A társas interakció. Interakció (def.) Interakció = kölcsönös viszony, ráhatás Az interakciós kapcsolat lehet: -egyenrangú: barátság -Függő: főnök-beosztott.

Az előadások a következő témára: "A társas interakció. Interakció (def.) Interakció = kölcsönös viszony, ráhatás Az interakciós kapcsolat lehet: -egyenrangú: barátság -Függő: főnök-beosztott."— Előadás másolata:

1 A társas interakció

2 Interakció (def.) Interakció = kölcsönös viszony, ráhatás Az interakciós kapcsolat lehet: -egyenrangú: barátság -Függő: főnök-beosztott

3 A mindennapi társas interakció vizsgálatának fontossága mindannak, amit teszünk, a formáját a mindennapos rutin, az ezzel járó interakciók adják sok mindent megtudhatunk önmagunkról, mint társas lényekről ha tanulmányozzuk, sok mindent megtudhatunk önmagunkról, mint társas lényekről minden nagyméretű társadalmi rendszer a társas interakció mindennapi életünkben megfigyelhető mintáin alapul a mindennapok társas interakcióinak vizsgálata a szélesebb társadalmi rendszerek és intézmények működését is megvilágítja

4 Az interakció folyamata Személyészlelés (kategorizálás, sztereotipizálás) Benyomásalakítás (holdudvarhatás) Attribúció (oktulajdonítás) Benyomáskeltés (hízelgés stratégiái: dicséret, szívességek, konformitás) Szóbeli vagy írásbeli kommunikáció

5 Társas interakció – kommunikáció  mások észlelése, megértése, viselkedésének előrejelzése a társas interakció szükségszerű első lépései a társas interakció nagyrészt üzenetek szabályozott cseréjéből, vagyis kommunikációból áll  az észlelés az interakciónak csak előzménye: a társas interakció nagyrészt üzenetek szabályozott cseréjéből, vagyis kommunikációból áll  a kommunikáció révén a körülöttünk zajló eseményeket egy rendszer segítségével képesek vagyunk közölni egymással  a közlési rendszer alapelemei: jelek és a jelek használatának szabályai  kommunikációs csatornák az alkalmazott jelrendszer függvényében: verbális (7%), vokális v. paranyalev (38%) és nem verbális (55%) A társas interakció a kommunikációs csatornák által hordozott jelek közti finom összefüggéseken alapul.

6 JEL A kommunikációs rendszer csatorna vagy közeg információ közös kód adó vevő Kommunikációról akkor beszélünk, ha egy üzenetforrás jeleket továbbít egy csatornán át a rendeltetési helyén levő felvevőhöz. (G. A. Miller)

7 A kommunikációs folyamatok osztályozása a.a kommunikációban részt vevő személyek száma szerint: 1.intraperszonális 2. interperszonális (csere) 3. csoportkommunikáció 4. tömegkommunikáció b.a közlő szándéka szerint: 1.szándékos 2.nem szándékos c.a közölt információ természetét és a befogadóra tett hatását illetően: 1.kognitív (tudományos) 2.affektív-emocionális d.Mialetzki szerint: 1.közvetlen ("szemtől szemben") és közvetett (a kommunikáló felek térben és/vagy időben távol vannak egymástól) 2.egyoldalú és kölcsönös 3.magán és nyilvános kommunikáció A kommunikáció üzenetek segítségével történő interakció. (G. Gerbner)

8 A nem verbális kommunikáció típusai  mimika, avagy az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon -nagy része nem tudatos  tekintet - visszajelzést ad a megértésről, a másik személyhez való érzelmi viszonyról - szabályozó szerepe van, többnyire öntudatlan  akciós kommunikáció (a fej, kéz, kar mozgása pl. gesztus) - többnyire egységes, jól értelmezhető jelek  poszturális kommunikáció (a test beszéd közbeni mozgása) - többnyire tudattalan, de a testtartásból sok mindent megtudhatunk  külső megjelenés: testi jellemzők (pl. testalkat, leheletszag stb.) és készímények (pl. rúzs stb., többnyire tudatos nem verbális kommunikációs emblémák  érintkezési viselkedés (pl. simogatás) és társalgási térhasználat Akkor használjuk, ha semmissé akarjuk tenni vagy ki akarjuk bővíteni azt, amit szavakkal mondtunk.

9 Érintkezések és személyes tér (Edward T. Hall) 1. intim távolság szakasza (0-45 cm) -a legerősebb a fizikai kapcsolat, a szem használata erősen korlátozott, de nagy a sugárzó hő érzékelése, kezünkkel még elérhetjük partnerünket, az arc vonásai torzulnak 2. személyes távolság szakasza (45-120 cm) - a partnerek még kezükkel elérhetik egymást, az arc apró részletei jól látszanak, a kezek mozgása jól megfigyelhető (közeli témában beszélgetők) 3. társasági távolság szakasza (120-360 cm) - látjuk partnerünk fejét, vállát, felsőtestét, de az arc részletei nem láthetóak, fontos a vizuális kapcsolat fenntartása(együtt dolgozó emberek beszélgetnek így) 4. nyilvános távolság szakasza (360 cm-től) - a társalgás hangereje nagyobb, gondosabban válogatódnak meg a szavak, a test elveszíti térbeliségét, nagyobb távolság esetén elvesznek a hangerő által megkülönböztetett jelentésárnyalatok és a mimika

10 A verbális kommunikáció interakcióink jó része társalgások (alkalmi verbális üzenetváltás) vagy beszélgetések formájában zajlik a verbális csatorna az ember legspecifikusabb kommunikációs módja, amely a legbonyolultabb kóddal rendelkezik, vagyis a nyelvvel mind a nyelv, mint maga a verbális kommunikáció, vagyis a beszéd kulturális termék (tanult) a nyelv olyan gazdag, hogy hasonló üzenetek kifejezésére számos alternatív szóbeli kifejezési forma közül választhatunk a társadalmi helyzet is befolyásolja, hogy mit és hogyan mondunk A verbális kommunikációban a jelentés egy részét a szavak hordozzák, a másik részét a társadalmi kontextus.

11 Kommunikáció hatékonysága

12 A homlokzat építése és az árulkodó botlások  külső megjelenésünket, énünk látható oldalát E. Goffman homlokzatnak nevezi  a benyomáskeltés (nem fókuszos interakció) arra szolgál, hogy ezt a megmutatkozást előnyösnek sugallja és a zavaró információkat elrejtse  valahányszor interakcióba lépünk másokkal, nagyon szigorú és folyamatos ellenőrzés alatt tartjuk arckifejezésünket, testtartásunkat, beszédünket („szabályozott éberség”)  néha azonban megbotlik a nyelvünk, az arckifejezésünket nem kontroláljuk és feltárul egy pillanatra az, amit tudatosan vagy öntudatlanul el szeretnénk rejteni E. Goffman a társas interakcióknak két alapvető csoportját különböztette meg: 1. fókuszos interakciók (érintkezések 1. fókuszos interakciók (fel lehet osztani egyes érintkezésekre) 2. nem fókuszos interakciók – benyomáskeltés Fókuszos interakció: Fókuszos interakció: két vagy több ember közvetlenül arra figyel, amit mások mondanak vagy tesznek. Nem fókuszos interakció: Nem fókuszos interakció: az egymás kölcsönös tudomásul vétele nagy társaságokban, csoportokban, amikor közvetlen párbeszédre nem kerül sor.

13 Érintkezések, kontextusok és helyszínek  a mindennapi élet különböző kontextusokban és helyszíneken történő érintkezések sorozata  ezeket az érintkezéseket, találkozásokat határjelzők vagy „zárójelek” választják el egymástól  a határjelzők akkor a legfontosabbak, amikor egy cselekvés nem szokványos (pl. nagyon szűk térben szinte lehetetlen elhatárolni a fókuszos interakció egységeit)  az interakciókat más kontextusban más szabályok irányítanak (főként illemszabályok) E. Goffman a társadalmi teret is két részre osztotta: elülső régiók 1. elülső régiók – olyan érintkezések, amelyekben formális szerepeket játszunk hátsó régiók 2. hátsó régiók – ahol felkészülünk a formálisabb helyzetekben történő interakciókra

14 Társas befolyás Az emberek közötti minden interakció tartalmaz bizonyos mértékű társas befolyásolást. Társas facilitáció/ Társas gátlás –Az emberek sokféle feladatot jobban végeznek mások jelenlétében, mint egyedül. –Allport kísérleteiben a kísérleti személyeknek a feladatokat egy szobában egyedül vagy öt másik ember társaságában kellett végezni. Szinte minden feladatban jobb eredmények születtek, ha az öt ember együtt volt. –javítja a teljesítményt, ha a feladat egyszerű vagy már jó begyakorolt. –romlik a teljesítmény - új, bonyolult feladatot kell elvégezni. Dashiel szintén azt találta, hogy egy bonyolult szorzási feladatban a személyek több hibát vétettek, ha közönség volt jelen. Ez a társas gátlás a társak puszta jelenléte - izgalomemelkedés –mert megtanultuk, hogy ha mások figyelnek bennünket, akkor valamilyen értékelésre, s azt követően jutalomra vagy büntetésre számítsunk. Ha a társak fizikailag jelen vannak, de teljesítményünket nem képesek értékelni általában gyengébb a társas serkentési hatás

15 Társas fertőzés LeBon- csoportbefolyásolásLeBon- csoportbefolyásolás Pl. tömeges gyilkosságokPl. tömeges gyilkosságok Egyéniségvesztés (dezindividuáció)Egyéniségvesztés (dezindividuáció) Tényezők: csoport mérete + anonimitásTényezők: csoport mérete + anonimitás

16 Dezindividuáció Dezindividuációról akkor beszélünk, ha bizonyos körülmények között az emberek szinte feloldódnak a csoportban és elvesztik személyes azonosságtudatukat. Az egyéniségvesztés egyik feltétele az anonimitás ugyanakkor sok vizsgálat kimutatta, hogy egyenruha viselésekor inkább az egyenruha sugallta szerepviselkedés erősödik fel. Zimbardo 1970 »Börtön kísérlet »Csuklyás áramütés kis. »Halloween

17 Jonestown öngyilkosság- Jim JonesJonestown öngyilkosság- Jim Jones

18 Lazsálás Lazsálás és a járókelő közömbössége A közös tevékenységnél - egyéni teljesítményt nem lehet objektívan felmérni. –társas lazsálás az egyének kisebb erőfeszítést fejtenek ki munkájukban, ha tudják, hogy egyéni hozzájárulásukat egy csoportfeladathoz nem lehet megbízhatóan megállapítani. A kollektív teljesítményért való felelősség a sok egyén között megoszlik. egy másik személy önkéntes megsegítésénél - – Minél nagyobb a segítségre képes nézők csoportja annál kevésbé valószínű, hogy valaki önként segítséget nyújtson. Ez természetesen senki részéről nem tudatos cselekvés. Mindenki tudatában van a segítségnyújtás szükségességének, de feltételezi, hogy valaki más fogja ezt megtenni. A felelősség egy cselekedetért egy nagyobb társas egységben automatikusan megoszlik.

19 Konformitás alkalmazkodás, az a képesség, hogy elfogadjuk azoknak a csoportoknak a konvencióit, amelyekhez tartozunk. - Igazodunk a normákhoz Akkor beszélünk konform viselkedésről, mikor az egyén csak azért fogad el egy nézetet, vagy viselkedést, mert nem akar szembeszegülni a csoporttal – csoportnyomás hatása »Asch vonalhosszúság-becslés vizsgálata azért igazodnak a többség véleményéhez az emberek, hogy elfogadják őket a többiek (normatív társas hatás), vagy azért, mert elfogadja a személy, hogy a többiek ítélete esetleg helyénvalóbb, mint a sajátja (informatív társas hatás) A konformitás gyengébb akkor, ha a csoportban nem teljesen egységesek a vélemények és a csoport nyomása a konformitás irányába annál erősebb, minél nagyobb a csoporton belüli összetartás. Előzetes elkötelezettség

20 Konformitás 2. Konformitást befolyásolja: –Alacsony önértékelés – hajlamosabb engedelmeskedni a csoportnyomásnak –Nők alkalmazkodóbbak – ha a kis. vez. férfi, vagy ha a csoportfeladat férfias –Milyen a csop. összetétel: szakértő, fontos tagok, összemérhetőek az egyénnel kisebbségi hatást –ha következetes és magabiztos a kisebbség, valamint értelmes és logikus módon fejti ki véleményét, akkor gondolkodásra készteti a többséget a nézeteiről. Ha bekövetkezik a kisebbségi hatás, az sokkal tartósabb attitűdváltozást eredményez, mint a többségi hatás. A csoportnyomásnak való engedelmességnek két formája van: igazi konformitás és nyilvános behódolás.

21 Reagálások a társas befolyásolásra Behódolás –Jutalomhoz jutás vagy büntetés elkerülése a cél –Feltétel, hogy jelen legyen a befolyásoló, akinek hatalma van, kontrollt gyakorol Azonosulás/ identifikáció –Érzelmi elfogadás, vonzalom az értéket hordozó csop.-hoz, személyhez ( szülők attitűdjei, szereptanulás) –Egyén hisz az átvett vis.-ben –Az átvett vélemények nem fonódnak össze az egyén értékrendszerével Interiorizáció/ belsővé tétel –A vis. egybevág a személy értékrendszerével, összefonódik a meglévő értékeivel, függetlenedik a külső forrástól –A legtartósabb reagálás a társas befolyásra –A befolyásoló szavahihető, nagy a szakértelme, és megbízható

22 Engedelmeskedés, mint a behódolás egyik formája Milgram vizsgálata –a tekintély parancsára az emberek 65%-a hajlandó volt halálos nagyságú áramütést adni egy ártatlan másiknak. –Akkor adták a leggyengébb áramütést, ha egy szobában voltak az áldozattal és látták/hallották annak reakcióit az áramütésekre (beépített emberek voltak), valamint a jelenlevő társak viselkedése is befolyásolta a kísérleti személy engedelmeskedését.

23 Engedelmesség Az engedelmesség azt jelenti, hogy feladjuk egyéni cselekvési szabadságunkat és viselkedésünk ellenőrzését valaki más utasításaira bízzuk. Kísérletek szerint úgy tűnik, hogy legtöbbször alábecsüljük saját cselekvési szabadságunkat és a könnyebb utat választva minden felelősséget elhárítunk magunkról olyan cselekedeteinkért, melyeket parancsra tettünk. A tekintélynek való engedelmeskedés hajlama valóban nagyon erős befolyást gyakorol az emberi viselkedésre.

24