsgálják a célközönség beállítottságát és értékrendszerét  ezek mentén olyan szimbólumokat, melyek a hasonlóság érzetét kelthetik az emberekben  ilyen értékek lehetnek például a család, gyerekek, az otthon, melyek tradicionálisan konzervatív értékek – ezek szerepeltetését a reklámpszichológia fontosnak tartja, ezekkel lehet hatni az emberek érzelmeire

14 Bodó Barna: Politikai PR A személyiség szerepe  A személyiség egyre növekvő jelentősége miniszterelnök-jelölt megnevezéseminiszterelnök-jelölt megnevezése  Személyes stílusuk alapján a választók következtethetnek a párt stílusára, hitelességére napjainkban, amikor a külsőségek gyakran nagyobb jelentőséggel bírnak, mint a belső tartalom - rendkívül fontos hogy az említett vezető személyiségek mennyire felelnek meg az általános elvárásoknak.napjainkban, amikor a külsőségek gyakran nagyobb jelentőséggel bírnak, mint a belső tartalom - rendkívül fontos hogy az említett vezető személyiségek mennyire felelnek meg az általános elvárásoknak. Amikor egy politikus meg akarja győzni a választókat valamely nézet vagy pártja által képviselt program értékeinek helyességéről, az csak akkor sikerülhet, ha:Amikor egy politikus meg akarja győzni a választókat valamely nézet vagy pártja által képviselt program értékeinek helyességéről, az csak akkor sikerülhet, ha: a) el tudja érni, hogy a közönség érzelmileg elfogadja őt, b) hitelesnek és megbízhatónak tartsa, c) képességei, illetve ismeretei, szaktudása alapján alkalmasnak tartsa bizonyos feladatok ellátására (országgyűlési képviselőségre, kormányzati feladatra) -Szimpátia elnyerése: a testi vonzerő, a megnyerő fellépés fontos szerepet játszik a preferenciák kialakulásában, döntő befolyással lehet (Horn és a páncél)

15 Bodó Barna: Politikai PR Hitelesség  Hitelesség Politikusok, politikai pártok legnagyobb tőkéjePolitikusok, politikai pártok legnagyobb tőkéje A politikus megjelenésén és viselkedésén kívül hitelességének legfontosabb tényezője az, hogy adott témában mennyire tartjuk őt szakértőnek, feltételezzük-e róla, hogy megbízható és elfogulatlanA politikus megjelenésén és viselkedésén kívül hitelességének legfontosabb tényezője az, hogy adott témában mennyire tartjuk őt szakértőnek, feltételezzük-e róla, hogy megbízható és elfogulatlan valakit megbízhatónak tartunk, ha tudjuk róla, hogy egyrészt nem áll érdekében minket befolyásolni, nem „hazabeszél”, másrészt szavahihető ember hírében állvalakit megbízhatónak tartunk, ha tudjuk róla, hogy egyrészt nem áll érdekében minket befolyásolni, nem „hazabeszél”, másrészt szavahihető ember hírében áll Legfontosabb tőkéjét, a szavahihetőségét kockáztatja az a politikus, illetve politikai szervezet, amelyik nem állja szavát, valótlanságot állít, vagy túl sűrűn, a közönség számára indokolatlanul változtatja nézeteitLegfontosabb tőkéjét, a szavahihetőségét kockáztatja az a politikus, illetve politikai szervezet, amelyik nem állja szavát, valótlanságot állít, vagy túl sűrűn, a közönség számára indokolatlanul változtatja nézeteit  Az „én-eladás” azt jelenti, hogy a politikus csak akkor tud bármilyen politikai árut (nézeteket, programot) eladni, ha saját magát el tudja fogadtatni, azaz hitelesnek tekintik őt, és érzelmileg azonosulni tudnak vele ez lényeges eleme a politikai marketingnekez lényeges eleme a politikai marketingnek A tömegkommunikáció (sajtó, tv, rádió) is egyre nagyobb szerepet játszik a választási kampányokban, ugyanis a megszemélyesített pártokat könnyebb eladni a médiábanA tömegkommunikáció (sajtó, tv, rádió) is egyre nagyobb szerepet játszik a választási kampányokban, ugyanis a megszemélyesített pártokat könnyebb eladni a médiában A politikusnak nem szabad figyelmen kívül hagynia azt a tényt, hogy bármit tesz vagy elmulaszt megtenni, azt mindig az általa képviselt pártra, szervezetre vonatkoztatják. A kommunikátor akkor adja el jól a pártját, ha a nyilvánosság előtt annak képviselőjeként lép fel, (többes szám első személyt használ) illetve, ha konszenzuson alapuló véleményeket sugall.A politikusnak nem szabad figyelmen kívül hagynia azt a tényt, hogy bármit tesz vagy elmulaszt megtenni, azt mindig az általa képviselt pártra, szervezetre vonatkoztatják. A kommunikátor akkor adja el jól a pártját, ha a nyilvánosság előtt annak képviselőjeként lép fel, (többes szám első személyt használ) illetve, ha konszenzuson alapuló véleményeket sugall.

16 Bodó Barna: Politikai PR

17 Könyvészet:  Sándor Imre: A marketingkommunikáció kézikönyve. BKE. Budapest,  Dr. Szánthó Zsuzsanna: A politikai marketing. In: A marketingkommunikáció aktuális kérdései. BKE. Budapest, o.


Letölteni ppt "Politikai marketing Politikai PR VI. előadás. Bodó Barna: Politikai PR 6.1. A marketing fogalma  Gazdasági kifejezés - nincs egységes meghat. félévszázados."

Hasonló előadás


Google Hirdetések