Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A KÁT rendszer átalakítása – az új távhő árszabályozás Hizó Ferenc Főosztályvezető Energiapolitika 2000 társulat 2011. Szeptember 12.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A KÁT rendszer átalakítása – az új távhő árszabályozás Hizó Ferenc Főosztályvezető Energiapolitika 2000 társulat 2011. Szeptember 12."— Előadás másolata:

1 A KÁT rendszer átalakítása – az új távhő árszabályozás Hizó Ferenc Főosztályvezető Energiapolitika 2000 társulat Szeptember 12.

2 2 Tartalom I.M a g y a r o r s z á g e n e r g i a s t r a t é g i a i p r i o r i t á s a i II.A t á v h ő á r s z a b á l y o z á s á t a l a k í t á s a III.A t á v h ő h a t ó s á g i á r a k k i a l a k í t á s a IV.A t á v h ő t á m o g a t á s i r e n d s z e r f e l é p í t é s e

3 3 Hazánk energetikai szempontból sebezhető, mert fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energiaszükségeltünk 62%-át. Ezen belül a földgáz szükségletünk 82%-a import Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükséges egy „túlélési” stratégia megalkotása a fenntarthatóság jegyében. Ezt a szerepet kívánja betölteni a Kormány által nyáron elfogadott: Nemzeti Energiastratégia 2030 Mottó: Függetlenedés az energiafüggőségtől A függetlenedés fő eszközei: ● energiatakarékosság ● megújuló energia a lehető legmagasabb arányban, kétpólusú mezőgazdaság, ● biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, ● közös európai energia infrastruktúra és piac, ● a hazai szén- és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát felhasználása

4 4 ● Az Energiastratégia szerint a 2010-es 1085 PJ hazai primer energia felhasználás legfeljebb 5 százalékkal növekedhet 2030-ig, azaz nem haladhatja meg az 1150 PJ értéket; ● A Zöld forgatókönyv abszolút értékben is - 50 PJ - primerenergia csökkenést prognosztizál; Az Energiastratégia eszközei I.: energiatakarékosság A legbiztonságosabb és legolcsóbb energia az el nem használt energia

5 5 Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei ● Épületenergetikai programok: 2030-ig átlagosan 60%-os felújítási mélységgel számolva ( e b b e n ú j é p ü l e t e k i s b e n n e v a n n a k ) ● 30-35% villamos hatásfokú erőművek cseréje ● Villamos energia hálózati veszteség csökkentése Primerenergia megtakarítás, PJ

6 6 A megújuló energia szerepe a hőtermelésben: A hazai távhő szektor modernizálásában is fontos szerepet szánunk a megújuló energiának és a fejlesztésre ösztönző új szabályozó rendszernek A távhő modernizáció fő irányai: ● távlatilag összekapcsolható szigetüzemek, ● alacsony hőfokú szekunder szolgáltatásra való áttérés, ● távhűtés lehetőségének vizsgálata, ● szolgáltatási minőségellenőrzési rendszer kialakítása, ● hatékonysági kritériumrendszer felállítása, ● egyedi szabályozhatóság és mérés, ● falusi távfűtőművek fejlesztése

7 7 Kormányzati/önkormányzati stratégiai programok, eredmények Távhőrendszerek energiahatékonyságának növekedése:  Épületek hőveszteségének csökkentése (homlokzatszigetelés, nyílászáró cserék)  Elosztórendszerek egyedileg szabályozhatóvá tétele  Költségmegosztó mérések elterjedése az energiatudatosság növelése céljából  Megújuló energiák alkalmazása (napkollektorok, geothermia, biomassza) Ezek eredményeként:  termelői hőigény csökkenése  beépített termelői kapacitások felszabadulása  hőfogyasztói kör bővítésének szükségessége a kihasználatlan kapacitások lefedésére

8 8 Tartalom I.Magyarország energiastratégiai prioritásai II.A távhő árszabályozás átalakítása III.A távhő hatósági árak kialakítása IV.A távhő támogatási rendszer felépítése

9 9 A magyar gazdaság átalakulása (1990) A lakásállomány meghatározó része értékesítésre került Az új tulajdonosoknak jellemzően nem állt módjukban a lakások felújításának finanszírozása Alacsony szigeteltségi szint, az egyéni mérés és szabályozhatóság hiánya Az önkormányzatok függetlenné váltak (1992) A hőtermelő kapa- citásoknak csak egy része került önkor- mányzati tulajdonba Önkormányzati tulajdon jellemzően a távhőszolgáltatókban áll fenn Távhőfelhasználó vállalkozások megszűnése, átalakulása Egyes ipari célú (gőz) igények megszűnése Jelentősen lecsökkent az összes hőigény Stagnálás a távhőrendszerre történő rácsatlakozások terén A távhőtámogatások megszüntetésre kerültek (1992 után) A központi városfejlesztési projektek leállása

10 10 A magyarországi távfűtés jellemző adatai  Távfűtést alkalmazó települések száma: 94 db (242 különböző távfűtő rendszer);  Távfűtéses lakások száma: kb db;  Beépített hőtermelő kapacitás: MW;  Ellátott hőenergia: GWh;  Energiaforrás: több mint 80% a földgáz aránya;  Átlagos (135 lm 3 ) lakás hőfogyasztása: 38,7 GJ;  Távhő-elosztóhálózat hossza: km.

11 11 A korábbi távhő-árszabályozás  A távhőszolgáltatásról szóló XVIII. törvény értelmében június 30-ig:  az ármegállapítói feladatokat a települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat) látta el;  a Magyar Energia Hivatal (MEH) szerepe jellemzően az engedélyezésre korlátozódott.  A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló évi LXVII. törvény alapján július 1-től:  az ármegállapító feladatok továbbra is az önkormányzat látta el;  ugyanakkor a Hivatal feladatai kibővültek a távhőszolgáltatók árváltoztatási kezdeményezéseinek előzetes kontrolljával.

12 12 Távhőárak alakulása a megyei jogú városokban * *: októberi árak

13 13 KÁT rendszer problémái  Egyoldalú áramátvételi támogatás, nem ösztönözte a hőtermelést  Nem vette figyelembe a fenntarthatóságot  Közel egységes ár minden termelőre, nem differenciál  A támogatás mértéke és feltételrendszere nem tükrözi a nemzetgazdasági célokat  Nincs előre garantált átvételi időtartam  Alacsony hatékonyságú energiatermelés néha csupán 20-30%

14 14 A KÁT rendszer átalakítása Előzmények:  A villamos energiát hővel kapcsoltan termelők kivezetése a KÁT rendszerből július 1-jei hatállyal kerül sor;  Az új, hő-oldali támogatási rendszer tervezett bevezetése október 1., a fűtési szezon kezdete. Az új támogatási rendszer forrása:  Kapcsolt erőművekre fordított támogatások megtartása érdekében a VET módosításara került;  Bevezetésre került a kapcsolt szerkezetátalakítási díj, melynek mértéke 1,2 Ft/kWh, minden villamos energia fogyasztó számlájában megjelenik től;

15 15 A távhő árszabályozás évi módosítása – I.  Az Országgyűlés március 16-án fogadta el az energetikai tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényt, melyben – a csomag részeként – döntöttek a távhő hatósági árszabályozás alá vonásáról.  A törvény távhő árszabályozásról szóló része április 15-én lépett hatályba.  A távhő ára a március 31-én alkalmazott ár szintjén befagyasztásra került az új NFM miniszteri rendelet kihirdetéséig.  Az új távhő árszabályozásra, valamint az az alapján alkalmazandó árakra a Hivatal augusztus 31-ig tesz javaslatot.  A MEH a javaslatának kialakításához bekéri az érintett önkormányzatok képviselő-testületének ármegállapítással, árváltozással kapcsolatos állásfoglalását.  A jogszabály értelmében a hatósági árat a miniszter ennek hiányában is megalapíthatja.

16 16 A távhő árszabályozás évi módosítása – II.  Az újrafogalmazott szabály szerint a Magyar Energia Hivatal (MEH) javaslatának figyelembevételével az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg  a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát,  a lakossági felhasználónak és a külön kezelt, pl. önkormányzati intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díját, mint legmagasabb hatósági árat, és azok szerkezetét.  Az ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy az ár mikor lép hatályba, e rendelkezésnek nem lehet visszamenőleges hatálya.

17 17 A távhő árszabályozás évi módosítása – III.  A MEH-nél a távhőszolgáltató kezdeményezheti a távhőszolgáltatás csatlakozási díjának megváltoztatását;  A MEH közigazgatási hatósági eljárásban dönt a kezdeményezés megalapozottságáról.  A helyi önkormányzat a távhőszolgáltatás csatlakozási díját rendeletben hirdeti ki.  Az új törvény szerint a MEH hatásköre bővül a távhőszolgáltatók működési engedélyeinek kiadásával és az engedélyben foglaltak betartásának ellenőrzésével.  A módosító eredményeként a távhőtermelők és távhőszolgáltatók engedélyezése egy központi kormányhivatal hatáskörébe kerül.

18 18 Árszabályozás szempontjából kritikus területek A távhő árszabályozás szempontjából jelentős eltérések tapasztalhatók az egyes települések között:  Eltérő tulajdonosi szerkezetek:  hőtermelő: magán tulajdonban; önkormányzati tulajdonban; közös tulajdonban;  hőszolgáltató: önkormányzati tulajdonban; közös tulajdonban.  Jelentősen eltérő költségszerkezet:  különböző technológiák;  a kapcsolt termelés kötelező átvételi árából átengedett támogatás mértéke is eltérő;  Jelentősen eltérő díjstruktúrák  fix és változó díjak aránya  díjelemek meghatározásának módszere

19 19 Tartalom I.Magyarország energiastratégiai prioritásai II.A távhő árszabályozás átalakítása III.A távhő hatósági árak kialakítása IV.A távhő támogatási rendszer felépítése

20 20 A Magyar Energia Hivatal vizsgálata – I. A MEH a szabályozás tavaszi módosításának megfelelően a távhőszolgáltatók és a távhőszolgáltatóknak hőt értékesítők adatszolgáltatása alapján minden engedélyesre elvégezte az indokolt költség-számítást, az alábbi termelői és szolgáltatói csoportokra nézve:  azok esetében, akik október 1. – szeptember 30. között jogosultak lettek volna KÁT-ra (nem megtérült erőművek);  azok esetében, akik október 1. – szeptember 30. között nem lettek volna jogosultak a KÁT-ra (megtérült erőművek);  kazános termelésen keresztül hőt előállító termelőkre  távhőszolgáltatókra attól függően, hogy mekkora vezetékhálózattal és fogyasztói körrel rendelkeznek

21 21 A Magyar Energia Hivatal vizsgálata – II.  Az adatszolgáltatás minősége összességében nem volt kielégítő, szinte minden adatot szolgáltató esetében adatpontosításra volt szükség  A megkapott adatokat alapul véve benchmark értékek megállapítására került sor;  Ezt követően – a benchmark értékeket alapul véve - minden termelőre és szolgáltatóra elkészült az indokolt költségek számítása A számítások főbb paraméterei:  indokolt földgázár (rendszerhasználati díjjal) villamos energia elismert értékesítési ára  évi költségek alapján indokolt működési költségek  szolgáltatók eszközarányos megtérülés  termelők eszközarányos megtérülése  értékesítési volumenek meghatározása

22 22 Tartalom I.Magyarország energiastratégiai prioritásai II.A távhő árszabályozás átalakítása III.A távhő hatósági árak kialakítása IV.A távhő támogatási rendszer felépítése

23 23 Az új támogatási rendszer I. Az új támogatási rendszer sarokpontjai:  A támogatási rendszer ne ütközzön az EU-s előírásokkal és szabályokkal  Biztosítsa az indokolt költségek realizálását, azonban extra profitot ne eredményezzen a termelők és a szolgáltatók számára  A távhő ellátás a 2011/12 fűtési szezonban biztosítva legyen Mindezek alapján a távhőszolgáltatók tevékenységének olyan mértékű hő-oldali támogatására van szükség, amely költség és bevételi szerkezetük alapján indokolt, de a szolgáltatás fenntartását biztosítja.  A kialakításra kerülő új támogatási rendszerben éves szinten 42 milliárd forint válik szétoszthatóvá a es fűtési szezonban.  Ennek az összegnek elsődlegesen a hőtermelők folyamatos működését kell biztosítania a távhőszolgáltatókon keresztül.

24 24 Az új támogatási rendszer II. A támogatási rendszer lényeges elemei  Az éves szinten rendelkezésre álló 42 milliárd forint fordítható a távhő szolgáltatók támogatására, melynek a távhő rendszerek struktúraváltását kell ösztönöznie  A támogatás folyósítását a MAVIR végzi az elkülönített számla terhére; a támogatási igény bejelentését követő hónapban.  Támogatás folyósítására legfeljebb az elkülönített számlán rendelkezésre álló összeg fordítható.  A támogatás folyósítását és a jogosultságot a MEH folyamatosan ellenőrzi; jogosulatlan igénybevétel esetén a jogosulatlan támogatást bírsággal növelten kell visszafizetni.

25 25 Az új támogatási rendszer III. Az ellátás biztosítása érdekében szükséges további intézkedések  A távhőszolgáltatók hőkörzeti szintű vizsgálata annak érdekében, hogy a struktúraváltás megvalósítása mellett biztosítható legyen a távhőszolgáltatás fenntartása.  A távhő rendszerekről történő leválás hatályos szabályozásának felülvizsgálata az igazságos teherviselés érdekében  A termelők és a szolgáltatók költségeinek tételes, helyszíni vizsgálata, a hatósági árak pontosítása érdekében.  A távhő szektor pontos mérési és szigorú elszámolási rendszerek kiépítése/fejlesztése, melyek elmulasztása a támogatás megvonásával és jelentős bírságokkal kell járjon  A MEH ellenőrzési terve alapján feltárt egyéb hiányosságok esetében kötelező bírságolás előírása

26 26 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "A KÁT rendszer átalakítása – az új távhő árszabályozás Hizó Ferenc Főosztályvezető Energiapolitika 2000 társulat 2011. Szeptember 12."

Hasonló előadás


Google Hirdetések