Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Munkajogi ismeretek. A munkaszerződés tartalmi elemei A munkaszerződés és a munkajogviszony A munkajogviszonyt keletkeztető jogi tény a munkaszerződés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Munkajogi ismeretek. A munkaszerződés tartalmi elemei A munkaszerződés és a munkajogviszony A munkajogviszonyt keletkeztető jogi tény a munkaszerződés."— Előadás másolata:

1 Munkajogi ismeretek

2 A munkaszerződés tartalmi elemei A munkaszerződés és a munkajogviszony A munkajogviszonyt keletkeztető jogi tény a munkaszerződés. Szerződés tartalmát a felelek (a munkáltató és a munkavállaló) szabadon határozzák meg, de nincs teljes szerződési szabadságuk - a határokat a jogszabályok vonják meg

3 I. A munkaszerződés tartalmi elemei A munkaszerződés és a munkajogviszony A jogszabály (főképpen a Munka Törvénykönyve) előírja, hogy milyen kötelező tartalmi elemei vannak egy munkaszerződésnek, - általában ezektől érvényesen eltérni nem lehet – ha eltérnek, a kikötés semmis - vannak esetek, amikor el lehet térni tőlük, de csak a munkavállaló javára.

4 A munkaszerződés tartalmi elemei A munkaszerződés és a munkajogviszony A jogszabály előírja azt is, hogy a szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeink védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására ezért, a szerződés típusát nem elnevezése szerint, hanem az eset összes körülményét figyelembe véve kel megítélni (megbízási szerződés, határozott idejű szerződés)

5 A munkaszerződés tartalmi elemei I.A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei II.A munkaszerződés természetes tartalmi elemei III.A munkaszerződés esetleges tartalmi elemei

6 I. A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei a)személyi alapbér (pótlékok, jutalom, prémium nélkül számított rendes havi bruttó bér) - órabér - napibér - havi bér személyi alapbér kiegészülhet - pótlékokkal - jutalommal - prémiummal I. A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei

7 b) munkavégzés helyében való megállapodás A munkahely mindazoknak a helyeknek az összességét jelenti, ahol a munkavállalónak a munkajogviszonyból származó kötelezettségét teljesítenie kell. A munkahely meghatározása két módon történik: - állandó munkahely - változó munkahely állandó munkahely: a szerződésben konkrétan meghatározott teljesítési hely (ez lehet pl. a munkáltató meghatározott telephelye változó munkahely: a munkaszerződésben a munkahely több lehetséges teljesítési helyként keretszerűen kerül meghatározásra (pl. több telephely vagy egy adott régió) ilyen pl. az építőipar vagy a biztonsági őröket foglalkozatható cégek

8 I. A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei Változó munkavégzési helyben történő megállapodás esetén a munkavállalót az első munkavégzési helyéről tájékoztatni kell Ha viszont állandó munkahely van rögzítve a szerződésben, a munkavállalót csak indokolt esetben, és meghatározott időbeli korláttal lehet munkahelyen kívüli munkavégzésre utasítani.

9 I. A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei c) Munkakörben való megállapodás Azoknak a feladatoknak a meghatározását jelenti, amelyeket a munkavállaló a munkajogviszony alapján végezni köteles A munkakörben való megállapodás történhet: foglalkozásra utalással, pl. szakács munkakörben, vagy munkaköri leírással, amely részletesen tartalmazza a munkaköri feladatok felsorolását, (a munkaszerződés melléklete lesz)

10 II. A munkaszerződés természetes tartalmi elemei Ezeket a tartalmi elemeket nem kötelező a szerződésben leírni, csak abban az esetben, ha a Munka Törvénykönyvében (Mt.) foglalt általános szabályoktól el kívánnak térni, ezek a szerződés „természetes” velejárói. Ha a szerződés hallgat ezekről a pontokról, akkor a munkajogviszonyra automatikusan az Mt. szabályai lesznek irányadóak. II. A munkaszerződés természetes tartalmi elemei

11 a) Határozatlan idejű munkajogviszony Az Mt. a munkaszerződés természetes velejárójának tekinti, hogy a létrejövő jogviszony határozatlan időtartamra jön létre. Ezt rögzíti a törvény a következőképpen: („Eltérő megállapodás hiányában a munkaszerződés határozatlan időre jön létre” (Mt. 79 §) A feleknek lehetőségük van, hogy ettől eltérően állapodjanak meg, és határozott idejű munkajogviszonyt létesítsenek, pl. 6 hónap időtartamra.

12 II. A munkaszerződés természetes tartalmi elemei b) Teljes munkaidőben való foglalkoztatás A munkavégzés időtartamának meghatározására az Mt. a napi 8 órás munkaviszonyt tekinti főszabálynak. kimondva, hogy a teljes munkaidő mértéke napi nyolc, heti negyven óra. A felek megállapodása vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabály rövidebb teljes munkaidőt is előírhat. (részmunkaidőben való foglalkoztatás)

13 II. A munkaszerződés természetes tartalmi elemei c) munkajogviszony kezdő időpontja A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződés megkötésekor gyakran megállapodik abban, is, hogy mikor keletkezik a munkajogviszony, azaz, mikor kell az új munkavállalónak munkába állnia. Ezt ilyenkor beleírják a munkaszerződésbe is. Ha a felek külön nem állapodtak meg ebben a kérdésben, vagy megállapodtak, de nem foglalták írásba, ara az esetre az Mt. úgy rendelkezik, hogy a munkajogviszony a szerződés megkötését követő napon kezdődik, azaz a munkavállaló a szerződés aláírását követő napon munkába is áll. A munkajogviszony kezdete egyben az APEH felé való bejelentési kötelezettség időpontja is. A munkavállalónak a munkába lépés előtt már be kell jelentve lenni.

14 II. A munkaszerződés esetleges tartalmi elemei A munkaszerződés esetleges tartalmi elemei azok az elemek, amelyekben a felek megállapodhatnak. Az Mt. alapján a felek bármely kérdésben megállapodhatnak, de a munkaszerződés jogszabállyal ellentétben nem állhat. Kivételt képez ez alól, ha a jogszabállyal ellentétes szerződési tartalom a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. III. A munkaszerződés esetleges tartalmi elemei

15 II. A munkaszerződés esetleges tartalmi elemei A próbaidő A próbaidőben való megállapodás a munkaszerződés gyakori esetleges tartalmi eleme, A próbaidő kikötése függő jogi helyzetet teremt azáltal, hogy ezen időtartam alatt azonnali hatállyal bármelyik fél megszüntetheti a munkaviszonyt, A próbaidő kikötésére a munkaszerződésben, a munkajogviszony létesítésekor van lehetőségük a feleknek. Feltételei: - csak a munkajogviszony létesítésekor kerülhet rá sor, később nem - a próbaidőre vonatkozó megállapodást is írásban kell rögzíteni - a próbaidő hossza a 3 hónapot nem haladhatja meg - a próbaidő kikötött időtartama nem hosszabbítható meg.

16 II. A munkaszerződés esetleges tartalmi elemei A próbaidő A próbaidő legfontosabb jellemzője, hogy időtartama alatt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti a munkajogviszonyt. Ezt a megszüntetési nyilatkozatot (felmondást) egyik félnek sem kell megindokolnia, ami elsősorban a munkáltató számára jelent nagy könnyebbséget.


Letölteni ppt "Munkajogi ismeretek. A munkaszerződés tartalmi elemei A munkaszerződés és a munkajogviszony A munkajogviszonyt keletkeztető jogi tény a munkaszerződés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések