Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kelet-ázsiai gazdasági csoda fél évszázada A világ regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MA) 2015/2016, II. félév BCE.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kelet-ázsiai gazdasági csoda fél évszázada A világ regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MA) 2015/2016, II. félév BCE."— Előadás másolata:

1 A kelet-ázsiai gazdasági csoda fél évszázada A világ regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MA) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 22 A japán gazdasági csoda fél évszázada Elvesztett háború  nemzeti vagyon ¼-e megsemmisült Mélypont, ország felemelkedésének alapjai – –Szorgalom – –Takarékosság – –Tudás (korábban felhalmozott humántőke) Néhány év alatt megfontolt gazdasági tervezéssel és a világpolitikai erőviszonyok megváltozásával legfontosabb ágazatokat újjáélesztette

3 33 Megváltozott világpolitikai viszonyok következménye USA: nehézipar fejlesztését ellenőrzése alá vonta megszálló hatalomként USA: Kommunista Kínával konfliktus, majd 1950–1953 koreai háború  nélkülözhetetlen Japán szerepvállalása támaszpontként és ellátó bázisként  USA tőkeinjekciói az általa halálra ítélt Japán iparba Japán: kihasználta ezt  gazdaság tudatos, gyors talpra állítása és fejlesztése  eltérő időtartamú tervidőszakok, egymásra épülő célkitűzésekkel

4 44 A japán gazdasági csoda fél évszázada 1980–1995: 700 mrd $ külkereskedelmi többletből tőkére tett szert és 25–30%-os hazai beruházási ráta mellett  világ legnagyobb hitelezője lett Kiemelt szerepet kapnak külföldi működőtőke beruházásai is  főként Ázsia újonnan iparosodó országaiba Külföldi beruházási politikája is pontosan tervezett  eltérő beruházásai hullámok

5 55 Beruházások 1. hulláma Nyersanyag- és energiaszállítást célozta  nyersanyag lelőhelyek, kőolaj- és földgázmezők megnyitását finanszírozták  Ausztráliában, Perzsa (Arab)-öböl, több DK-ázsiai országban Érctömörítőket, kohászati bázisokat hoztak létre a kitermelőhelyen  csökkentsék a szállítandó nyersanyag tömegét és távol tartsák a környezetszennyezést

6 66 Beruházások 2. hulláma Kereskedelem- helyettesítő típusú  importkorlátok, ill. vámfalak megkerülésére irányult  gépkocsigyártó üzemek számos ázsiai országba, Ausztráliába, Európába, főként USA-ba Szomszédos országok olcsó munkaerejét kihasználva  elektronikus háztartási, híradástechnikai, szórakoztató elektronikai gépek tömeggyártásának kezdete

7 77 Beruházások 3. hulláma Jen felértékelődése  USA-ban előállított autó és máshol gyártott elektronikai cikkek olcsóbbak, mint a Japánban készült megfelelőik  VISSZAEXPORT DK-ázsiai országok bankjainak, szállodáinak, kereskedelmi hálózatainak birtokbavételére irányult  hosszú távú piacmegszerzés érdekében

8 88 A felzárkózó Kína és Korea fejlődéstörténete

9 9 Kína: II. vh. előtt elmaradott mezőgazdasági ország Nem volt elegendő mezőgazdaság – –Elaprózott gazdaságok 1,3 ha (főleg délen: 0,5–1 ha) – –Mezőgazdasági gépek, műtrágyázás hiánya  faeke, kapa – –Lappangó munkanélküliség – –Nagy adóterhek: szegényparasztság – –Falusi lakosság éhínsége Ipar alárendelt szerepe Gyér közlekedéshálózat  elzártság

10 10 Japán befolyás erősödése Koreában, Kínában Korea elfoglalása Kína: – –Két világháború között: belháborúk Kínában – –1931 japánok elfoglalták ÉK-Kínát (Mandzsúriát): szén, vasérc, nehézipar, katonai célokra – –1937: Japán háborút indít egész Kína elfoglalására – –1945-ig: megszállta az ország nagy részét Japánok nehézipari üzemeket építenek Japánok veresége

11 1111 Polgárháborúk a bipoláris világban 1946–1949: újabb kínai polgárháború – –1949: Kínai Kommunista Párt győzelme a nemzeti kínai kormány felett – –1949: Kínai Népköztársaság kikiáltása 1945–1949: É- és D-Korea külön megszállása – – 1945: Kairói megállapodás: 38. sz. kör mentén 1950–1953: Koreai polgárháború – –É-Korea erőszakos egyesítés – –2,5–3 mió áldozat, városok nagy része romba dőlt, ipari üzemek 2/3-a elpusztult 1953: fegyverszünet (Pamindzson: fegyvsz. biz.) – –4 km-es demilitarizált övezet – –Hermetikusan elkülönülő két állam: nincs postaforgalom, telefon

12 12 Mao: sztálini szovjet mintájú szocializmus 1949–1952: újjáépítés évei 1953–1957: első ötéves terv 1958: „nagy ugrás” Természeti csapások – –Éhínség: 25–30 mó áldozat Élelmezési kérdés előtérbe került – –Mezőgazdaságot szolgáló beruházások (műtrágya-, traktorgyárak) 1960: szembefordulás a SZU-val  hadiipari beruházások 1966–1976: „nagy kulturális forradalom” – –Mao Ce-tung hatalmának erősítése

13 1313 Két Korea eltérő öröksége Észak javára Észak-KoreaDél-Korea Terület121 ezer km 2 99 ezer km 2 Természeti potenciálÁsványvagyon, vízenergia Rosszabb éghajlati, domborzati adottságok Demográfiai nyomás10 mó (1960)25 mó (1960) + 2 mó menekült É-Koreából, 1,5 mó külföldről IparErőművek, nehézipari üzemek Max élelmiszer-, textilipar

14 1414 Hasonlóságok a két Korea gazdaságában Egy kultúrális alap: teljes társadalmak mozgósítása  gazdasági növekedés 1950-es évek: újjáépítés külső erőforrással – –É: SZU-segítség – –D: USA-segély 1960-óta: önerőre támaszkodás, erős az állam szerepe – –Észak-Korea: dzsucse – –Dél-Korea: irányított piacgazdaság Erőteljes hadikiadások – –Észak: fegyverkezés 1990-es évek közepén GDP ¼-e – –Dél: 1980-as évekig: katonai diktatúra

15 1515 Észak-Korea: gazdaságtörténet 1950-es évektől: szocializmus (SZU, Kína) – –Személyi kultusz – –Pártállami diktatúra – –Magántulajdon, piacgazdaság felszámolása Állam: 1946– –100%, mg kollektivizálása: 1955–1958 – –Tervutasításos rendszer 1990-es évek: kudarc – –1992: szabadkereskedelmi övezet (Tumen) – –1994: Kim Ir Szen halála, ingatag belpolitika – –1996–1997: élelmiszersegélyek (USA, Japán, Dél-Korea) – –Kim Dzsongil, majd Kim Dzsongun

16 1616 Dél-Korea NIC-országok közül is kiemelkedik a „koreai csoda” – –GDP/fő, 1960: elmaradt Indiától, 2000: India 30X-a Természeti erőforrásokban szegényebb 1960-as évek elejétől: elágazó növekedés – –D: kapitalista úton fejlődő elnöki közt (USA csapatok) – –Ma: gazdasági szakadék Dél javára – –Gyors újraegyesítés D-Korea számára is megterhelő

17 1717 „Koreai csoda” tényezői Nagybirtokrendszer felszámolása – –Belterjesebb kisparaszti mg. (állami támogatás) – –Munkások fegyelme, hosszabb munkaidő Beruházások exportorientált iparba, alacsony bérek – –Állami bankhitelek, átmeneti külső eladósodás (‘70) – –’90-ig: belpiac védelme Szellemitőke (kultúra, oktatás, tudomány) – –‘60-ig: analfabétizmus felszámolása, ma: diplomások – –Japán licensz után önállóság, (K+F: GDP 4%-a) Családi óriáskonszernek (chaebolok): állami elittel – –Daewoo, Hyundai, LG, Samsung (globalizáció) – –’80: export, ma tőkebefektetés (újra eladósodás, mn)

18 18 Kína: Ping reformjai 1977: átfogó gazdaságirányítási reform – –„Négy modernizálás”: mezőgazdaság, ipar, tudomány, honvédelem 1992: szocialista piacgazdaság – –Mezőgazdaság – –Ipar – –Családi kisvállalkozások (ipari, kereskedelmi, szolgáltató) – –Külkereskedelem bővülése – –Idegenforgalom fellendülése – –Külföldi tőkebefektetések (1996-ig 170 mrd $) – –Korszerű technológia, rugalmas vállalatvezetési módszerek Mérleg 1949 óta: félgyarmatból regionális nagyhatalom

19 19 Világpiaci nyitás és annak korlátai 1979-ig a világ egyik legzártabb gazdasága – –Elmaradt Tajvantól (21 mó) és Hongkongtól (6 mó) Később élénkebb külgazdasági kapcsolatok – –Hivatalos nyitási politika – –Hongkong visszacsatolása Legfőbb partnerek: Japán, USA Hongkong: összekötő kapocs: Kína és a világpiac között Nyitás korlátai – –Nagy ország: önellátás – –Hagyományosan korlátozott kapcsolatok – –Önellátás tartományi és helyi szinten is – –Külkerbe bekapcsolódás csak a tengerparti területeken – –Elmaradott közlekedés és távközlés

20 2020 A japán gazdasági csoda fél évszázada 1950–1960-as évek – –Átlag 10%-kal nő termelési teljesítmény – –Hagyományos stratégia: növekvő ipari exportbevételekre alapozott hosszú távú fejlődés 1973, 1979: olajválság – –Elkövetkezendő két évtized: csak évi 5–6%-os növekedés 1990-es évek világgazdasági eseményei – –Stagnálás – –Várat magára a gazdaság új növekedési pályára történő állítása

21 2121 Japán exportgátló tényezi az 1990-es évektől Nagy külföldi üzemtelepítések  megingott a gazd alapja: feldolgozóipar Fejlett partnerek erősödő piacvédelme Egyes japán termékek hirtelen megdrágultak – –Jen felértékelődése – –Hazai bérszínvonal emelkedése – –Befogadó országok olcsóbb munkaereje Stratégiai ágazatok versenyképessége csökken

22 2222 Fordulat a japán gazdaságépítés stratégiájában Új stratégia: belső fogyasztásra történő átállás  ennek kedvez a lakosság vásárlóerejének, életszínvonalának gyors javulása Világgazdasági súlya nem csökkent ennek ellenére sem  ben a világ ipari termelésének 15,4%-át (VR2.) – –VR1.: Kína, 15, 6% (Forrás: UNIDO) A japán nemzeti össztermékben a mezőgazdaság jelentéktelen szerepet játszik, dezindusztrializáció, tercierizáció – –1998: mg 2%; ipar 36%; szolgáltatások 62% – –2009: mg 1,6%; ipar 23,1%; szolgáltatások 75,4% Új célok: monopolhelyzet az új technológiákban – –Belföldi fogyasztás serkentése – –Hazai jövedelmi és szociális kérdések – –Túlzott koncentráció csökkentése – –Technopolisz-program: high-tech iparágak


Letölteni ppt "A kelet-ázsiai gazdasági csoda fél évszázada A világ regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MA) 2015/2016, II. félév BCE."

Hasonló előadás


Google Hirdetések