Vizek Jókai Mór Az arany ember című regényében A Duna és a Balaton.

Az előadások a következő témára: "Vizek Jókai Mór Az arany ember című regényében A Duna és a Balaton."— Előadás másolata:

1 Vizek Jókai Mór Az arany ember című regényében A Duna és a Balaton

2 A Duna : a regény egyik,,főszereplője”, ugyanis a két fontos helyszínt, a,,Senki” szigetét és Komáromot köti össze. Az író,,az óvilág óriás folyamának”, nevezi és a folyót görög nevén Ister nek nevezi. A Duna minden akadályon áttör,tíz mérföldnyi sebességgel rohan, szigeteket épít, örvényei hajókat nyelnek el.

3 A VASKAPU

4 A Vaskapu  A Duna legveszélyesebb szakasza, ahol a víz mélysége nem egyforma, 2-18 méter.  Sziklapadokkal és sziklaszirtekkel tűzdelt folyam - szakasz, ahol az átbukó víz kavargó örvényeket alkot.  A gőzhajózás elterjedése előtt általában lovakkal de korábban emberi erővel (rabszolgákkal, rabokkal vagy jobbágyokkal) vontatták a gabonával, egyéb teherrel megrakott hajókat.

5 Vaskapu szabályozása:  A regény cselekményének idejében, 1828-ban az Al- Dunán csak az év egy részében lehetett hajózni, kb 275 napon, de aszályosabb években az is előfordult, hogy csak 80-90 napig volt hajózható a folyó.  Ekkor vesztegeltek a hajók, vagy az áru egy részét vagy egészét szekerekre rakták, majd egy másik hajóra pakolták át, és azzal szállították tovább.  Széchenyi István kezdeményezésére az 1830-as években kezdtek hozzá a Vaskapu veszélyes zuhatagainak felméréséhez, és Vásárhelyi Pál tervei alapján, 1834- ben kb. 4ezer köbméter szikla kirobbantásával a Vaskaput gőzhajók számára is hajózhatóvá tették.  1889-től 1898-ig tartott a Vaskapu teljes szabályozása, Baross Gábor minisztersége idején.

6

7 A Szent Borbála útja  A 19.szd elején korszerű hajó volt. Keményfából (tölgyfából ) építették, és 10-12 ezer mérő gabonát szállított ( 1 mérő = kb. 93 liter ).  A Szent Borbála személyzete : kormányos, hajóbiztos, 6 hajóslegény.  Útja: Vaskapu,Orsova, Szendrő …. Komárom.

8 A hajóra/hajósokra leselkedő veszélyek :  A hirtelen,váratlanul lecsapó viharos szél, a bóra,amely észak-északkelet irányból fúj, vagyis a szárazföld felől tart a partvidék felé. Erőssége és gyakorisága a hóval takart hegyvidék és az Adriai tenger meleg medencéje közötti hőmérsékleti különbség miatt jön létre.  A másik veszély a pestis,amely ellen szigorú ellenőrzéssel és vesztegzárral próbáltak védekezni.  A harmadik veszély az árral sodródó tárgyak, pl. : a regényben szereplő malom,ami összetörhette vagy kilyukaszthatta a hajót, és így elsüllyeszthette.  És végül az is előfordulhatott,hogy egy hajó tőkére futott,azaz a víz által kitépett fatuskóra futott és az kárt tett benne. A Szent Borbála Füzitőnél járt szerencsétlenül.

9 A hajóra leselkedő veszélyek

10 Hajóvontatás

11 Hajóvontatás:  A fahajókat állati vagy emberi erővel vontatták hegymenetben (folyásiránnyal szemben).  Az ókorban rabszolgák a középkorban foglyok, rabok húzták a hajót. A 19.század elejéig jobbágyok robotmunkaként végezték.  A török hódoltság idején a szultán is kötelezhette a magyar jobbágyokat hajóvontatásra, ezt császármívének nevezték.  A rakomány tömegétől függően 6-12 férfi vagy akár ennél több is húzhatta a hajót.  A Szent Borbála hajót (Jókai regényében) 72 ló húzta.

12 Hajóvontatás - Jókai regényében A csónakban 6 hajóslegény ült, akik evezéssel segítették a hajóvontatók munkáját.

13 A „Senki” szigete

14  A Szent Borbála utasai megpróbáltatásokkal teli út után érkeztek a szigethez,ami a regény elbeszélője szerint egyetlen birodalom fennhatósága alá sem tartozott.  A szigetet a Duna építette és a regény egyik szereplője, Teréza tette földi paradicsommá, ez a regény egyik központi helyszíne,ahol idilli életkörülményeket teremtett a sziget 2 lakója.  A szigeten gyümölcsfák, füge, körte,alma,dió, rózsabokrok találhatóak,gombák teremnek, és Teréza a vadméheknek kaptárokat készített.  Ezen a szigeten ismeretlen a pénz,Teréza a termékeit,terményeit más termékekre cseréli,de pénzt nem fogad el.

15 A,,Senki” szigete,,Timár megindult a rigófütty után. S amint keresztülvergődött a tüskés galagonya- és vörösgyűrűbozóton, amik hegyes tőreikkel összevissza szurkálták ruháin keresztül, egyszerre a bámulattól megigézve állt meg. Amit maga előtt látott, az a paradicsom volt. „

16 A valóság  Ez a sziget nemcsak az író képzeletében létezett,hanem valóságos hely volt az 1960-as évekig. Ada-Kaleh-nek nevezték, és lakói törökök voltak.  A Vaskaputól 4km-re az osztrák-magyar – szerb – román hármas határ közelében (volt) található.  A sziget 1750 méter hosszú és 500 méter széles (volt).  A Vaskapu - vízierőmű építésekor került víz alá a sziget, a Duna felduzzasztott vize miatt.  Egy ideig még kilátszott a szigeten álló minaret tornya, de később a víz azt is ledöntötte.

17 Balaton

18 A regény másik vize a Balaton  A 19.század elején a tó nagyobb volt, mint ma, ugyanis nagy területű mocsár vette körül délről, dél-keletről.  Az 1800-as évek elején a Balaton akárcsak a Duna, az emberi beavatkozástól szinte teljesen mentes volt.  Emberi tevékenységek: halászat, nádvágás, és szinte ismeretlen volt az idegenforgalom, a turizmus. A regény szerint Balatonfüred volt üdülőváros.  Jókai részletesen leírja az őszi és a téli Balatont, a téli halászatot, a rianást. A szövegből megtudhatjuk, hogy milyen fajta halak éltek a tóban: ponty, süllő, fogas, harcsa, kárász, kecsege és potyka.

19 Terv a Balaton lecsapolására  Szerencsére nem sikerült Krieger Sámuel terve, aki az 1770-es években részletes előterjesztést állított össze a tó vizének lecsapolására.  A víz leeresztését 3 ütemben javasolta.  Számításai szerint közel 130 ezer hold termőterület jöhetett volna létre.  Később elvetették ezt a tervet, többek között Széchenyi István fáradozásainak eredményeképpen.  Széchenyi ugyanis azon fáradozott, hogy a Balatonon (és a Dunán is) elkezdődjön a gőzhajózás.

20 Összefoglalás Jókai Mór regénye egy letűnt világot mutat be. Ma az Al-Duna, a Vaskapu és a Balaton is egy végérvényesen átalakított táj képét mutatja. Az emberi beavatkozás elpusztította a Duna halainak értékes fajait (pl. a regényben is említett vizát), keskenyebb mederbe szorította a Duna 395- 1.370 méter széles vizét. A Vaskapu-erőmű megépítése falvakat, szigeteket tüntetett el a föld színéről. A Balaton funkciója is megváltozott: halászat helyett a turizmus került előtérbe.

21 Az író tájismerete és tárgyi tudása  Jókai regényeihez, műveihez úgy gyűjtött anyagot, hogy bejárta egész Magyarországot.  Például 1853-ban és az 1870-es években Erdélyt utazta be.  1857-től - első balatoni útját követően - a nyár egy részét Füreden töltötte. 1867-ben telket vásárolt, és tágas, kényelmes nyaralót építtetett. 1870-től mintegy húsz éven át Füreden töltötte a nyarakat családjával.

22 Balatonfüred

23 Készítették:  Manner Fanni 13.E  Csizmadia Adrienn 10.E  Ender Attila 13.D  Henn Kristóf 11.F  Horák Kornél 11.F Felhasznált irodalom:  Jókai Mór – Az arany ember  Kempelen Farkas Digitális tankönyvtár: hajóvontatás, hajóvontató és a Dunáról szóló írásokigete  Wikipédia: a Vaskapu szabályozása és A „Senki” szigete