Marginális zóna lymphomás eseteink immunfenotípus vizsgálata és citosztatikus kezelésük eredményessége Plander Márk(1), Szendrei Tamás(1), Skrapits Judit(2),

Az előadások a következő témára: "Marginális zóna lymphomás eseteink immunfenotípus vizsgálata és citosztatikus kezelésük eredményessége Plander Márk(1), Szendrei Tamás(1), Skrapits Judit(2),"— Előadás másolata:

1 Marginális zóna lymphomás eseteink immunfenotípus vizsgálata és citosztatikus kezelésük eredményessége Plander Márk(1), Szendrei Tamás(1), Skrapits Judit(2), Bozsó Tünde(1), Iványi János(1) Vas Megyei Markusovszky Kórház, Hematológia osztály (1), Központi laboratórium (2), Szombathely

2 Bevezetés B-sejtes non-Hodgkin lymphomák 10-12%-a; MALT asszociált (70%), SMZL (20%), NMZL (10%) Immunfenotípusuk nem jellegzetes; pan-B-sejtes antigének, de a CD5, CD10, CD23, CD103 expresszió nem jellemző MALT lymphomák az esetek kb. 25%-ban mutatnak csak disszeminációt, szisztémás citosztatikus kezelés csak ilyen esetekben szükséges SMZL esetén gyógyszeres kezelés csak extrahiláris lymphadenomegalia, jelentős csontvelő érintettség és cytopenia, autoimmunopathia, splenectomia kontraindikációja vagy relapsus esetén javasolt. NMZL előrehaladott stádiumú, tüneteket vagy vérkép eltéréseket okozó esetekben indokolt szisztémás kezelést alkalmazni MZL citosztatikus kezeléséről nincs konszenzus; alkiláló szerek, fludarabin, rituximab, ezek kombinációja

3 Vizsgált betegeink (elsővonalban kezeltek) 27 kezelt beteg; 15 NMZL, 6 SMZL, 6 extranodális MZL Extranodális: 2 tüdő, 2 jejunum, 1 orbita, 1 epiduralis Átlag életkor: 61,5 (44-79) év Stádium: I-II 5 beteg, III-IV 22 beteg Bulky : 8 (30%) ECOG>1: 3 (11%) B-tünet (fogyás/verejtékezés) 9 (33%) Emelkedett LDH: 5 (18%) M-protein (IgM) 2 (7%) Csontvelő érintettség 21 (infiltráció mértéke 1-82%) FLIPI: Kedvezőtlen 10, intermedier 10, Kedvező 7 Hepatitis (HBV) 2 (7%)

4 Kezelési indikáció és protokollok Kezelési indikáció: előrehaladott stádium + progressziv lymphadenomegalia (20) csontvelő elégtelenség (5) multiplex extranodális manifesztáció (3) bulky tumortömeg (8) Elsővonalban alkalmazott protokollok: 5 CVP, 2 CHOP, 1 Fludara 10 RCHOP, 9 RCVP 2 splenectomia, 3 irradiáció (kiegészítő)

5 Marginális zóna lymphomás eseteink immunfenotípusa CD19 CD22 CD20 Ig LC Átlagos fluoreszcencia intenzitás 20 MZL beteg csontvelői infiltrációja során nyert adat. Szürke szín az MZL, sárga a normális B-sejtek antigén expressziója.

6 Marginális zóna lymphomás eseteink immunfenotípusa CD5 CD23 Átlagos fluoreszcencia intenzitás CD5 8 esetben (40%), 25%-ban intenzíven CD23 14 esetben (70%), 45%-ban sejtek többségén Immunfenotípus alapján a diagnózis: MZL 11 esetben (55%) CLL 5 esetben (25%), érett B-sejtes neoplázia 4 (20%)

7 MZL kezelési eredményeink Rituximab nélkül: ORR 63% (5/8); CR 3, PR 2 Rituximab kombinációban: ORR 95% (18/19); CR 15, PR 3

8 Kezelt MZL betegeink túlélése a terápia szerint Teljes túlélés p=0,00689 Medián OS 36 hónap vs nem meghatározható Progressziómentes túlélés p=0,00723 Medián PFS 12 vs 56 hónap Log-rank analízis

9 Kezelt MZL betegeink túlélése a terápiás válasz szerint Medián OS: ND 3 hónap PR, CR nem meghatározható NR:PR p = 0,00486 Teljes túlélésProgressziómentes túlélés CR:PR p=0,00997, PR:NR=0,02819 Medián PFS: ND 3 hó PR 20 hónap CR 56 hónap Log-rank analízis

10 Progressziómentes túlélést befolyásoló tényezők Proliferáció: 2 esetben Ki-67 alapján magasabb proliferációs arány (20-30%), CR-be kerültek, de relabáltak 21, ill. 34 hónap után. p érték Remisszió (CR vs PR) 0,038853 Kezelés (R+ vs R-) 0,017912 Stádium (korai vs előrehaladott) 0,127349 FLIPI (0-2 vs 3-5) 0,620930 Életkor ( 60) 0,309069 Bulky (van vs nincs) 0,195210 LDH (emelkedett vs norm) 0,073672 Cox regressziós analízis

11 Hematológiai toxicitás Rituximab+ (n=19) Rituximab- (n=8) Neutropenia (grade III-IV) 14 (74%)6 (75%) G-CSF16 (84%)6 (75%) Infekció6 (32%)6 (75%)p=0,087 (Fisher exact test)

12 Következtetések MZL sejtekre jellemző a gyengébb CD22, Ig könnyűlánc és a heterogén CD23 kifejeződés MZL diagnózist a CD5 expresszió nem zárja ki CLL-re atípusos antigén mintázat és/vagy klinikai kép esetén esetén hisztológiai vizsgálat szükséges Rituximab javítja a citosztatikus kombinációk hatékonyságát MZL esetekben is PFS-re a rituximab kezelés és a CR elérése bizonyult független kedvező faktornak A magasabb proliferációs ráta negatív prognosztikai jelentősége felmerül Rituximab alkalmazása nem fokozta a kezelés hematológiai toxicitását

13 Köszönöm a figyelmet!