Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A FORGÓTŐKE-GAZDÁLKODÁS. Forgótőke-gazdálkodás keretei (I.)  Mindennapi operatív működés zavartalansága, likviditás  Forgótőke-gazdálkodás: rövid lejáratú.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A FORGÓTŐKE-GAZDÁLKODÁS. Forgótőke-gazdálkodás keretei (I.)  Mindennapi operatív működés zavartalansága, likviditás  Forgótőke-gazdálkodás: rövid lejáratú."— Előadás másolata:

1 A FORGÓTŐKE-GAZDÁLKODÁS

2 Forgótőke-gazdálkodás keretei (I.)  Mindennapi operatív működés zavartalansága, likviditás  Forgótőke-gazdálkodás: rövid lejáratú eszközökkel és forrásokkal kapcsolatos döntések  Emlékezzünk: Nettó forgótőke = Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek  A cél továbbra is a tulajdonosi érték maximalizálása  Kérdés: mennyi forgóeszköz, milyen forrásokból?  Pl. készletek, vevők, és mennyi hosszú lejáratú forrás

3 Forgótőke-gazdálkodás keretei (II.)  Körforgás: pénz → anyagbeszerzés (szállító számla) → feldolgozás (félkész termékek; költségek) → feldolgozás befejezése (késztermék; költségek) → termékek értékesítése (vevőszámlák) → vevő fizet → pénz  Üzleti ciklus: a termékek és szolgáltatások előkészítésétől az értékesítés befejezéséig tartó időszak  Készletezési periódus: a nyersanyagok, alkatrészek beszerzésétől a késztermék értékesítéséig tartó időszak  1) anyagok, alkatrészek, termékek készletezése a felhasználásig  2) késztermékek raktározása értékesítésig  Pénzáramok periódusai: a szállítói számlák kiegyenlítésétől az értékesítés ellenértékének átutalásáig tartó időszak  1) pénz anyagkészletté transzformálása, szállítói számlák kiegyenlítése  2) késztermékek értékesítése, vevőkövetelések pénzzé konvertálása

4 A likviditás tervezése (I.)  Várható pénzbevételek és pénzkiadások átgondolása, általában 1-3 évre készül, havi vagy negyedéves bontásban  Mekkora a rövidtávú forrásbevonási szükséglet  Mekkora az átmenetileg „felesleges” pénzeszköz, amelyet érdemes rövidtávra befektetni  Példa: A Pack Kft. a következő negyedévi pénzforgalmi tervet készíti havi bontásban. A pénzigény a hónap végén esedékes. Árbevétel adatok, febr. – jún., rendre (terv): , , , , A készpénzes értékesítés átlagban a havi értékesítés 15%-a. A vevők a havi értékesítés 45%-át 30 nap múlva, 40%-át 60 nap múlva utalják át. Az anyagbeszerzés és más szállítókhoz kötődő beszerzés a következő havi árbevétel 52%-a. A szállítók kifizetése 30 napos határidővel történik, a gyakorlatban megegyezik az értékesítés hónapjával. Az általános működés kifizetései havonta átlagosan 120-at igényelnek. A havi bér- és járulékfizetés A vállalat májusban tervez egy eszközbeszerzést készpénzért, ami 252. Kamatfizetési kötelezettsége havi 746. Társasági adóelőleg havonta Április hónapban a bankszámla és a házipénztár nyitóállománya A vállalati folyamatos működés átlagos pénzállomány mellett biztonságos. Mekkora a készpénzfelesleg és –igény az egyes hónapokban?

5 A likviditás tervezése (II.) áprilismájusjúnius Készpénzes értékesítés (15%) Vevők átutalása (-1 hó, 45%) Vevők átutalása (-2 hó, 40%) Pénzbevétel Munkabér és járulék Szállítóknak átutalás Eszközbeszerzés02520 Kamatfizetés746 Általános működési kifizetés120 Társasági adó előlege3.060 Pénzkiadás Nettó pénzforgalom Nyitó pénzállomány Záró pénzállomány Felesleg/hiány

6 Forgótőke és a vállalat értéke  A beruházási döntés alapvetően tárgyieszköz-állomány növelése, a forgóeszköz-befektetés „mellékes” dolog  Néhány kérdés:  Mekkora készletet tartsunk?  Milyen gyakran rendeljünk anyagot?  Milyen ütemezésben fizessük ki a szállítókat?  Milyen fizetési feltételeket ajánljunk a vevőknek?  Hogyan befolyásolja a forgótőke a vállalat értékét?  Egyrészt: emlékezzünk: FCF(E)-ben nettó forgótőke ÁV hatása  Másrészt: az elvárt hozamon keresztül – működés kockázatossága

7 Forgóeszközök (I.)  Nézzük a forgóeszközöket:  Készletek Készletgazdálkodás, eltérő érdekek összehangolása: pl. beszerzés – nagy tételben olcsóbb, raktározás – minél kisebb készletszint, termelés folyamatossága – inkább magasabb készletszint, értékesítés – magasabb készletszint a gyors vevőkiszolgálásért  Vevőkövetelések Későbbi fizetés ~ kamatmentes hitel, vevőmegtartást segíti  Pénzeszközök (és rövid lejáratú értékpapírok) A készpénzállomány közvetlenül nem termel jövedelmet → minimalizálni kell (tökéletes világban nem kell pénzt tartani)  Likviditásbeli különbségek

8 Forgóeszközök (II.)  Átmeneti forgóeszközök: időszakosan, szezonálisan változó rész  Tartósan lekötött forgóeszközök: folyamatosan fenntartott, a működéshez minimálisan szükséges szint Átmeneti forgóeszköz- állomány Tartós forgóeszköz- állomány Befektetetteszköz- állomány idő Ft Tartós eszközök

9 Forgóeszközök hozam-kockázat elemzése (I.)  Forgóeszköz-befektetés után is hozamelvárás  Három forgóeszköz-gazdálkodási kategória:  Konzervatív: iparági átlaghoz képest magasabb FE állomány  Szolid, átlagos: iparági átlagos szintű FE állomány  Agresszív: iparági átlaghoz képest kisebb FE állomány  Minősítési mutató: CA/TA (FE állomány/összes eszköz) CA: current assets; TA: total assets Önmagában nem sokat jelent, viszonyítjuk (iparági átlag) Alacsonyabb CA/TA: nagyobb jövedelmezőség (~költség- megtakarítás), de nagyobb kockázat is (~likviditási problémák) A két hatás nem áll szoros összefüggésben: lehet pl., hogy a jövedelmezőség növekedése hasznánál többet ront a kockázat növekedése

10 Forgóeszközök hozam-kockázat elemzése (II.)  Példa: Egy vállalat eszközeinek állománya A befektetett eszközök hozama 15%, a forgóeszközök hozama 10%. Három tervváltozat: 1. terv2. terv3. terv Befektetett eszközök Forgóeszközök Eszközök összesen3.000 ROA (return on assets) 2/3*15% + 1/3*10% = 13,33% 1/2*15% + 1/2*10% = 12,5% 1/3*15% + 2/3*10% = 11,67% CA/TA0,330,50,67

11 Forgóeszközök finanszírozása  Alapvetően: rövid lejáratú kötelezettségek  Szállítók ~vevői oldal, ~kamatmentes hitel, szállítói bizalom fontos  Váltó Szállítónak váltót adunk ~pénzkövetelést tartalmazó, forgatható értékpapír, lejárat előtt leszámítoltatható bankban (időarányos kamatot megkapja)  Rövid lejáratú hitelek Pl. üzemviteli (~folyamatos, akár hitelkeret), ügyleti (~átmeneti forrásszükségletre), szezonális (~ átmeneti, szezonban) Kamatlábuk rendszerint alacsonyabb, mint a hosszú lejáratúaké  Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Pl. munkavállalókkal, állammal szemben fennálló kötelezettségek – kamatmentes források

12 Rövid lejáratú források hozam-kockázat elemzése (I.)  Alapvetően: rövid lejáratú források növelik a jövedelmezőséget, mert kamatuk alacsonyabb, mint a hosszú lejáratúaké  Akkor miért nem csak rövid lejáratú forrásból? – mert növelik a működés kockázatát is: nemfizetési kockázat, gyakoribb tőketörlesztések, egyre kisebb likviditási ráta (=FE/RLK, forgóeszközök egyre kisebb fedezetet nyújtanak)  Három forgótőke-finanszírozási kategória:  Konzervatív: iparági átlaghoz képest kevesebb RLK  Szolid, átlagos: iparági átlagos szintű RLK  Agresszív: iparági átlaghoz képest magasabb RLK  Mutató: CL/TF (RLK/összes forrás) CL: current liabilities; TF: total financing Nagyobb CL/TF → nagyobb jövedelmezőség, de nagyobb kockázat

13 Rövid lejáratú források hozam-kockázat elemzése (II.)  Példa: Egy vállalat a következő évre vonatkozóan az alábbi finanszírozási terveket mérlegeli: 1. terv2. terv3. terv Forgóeszközök600 Befektetett eszközök600 Eszközök összesen1.200 Szállítóknak tartozás100 Rövid lejáratú hitel Hosszú lejáratú hitel Saját tőke600 Források összesen1.200 EBIT300 Kamat AE C =20%) ROE (return on equity)34%35%36% CL/TF0,170,330,5 Likviditási ráta3,01,51,0 ROE = AE/Saját tőke

14 Eszköz-forrás illesztés rövid távon  Az eszközök és a források lejáratát lehetőség szerint illeszteni kell  Emlékezzünk: befektetett eszközöket és tartósan lekötött forgóeszközöket tartós forrásból, átmeneti forgóeszközöket rövid lejáratú forrásból – illesztési szabály  Eszköz-forrás illesztés típusai:  Konzervatív: az átmeneti eszközök egy részét is tartós forrásból ~ magas CA/TA + alacsony CL/TF  Szolid, átlagos: tartós eszközöket tartós forrásból, átmeneti eszközöket átmeneti forrásból ~ magas (alacsony) CA/TA + magas (alacsony) CL/TF – a hatások nagyjából közömbösítik egymást  Agresszív: tartós eszközök egy részét is átmeneti forrásból ~ alacsony CA/TA + magas CL/TF

15 Forgótőke-gazdálkodás – példa (I.)  Egy cég finanszírozásáról a következő adatokat ismerjük: befektetett eszközök 800, saját tőke 500, forgóeszközök 600, hosszú lejáratú hitelek 500, vevőállomány 400, szállítói tartozás 200, rövid lejáratú hitelek 200. A vállalat forgóeszközeinek átlagosan 40%-a tartósan lekötött és 60%-a átmeneti forgóeszköz. Az üzleti eredmény (EBIT) 210. A rövid lejáratú hitelek kamata 7%, a hosszú lejáratú hiteleké 9%, a társasági adó 20%.  Hogyan minősíthető a bázisév forgóeszköz-, ill. rövid lejáratú forrásmenedzselése, ha az iparág hasonló vállalatainak mutatói: CA/TA = 0,3 és CL/TF = 0,2?  A vállalat CA/TA mutatója: 600/( ) ≈ 0,43 > 0,3, tehát inkább konzervatív  A vállalat CL/TF mutatója: ( )/( ) ≈ 0,29 > 0,2, tehát inkább agresszív  Illeszkedés: átmeneti eszközök = 60%*600 = 360 < átmeneti források = = 400, tehát inkább agresszív

16 Forgótőke-gazdálkodás – példa (II.)  Elemezze a vállalat finanszírozási stratégiáját, ha a vállalat a bázisévhez képest az alábbi eszköz- és forrásváltozást tervezi:  I.) a befektetett eszközök és forgóeszközök növekedése megegyezik az EBIT 15%-os növekedésével; a forgóeszközökön belül a tartósan lekötött eszközök növekszenek; az eszköznövekedést hosszú lejáratú hitelből finanszírozza  II.) a befektetett eszközök és forgóeszközök növekedése megegyezik az EBIT 15%-os növekedésével; a forgóeszközökön belül a növekmény 50%-a a tartósan és 50%-a az átmenetileg lekötött forgóeszköz-állományt növeli; az eszköznövekedést hitellel finanszírozza és fenntartja a bázisév finanszírozási arányait a tartós és átmeneti források vonatkozásában  III.) a befektetett eszközök és forgóeszközök növekedése megegyezik az EBIT 15%-os növekedésével; a forgóeszközökön belül az átmenetileg lekötött eszközök növekszenek; az eszköznövekedést hitellel és szállítókkal finanszírozza; a hosszú lejáratú hitelek nagysága változatlan; a forrás- növekedés oka 50%-ban a szállítóállomány növekedése, 50%-ban rövid lejáratú hitelfelvétel  → I.-től III.-ig egyre agresszívebb jelleg

17 Forgótőke-gazdálkodás – példa (III.) BázisI. tervII. tervIII. terv Befektetett eszközök Tartósan lekötött forgóeszközök Átmeneti forgóeszközök Összes eszköz Saját tőke 500 Hosszú lejáratú hitel Rövid lejáratú hitel Szállítók Összes forrás EBIT ,5 Kamat 5977,974,666,4 AE C =20%) 120,8130,9133,5140,1 ROE 24,2%26,2%26,7%28,0% CA/TA, ill. CL/TF 0,43; 0,290,43; 0,250,43; 0,290,43; 0,38 Átm. eszközök – átm. források

18 Egyéb gyakorló feladatok (I.)  Egy cég eladási forgalma A változó költségek az eladási forgalom 70%-át teszik ki, a fix költségek összege A hitelek után fizetendő kamat , az elsőbbségi részvényeseknek járó osztalék A törzsrészvények száma db. A társasági adó kulcsa 10%.  Hogyan alakul a törzsrészvényesek jövedelme, ha az eladási forgalom 10%-kal emelkedik? (Feltételezzük, hogy a teljes adózott eredményt felosztják a részvényesek között.)  Mekkora a működési, finanszírozási és kombinált áttétel?

19 Egyéb gyakorló feladatok (II.)  Egy rt. részvényeinek piaci értéke A vállalatnak jelenleg nincs hitel típusú forrása. A forgalomban lévő részvények száma 200 db. A vállalat két finanszírozási tervet elemez: I.) hitelfelvétel nélkül, csak saját tőkével finanszíroz, II.) 920 hitelfelvétel, a forgalomban lévő részvények száma 160 db-ra csökken, mivel a hitel összegének megfelelő részvényt visszavásárolnak, a hitel kamata 10%. A vállalat várható EBIT-je 1.200, a társasági adó kulcsa 25%.  Mekkora az EPS az egyes tervek szerint?  Mekkora EBIT szintnél közömbös, hogy melyik tervet választjuk?

20 Egyéb gyakorló feladatok (III.)  Mekkora a súlyozott átlagos tőkeköltség, ha a hitelezői tőke költsége 10%, a saját tőke költsége pedig 20%, a hitelezői/saját tőke arány pedig 0,6?  Mekkora egy törzsrészvény tőkeköltsége a Gordon-modell szerint, ha a kibocsátási ára 600, a kibocsátást követő periódusban a várható osztaléka 150, és az osztalék konstans 7%-kal növekszik periódusonként, továbbá a kibocsátási költség a kibocsátási összeg 2%-a?  Mekkora egy törzsrészvény elvárt hozama a CAPM szerint, ha a kockázatmentes hozam 2%, az átlagos piaci kockázati prémium 6%, a törzsrészvény bétája pedig 1,4? Kockázatosabb ez a részvény a részvénypiac egészéhez képest? Mekkora az említett adatok alapján a részvénypiac egészétől elvárt hozam?  Mekkora a részvény bétája a CAPM szerint, ha elvárt hozama 20%, a kockázatmentes hozam 2%, az átlagos piaci kockázati prémium pedig 6%?

21 Egyéb gyakorló feladatok (IV.)  Mekkora forrást tud ténylegesen bevonni a Gordon- modell szerint a vállalat törzsrészvények formájában, ha a kibocsátást követő évre tervezett osztalék 80, ami évente 7%-kal növekedne, a kibocsátási költség a kibocsátási ár 3%-a, a törzsrészvényekkel kapcsolatos hozamelvárás pedig 12%?


Letölteni ppt "A FORGÓTŐKE-GAZDÁLKODÁS. Forgótőke-gazdálkodás keretei (I.)  Mindennapi operatív működés zavartalansága, likviditás  Forgótőke-gazdálkodás: rövid lejáratú."

Hasonló előadás


Google Hirdetések