A szellem forradalma: a felvilágosodás. Az új eszmeáramlat  Angliából indul útjára a XVII. században  Az egész kontinensen elterjed  A legjelentősebb.

Az előadások a következő témára: "A szellem forradalma: a felvilágosodás. Az új eszmeáramlat  Angliából indul útjára a XVII. században  Az egész kontinensen elterjed  A legjelentősebb."— Előadás másolata:

1 A szellem forradalma: a felvilágosodás

2 Az új eszmeáramlat  Angliából indul útjára a XVII. században  Az egész kontinensen elterjed  A legjelentősebb szellemi teljesítményt angol, francia és német földön mutatja fel  Előfeltételek: –Az egyházi befolyás csökkenése –A cenzúra enyhülése –A természettudományok fejlődése –A világkép kitágulása

3 Vezérlő eszme: a racionalizmus  Természettörvények: a világ megismerhető, kiszámítható  „A kiskorúságából az érett korba lépő ember” felfogása  A megismerés kizárólagos forrása a józan ész, a logika. →  A hagyomány, a tekintélyek elutasítása

4 A ráció (ész) uralmára épülő világ  A világ alakíthatósága, megváltoztathatósága  Zsarnokság helyett: szabadság  Fanatizmus helyett: vallási türelem (tolerancia)  Műveltségeszmény → lexikonok, enciklopédiák

5 Az új eszmeáramlat diadalútja  Növekvő közönség: elsősorban a főúri és polgári rétegek körében  A szabadkőműves páholyok („egyenlőség, testvériség, szabadság!”)  Szinte vallási rajongás: az ész isteni tulajdonságokkal felruházása, megszemélyesítése  Olykor nem mentes a meghaladni kívánt miszticizmustól (lásd különösen a szabadkőművesek!!!)

6 Állam- és politikaelméletek  Montesquieu: A törvények szelleméről, 1748  Locke nyomán: az ellenőrzött hatalom elmélete →  A hatalmi ágak megosztásának elve  Az emberek az ellenőrizhetőség fejében mondtak le veleszületett jogaik egy részéről a hatalom javára (természetjogi felfogás)

7 Állam- és politikaelméletek (folyt.)  Rousseau: A társadalmi szerződésről, 1762  az „istenadta nép” (Petőfi)  Képviseleti rend helyett: a népszuverenitás radikális felfogása  A néphatalom nem szorul ellenőrzésre  A többségi vélemény sérthetetlensége → az egyéni szabadság köteles alárendelődése

8 A felvilágosodás vallásfelfogása  Az uralkodó álláspont a deizmus lesz  Voltaire „órásmester”-hasonlata  „Praktikus” érvek az istenhit mellett: „Az erkölcsöknek jót tesz.”  Radikális egyházellenesség –Diderot: Az apáca –Bernard Mandeville: A méhek meséje  Egyházellenesség → toleranciaelméletek

9 Tolerancia-elméletek  Pierre Bayle: Filozófiai kommentár Jézus Krisztus e szavaihoz: „Kényszeríts mindenkit bejönni”  John Locke: Levél a vallási türelemről  Voltaire: Értekezés a vallási türelemről  Nagyrészt evangéliumi érvekből indulnak ki

10 A felvilágosodás gazdaságelméletei  Kiindulópont: szabadság  → A gazdaságban ez a verseny, a tulajdon, a vállalkozás szabadsága  Jelmondat: „Laissez faire, laissez passer.” –fiziokratizmus: „a föld teremt új értéket” –liberalizmus: az egyéni érdek mint legfőbb szervezőerő

11 A felvilágosodás politikai hatása  A születő Egyesült Államok –Függetlenségi Nyilatkozat (1776. július 4.) –Alkotmány (1787)  A felvilágosodás eszméje mellett az evangéliumi protestantizmus is hatott „…minden ember egyenlőnek lett teremtve, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat” Függetlenségi Nyilatkozat

12 Thomas Jefferson

13 A felvilágosodás politikai hatása (folyt.)  Az Egyesült Államok államrendszere  Képviseleti rendszer, a hatalmi ágak megosztása

14 A felvilágosodás politikai hatása (folyt.)  Alkotmányos monarchia Angliában  Parlamenti váltógazdálkodás

15 A felvilágosodás politikai hatása (folyt.)  Felvilágosult abszolutizmusok –Modernizáció a politikai berendezkedés megváltoztatása nélkül –A közteherviselés kezdetei –Ipartámogatás –Vallási türelem, az egyházak visszaszorítása –A közigazgatás korszerűsítése –Iskolaügy, műveltségterjesztés (pl. francia felvilágosult tudósok meghívása udvarukba)  Felülről, rendeletekkel végrehajtott átalakítások

16 A felvilágosodás politikai hatása (folyt.)  Jeles felvilágosult uralkodók –Poroszország  Nagy Frigyes (1740―1786) –Ausztria  Mária Terézia (1740―1780)  II. József (1780―1790) –Oroszország:  II. Katalin (1762―1796)