AZ ANTIK GÖRÖG KULTÚRA A GÖRÖG BÖLCSELET ÉS HELLENISZTIKUS FILOZÓFIA SZÍNHÁZ ÉS ZENE.

Az előadások a következő témára: "AZ ANTIK GÖRÖG KULTÚRA A GÖRÖG BÖLCSELET ÉS HELLENISZTIKUS FILOZÓFIA SZÍNHÁZ ÉS ZENE."— Előadás másolata:

1 AZ ANTIK GÖRÖG KULTÚRA A GÖRÖG BÖLCSELET ÉS HELLENISZTIKUS FILOZÓFIA SZÍNHÁZ ÉS ZENE

2 Kiváltképpen a filozófusnak a szokása, hogy csodálkozzék. Nincs ugyanis más kezdete a filozófiának, mint ez. (Platón) A filozófia akkor született, amikor az egyre inkább fejlődő természettudományok tükrében a mitikus szemlélet már nem tudott kielégítő választ adni a világ keletkezésére és felépítésére.  A filozófia akkor kezdődött, amikor „az orákulum helyébe minden gondolkodó ember saját öntudata lépett” (Hegel).filozófiaHegel  akik filozófiával foglalkoztak, egyben természettudósok is voltak, megfigyeléseikkel, felfedezéseikkel összhangba akarták hozni a mitikus világfelfogást, racionális magyarázatokat adni. E két tudomány – a természettudomány és filozófia – még nem vált két külön ágra.

3 A görög bölcselet jellegzetessége: – logosz – értelmes szó, okos beszéd, a megismerés módja és a dolgok célja (retorika, dialógus, erisztika, dialektika) – eidosz – alak, kép. A görög szellem látni és szemlélni is akar. – tudatosság – a nyelvi megnyilvánulásnak át kell mennie a reflektáló tudat szféráján, ami az ész uralmának eszményítését jelenti. Ezt Szókratész testesíti meg a legtökéletesebben.

4 A filozófia fogalma: A fizika – minden, ami a természettel van kapcsolatban; vagyis minden, amit az iónok a természetről megfogalmaztak maguknak az volt a filozófia és egyben a nyugati gondolkodás kezdete. A Kr. e. I. évezredben jelent meg a fizika fogalma, amit egy század múlva már filozófiának neveznek. A Kr. e. VII. században a filozófia fogalma, tartalma módosul. Most már a világról és az emberről való önálló, kritikus, nem az ősök hagyományaira támaszkodó gondolkodást jelenti.

5 Milétoszi iskola (Kr.e. 6. sz.) Általános jellemzők: Képviselői a világot mint egy egységes materialisztikus egészet szemlélték, amelynek vannak bizonyos törvényszerűségei. A materialisták a világot egyetlen őselemből származtatták. Az őselem általában anyagi természetű, tehát a materialisztikus felfogás szerint az anyag elsődleges és mindent ebből kell megmagyarázni.

6 Képviselői: THÁLÉSZ (Kr.e. 640-546) Az első név szerint ismert matematikus és filozófus, a 7 görög bölcs egyike, Arisztotelész szerint a filozófia atyja a milétoszi iskola alapítója Geometriai állításokat kezdett először bizonyítani, s őt tekintik a görög matematika fejlődése megindítójának (kiszámította a Kr. e. 585. évi napfogyatkozást » ismernie kellett a babiloni csillagászatot) vizet Őselemnek a vizet tekinti » természetfilozófiája szerint mindennek lényege és éltetője a víz „Minden ami van, valamiből lett” » már megjelenik az ok-okozat A Thalész-tétel őrzi nevét.

7 ANAXIMANDROSZ (kb Kr.e. 611-546) Bevezeti az apeiron fogalmát =határtalan, érzékelhetetlen – ez az őselem, amiből minden ered „Peri phüszeósz” (A természetről) – az első filozófiai mű „A létező dolgoknak ugyanabba kell visszatérniük (és megsemmisülniük), amiből keletkeztek” -az első szó szerinti mondat

8 ANAXIMENÉSZ (kb Kr.e. 585-525) A levegőt tekinti őselemnek, amiből sűrűsödés útján jön létre minden Bevezeti a halmazállapot fogalmát

9 PYTHAGORASZ (Kr.e. 540-500) A milétoszi filozófia antitézise: a természet kutatása helyett a lélek kerül a középpontba Herakleitosz a „legokosabb embernek és a legnagyobb szédelgőnek” nevezte. Arra keresi a választ mi lett az ősanyagból, a forma jelentőségét hangsúlyozza Hisz a lélekvándorlásban Számok = Anyag = Őselv -minden alapjául a számokat és törvényszerűségeiket tekintik. A 3 és 7 szentnek tekintik Tisztelik a hangok arányait (harmónia) Minden ami van, pont, sík vagy térbeli test kifejezhetők számokkal Az Istenek az egyetlen Isten különböző tulajdonságainak hordozói (monoteizmus csírája)

10 Herakleitosz

11 HERAKLEITOSZ (kb Kr.e. 554-483) Ephesos-ból származott, királyi család sarja Tragikus életérzést sugallt, a kortársak „homályos” vagy „zokogó” jelzővel illették Materialista Ősanyag – a TŰZ – az örökké változó és mozgó „Mindenből egy - egyből minden” – az EGY a TŰZ A lét alapvető feltétele az állandó mozgás –”PANTE REJ”- minden folyik „Soha nem léphetsz ugyanabba a patakba ugyanúgy” Hérakleitosztól származik a filozófia szó is, melynek jelentése: a bölcsesség szeretete Dialektikus gondolkodásmód Dialektika = minden dolog ellentétek egysége, melyek állandó harcban állnak, s a harc a fejlődés mozgatója = ellentétes vélemények ütköztetése „Minden ellentétek egysége”- Nap = nappal +éjszaka „Minden csak az ellentéte által lesz érthető” „LOGOSZ”- az isteni erő, ami mindenben benne lakozik Istenek – a végtelen erőnek végtelen megnyilvánulásai, Ember – ennek véges megtestesülése

12 Kr.e. VI-V. sz. – görög-perzsa háborúk „Háborúban hallgatnak a múzsák!” A tudomány központja áthelyeződik Szicíliába és Dél-Itáliába – Elea (Velia) városába.

13 Eleai iskola XENOPHANÉSZ (Kr.e. 540-470) Alapítója Tagadta Homérosz és Hésziodosz mitológiáját Szerinte minden nép magához hasonlónak képzelte el az isteneket A monoteizmus csírái: „Egyetlen az Isten, legnagyobb az istenek és emberek között, nem hasonlít sem a halandók alakjára, sem gondolataikra” „A folyton változó tüneményekben meg kell találni azt, ami változik, vagyis a maradandót” „A világ változatlan, a változás pedig érzéki csalódás. Amit tudni vélünk, az nem a felismert valóság, hanem a mi képzeletünkben kialakult tévképzet”

14 Parmenidész

15 Parmenidész (kb. i. e. 540– i. e. 460) A metafizika és az eleai iskola alapítója A LÉT és a LÉTEZŐ megkülönböztető egységét kutatja A LÉTET abszolutizálja és elszakítja a LÉTEZŐTŐL JELENSÉG=LÁTSZAT, tévedés, érzéki csalódás „Peri phüszeósz” c. töredékes tankölteménye maradt ránk Életrajzírói szerint Parmenidész mondta magáról először, hogy ő „filozófus” (mások szerint Pythagorasz)

16 ELEAI ZÉNON (Kr.e. 460 körül) Parmenidész kedvenc tanítványa Az erisztika – vitatkozás művészete- kifejlesztője (Arisztotelész szerint) Ő is a változatlanság híve, az abszurdot hajszolja „A változás az érzékelésre hagyatkozásból eredő tanácstalansághoz, logikai ellentmondásokhoz, képtelenségekhez, megoldhatatlan problémákhoz – APÓRIÁ-hoz vezet. A lét változatlanságát, a változás elleni 4 érvvel próbálja bizonyítani, pl.: Akhilleusz és a teknősbéka, a kilőtt nyíl esete, stb. Zénon érvei – paradoxonok.

17 MECHANIKUSOK EMPEDOKLÉSZ (kb Kr.e. 497-432) Vándorfilozófus, prédikátor, költő, orvos, hívei csodatévőként tisztelték, istenítették Szerinte nincs születés és halál, csak keveredés van és az elvegyült anyagok kicserélődése. A dolgok a minőségileg változatlan, gyökerekről lepattant szilánkok térbeli, mechanikus keveredéséből vannak. A kémia kezdete 4 őselem: tűz, víz, levegő, föld A világot az állandó vonzás-taszítás erői tartják egybe. Elsőnek veti fel a megismerés mikéntjének kérdését

18 Atomisták: Leukipposz és Démokritosz

19 A modern tud-os gondolkodás kezdeményezői A lét – egynemű, amit apró, már tovább nem osztható részecskékből ATOMOSZ- okból áll. ATOM – egyszerű, oszthatatlan, súlyos, elpusztíthatatlan és örök elemi testek. Számuk végtelen és betöltik a teret (űrt). A mozgás örök, kényszerű és magától van. A világot örvénylő mozgás alakítja ki. Világában csak testek vannak és csak űr, melyben az ütközés és taszítás erőszakos mozgása van. A lélek is atomokból van, s a gondolkodás a lélekatomok mozgása. Különválik az anyag és a lélek (nusz). Ha a nusz vegyületben van, az az élet, ha kiválik belőle, bekövetkezik a halál. LEUKIPPOSZ és tanítványa DÉMOKRITOSZ – az atomelmélet megalkotói

20 1. Démokritosz1. Démokritosz szobra, Léon-Alexandre Delhomme 2. Antoine Coypel olajfestménye 3.Agostino Caracci festménye

21 ANAXAGORASZ (Kr.e. 500-425) Mechanikus gondolkodásmód Aszebeia (istentelenség) vádja Periklész barátja A monoteizmus csírái A keletkezés problémáját vizsgálja: a dolgok sokasága és a változás nem látszat, hanem az elemek mozgása» bár a változás valóságos, a keletkezés és az elmúlás csak látszat. A világ elemei a kész termékekkel minőségileg azonos csírák. „Hogy lehet haj abból, ami nem haj, hús abból, ami nem hús?” ↔ a keletkező dolog csigaszerűen bent van abban, amiből lett.

22 Szofista világnézet (V. sz.) Szofista (szophisztész) – bölcselő, tanító. Demagóg (demagogosz) – népirányító, politikai szónok, a szofisták tanítványai, és többnyire jogászok. Platón adott a két szónak gúnyos értelmet. Gomperz szerint a szofisták „félig professzorok, félig újságírók”. Athénban működtek Periklész idején és halála után, ami már a peloponészoszi háborúk kora is volt (i.e.431-404).

23 PRÓTAGORASZ (Kr.e. 481-411) Ő nevezte magát először szophisztésznek Tanításból élt, segített Periklésznek a törvényalkotásban Politikai jártasságra és retorikára tanítottak „A tudás nem rangtól, vagyontól függ, mindenki megtanítható bármire, ha szorgalmas” A szubjektív szenzualizmus kezdetei: „minden dolognak mértéke az ember: a létezőnek abban, hogy van, s a nem létezőnek abban, hogy nincs” „csak azt fogadhatja el az ember, amit érzékszerveivel fel tud fogni”→aszebeia Az értékelés kettős szempontja: „minden jelző, értékítélet, csak mással hasonlítva lesz mérhető: természet szerinti és törvény szerinti.

24 További szofisták: Prodigosz Gorgiász – első hiteles történetíró, Thuküdidész tanítója. Híres mondása: „jogtalankodni rosszabb, mint jogtalanságot elszenvedni”.

25 Szókratész (i.e. 470-399) Athénban élt és tanított Írásműveket nem hagyott, 4 szerzőtől tudunk róla: Arisztophanész, Xenophón, Platón, Arisztotelész.

26 Szókratész (i.e. 470-399) Filozófiai módszere: általánosító érvelés, kérdve kifejtés. Erkölcsfilozófia: a boldogság keresése Az erény a jónak ismerete, és ebből következő cselekvése, egyedül ez tehet boldoggá, aki tehát nem a jót cselekszi magát teszi boldogtalanná. Rá kell vezetni az embereket, hogy van abszolút jó, szép és igazságos, ami elérhető, megismerhető, mert e nélkül hamis képzetek és értékek világában éltek. Aszebeia vádja a fiatalság megrontásáért → méregpohár általi halál.

27 Platón (i.e.427-347) Szókratész leghívebb tanítványa I.e. 387 – az Akadémoszi hérosz ligetben filozófiai iskolát alapított, amely egészen i. sz. 529-ig működött, Jusztiniánusz császár záratta be.

28 Platón (i.e.427-347) Idea-tan - a világ 2 részből áll: -az egyedi-érzékelhető, keletkező, pusztuló -az általános-nem változó és érzékelhető létezőkből, melyeket formáknak vagy ideáknak nevez. Az ideák az igazi létezők, az egyedi tárgyak csak az ideák árnyképei, tükröződései. A megismerés a lélek visszaemlékezése (anamnézisz) az ideák világában eltöltött időre, ami a születés előtt volt. Politikai ideálja: egy merev osztálytársadalom, FILOZÓFUSOK ↓ ŐRÖK ↓ TERMELŐK

29 Arisztotelész

30 ARISZTOTELÉSZ (i.e. 384-324/2) Platón tanítványa Nagy Sándor nevelője (i.e. 342-335) I.e. 335 Athénban megalapítja filozófiai iskoláját az Apollón Lükeiosz gymnasionban → Lükeion (peripatetikus) Az i.e. I. sz.-ban Andronikosz 4 csoportba sorolta a műveit: 1) a logikával foglalkozó írások 2) a Metafizika c. műben összegyűjtött művek 3) a természettudományos írások 4) társadalom- és művészettudományi művek.

31 Hellenisztikus filozófia Kr.e. 323-146 – tradicionális hellenizmus Kr.e. 146-tól – hellenisztikus-római kultúra Kelet és Nyugat ötvöződése A filozófia célja: az emberi élet értelmének és céljának keresése A filozófia fő kérdése: Hogyan lehetek boldog?

32 SZTOICIZMUS (I.e. III- i. sz. IV. sz.) Ciprusi ZÉNON (i.e. 333-262 )alapította a „sztoa poikilé”-ben (tarka csarnokban) Tanításának lényege a mértékletesség A boldogság csak úgy érhető el, ha semmilyen indulat nem zavarja a lélek nyugalmát, amit apatheia-nak (a szenvedély leküzdésének) neveztek Mindenki sorsa (fátum) előre meg van határozva, nem lehet tőle elmenekülni Erőteljesen hat a római filozófusokra

33 Epikurosz Zénon

34 EPIKUREIZMUS (I.e. IV-III. sz.) Epikurosz-ról kapta a nevét (i.e. 342-270) A „kert filozófiája” Etikájának alapelve az ÖRÖM és ÉLVEZET A boldogság eléréséhez sok akadályt kell leküzdeni, ennek eszköze az önfegyelem mellett a testi öröm (a hedoné) vagyis mindaz, ami kellemes életérzést nyújt. A testi és lelki fájdalom elkerülésére kell törekedni A halál: „Számunkra semmi, mert amíg létezünk, a halál nincs velünk, amikor pedig eljön, már nem létezünk”. Epikáirész – a középkorban léha, züllött

35 Szkepticizmus Szkepszis – körültekintés Éliszi PÜRRHON (i.e. 365-275) nevéhez fűződik Sok a filozófiai iskola → Pürrhon: „Az általános kételkedés az egyetlen érvényes magatartás… Minden lehetséges, de semmi sem biztos. Mindenben kételkedem, csak abban nem kételkedem, hogy én kételkedem”. Tartózkodnak bármily ítélettől, véleménytől a lélek nyugalma érdekében.

36 Pyrrhon

37 NEOPLATONIZMUS PLOTINOSZ (204-270) PORPHÜRIOSZ (234-301) – leírja Plotinosz tanait „Enneades” címmel PROKLOSZ (410-480) Képviselői Platónra nyúlnak vissza, ötvözve az arisztotelészi művekkel

38 Preszókratikus filozófia Milétoszi iskola : Thalész · Anaximandrosz · AnaximenészMilétoszi iskolaThalészAnaximandrosz Püthagoreusok : Püthagorasz · Alkmaión · Philolaosz · ArkhütaszPüthagoreusokPüthagoraszAlkmaiónPhilolaosz Arkhütasz Hérakleitosz Eleai iskola : Xenophanész · Parmenidész · Eleai Zénón · MelisszoszEleai iskolaXenophanészParmenidészEleai ZénónMelisszosz Posztparmenideánus pluralisták : Anaxagorász · Empedoklész (mechanikus)Posztparmenideánus pluralistákAnaxagorász Empedoklész Atomisták : Leukipposz · DémokritoszAtomistákLeukipposzDémokritosz Szofisták : Prótagorasz · Prodikosz · Gorgiasz · Hippiasz · Kritiasz · Thraszümakhosz · Antiphón · Anonymus Iamblichi · pszeudo-ArisztotelészSzofistákPrótagoraszProdikoszGorgiasz HippiaszKritiaszThraszümakhoszAntiphón Anonymus Iamblichipszeudo-Arisztotelész Apollóniai Diogenész

39 A színház és dráma kialakulása DRÁMA = cselekvés Kr.e. VII. sz. – Dionüszosz-kultusz elterjedése, dionűsziák Tragédia - tragosz = kecske – kecskebőrben előadott termékenységi táncok Arión Kardalt szerzett Dionüszosz tiszteletére Kr.e. 535 – Thészpisz egyesítette a kecskebőrös táncot a kardallal » az athéni színjátszás alapja. AISZKÜLOSZ SZOPHOKLÉSZ EURIPIDÉSZ ARISZTOPHÁNÉSZ

40 Színház és dráma

41 ZENE Muzikosz = művelt ember. Virtuóz ↔ agonizmus ARISZTOXENOSZ, PLATÓN és ARISZTOTELÉSZ erkölcsi tulajdonságokat tulajdonítottak a hangszerekhez és hangsorokhoz PLUTARCHOS – az első zenetörténész, Kr.u. 100 körül Fennmaradt művek: Pindarosz első pythiai ódájának kezdete (i.e. V. sz.) Euripidész „Oresztész”-ének egy kartöredéke (i.e. IV. sz.) 2 Apolló-himnusz Delphiben a Kincsesház falán (i.e. II. sz.)

42 Hangszerek: kithara, aulosz, dob, pánsíp, lyra, hárfa Hangnemek: -dór (felséges), -fryg (érzéki), -lyd (nőiesen panaszos), -hippogryg (felcsigázó, ösztönző), -mixolid (jajongó, keserves) – emberi tulajdonságokat tükröznek Műfajok: szinpadi zene, kórus, kardal, pásztorzene

43 Köszönöm a figyelmet!