Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikája Dunay Pál, 2011. november 25.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikája Dunay Pál, 2011. november 25."— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikája Dunay Pál, november 25.

2 A közös kül-, biztonság- és védelempolitika az EU napirendjén Mindkettő viszonylag új politika, bár előzmé- nyeik hosszú, alig észrevehető és részben elfeledett történelemre tekintenek vissza. - Az Európai Védelmi Közösség az 1950-es évek elején (francia kezdeményezés, francia elvetés). - Az Európai Politikai Együttműködés az 1970-es évek elejétől.

3 Az eseménytelen évtizedek Az EGK nem politikai szervezetként jött létre, bár gyökereinél nagypolitikai célok álltak. A „hosszú kitérő”. Nem volt külpolitikája. A hidegháborús évtizedek egyszerűsége. Kereskedelempolitika, mint külpolitika. „Alacsony” politika és „magas” politika.

4 Fejlődéstörténet Az európai integráció egyenetlen (nem pedig egyenlőtlen) fejlődése. (Előreszaladás és konszolidáció.) A közös kül-, biztonság- és védelempolitika fejlődése egyaránt a hidegháborút követő időszak fejlődésének eredménye. A tevékenység aktivizálása – mindenekelőtt a keleti szomszédság vonatkozásában. Az EU szerepének politizálása és globalizá- ciója.

5 Az EU egyenetlen fejlődése „Meddig igazolható az, hogy olyan országok, amelyeket elválaszthatatlanul összeköt a monetáris unió és a gazdasági és politikai valóság, nem néznek együtt szembe külső fenyegetésekkel és nem tartják fenn együtt biztonságukat?” (Joschka Fischer, Humboldt egyetem, 2000 májusában)

6 Van-e közös kül- és biztonságpolitika? Szkeptikus vélemény: Kormányközi politika (szóval nem közös…). Sem „C”, sem „F”, sem „S”, sem pedig „P”. A politikák egybeesése: Nem fölülről építkezik. A közös kül- és biztonságpolitika perszonifi- kációja: Mr CFSP (Az amszterdami szerző- dés hatályba lépését (1999) követően).

7 Ki képviselje az EU-t külpolitikai kérdésekben? Milyen telefonszámot hívjak föl, ha Európával akarok beszélni ?(Henry Kissinger) Sokszínű válasz 1999-től 2009-ig. Az esélyesek: - Az elnökséget ellátó ország állam- vagy kormányfője, - A Bizottság elnöke, - A külkapcsolatokért felelős biztos, - A bővítésért felelős biztos, - A fejlesztéspolitikáért felelős biztos, - Mr. CFSP.

8 Ki képviselje az EU-t külpolitikai kérdésekben? (2) A kép egyszerűsödött – csökkent a külkap- csolatokban kompetens biztosok száma… - Az elnökséget ellátó ország állam- vagy kormányfője, - A Bizottság elnöke (José Manuel Barroso), - A bővítésért felelős biztos (Stefan Füle), - A közös kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselő, a Bizottság alelnöke (Catherine Ashton), És bonyolódott … - Az Európai Tanács elnöke (Herman van Rompuy).

9 Herman Van Rompuy and Catherine Ashton

10 José Manuel Barroso

11 Stefan Füle

12 A kül- és biztonságpolitikáért felelős magas képviselő feladatköre Képviseli az EU-t külföldön, Elnököl a Külkapcsolatok Tanácsában. Munkáját a külkapcsolati szolgálat (diplomá- ciai szolgálat) segíti. Az EuT elnökének feladatai között: Az EU nemzetközi képviselete.

13 Az áttörés a Maastrichti Szerződésben Három pillérű Unió: - hagyományos közösségi ügyek, - közös kül- és biztonságpolitika, - bel- és igazságügyi együttműködés. Maastricht a hidegháború utáni időszak produktuma. Miért fontos ez a változás?

14 A közös külpolitika, mint deklarációpolitika Közös stratégia – legkisebb közös nevező? – fontos közös érdekek kifejeződése. Együttes fellépés, Közös álláspont.

15 Közös stratégia Az adott régió vagy ország földrajzi közelsége, Az adott régió vagy ország gazdasági és politikai stabilitásához fűződő érdek, Az Unió biztonságát fenyegető veszély fennállása, nagysága.

16 Együttes fellépés Egyhangú elfogadás, kivéve ha stratégiára épül. Témák: - Demokratikus elvek és intézmények megerősítése, emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása, - Regionális politikai stabilitás elősegítése, regionális együttműködés ösztönzése, - Régiókon belüli integráció, - Konfliktus megelőzéshez vagy rendezéshez való hozzájárulás,

17 Együttes fellépés (2) Hozzájárulás a sürgős beavatkozást igénylő helyzetek hatékonyabb nemzetközi koordinációjához, Terrorizmus, illegális kábítószer- kereskedelem, fegyverek elterjedése elleni kűzdelem, egyéb a nemzetközi közösség számára fontos ügyek erősítése, „Jó kormányzatok” támogatása.

18 A közös kül- és biztonságpolitika a valóságban Világpolitikai önmeghatározás. Könnyebb megegyezni olyan kérdésekben, amelyek- hez a tagállamok politikái kevesebb szállal kötődnek. Intenzívebb kapcsolat, erősebb megosztó tendencia. Változó prioritási területek: – Bővítés, – Szomszédságpolitika, – Európai biztonsági stratégia.

19 Közös biztonság- és védelempolitika Biztonságpolitika – védelempolitika – közös védelem „... ami idővel elvezethet a közös védelemhez” (Maastrichti Szerződés). „… közös védelemhez fog vezetni” (Alkotmányos Szerződés). Az u.n. petersbergi feladatok (1992) beépülnek az EU-ba (Amszterdami Szerződés) „Humanitárius és mentési feladatok, harci erők válságkezelési békefenntartási feladatai, beleértve a béketeremtést.”

20 Közös biztonság- és védelempolitika A lisszaboni szerződés kibővíti a petersbergi kereteket. Kiegészítés: Lefegyverzési tevé- kenység; katonai segítség és tanácsadást előirányzó tevékenység; konfliktusmegelőző és konfliktust követő stabilizációs missziók.

21 Az Alkotmányos és a Lisszaboni Szerződés „Közös leszerelési/lefegyverzési műveletek, humanitárius és mentési feladatok, katonai tanácsadási és segélyezési feladatok, konfliktus megelőzés, harci alakulatok békefenntartási feladatai válságkezelés során, beleértve a béketeremtést és a válságot követő stabilizálást…” A petersbergi feladatok kis mértékű fölülírása.

22 Katonai szükségletek (headline goals) Célok kijelölése, 1999-ben, (majd 2003-ban) : 60’000 fő egy évre fenntarthatóan; : harccsoportok. Mikor, milyen igény kielégítésére van szükség? - Kiterjedt katonai válságkezelés 2001 előtt, - Gyorsreagálású mobil erők 2001 után. Minden esetben reaktív…

23 Miért fejlesszük a közös biztonság- és védelempolitikát? Hozzájárulás az EU belső fejlődéséhez, Az EU „újrapozicionálása” a világpolitikában (az USA-hoz képest?) Hozzájárulás a konfliktusok menedzselésé- hez, beleértve katonai eszközök (korlátozott) alkalmazását is.

24 Az Európai Biztonsági Stratégia Nem stratégia. (A politikai célkitűzések meghatározása és olyan terv, ami megjelöli az elérésükhöz vezető eszközöket.) Nem katonai doktrina. Nem a semmiből tűnt elő. (Korai gondolko- dás az 1990-es évek elején.) Tükrözi a kidolgozásakor és elfogadásakor fennállott helyzetet. – két fő megosztottsága: - Transzatlanti, - Európán belüli.

25 Az Európai Biztonsági Stratégia (2) Az EU: Óhatatlan globális szereplő (lakosság: akkor 480 (ma több, mint 500 millió), a világ GDP-jének kb százaléka. „Európának készen kell állnia arra, hogy osztozzék a globális biztonságért viselt felelősségben és egy jobb világ építésében.” „Európa továbbra is szembe néz biztonsági fenyegetésekkel és kihívásokkal.” A fenyegetések különbözőek, kevésbé látványosak és kevésbé előreláthatóak.

26 A fő fenyegetések Terrorizmus, A tömegpusztító fegyverek elterjedése, Regionális konfliktusok, Állambukás, Szervezett bűnözés. - Átfed az USA 2002-es nemzetbiztonsági stratégiájával, s még inkább a 2006-ban elfogadottal.

27 A meghatározó fenyegetések sajátosságai A nemzetközi biztonság belső és külső problémái együtt léteznek – a köztük lévő határok nem élesek. Állami eredetűek és kölcsönösen összefügg- nek. Transznacionálisak. A gyenge állami képességek hozzájárulnak a meghatározó fenyegetések felszínre jutásá- hoz.

28 Az Európai Biztonsági Stratégia elsőbbségi területei A béke és stabilitás övezetének kiterjesztése. - Európai szomszédságpolitika. - Különleges kapcsolatok Oroszországgal. A feltételszabás és a szocializáció együttese. A hatékony multilateralizmus előmozdítása. - szabályokra épülő nemzetközi rend. - a nemzetközi intézmények szerepe. Az új fenyegetések elleni kűzdelem. - Az alkalmazott eszközök megfelelő keveréke.

29 Az EU szerepének újrameghatározása a világpolitikában Irak (egyik) tanulsága: Nincs befolyás katonai képességek nélkül. (És azokkal együtt?) (Nincs befolyás elköteleződés nélkül?) Az Egyesült Államok felsőbbsége az erő alkalmazásában nagy intenzitású konfliktusok esetén. Nagyon kevés európai állam képes lépést tartani az USA-val (Nagy-Britannia, Franciaország?) Lépést kell-e Európának tartania az Egyesült Államokkal?

30 Az Alkotmányos és Lisszaboni Szerződés Új „képességekkel foglalkozó ügynökség” (Európai Védelmi Ügynökség) a védelmi kutatások összehangolására, a fegyverbeszerzés összehangolására, s annak biztosítására, hogy az egész EU-ban kompatibilis legyen a katonai felszerelés.

31 Szolidaritási Záradék „Az Unió és tagállamai a szolidaritás szelle- mében együttesen cselekszenek, ha az egyik tagállamot terrorista támadás éri, vagy természeti, illetve emberi eredetű katasztrófa sújtja. Az Unió minden rendelkezésére álló eszközt mozgósít, ideértve a katonai eszkö- zöket is, melyeket a tagállamok bocsátanak rendelkezésére…” (LSZ 188 (3), EUMSZ (222))

32 Kölcsönös segítségnyújtási záradék „Abban az esetben, amikor egy tagállam területét fegyveres agresszió éri, a többi tagállam segítséget és támogatást köteles számára nyújtani minden eszközével és erejével, az ENSZ Alapokmánya 51. cikké- ben foglaltaknak megfelelően. Mindez nem érinti bizonyos tagállamok biztonság- és védelempolitikájának különleges jellegét...”

33 Kölcsönös segítségnyújtási záradék (2) „Ezen a területen a kötelezettségeknek és az együttműködésnek összhangban kell lennie a NATO keretében vállalt kötelezettségekkel, mely tagállamai számára a kollektív védelem alapja és annak végrehajtásának eszköze.” (LSZ 28A cikk (7), EUSZ 42. cikk (7) bek.)

34 A védelempolitika a gyakorlatban A missziók. Katonai, Rendőri, Igazságszolgáltatási.

35 Műveletek Szépen bővülő kör (2003-tól). Nyugat-Balkán: – Bosznia-Hercegovina: rendőri misszió (EUPM), katonai: ALTHEA – Macedónia: Concordia: katonai, Proxima: rendőri – Koszovó Kongói Demokratikus Köztársaság: Artemis

36 Műveletek (2) Kik vesznek részt? (keretállam) Milyen eszközökkel? (Berlin + - NATO eszközök és tervezési képességek igénybevétele) Milyen időtartamban?

37 Az EU Műveletei

38

39 Következtetések Hosszú út, ami nem mentes a visszaesések- től. A közös kül- és biztonságpolitika lassú fejlődése. A deklaráció politikán túlmutató tevékenység nehézségei. Nehéz külpolitikai egység nélkül egységesen fellépni a végrehajtásban. A műveletek között a nem katonaiak domi- nálnak.


Letölteni ppt "Az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikája Dunay Pál, 2011. november 25."

Hasonló előadás


Google Hirdetések