Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Süli János vezérigazgató-helyettes „A Közép-Duna térség gazdaságfejlesztési lehetőségei” Dunaújváros, 2011. 02.03. A Paksi Atomerőmű Zrt. fenntartásához.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Süli János vezérigazgató-helyettes „A Közép-Duna térség gazdaságfejlesztési lehetőségei” Dunaújváros, 2011. 02.03. A Paksi Atomerőmű Zrt. fenntartásához."— Előadás másolata:

1 Süli János vezérigazgató-helyettes „A Közép-Duna térség gazdaságfejlesztési lehetőségei” Dunaújváros, A Paksi Atomerőmű Zrt. fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges erőforrásigény

2 2 Témakörök A PA Zrt. stratégiája Termelési eredmények Növekedés és hatékonyság Üzemidő hosszabbítás Az atomerőmű bővítése Szakember utánpótlás Kutatás-fejlesztés

3 3  biztonságos, gazdaságos és jövedelmező működés  üzemidő hosszabbítás megvalósítása  új atomerőművi blokk létesítésének előkészítése  piaci érték növelése A Paksi Atomerőmű Zrt. stratégiája „Növekedési stratégia“

4 4 Országos adatok

5 5 4 x 500 MW termelői kapacitás A Teljesítménynövelési program keretében 134 MW új termelő kapacitás létesült. A program megvalósítása 4,1 Mrd Ft Árbevétel növekmény ≈ 12 Mrd Ft/év Fajlagos beruházási költség 30,6 MFt/MW 8% hőteljesítmény = 5 °C hőmérséklet növekmény a reaktorban új típusú üzemanyag alkalmazása a primerköri nyomásszabályozó rendszer átalakítása az on-line zónaellenőrző számítógépes rendszer módosítása a főkeringtető szivattyúk szállított mennyiségének egységesítése üzemzavari rendszerek bórsav koncentrációjának megnövelése turbina gőznyelő képességének megnövelése

6 6 Növekedés és hatékonyság Termelői kapacitás növelése  Üzemidő hosszabbítás 4 × 500 MW - 20 év  Az atomerőmű bővítése 2 × 1000 MW - 60 év  Rekuperációs vízerőmű „hulladék” energia hasznosítás Főjavítási idő csökkentése  Főjavítási ciklus módosítása  Blokk leállás, visszaindulás módosítása  Karbantartási volumen csökkentése

7 7 A beépített mérnöki tartalékok révén, az erőmű jó állapotának és gondos fenntartásának, az öregedés kezelésének köszönhetően műszaki és biztonsági szempontból megvalósítható a tervezett üzemidőn túli + 20 év üzemelés. Az üzemidő-hosszabbítás  elősegíti a környezetvédelmi elvárások teljesítését  növeli a villamosenergia ellátás biztonságát  gazdaságos, költséghatékony  társadalmilag támogatott Üzemidő hosszabbítás (ÜH)

8 8 Az OAH NBI 2009-ben értékelte az ÜH Programot és elrendelte végrehajtását. 1. blokki engedélykérelem beadása végén. Üzemidő hosszabbítás (ÜH)

9 Az atomerőmű bővítése A villamosenergia-rendszer igényli Karbon-mentes technológia A műszaki-tudományos háttér, az üzemeltetői tudás rendelkezésre áll Nagyszabású projekt, mely motiválja a gazdaságot és a szakmai és műszaki-tudományos fejlődést A létesítés munkalehetőséget biztosít a beszállító, szolgáltató és építőipari cégeknek 9

10 10 Bővítés előkészítése

11 11 Teller Projekt  Megvalósíthatósági tanulmány  Előzetes környezeti értékelés  Elemzés az új atomerőművi blokkok kiégett fűtőelemeinek és nagyaktivitású radioaktív hulladékainak elhelyezéséről A „Teller Projekt” az Országgyűlés előzetes döntéséhez szükséges elemzéseket elvégezte, az állásfoglalást megalapozta.

12 12 A Lévai Projekt eredményei  A végrehajtás módjára vonatkozó koncepció elkészült  Projekttársaság előkészítése  Szállítói tender előkészítése  Engedélyezési feladatok előkészítése Telephely-engedély Környezetvédelmi engedély  Vállalkozói klaszter előkészítése  Munkaerő-igény felmérés  A lakosság folyamatos tájékoztatása Tevékenységi területek  Finanszírozási háttér előkészítése  Projekttársaság előkészítése  Szállítói tender előkészítése  Műszaki, elemzési feladatok  Engedélyezési feladatok  Jogi feladatok  Kommunikációs feladatok  Társadalmi-gazdasági kapcsolatok Lévai Projekt

13  Időigény előkészítés 5-6 év, kivitelezés 6 év,  év  A hazai beszállítás mértéke reálisan < %  Hazai résztvevők köre műszaki-tudományos intézetek és vállalkozások, építő- és szerelőipari cégek  Létszámigény építési csúcsban típustól függően fő 13 A beruházás megvalósítása Két lehetséges lebonyolítási konstrukció  kulcsrakész, fővállalkozói szerződéssel  két vagy több csomagra bontva, szerződve

14 14 Iparági – országos tervező és kutatóintézetek beruházó-, építő-, szerelő vállalatok berendezésgyártók, egyéb beszállítók minőségfelügyelet, hatóságok üzemeltetők, karbantartók Térség – régió térség- és településfejlesztés vállalkozások, szolgáltatások oktatási, kulturális, egészségügyi intézmények munkaerő, szakemberállomány Oktatás, szakképzés szakképző intézmények felnőtt képzők egyetemek, főiskolák A bővítésben érintettek köre

15 Megkezdődött a munkaerő igény - forrás felmérése Kiinduló adatok:  a potenciális tenderszereplők referenciaadatai  hazai részvétel, beszállítás aránya  a lehetséges hazai fővállalkozók humán mutatói  a létesítés, üzemeltetés igényeinek figyelembevétele Lévai Projekt – Felkészülés 15 A hazai munkaerő várható megoszlása:

16 16 Szakember utánpótlás biztosítása Az atomerőmű, az ipari, oktatási, kutatási, ellenőrzési és irányítási területek igénye összekapcsolódik. A meglévő és az új blokkok üzemeltetéséhez, valamint azok leszereléséhez szükséges szakemberek a  meglévő létszám és tudás mozgósításával,  pályamódosításokkal, átképzésekkel,  utánpótlás nevelésével biztosíthatók. Az ÜH életre szóló munkahelyet biztosít a fiatalok számára, a bővítés kiszolgálása már unokáink jövője!

17 17 Kutatás-fejlesztés Meghatározó az akadémiai és ipari kutatóintézetek, egyetemi tanszékek szerepe: akadémiai kutatóintézetek 36% egyetemi tanszék, KKK 26% ipari kutatóintézet, vagy kutatóhely 16% gazdasági társaság 22% Az atomerőművi technológia biztonságos üzemeltetéséhez, elengedhetetlenül szükséges:  a magas színvonalú szakmai felkészültség,  az igényes mérnöki-műszaki tudományos háttér,  a nukleáris és biztonsági kutatás-fejlesztés,  a szakemberek utánpótlása,  a független elemzési lehetőséget biztosító, hozzáértő, hazai intézmény háttér fenntartása, fejlesztése.

18  Az atomerőmű biztonságát növelő fejlesztések, rekonstrukciók mögött jelentős tudományos és vállalkozói háttér, komoly szaktudás áll.  Termelési eredményeink, sikereink kulcsa a szakképzett munkatársaink és külső partnereink gördülékeny együttműködése.  A magyar vállalkozások és intézmények szerepet kapnak a bővítésben.  A hazai beszállítók révén a bővítés pozitív hatást gyakorol a régió és egyben a magyar gazdaság fejlődésére.  A magyar nukleáris műszaki – tudományos - oktatási szféra erősödik, fejlődik. Összefoglaló 18

19 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "Süli János vezérigazgató-helyettes „A Közép-Duna térség gazdaságfejlesztési lehetőségei” Dunaújváros, 2011. 02.03. A Paksi Atomerőmű Zrt. fenntartásához."

Hasonló előadás


Google Hirdetések